Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
az eltelt 25 esztendß, ez a Pillantás a negyedszázad tükrébe negyedszázad a varos kultu- ________________________________________________________ r ális életében is természetszerűen óriási lehetőségeket, — és eredményeket hozott. A salgótarjániak és az idelátogatók is észlelhetik, hogy milyen városépítés megy végbe. Most már mindenki előtt ismertek — hiszen kint voltak a makettek — milyen Salgótarján kulturálódásának múltja, jelen© és jövője önálló, húsz tantermes zeneiskola építéséhez kezdünk hozzá már a jövő év első felében. Ügy érzem, hogy a zenei műveltség, ha lassan is, mégis csak terjed a városban, bár e vonatkozásban is tudjuk még a tennivalókat. A vidék szerepe. Kulturálesz a város történelmileg tottságuk, az épületeik kor- nyos közigazgatási, államha- tartozik szorosan ide, más városnak. Mi is törekszünk központ. Beszeljünk bi között, az meg, hogy az itt élők hogyan tudnak azonosulni a vá ni lei nyújtott lehetőségekkel. S az lotrsagUK, az epuieteiK Kor- nyos Kozigazgatasi, auamna- tartoziK szorosan me, más varosnaK. ívn is toieKszuns ____________ • aagj on i ovid időn belül. A szerűtlenek voltak, kevés talmi intézménytelepítést, helyen beszélünk róla. Mik tehát bizonyos egységesítés- értelmiség szerepéről. A váled°dósét, töb- személyzettel mű- De semmit, ami a városra voltak — témánkkal össze- re. hogy egységes igény, íz- ros életének egyik legfontogyorsíthatná ködtek. Másrészt nem volt vonatkozna. Ha irodalmi függésben — a feladatok? A lés jellemezze a várost. Ez sabb határozata az ezer magasabb képesítést nyújtó megfogalmazásra törek- felszabadulás után nagyon- hosszú folyamat. És semmi- szakember letelepítését céliskolahálózata. A következő szünk, azt kell mondanunk, nagyon sörgetően jelentke- képpen sem lehet úgy meg- zó határozat, és az azt kövdióssal. Ezt a várost szeret- probléma az iskolán kívüli hogy nem törődtek a város zett az, hogy ebből a vá- oldani, hogy felszámoljuk a vető intézkedések. A város m ite“> büszkének kell művelődés lehetősége. Ez múltjával és jövőjével, ha- rosból nemcsak közigazgatá- már hagyományokkal ren- 'szakemberek, értelmiségiek lenni rá, élni kell az általa 3Zintén a politikai szférába nem csak a kizsákmányoíha- si. hanem tényleges értelem- delkező kulturális gócokat, nélkül nem töltheti be kulnjujtott lehetőségekkel. S ^ tartozó kérdés. Salgótar- tó jelenével. Szabó Zoltán ben is várost kell csinálni, sőt ezeket bővítenünk kell. turális funkcióját. Vélemémeg kell tanítani az embe- jánban az egységes kultúra nagyon szellemesen írta, Az akkori párt- és tanácsi Gondolok például a bányai nyem szerint, gyakorlatilag rekei arra, hogy ilyen szép, nem jöhetett létre egy na- hogy ennek a városnak a vezetés, véleményem sze- zenekarra. énekkarra, a a város ezt a határozatot modern városban csak szé- gyon ügyes sakkhúzás foly- központja Pesten van, a rint nagyon bölcsen látta Kohászati Üzemek színjátszó teljesítette. Sok jól felképen lehet élni. Az emberek- Minden vállalat, tár- részvénytársaságok igazgatói meg a feladat lényegét, azt, csoportjára, az Öblösüveg- szült szakember került a nek meg kellene érezni azt a suia(; tartott fenn valamifé- irodáiban és palotáiban. Vé- hogy az embereket vá- gyár, a ZIM különféle, ha- város társadalmi, gazdasági, fajtíj, büszkeséget, amit Sál- je kulturális intézményt, pél- gül, de nem utolsósorban az rosi körülmények kö- gyományokkal rendelkező, a politikai életének minden gótarján jelent az egész tár- üául kaszinót. Ezeknek az emberek életmódja, a társa- zé kell helyezni. Ez alatt munkáskultúrát hordozó és helyére. Munkásságuk, müsadalomban, s amit jelen- vojt kj nem mondott cél- dalomban elfoglalt helye értem a munkahelyek jelle- továbbfejlesztő együtteseire, ködésük már érezteti hatátett az elmúlt 25 vagy 50 juk> hogy a város munkás- alapvetően meghatározza a gének