Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

A képernyő előtt \»ct'épek liSje’fíl Jó Siélkezdcí rossz két vége Extra nyitánya volt az el- peiben Herendi Mária, Solti közös tartásuk, a Játékot még múlt kedden a Televízió mű- Bertalan, Perédy László, Mes- a remek színészek sem ké- sorhetének. A különlegességet tér János és Bajka Pál nyáj- pesek érdekkeltővé tenni, ezúttal vidéki színház, a Győ- tott figyelemre méltó produk- Szombat éjszakai előadás ké­ri Kisfaludy Színház társula- dót. rétében láthattuk az Eső esik ta szolgáltatta Peter Ustinov: Csütörtökön orosz klaaszi- a szerelmesekre című svéd Célfotó című háromfelvonásos, kus. Gogol: Háztűznéző című filmet. A történet émelyítő úgynevezett életrajzi kaland- színműve nyújtott önfeledt giccs még akkor is, ha a ren- jával. szórakozást a televízió-nézők- dezést Ingmar Bergman neve Az abszurd történet lénye- nek. A remek jellemkomi- fémjelzi. Más műfajban ge az, hogy egy aggastyán kumra alapozott, fordulatos ugyan, de nem jobb a véle- egv magányos .esten szembe- történet stúdióváltozatban is ményünk a vasárnap este ve- találkozik ifjabb korszakainak üdén érvényesült, ehhez Csa- tített, Folytassa, tanár úr cí- tulajdon énjeivel, szüleivel, s la Zsuzsával, Petur Ilkával, mű angol filmről sem. Cse- ez a bizarr szembesítés ki- Ladomerszky Margit, Szabó lekménye a burleszk határán ;űnő alkalmat kínál felmérni Ottó. Velenczei István. Mádi mozog, szinte minden való- a hosszú élet sorsdöntő moz- Szabó Gábor játéka is hozzá- szerűséget elvet, de az a baj, zanatait, hol hibázott, hol járult. hogy készítőinek — különfé­szabhatott volna más menetet A jó hétkezdet után gyenge le jelekből. ítélve — eszük sorsának a hős. Furcsa, fa- hétvég következett. Meglehe- ágában sem 1 volt burleszket nyárul mulatságos, sajátos lí- tősen unalmas időtöltésnek bi- alkotniuk. Így aztán valami rájú história kerekedik az zonyult szombaton este a Csa- felemás produktum született, Írói ötletből, amely ke- Iád ellen nincs orvosság cí- amelyen többet bosszankod- gyetlen leleplező és önleleple- mű műsorsorozat második ré- tunk, mint nevettünk. z6 pillanatokra is lehetőséget sze. A látott epizódsor szét­ad az frónak. A darab szere- folyó, a történeteknek nincs (barna) Az oktatásügy kiváló dolgozója Harminc megkapta mine éve hogy den családban számítottak a elismerik, megbecsülik: Le­esztendeje, ... ___ _________ d iplomáját. Har- gyerek keresetére. Most meg szenttzky Lászlóné. aki pályá- hogy nap mini nap nem győzik felvenni a jc- ját házitanítóskodással kezdte, 'ellep a katedrára, s magyart, lentkezőket a felsőoktatási in- megkapta az Oktatásügy ki­történelmet tanít a gyerekek- tézményekbe. váló dolgozója címet, nek. heszenszky Lászlóné' az Az idei tanévben 130 tanú- Most nyugdíj előtt áll, s ez 1945 ös tanév óta pásztói pe- j/K v., VI.. VII. osztályosak nagy gondot okoz. dagógus. Dolgozott mint szak- hallgatják tőle az oktató szót. — El sem tudom képzelni, felügyelő, mint megyei tanul- s vajon hány gyerek tanulta mi lesz, ha már nem kell reg­mányi felügyelő, de Igazán mCg heszenszky Lászlóné ke- gél bejönnöm az iskolába — akkor érzi elemében magát, ze aiatt a magyart, történél- töpreng, de aztán felderül az ha taníthat. Most a pásztói l. met? Kétezer, vagy több is arca, hiszen kigondolta már sz. Általános Iskola igazgató- talán? Ki tudná azt annyi év a megoldást, — Ha egészsé- nője. után megbízható pontossággal ges leszek, legalább egy esz­— Heti 8 órában most is ta- összeszámolni? tendőt még maradni szeret­nítom a magyart és a törté- Ügy tartja a közmondás: a nék. Hadd tanítsak még egy nelmet — mondja, s büsz- jó pap holtig tanul. kicsit! keség csendül ki hangjából, — De nemcsak a papokra