Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-06 / 283. szám
Értünk harcoltak ;#^eicéBosoBcS«cs9 a szabadságért Szovjet katonák emlékeznek „Értünk harcoltak. Szovjet katonák, harcosok, tiszthelyettesek. tisztek és tábornokok, ök idézik emlékeiket, harcaikat, melyet hazánk, megyénk felszabadításáért folytattak. A NÖGRAD kérésére megküldték visszaemlékezéseiket. Szívesen, s hálánk melegével adjuk közre ezeket.” Amikor a szovjet csapatok Magyarország területére léptek, a Szovjetunió Állami Honvédelmi Tanácsa — 1944. október 27-én hozott határozatában kinyilvánította, hogy a Vörös Hadsereg ebbe az országba nem hódítóként, hanem a magyar nép felszabad dító jaként érkezik. A dokumentum meghatározta a szovjet katonai adminisztráció megszervezésének rendjét a felszabadított területeken, és a normális, valóban internacionalista kapcsolatok megteremtésének módját a magyar néppel. Hatalmas agitá- ciós munkát fejtettek ki a magyar dolgozók körében a parancsnokok, a politikai tisztek, a párt- és Komszomol- szervezetek. A szovjet kormány helyes politikája, és a parancsnokság, a tiszték és katonák megfelelő magatartása segítette Magyarországon a demokratikus erők izmosodását. A Vörös Hadsereg Magyarországra érkezése hatalmas lökést adott a néptömegek harcának, erősítve azt a még felszabadítat- lan körzetekben is. Figyelembe véve Magyarország akkori vezető köreinek ingatag helyzetét, a Szovjetunió legfelsőbb parancsnokságának főhadiszállása javasolta, hogy a IX. Ukrán Front bal szárnyának egységei azonnal indítsanak frontális támadást északnyugat, irányába azzal a céllal, hogy elérjék Budapest körzetét. Október 29- én kezdődött Magyarország felszabadításának II. szakasza: a budapesti operáció. A front egységei november 2-án délről elérték a magyar főváros előterét, de betörni a városba ezzel a lendülettel nem sikerült. A német parancsnokság idejekorán előkészített állásokba átdobott ide egy páncélos hadtestet. A szovjet csapatok védelembe vonultak. Hamarosan azonban a második frontális csapás érte az ellenséget Budapest irányában, ezúttal kelet felől. De a város keleti előterében is megállította támadásunkat az ellenség. A Vörös Hadsereg harcosainak akarata hatalmas volt, bátorsága határtalan. De ezekben a napokban mégsem sikerült nekik lebírniuk a magyar főváros felé vezető utat elzáró három, rendkívül erős védelmi vonalat. E védelmi vonalak szárnya a Dunára támaszkodott. Az ellenséges védelem tömörsége igen erős volt. Némi harci szünet után a II. Ukrán Front december 5- én felújította a támadást. A terv szerint most két átkaroló csapással kellett elérni Budapest elfoglalását. Északkeletről a 7. és a 6. gárda páncélos hadsereg, Plijev lovas gépesített csoportja északkeletről támadott, délnyugatról a 46. hadsereg. A 7. gárda hadsereg feladata volt: áttörni az ellenség védelmét, eljutni Kökényes, Verseg határához: folytatva a támadást Verseg Irányába, s megkerülve északkeletről az ellenség budapesti csoportosulását, s az offenzí- va második napjának végére kijutni Nagyoroszi körzetébe. A 6. gárda páncélos hadseregének azt a feladatot tűzték ki, hogy nem egészen két nap alatt szétzúzva az ellenség ellenállást tanúsító csapatait, fejlessze ki támadását 50 —60 kilométer mélységben, s foglalja el Budapesttől északkeletre és keletre a város felé vezető országúti és vasúti csomópontokat. E hadműveletek végrehajtásával az ellenség budapesti csoportosulásait elszigeteltük, s így elvesztette a lehetőségét ahhoz, hogy tartalékaival manőverezhessen. A 6. gárda páncélos hadseregének vonalai előtt a 4. német páncélos hadtest egységei védekeztek. A hadtest első vonalában a „Feldhern- halle” gépesített divízió és a a 13. páncélos divízió volt. Az operáció előestjén az 5. gárda páncélos hadtest Túra körzetében, a 9. gárda gépesített hadtest pedig Hatvan körzetében — 50—60 kilométerre