korszerűségét, de a A következő dolog — amit sát. Következő határozat éve alatt. (A város 1972. ja- og-jtáiyát szétválasszák. Ez kulturálódási. Nyilvánvalóan lakások, az életkörülmények már említettünk —, hogy e volt, amelyet az 1963-as nuár 1-én lesz^ ötvenéves.) a két világháború között a egy város kulturálódását korszerűségét is. Ennek út- városnak a provincializmusa pártértekezlet vetett fel Felkerestük Csík Pált, a politikai fellépésben is ne- valahol a termelésben, az ja-módja ismert. Az iskola- kétségbeejtő volt. E várost először, hogy Salgótarjánt Salgótarjáni városi Tanács gatíVan éreztette hatását, alapokban kell keresni. En- jelleg? Általános iskoláink, korábbi vezetői nem akar- tudatosan a megye kulturáVB elnökhelyettesét, s meg- Továbbá nem volt itt olyan nek a városnak az összeté- ha nem is korszerűek, saj- ták bekapcsolni a magyar, és lis központjává kell fejleszkéx-tük, mondja el, hogyan haladó gondolkodású helyi tele alapvetően nehézipari nos, a múltat itt még nem ezen keresztül az európai, teni. Ennek tervezése, a látja a város kulturális éle- értelmiség, amelyik irányi- munkásösszetétel volt, üve- tudtuk teljesen felszámolni, kultúra áramába. Ma nem- program végiggondolása, alat^nek múltját, jelenét és jö- tudta volna a kultúrá- gesek, vasasok, fémesek, de jól felszereltek, a kor csak a lapokkal, a Palóc- pos volt. Meghatároztuk a vőjét? A múlt. Város és műveltség. lódást. A következő dolog, bányászok dolgoztak itt. Ne- színvonalának megfelelőek, földdel, a NÖGRÁD-dal tu- feladatokat mind tárgyi, amely szintén e fogalomkör- héz fizikai munkát végeztek, építettünk új iskolákat is. dunk bekapcsolódni az or- mind személyi, mind pedighöz tartozik: a hagyomá- esetenként borzalmas kö- Másrészt a középiskolai kép- szágos áramba, hanem ren- tartalmi vonatkozásban. Vényok. Nekem roppant szim- rülmények között. Vélemé- zésnek szinte az összes vál- dezvényeinkkel — például leményem szerint, ez a hapatikus az a folyamat, hogy nyem szerint körükben volt tozata megtalálható a vá- a művészeti hetek rendezvé- tározat már betöltötte funkma a magyar városok tuda- igény a magasabb fokú kul- rosban. Gondunk az, hogy nyeivel —. tanácskozásaink- cióját. Tudományosan eleAbból kellene kiindulni, hogy a magyar közgondolkozásban, a világ tudatában tosan keresik hagyományai- turálódásra, de lehetőségük az úgynevezett iskolaváros kai, konferenciáinkkal is. meznünk kell az eddigi is. a város együtt járó foga- kat. Itt mi történt? Gon- nem. Nemcsak az intézmé- feltételeit javítsuk, kollégi- Nagyon nagy gondunk a eredmr yeke*. s ezek alaplom a műveltséggel, a dőljünk csak arra, hogy Sál- nyék, hanem a munka jelle- umot építsünk, esetleg to- továbbiakban az iskolán ki- ján új határozatban kell kulturáltsággal. Salgótarján gótarján azon ritka magyar ge szempontjából sem, sajátosságairól ebből a szem- városok közé tartozott, ahol pontból is beszélni kelL A például nem volt semmiféle városra jellemző kultúra itt múzeum. Miért? Nagyon ve- üu]t 1945. Feladatok. Felszabavább bővítsük a középisko- vüli művelődési lehetőség megszabni a jövő feladatalai profilokat, felsőfokú in- fejlesztése is. Én ebből • a it. Ami nekem itt fájó: ha tézményt telepítsünk. A ha- szempontból, de az egyse- végignézzük a magyar vá2ö" évvel ezelőtt eev gy°many°k? Nagyon sze- ges ízlés szempontjából is, rosok történetét, láthatjuk, a”múltban Tudatosan nem szélyes az uralkodó osztályok tdjesen városiatlan, funkd- lencsésnek tartom, hogy a két dolgot tartok alapvető- azok úgy lettek városok, —----—-— varosban Munkásmozgalmi nek. Magat a városépítést, hogy a kornyék is akarta, M úzeumot szerveztünk. Mert Az ezzel szükségszerűen hogy központjuk legyen, hiszen kultúránknak most együtt járó képzőművészeti Ügy lettek kulturális közmár elidegeníthetetlen és kulturáltság fejlődését. Nem- pontok, hogy a környék is egyre jelentősebb része a csak