amint folytatja. — A nálunk áll ez — nevet az igazgató­végzett gyerekek 90 százaié- nő. — Tanulnia kell minden­ka tóvább tanul. Emlékszem, kinek, főként annak, aki maga a felszabadulás előtt • valósá- is tanít. Én sem elégedhettem gos közelharcot kellett vívni meg a tanítói oklevelemmel, a szülőkkel, engedjék tovább elvégeztem a főiskolát, tanári tanulni fiailcat. lányaikat. Ért- diplomát szereztem, hető volt a vonakodás, min- Több évtizedes munkáját Az igazságos ember Hetedik éve tanácselnök — Nehéz állás tanácselnök- Kállón Fülöp Lajos. Ahogy nek lenni? mondja, a legnépszerűtlenebb — Sok gonddal jár. Az el­münkénél, az adószedésnél nők felelősséggel tartozik a kezdte annak idején. Aki falujának. Ez az egyik. Sok­pénzt visz el a háztól, az nem szór az ember azt sem tudja, szívesen látott vendég sehol, melyik lábára álljon, hogy Ennek ellenére Fülöp Lajos eleget tegyen a törvényes elő- egyetlen haragost sem szer- írásoknak is, de a kérelmező zett. Pedig előfordult, hogy egy-egy rosszabb adófizetőt kétszer, háromszor is fel kel­lett keresnie. Megtörtént, hegy bezárták előtte a kaput. Mit tehetett ilyenkor? Meg­várta amíg kinyitják, vagy visszamént később. Csendes, halkszavú ember. Sokszor nyitják rá az ajtót, hogy elnök elvtárs ez kelle­ne, vagy Lajos bácsi intézze él az ügyünket. Felkeresik személyes problémákkal is. Előfordult, hogy valamelyik asszony sírva szaladt a ta­nácsra és már az ajtóból Id­ái tóttá: — Elnök elvtárs! Védjen meg, csak maga segíthet. Megfenyegetett az uram. Most mit csináljak? Ismeri jól faluja gondját- ba.iát, hisz’ itt született, itt nőtt fel. Valamikor, gyerek­korától kezdve részes arató volt az urasági birtokon, — Ogy van ez már, a mai fiatalok csak bólogatnak, amikor arról esik szó, miként Mintha az olyan könnyű len­éltünk mi. ök már a jómód- ne. ban, jólétbe születtek bele, Kálló sokat fejlődött az el- egyszerűen nem tudják el- múlt években. Ebben a ta- képzelni, hogy valami nincs, nácselnök munkája is benne Egy mai gyerek, azt hiszem, van. Iskola, művelődési ott- ugyancsak elcsodálkozna, ha hon felújítást végeztek, váró- az anyja üres kenyeret nyom- terem épült. Ma már a meg- na a markába. szépült orvosi rendelőben fo­sé érezze azt, hogy 5 háttér­be szorul. Tudja az úgy van, ha valami nem valósul meg azonnal, szidják a tanácsel­nököt. Miért nem intézte el. gadja a körzeti orvos a bete­geket De segítenek a falube­liek is. szívesen dolgoznak társadalmi munkában. — A fogorvosi rendelő pél­dául háromszázezer forintos társadalmi segítséggel épült — teszi hozzá az elnök — a házak előtt is parkosítanak. Észrevette már, hogy a kál- lóiak mennyire szeretik a vi­rágot? Fülöp Lajos a közelmúlt­ban kormánykitüntetést ka­pott. — Azt hiszem, én magam lepődtem meg legjobban, mi­kor értesítettek. Hiába is ta­gadnám, örültem neki. Hosz- szú évek munkája áll a há­tam mögött. Mindig igyekez­tem a tőlem telhetőt nyújta­ni. Persze, értek kudarcok is, így van az ember. Boldog vol­tam, amikor az ünnepségen átvettem a kitüntetést. Ügy éreztem, tettem valamit. Aztán hazajöttem, vártak az új fel­adatok, újabb gondok. A ki­tüntetést eltettem a fiókom­ba. Az ember nem ér rá a múltnak élni. Sürgeti a jövő. A tanácselnök mindig kö­zéppontban van. Egy falu fi­gyeli a munkáját. És az em­berek éles szeműek. Fülöp La­josról a legjellemzőbb véle­ményt az a káliói asszony ad­ta, aki a következőket mond­ta. — Egy valami biztos. Igaz­ságos ember. Soha senkinek nem tesz meg olyat, ami el­lentétben állna az igazsággal. Ezt becsüljük - benne legjob­ban. Mert ez a legfontosabb. Magyar városok fOTO Fiafal ű:sagolvasók vetélkedőié A TOTO kitöltésének módja: Ha az első választ tartja helyesnek, akkor l.est, lia másodikat, akkor 2-est, ha a harmadikat, akkor x-et ■rJOTt a pontozott vonalra. 