Budapesttől északkeletre — gyülekezett. A kiinduási pontra való felvonulás kizárólag éjszaka történt, s ezen kívül is egy sor álcázó, az ellenséget megtévesztő Intézkedést tettünk. Az egységeknél és az alegységeknél serényen készülődtek az előttük álló feladatok teljesítésére. A támadásról szóló parancsot a harcosokkal csak két órával! az operáció megkezdése előtt közölték. Felvirradt december 5-nek borongós reggele. Az utakra északi irányba kiáradtak a tankok és más harci gépek oszlopai, támadásra, cselekvésre készen. Szilánkokra tépve a reggeli csendet, a „Ka- tyúsák” irtózatos sorozatai jelezték a tüzérségi előkészítés kezdetét. Az idő lassan telt. Vártuk a 7. gárdahadsereg támadásának eredményeit, ugyanis az ellenség taktikai védelmén az általa tört résen kellett hozzálátniuk saját munkájukhoz a 6. páncélos hadtest harcosainak. Néhány óra múlva megkaptuk a jelzést arról, hogy a mi egységeink is mozgásba jöttek. Hamarosan értesültünk arról, hogy a 7. gárdahadsereg egységeinek nem sikerült két kilométernél mélyebben betörniük az ellenség védelmébe. Tehát a mi hadseregünk páncélosainak kellett befejezniük azt, amit a szomszéd megkezdett. A dimbes-dombos terület, a kellemetlen esőzéstől hatalmas sártengerré vált utak bénították a páncélos egységek manővereit. Tevékenykedni csak a szilárd burkolatú utakon tudtunk. A páncélos hadsereg alakulatai lassan mozogtak előre. Az 5. gárda páncélos hadtestének első vonalában I. L. Tretyják alezredes parancsnoksága alatt a 21. gárda páncélos brigádja vezette a támadást, és 17 órára elérte Verseg megerősített pontját majd bátran tört tovább előre. De a nap végére mindössze hét kilométert haladtak attól a ponttól, ahonnan a támadás elindult. Ugyanekkor a 22. gárda páncélos brigád. I. K. Osstyapenko ezredes irányításával, valamint D. M. Oszadcsevo ezredes 6. gárda motoros lövész brigádja befejezte a Verseg megerősített pontján védekező ellenség szétverését. N. M. Mihno alezredes egysége, a 9. gárda gépesített hadtest 46. gárda páncélos brigádja már több sikerrel járt: a nap végére mintegy 10—12 kilométer mélységű területen nyomult előre. M. Szaveljev a Szovjetunió Hőse, páncélos vezérőrnagy A falvak kulturális éle** téröl, a népművelési tevékenységről szólva, legtöbb helyen először a gondokra terelődik a szó. így történik Bercelen is, a „sokpalotás’’ községben. A dombokon álló kastélyokban iskola, napközi otthon, gyógyszertár stb. működik. A művelődési otthon nem kastélyban helyezkedik el. modern épület. A Balassagyarmati járási Tanács VB Művelődésügyi Osztálya felmérte: mik a hiányosságok a felszereltségben? Meglehetősen hosszú lista gyűlt össze, többi között, nincs tv, lemezjátszó, magnetofon, két klubnak nincs bútorzata, a KISZ-klubban például régi székek, asztalok szolgálnak, nincs játék, s még sorolhatnánk a hiányosságokat. (Halmai István, a művelődési otthon igazgatója reménykedik, hogy a felmérés nemcsak statisztikai célt szolgál, és segítségre számít.) — ígéretet kaptunk a járástól a hiányosságok felszámolására, most már várjuk a segítséget — mondja az igazgató. — Egyébként kisebb felújítási végeztünk, pár ezer forint értékben elvégeztük helyiségeink belső csinosítását, festését. Nemcsak anyagi nehézsé Népművelési gekkel küzdenek Bercelen, a tartalmi munka gondjai is figyelmet érdemelnek. A helyi népművelők szinte kivétel nélkül arról panaszkodnak, hogy „az ifjúságot — úgymond — nem tudjuk kézbefogni, legalábbis úgy, ahogyan szeretnénk”. Elgondolkodtató e mondat annál is inkább, mert hiszen több faluban is hallottuk. Mit takar vajon? Bercelen elsősorban az okoz gondot, hogy a fiatalok egy jelentős része nem otthon dolgozik, a községen kívül, városban vállal munkát, ott jár iskolába. Többen csak a hét végét töltik Bercelen, de ha hazajárnak is naponta, az utazás fáradalmaira hivatkozva nem szívesen „aktivizálják” magukat a