az itt élő művészek büszke volt rájuk, és semunkásmozgalmi kultúra, munkásságára, kiállításokra gítette. Mi ezt az elvárást bontakozhatott ki. Mivel számára, ha egy város la- ótlan város. Most nem beindokolnám ezt? Elsősorban kossága túlságosan magáé- széiürik a politikai vonatkoaz iskolahálózattal. Altalá- nak órzi a várost. Itt volt zásokról, bár az megint saban az úgynevezett nagy- ^y tudatos törekvés, hogy jat;OS e szempontból is. múltú városok, iskolaváros a városnak ne legeen múlt- össze is függ a kétfajta sasok is. Salgótarján iskolahá- ja, ne tudjon gyökeret eresz- játosság. Hogy tudniillik a , lózata a kor szívonala alatt teni... Ne legyen jövője. politikai szférában kellett ennek *?*»"• feDerm «“»■ gondolok, hanem például a nem erezzük! Hogy tudmvolt már a két világháború Förster polgármester úrnak keresni a megoldás gyöke- ke‘ A varos tudatosan torek- kozten “ a kifele mo- illik mennyire támaszkodik között. Egyrészt a hálózat- azok a bizonyos városépítési Az elnyomás itt talán jellege. Néhány társulati, tervei például tartalmaztak nagyobb volt. mint máshol, bányai, részvénytársasági és templomépítést (meg is épült Ezért nagyobb és tudato- egyházi elemi iskola műkő- 32 acélgyári templom), sabb volt a politikai moz- dött. rossz volt tárgyi ellá- csendőriskola-építést, bizo- galom. De ez most nem iákkor ómban — em” lékszem —, földrajztanárnőm azzal ijesztgetett bennünket mikor az atomról beszélgettünk, hogy szépszép minden igyekezet, de idővel majd meglátjuk: ez a világ nem lesz hosszú lélegzetű. Aligha ismerjük meg eigtt a nyolcadik évtizedet, az itt talán csak élünk Európa eredményeket és számon kérjük a meg nem valósított terveket. Számon kérjük, hogy utunk zökkenőmentesen haladjon továbbra is előre. Számon kérjük önmagunk megnyugtatására: hogy tudjuk, jól cselekedtünk, jól sejtettük: désre. Mert gazdagabbak sáfárkodtunk erőnkkel, enerszívében, lettünk mind szellemiekben, frankkal a. hatvanas evekKét évtized határán ember elpusztít mindent, megvagyunk örülünk min- mind anyagiakban. Ki tud- be™ í?e meg saját magat is. Azóta den kis elfogadható ténynek. ná megszámolni, hány diák fceI* /fPntm/c- Alakítani kell eltelt idestova kilenc észtén- Ma már másUppen tekin. vett részt nyaranta az épí- szemleletünket, finomítani, do, s lám, egy-ket nap mul- Wnfc szét a világban. Meg- tőtáborokban? Tíz év alatt ismereteinket gazdagítani, va ezerkilencszazhetvenet változott a heiyzet? Helye- hány ipari létesítmény kezd- HoM ,^Ifz®bfíuJaf“nfc hu' írunk. Egy hete állandóan, sebben; talán a mi helyze. te el munkáját, s tette boU szonotodik évfordulóján meg egykori szeretett és igen be- tünk_ ofcfcori tizenévesek dogabbá jelenünket? Hány nagyobb bizalommal es lel- csult tanárnőm szavai ,ar- ^mmete alakult át? Alig- országban vezették be az el- kiismerettel tekintsünk az nak eszemben. No, nem az hanem eisősorban erről van múlt évtizedben a gyermek- u^b huszonöt ev elé. analógia kedveert csupán a szá De nemcsak mi változ- gondozási segélyt? A nem- Tl~ ev’ huszonöt ev. Nem ketkedes hangját Imllom £wnfc akkori ü hu. zetközi élet há pontján merészség eveket említeni szik hagyományai ápolására, rális alkotásokra, amelyek a város kulturális lehetősékeresi a gyökereit, a folyto- ma már hozzá tartoznak a geire a környék? Nem éreznosságot és folyamatossá- modern városképhez, mint zük a kintről jövő igényegot. Az objektív helyzet egy íó lakás, egy szép köz- két. Kicsit úgy néz ki, hogy „„„„ „ intézmény. A művészeti mi akarjuk ráerőszakolni a nagy távlatot szán ennek a , „ . . ,, . , .. , ... ., elet, a művészeti ízlés vonat- vonzáskörzetre elkepzelesekozásában, úgy gondolom, inket, elhatározásainkat. Ez hogy a meglevő hibák el- nem jó megoldás. A mi bellenére is, nagyon jelentős ső fejlődésünket is meggyorfejlődésen mentünk ke- síthatná, ha kintről különresztül. Jónak tartom to- féle sürgető, jogos nyomás vábbá, hogy