1. Ki az a neves színművésznő, akinek moharai kapcsolatai közismertek? Dayka Margit Bulla Élma Tolnay Klára ...................... ä-Hol létesül nemzetiségi múzeum a megyében? Balassagyarmat Buják Nógrád........................................... 3. Hány világbajnokságot nyertek vívóink a legutóbbi, ha­vannai világbajnokságon? 0 2 1.......................................................................••................... 4 . Ki az alkotója a salgótarjáni Partizán Emlékműnek? Vigh Tamás id. Szabó István if). Szabó István 5. Kiről mintázták az Imposztorok c. film fő alakját? Prónay Pál Héjjas Iván Franczia Kiss Mihály ______Salgótarján^ f ttaa«yarm«tf~ # Sátoraljaújhely Káxlncbátcika »SárospitaT id * »»54 *~»»«8 „h* Tatabánya | Üfasonmar sople Kapuvár'® ^ Oroszlánya. • Kősteg %pa »«4 £ ©Sárvár Várpalota „ Szombathely Ttatátetdtrkény’f 54 ^"BUDAPEST C Scékotféhorvát Sióinak _K • *tkta&rj Cegléd# V* __ Sí«**' •HatvánIS4S ee«dsii6 «M6 •Jdatbarény-O” _ .V Mátészalka «1969 •Hajdúnánás •Héfdőbőscőrmény' MÍtr Tapolca Zalaegerszeg# »96« ® K e s z t h e I y 1954 SS* ........... 1 931 • °EBR|ceN •Hajdúszoboszló •Karca t JT; isAjszállts \ - • Tűik «ve Jy •Mezőtúr |KMlt«eri6 r «Szarvas 1966 Klskunláláfvhaza* #c »cefréd Szentes «OroshéiajL„ Kaloesa \ 1946 ||f I •Kiskunhalas •Hódmezővásárhely — Békéscsaba »Gyula • 1945 elét) már város mm?' ... i után várossá nyilvánított település s várossá nyilvánítás évével ♦ Szocialista város ® Egyéb várossá nyilvánított település Hazánk városhálózata a vi­déki ipartelepítések eredmé­nyeként kiegészült és meglevő városaink — kü­lönösen az alföldiek — egyre inkább városias külsőt nyertek. 1945-ben 50 városi jogú település volt, 1969 vé­gén pedig számuk 73-ra növe­kedett és körülbelül 120 vá­rosias jellegű település talál­ható, melyek közül 50—60 nagyközség a távlati tervek szerint eléri a városi rangot. Megnövekedett a városi la­kosság aránya: 1949-ben ha­zánk lakosságának 36%-a, 1968-ban pedig 44%-a volt városlakó, de ez az arány 1980-ban 55%-ra emelkedik. A településhálózat szempont­jából fontos regionális köz­pontok kifejlesztésével hét vi­déki városunk a jelenleg 170 000 lakosú Miskolc. 150 000 lakosú Debrecen. 120 000 lakosú Szeged, 140 Ő00 lakosú Pécs, 81 000 lakosú Győr, 71 000 lakosú Székesfe­hérvár és a 33 000 lakosú Veszprém nagyvárossá válik. •Ez év folyamán megkezdődött az alsóbb rangú központok, a nagyközségek megszervezése. 6. Ki a magyar ENSZ-küldöttség vezetője? Erdélyi Károly Pulya Frigyes dr. Csatorday Károly 7. Melyik külföldi kommunista lapnak adott Kádár elv- társ a közelmúltban nyilatkozatot? t’UNITA L’HUMANJTÉ PRAVDA ....................... 8 . Melyik országban járt a közelmúltban Losonczi Pál? Finnország India Mongólia................................................... ~9. Melyik ország rendezi az 197?.-es nyári Olimpiát? Szovjetunió Kanada NSZK........................................... 1 0. Mely~oktatási intézménnyel kapcsolatosan fogadott el új törvényt a legutóbbi országgyűlés? Középiskola Felsőfokú intézmények Szakmunkásképző iskolák ............................................. 1 1. Hol találkoztak ;a közelmúltban a szocialista országok vezető állami érfiai? Varsó Moszkva Bukarest ....................... 1 2. Hol működik, megyénkben a Rádióberendezések Gyára? Széc.sény Salgótarján Pásztó ....................... 13. Mikor ünnepli-felszabadulása 25. évfordulóját Salgótar­ján? December 1. Január 15. December 26. ....................... 1 4. Hány középfokú oktatási intézménye van megyénknek? 