népművelésben, még az ifjúsági szervezetben ^sem. Á KISZ főleg az otthoni fiatalokra támaszkodik, körülményeihez képest megfelelően működik. Körülményeihez képest: e megállapítás meglehetősen mostoha klubviszonyokat takar, mielőbb javítani kellene rajta, A bércéit művelődési otthon munkájában rangos he4 NÓGRÁD - 1969, december 6., szombat élet ßereelen lyet foglalnak el a különböző kórusok. Halmai István maga is „zenész”, mint mend ja, itt- ott, a kórusok hazájaként emlegetik Berqelt. Itt milyen problémák vannak? — Kamarakórusunk a helyi társadalmi ünnepeken rendszeresen szerepel — hangzik a tájékoztatás. — Tizenkét leány kellene, de csak kilenc—tízre számíthatunk, most úttörőkből szeretnénk kiegészíteni a kórust. A pedagóguskórusunk, amelyre szintén büszkék vagyunk, 1968-ban alakult, s az idei tavasszal szerveztük újjá. A környező községekből, Becskéről, Kövesdröl, Galgagutáról is kaptunk szereplőket a vegyeskórusba, amelynek jelenleg 30 tagja van, körülbelül 75 százaléka pedagógus, a többi kórustag erdész, a gépjavító állomás, a termelőszövetkezet dolgozója. Havonként találkozunk, most a felszabadulási ünnepségekre, a Lenin-cente- nárium megünneplésére készülünk. Szeretnénk részt- venni majd a vegyeskórusok találkozóján. Gyerekkórusunk 35 tagú, mozgalmi dalokat tanul. Tavaly nem vettünk részt az úttörőszemlén, az idén igen. Egyébként az a célunk, hogy e gyermekkórusból kerüljön majd ki a másik két kórus A vásárlók frdeltében AKADÉKOSKODIK A KÖJÁL? Attól függ, hogy ki mondja. Ha az, aki valamilyen mulasztást, hanyagságot akar társadalmi szinten elfogadtatni, akkor valóban igaza van, — akadékoskodik a KÖJÁL,, de jól teszi. Mégpedig két okból: egyrészt álljt kiált azoknak, akiknek keveset ér mások egészsége, másrészt kormányrendelet írja elő számára, hogy ha valamelyik kereskedelmi szerv azzal a bűvös szóval rukkol elő, hogy ezt a vásárlók érdeke kívánja, akkor a KÖJÁL jogosan egészítse ki az előbbi féligazságot a következőkkel: de csak akkor, ha minden feltétel adva van. És most dr. Körmendi Zsuzsanna állami közegészségügyi és járványügyi felügyelő segítségéve^ nézzük meg, milyen esetekben „akadékoskodik” a KÖJÁL? Ossseöntik —a legalsó polcra tesaik — Mi, megyei szinten, csak szúrópróbaszerűen vizsgálunk egy-egy területet. A rendszeres ellenőrzések a járási és városi közegészségügyi felügyelőségek hatáskörébe tartoznak — kezdi a doktornő, •najd így folytatja: — Azért tudunk néhány olyan dolgot mondani, amelyeknek megszüntetése jelentősen javítaná közegészségügyi helyzetünket a kereskedelembein. — Itt van példáid a tejárusítás. Salgótarján, Pásztó, Nagy bá tony, Kisterenye és Jobbágyi kivételével megyénk minden élelmiszerüzletében kannatejet árusítanak. Az előírás szerint az élelmiszerboltokban az a dolgozó, aki ezzel foglalkozik, más munkát addig nem végezhet, és az árusítást külön e célra kijelölt helyen kell végeznie. Előfordul, hogy a megmaradt tejet a frisshez öntik. Ugyanez a személy más munkát is végez, nem öblíti ki melegvízzel a kiürült kannákat, ezáltal a tej beleszárad. Bakteriológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a tejkimérés elején kevesebb, végefelé pedig több a szennyeződés. Különösen a falusi boltokban tapasztalható ez. A szennyeződést körültekintő, maga után a kenyértárolás. Hely hiányában legtöbb üzletben a pult alá beépített polcokra helyezik, köztük a legalsóra is, ami majdnem a föld színével egyenlő. Bár rpinden boltban ismerik a csomagolatlan élelmiszerek tárolásával kapcsolatos előirá- sokat, mégis, elsősorban a falusi boltokban, fedetlenül van a nápolyi, keksz, a gyümölcsíz, a zsír, hogy legyen mit bepiszkítani a legyeknek. — Ha ragaszkodnánk a jogszabályokban rögzített követelmények maradéktalan betartásához, akkor jónéhány élelmiszert árusító üzletet azonnal be kellene záratni. Tudjuk, hogy a régiek kicserélése új, korszerű boltokra, nem megy máról holnapra, de azzal sem lehet megbékélni, hogy az elavultra való hivatkozással a lehetőségek határain belül ne tegyenek intézkedéseket a helyzet megjavítására. Ügy látjuk, hogy a szóvátett kifogások, mulasztások megszüntetésére kiszabott határidőink reálisak. Zsír és tepertő aa öltözőben A húsboltoknál sem lehet egy kalap alá venni a városi és falusi boltokat. Az előbbiek egész nap nyitva vannak, az utóbbiak pedig csak a hús- árusítás időszakában. A KÖJÁL, az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel karöltve nagyszabású ellenőrzésbe kezdett október közepén, ami december közepéig tart. Rendelet írja elő, hogy teljesen külön kell tárolni a tőkehúst a töltelékárutól, állandóan tisztának kell lenni a hústőkének, a különböző vágódeszkáknak. Ha kenyeret is árusítanak, ahhoz külön kést kell használni, a dolgozóknak külön egészségügyi helyiséget kell biztosítani. — Havonta több üzletből hozott mintát vizsgáltunk meg. Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt év azonos időszakához képest javulás következett be — mondja a doktornő. A vizsgálati jegyzőkönyvekből azonban több apróbbnak látszó mulasztásra is derül fény. A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi V általat 13. sz. balassagyarmati húsboltjában nem oldották meg a szennyvízelvezetést, nincs külön egészségügyi helyiségük a dolgozóknak. Ugyanebben a városban a 136-os húsboltban együtt árulták a tőkehúst a töltelékárukkal, az alkalmi besegítőnek pedig nem volt meg minden egészségügyi szűrővizsgálata. A 139/a. húsüzletben három dolgozónak lejárt az alkalmassági vizsgája. A salgótarjáni 209-es boltban pedig zsírt és tepertőt tároltak a dolgozók öltözőjében. A 211-es boltban ugyanazt a kést használták a tőkehúshoz, mint a töltelékárukhoz. Csak felszólításra? Egyeseknél a felszólítás any- hyi, mint a falra hányt borsó. Csak akkor kezdenek el gondolkodni, amikor megbírságolják őket A pénzbírságot eddig 50 forinttól 800 forintig szabták ki, bár a törvények megengedik a 3000 forintot is. A megbírságoltak népes seregéből néhányat említünk. Személyi tisztaság elhanyagolása miatt bírságolták meg a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 202. számú boltjának egyik dolgozóját. A mátranováki 101-es számú földművesszövetkezeti élelmiszerbolt vezetője együtt tárolta a tejtermékeket a töltelékáruval, s egyéb szabálytalanságokat is elkövetett. Mit kell még nézni? Az lenne a legjobb, ha a kereskedelmi szervek képviselői nemcsak azt néznék, hogy az üzletek által kért új árucikk szerepel-e az üzletköri jegyzékben, hanem azt is, hogy megvannak-e az árusításhoz szükséges feltételek. Például a mélyhűtött késztermékekhez, húsárukhoz a hűtőszekrény stb., vagyis az üzlet mellett gondoljanak a vásárlók egészségvédelmére is. Venesz Károly lelkiismeretes munkával je- r lentősen csökkenteni lehetne. — Ugyancsak a kisboltokban sok kívánnivalót hagy Az influenza elleni védekezésről utánpótlása. A kórusokat én vezetem. Szót érdemelnek a tánccsoportok is Bércéi népművelési életében. A KISZ-tánccsoport tíztagú, rendszeresen próbál. Ezenkívül alsó, illetve felső tagozatú gyermektánccsoport működik a községben, repertoárjukban néptáncok szerepelnek. E művészeti ágban is gondolnak tehát az utánpótlásra. A gitárzenekar már négyéves, népszerű a fiatalok körében. Az irodalmi színpadot újászervezték. Maruszki József pedagógus vezetésével működik, tagjai kiszesek és úttörők vegyesen, legközelebb a felszabadulási ünnepségen lépnek fel. — A helyi művészeti csoportok működésén túl, szólnunk kell a Déryné Színházról, amelynek előadásai a bércéit színházi élet megteremtésén, tartósabbá tételén fáradoznak — tájékoztat az igazgató. r- A következő esztendő első félévére már ugyancsak megkötöttük a szerződést a színházzal, öt előadást tartanak. Még beszélhetnénk az ismeretterjesztő tevékenységről, s a népművelés egyéb ágazatairól. Bercelen — a hiányos felszereltség ellenére — élénk munka folyik, törekvésük a helyi közvélemény támogatására is mind jobban számot tarthat. T E. ÉVTIZEDEK ÓTA közismert tény, hogy a téii hónapokban, a késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban megszaporodik a felső légúti hurutos megbetegedésben szenvedők száma. E betegségeket, melyek közül ragályosságuk alapján az influenza és a nátha a legfontosabb, többségükben vírusok, kisebb számban baktériumok okozzák. Mind a vírus, mind a baktérium cseppfertőzés útján terjed, a kórokozó köhögéssel, tüsszentéssel és a kilélegzett levegővel kerül a külvilágba. A kikerült kórokozók a levegő por- és páraszemcséihez tapadva belélegzéssel jutnak a másik emberbe. A fertőzéssel szemben a szervezet védekezik. Az esetek jelentős részében a szervezel ellenálló ereje nagy, a vérben keringő ellenanyagokkal az ún. falósejtekkel a kórokozókat elpusztítja, azaz a fertőzést leküzdi. Ha a fertőzés nagy, vagy a szervezet ellenálló ereje valamilyen oknál fogva csökken, a betegség változó súlyossággal létrejön Bár az esetek többségében enyhe lefolyású betegségekkel van dolgunk, olykor egy- egy járvány során életveszélyes fordulat, sőt haláleset is előfordul. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, kisgyermekek, idősek, vagy az olyan egyének, akik az adott időben egyéb betegségben szenvednek. hogyan védekezhetünk az influenza ellen? Kétféle módon. Egyrészt igyekszünk elkerülni a cseppfertőzést, másrészt fokozzuk a szervezet ellenálló erejét. Mit tegyen az egészséges ember? A járvány idején feleslegesen ne menjünk és tartózkodjunk olyan helyen, ahol sok ember van. Zárt levegőjű- zsúfolt helyiség a veszélyt növeli, ezért mind a munkahelyen, mind a lakásban gyakori alapos szellőztetés ajánlatos. Lázas, hurutos betegségben szenvedő embereket ne látogassunk, öltözködésünk alkalmazkodjék az időjárás változásaihoz, kerüljük el az erős felhevűlést, megizzadást. Lehetőség szerint tartózkodjunk sokat szabad levegőn, a mértékkel és rendszeresen végzett testedzés fokozza a szervezet ellnálló erejét. Kerüljük el azonban a túlfáradást, kellő idejű pihenést mindig biztosítsunk magunknak. Fokozott gondossággal tartsuk be a személyi tisztaságra vonatkozó szabályokat. Gyakran tisztálkodjunk, gyakran váltsunk fehérneműt, különösen zsebkendőt. Gyakran mossunk kezet. E rendszabályok akkor a legcélravezetőbbek, ha a család minden tagja, különösen a gyermekek is betartják. Étrendünk legyen változatos, tartalmazzon sok fehérjét és vitamint. Fogyasz- szunk sok gyümölcsöt, így citromot, vagy nyers gvümölcsleveket. továbbá egyéb vitaminban gazdag ételt (C-vitamin sajt, nyers savanyúkáposzta, nyers sárgarépa.) Változatos étrend esetén vitamintabletták szedése felesleges, egyébként I« orvosi utasítás nélkül gyógyszerek előzetes szedése veszélyes és káros lehet. Ha tudomást szerzünk arról, hogy az egészségügyi hatóságok védőoltást szerveznek, jelentkezzünk arra Végül, ha mindezek cl lenére betegség tüneteit észlelnénk magunkon vagy családtagunkon, forduljunk orvoshoz. Az öngyógyítás, hozzá nem értés esetén, életveszélyes is lehet, mert nem minden lázas betegség influenza, más, súlyosabb lefolyású betegség is Jelentkezhet hasonló tünetekkel. Ne feledjük: a betegségek megkülönböztetése az orvos feladata. MIT TEGYEN A BETEG EMBER? Ha a betegség kitört rajtunk, for dúljunk orvoshoz. Az orvos utasításait maradéktalanul tartsuk be. A betegség lezajlásáig tartózkodjunk otthon még akkor is. ha közérzetünk már jó. Ne vigyük a fér tőzést az emberek közé. Ha az érintkezés mégis elkerülhetetlen, mindenütt zsebkendőbe köhögjünk, tüsszentsünk. Tudnunk kell és tudatosítsuk embertársainkkal is, hogy a védekezés akkor lesz igazán hatásos, ha a közösség minden tagja ismeri és betartja az óvórendszabályokat. Dr. Zalán János