a zenei mű- nehezedne ránk. Ha fel tudveltség fejlesztésében fel nánk mérni, mi az, amit eltudtuk használni a múlt várnak tőlünk. Vannak már meglevő hagyományait, ennek is kezdeti eredményei, Nagy vívmány, hogy szer- de ezt nem tarthatjuk eleveztünk egy zenei tagozatú gendőnek. általános iskolát, s egy Az interjút készítette: önálló állami zeneiskolát. Tóth Elemér akkor, mikor még pár nap hátra van a hatvanas évtizedből? Azt hiszem, nem. Céljaink mindig egyek voltak, békét akartunk és akaszavaiban, ahogy ez a no- szon._ harminc- stb. évesek, öregbítettük társadalmi rend- feher hideg megjelent Europa hanem a világ is átalakult szerünk hírnevét? Pár té- feleit- körülöttünk. Megváltozott makört emeltünk ki abból a Ülök a meleg szobában, feltételek között élünk, gond- számos tényezőből, ahol volnaponta olvasom az újságok jaink ma egészen mások, tunk eddig és leszünk a to- . híreit, hallgatom a rádiót, mint a tíz évvel ezelőtti vábbiakban is. Es még nem Tünk, szerte az egesz miag- és a televíziót: lám, mégis tegnapokéi voltak. beszéltünk gazdasági éle- ban- ^ert, forrongó, al.andómegértük ezerkilencszázhet- Egy évtizeddel ezelőtt ír- tünk megújhodásáról, azok- on valtozo vtWffun,k. alakita- vénét. 1960 első napjaiban, tűk: a fejlődésünket előbbre- ról a törekvésekről, amelyek íiJnV" mikor az említett beszélgetés vivő jövőbe vetett hittel még differenciáltabbá ala- történt, ugyanilyen kemény kezdjük el ezt az újeszten- kítják holnapunkat, az újabb idők voltak. A hó betemetett dőt. Tudjuk: lesz gondunk, évtizedet. mindent, s mi fázósan húz- lesz nehézségünk. Nem bíz- Két évtized határán áltuk fejünkre diáksapkánkat zuk magunkat a tétova vé- lünk. Delelőn? Túlzás lenne ....... a huzatos miskolci utcákon, letlenre. összefogunk, hogy ezt mondani. Ezerkilencszáz- Talán egykori tanárnőm"sza- A tél meglepett bennünket, s legyőzzük a nehézségeket, hetven zárókő és egyben in- vaira? Nem gondolok többé mi akkor is csodájára jár- hogy megvalósítsuk céljain- dító is, ha figyelembe vesz- arra a tiz évvei előtti betűnk a hófúvásnak, a hó- kat. Sorsunlcat a kezünkben szűk céljainkat. Minőségi széigetésre. Egyszerűen elfe- vál befújt utaknak. Most tartjuk, magunk munkájával pont. Lezárunk egy szakaszt, iejtem Ma már mi is má- azonban más a helyzet. Az irányítjuk. Tőlünk függ, hogy elindítsuk az újabbat, sok vagyunk. Gyermekemre akkori csodálkozás megértés- munkánktól és lelkesedé- hogy előkészítsük a negyedik gondolok az ő jövőjére, s sé alakult át. Megértjük azt sünktől a sikerünk. Igen, ezt ötéves tervet, s kultúránknak vele együtt mindannyiunk a mérhetetlen küzdelmet, írtuk tiz évvel ezelőtt. Ma is új színt, még korszerűbb boidog évtizedére, amely pár amit a MÁV vív az emeletes talán nem ezt mondanánk? értelmet adjunk. Számot ve- nap mdiva teljes valóságá- hótorlaszok ellen. S a kira- Nézzen bele mindenki saját tünk egy évtizeddel és ban bekoszönt gadott példa mást is megér- lelkiismereti tükrébe, s úgy szembenézünk az újjal. Meg- tetett velünk. Tiz évvel ez- válaszoljon a feltett kér- köszönjük az előbbinek az ni részünket. Egykori tizen- huszon-, harminc- stb. éveseknek egyaránt. ÍZ ét évtized mezsgyéjén mire gondolhatnék? Molnár Zsolt VIDOR MIKLÓS Karácsony este apámmal Ott siet az ünneplők sorában hóna alatt átkötözött csomag féloldalt kissé betörve kalapja s csínyre készülőn mosolyog. Mert néki csíny az ünnep és a köznap és a világ kavargó alkalom az sem zavarja, hogy tizenegy éve kinyújtóztatták a kőlap alatt. Legyint mikor torkomba fulladt szorongással idézem Tanultál volna tőlem többet mondja s befordul a sarkon. Hazafelé tartott de előbb még benéz a régi kávéházba hátha akad valaki valami Űristen! a csoda mindég jelen lehet. És aki úgy hisz benne mint ő az találkozik vele biztosan oly mindegy hogy karácsonyestre készül vagy oda honnan más vissza sosem tért. NÖGRÁD - 1969. december 25., csütörtök 9