10 15 19 ....................... A Fiatal újságolvasók vetélkedőjének lapunkban megje­lent első TOTÚ-kérdéseire számos válasz érkezett szerkesz­tőségünkbe. A második számú TOTÓ kérdéseire is bárki beküldheti válaszait december 31-ig, a NÓGRÁD Szerkesz­tősége címére: Salgótarján, Petőfi út 1. A helyes megfejtők között értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. 4 NÖGRAD - 1969. decembei 23., kedd \ Kisfprenyétol— Tokióié: Egy meghívás nyomában T okióból nagy boríték érkezett Kisterenyére. Radics István izgatottan bon­togatta; vajon mi lehet a tar­talma? Amit látott meglepő volt, s ugyanakkor hihetetlen is. Nagy plakát került elő, rajta a felirat: Expo ’70. Alatta színes gyermekrajz: op­art kecske legelészik a tarka mezőn. — Miről van tehát szó? Radics István festőművészt, a kisterenyei gimnázium rajz Szakos tanárát faggatjuk. — Még most sem akarom elhinni. Az történt ugyanis, hogy a kisterenyei művelődési házban működő rajzszakkört meghívták a tokiói gyermek- rajz-kiállításra. Hogy őszinte legyek, én már azon is cso­dálkoztam, hogyan jutott el a levél Tokióból Kisterenyére, mert még Magyarországon is sok olyan ember él, aki nem ismeri e község nevét. Nagy az öröm, a gyerekeik körében, de a legboldogabb talán a mester. Évekig tartó kemény munka előzte meg ezt a nagy megtiszteltetést. Milyen múltra tekint vissza a szak­kör, értek-e már el jelentő­sebb eredményeket? Szakkörünk hat éve ala­kult, s azóta a művelődési ház keretében működik. Jelenleg tizenöt „gyerekem” van. ál­talános és középiskolások, ve­gyesen. Képeink eljutottak már Prágába. Kemerovóba. s jelen voltunk a debreceni gyermekrajz-kiállításon is. Az elmúlt évben cserekapcsolatot építettünk ki a csehszlovákiai Banska Dolina várossal, és nemcsak képeket cseréltünk, de kölcsönösen meglátogattuk egymást. — A szakköri munkának eredményességre való törekvé­se nyílván nagy körültekintést igényel. Milyen meggondolás alapján válogatja össze a gye­rekeket? — Feltétlenül szükséges a körültekintés, mert eredmény csak akkor érhető el, ha a gyerekek — akik a szakkör tagjai —, tehetségesek, és sze­retik a képzőművészetet. Az általános iskolásoknál nem alkalmazunk válogatást, hi­szen az ő egyéniségük még most van kibontakozóban, s már az is eredménynek tekint­hető, ha bekapcsolódnak a szakköri munkába. Előbb- utóbb úgyis kiderül, van-e ér­telme rajzkészségük tovább­fejlesztésének. A középiskolá­soknál más a helyzet. Náluk a tehetség és az egyéni szem­léletmód már többé-kevésbé kialakult. A ml feladatunk en­nek helyes irányba való for­málása. Radics István sok segítséget nyújt a gyerekeknek egyénisé­gük kibontakoztatásában, ép­pen ezért saját szemléletmód­ját nem kényszeríti rájuk. A gyerekek egyénileg válogathat­ják meg a témát, és hozzá a technikai megoldást. —• Általában a könnyen ke­zelt. tő pasztellel dolgozunk, de készítünk filctoll- és pác­ra Szokat is. sőt az ügyesebbek már linóleummetszettel pró­bálkoznak. A témaválasztás az iskolai követelményrendszer­re épül, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A raj­zok témáit az aktualitásnak megfelelően a környező vi­lágból merítik a gyerekek. Természetesen a szakkör te­vékenysége nem csupán a fog­lalkozásokra korlátozódik. A gyerekek közös kiránduláso­kon. tárlatlátogatásokon vesz­nek részt, mely biztosítja szá­mukra az élményi feltöltődési. — Hogyan készülnek a to­kiói világkiállításra? , — Ennek is kidolgozott ter­ve van már — mondja Radics István. A gyerekek szakkörön kívül is vázlatokat készítenek, melyeket aztán közösen meg­beszélünk. Feltétlenül fontos az is, hogy a pályázatot min­den iskolának meghirdetjük. A tokiói gyermekrajz-világ- kiállításon szerepelnek tehát Nógrád megye egy kis közsé­gének képviselői is, s remél­jük, hogy sikerrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom