Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-21 / 296. szám
Polgári védelem* Amit mindenkinek tudni keli I Jszeríi feladat A kitelepült városi lakosság elhelyezkedése után még számos olyan feladat vár az Illetékes hatóságokra, amelyeknek végrehajtásáról semmilyen körülmények között nem lehet eltekinteni: Az első ilyen nagy feladat a kitelepültek munkával való ellátása. Ez nemcsak az egyén szempontjából nagy jelentőségű, hanem az egész társadalom szempontjából is fontos. Szükséges ugyanis, hogy a kitelepült szakemberekkel, dolgozókkal az adott befogadási terület megerősödjön. Nagy figyelmet kell majd fordítani a megnövekedett lakosság közszükségleteinek kielégítésére Is. Ez elsősorban a kereskedelem útján zajlijc majd le. Itt azonban problémaként jelentkezhet az üzlet- hálózat nem kielégítő volta, amit majd szükségmegoldásokkal kell pótolni. Nagyon sok függ attól is, hogy minden család számára olyan körülményeket lehessen kialakítani, amelyben lehetővé válik a főzés, mosás, fűtés stb. Ezek megléte, vagy hiánya komoly mértékben befolyásolja a kitelepülök hangulatát, életérzését. E tekintetben a A szécsényi vegyvédelmi alegységek parancsnokai részére tartott műszeres bemutató gyakorlatot a megyei vegyésztiszt. A közelmúltban megtartott bemutatón a sugár jelző és -mérő- készülékek kezelésének szabályaiból kaptak ízelítőt az alegységparancsnokok. Szervezésmódszertani értekezleteket tartottak a járási polgári védelmi törzsbefogadó lakosságnak kell messzemenő megértést tanúsítania, s a felmerült problémák megoldásában segítséget nyújtania. Nem kevésbé fontos az egészségügyi ellátás biztosítása sem. E feladat végrehajtásába be kell vonni a kitelepült orvosokat, egészségügyi dolgozókat, a Vöröskereszt egészségügyi alakulatait és aktíváit. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy jelentékenyen megnövekszik a lakásokon adandó orvosi segítségnyújtás száma — különösen akkor, ha az ellenség által alkalmazott tömegpusztító fegyverek hatásai (elsősorban a másodlagos hatások következtében) a befogadó területeken sérüléseket, megbetegedéseket okoznak. Mindezek mellett gondoskodni kell arról is, hogy az élelmiszerek, raktárak, vízforrások a radioaktív kiszóródás ellen is megfelelő védelemben részesüljenek. E tekintetben ugyanazokat az eljárásokat kell alkalmazni, amelyeket a lakosság az állatállomány, takarmány, élelmiszerek, ivóvíz RBV védelmével kapcsolatos oktatás során megismert. parancsnokok a községi vb vezetők részére. A módszertani értékezléféh a polgárt védelmi szakszolgálatok és szakszolgálati alakulatok szervezésének gyakorlati problémáit tárgyalták meg. Megismerték a polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályokat, valamint a beosztásokba kerülő személyek nyilvántartási elkészítésének módját. A lakosság és a helyi szervek közös erőfeszítésével kell biztosítani a kitelepültek különböző korú gyermekeinek bölcsődei, óvodai elhelyezést, a nagyobb gyerekek rendszeres foglalkoztatását, tanulását ügy, hogy a szülők munkahelyeken való távolléte esetén is biztosított legyen azok felügyelete, gondozása és tanulása. Természetesen e tekintetben is szükségmegoldásokat kell alkalmaznunk. Köztudomású azonban az is, hogy a korszerű háború időszakában a támadást szenvedett város megsegítése elsősorban kívülről történik, hogy a feladat ellátásában nagy szerepe van á járásoknak, tehát a befogadóhelyeknek. E feladat végrehajtásából a kitelepült lakosság sem maradhat ki. A kitelepült lakosság polgári védelmi felkészítésének továbbfolytatásáról éppen ezért a kitelepítés után is gondoskodni kell. Adott esetben pedig a helyi polgári védelmi parancsnokság utasítására, annak irányítása mellett részt kell venni az elsődleges mentő, mentesítő, halaszthatatlanul fontos helyreállító munkálatok végrehajtásában. A kitelepítésre és befogadásra vonatkozóan mindez csak előrebocsátás volt, tájékoztató a leglényegesebb és legáltalánosabb kérdésekről. Ezt az anyagot még követni fogják azok az ismeretanyagok, szabályzatok, kézikönyvek, amelyek a lakosság ezirányú ismereteit szélesítik, elmélyítik és légfőképpen konkrétabbá teszik. A lakosság széles tömegeinek szervezeti kitelepí- 'tese * Kazänkßari....újszerű feladatokat jelent. Ezért ilyenirányú tapasztalatokkal még nem rendelkezünk. Mindezek megkövetelik a feladat végrehajtására való alapos, lelkiismeretes felkészülést. Minden ember közvetlen, egyéni érdeke, hogy az ismertetett magatartási szabályokat betartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat gyorsan végrehajtsa. Eletii nkböl A mai fiatalság rendkívül nagy érdeklődést mutat a technika, így az elektronika, QST de HA 6 KNB és a rádiótechnika iránt is. A rádió kifejlesztésében, alkalmazásában úttörő szerepet játszottak a rádióamatőrök. Ők hódították meg a híradásnak a rövidhullámok birodalmát, amit a szakemberek kezdetben használhatatlannak véltek. Köztudomású az is, hogy elemi csapások, árvizek, földrengések idején, de egyéb alkalmakkor is milyen sokszor siettek a rádióamatőrök embertársaik segítségére. Közismert, hogy 41 évvel ezelőtt a Nobile-expedíció megmenekült tagjai elősorban egy szovjet rádióamatőrnek köszönhették életüket. Rádióamatőr cselekedeteinek fő irányítója a technika iránti szeretet, az alkotnrvágyás. Az amatőrmunka legszebb fejezeteit jelenti: venni az űrben száguldó űrhajók, mesterséges holdak, híradástechnikai műholdak rádióadásait. így szó szerint igaz a rádióamatőr- mundás: „Mi összezsugorítjuk a Földet.” Tapasztalat az is, hogy elsősorban azok a felsőfokú technikusok és mérnökök állják meg helyüket tervezői szinten, akik tanulmányaik mellett az MHSZ rádióklubjaiban rádióamatőr tevékenységet fejtettek ki. Ők a „szakmával beoltottak.” A rádiót azonban nemcsak a rádióamatőrök alkalmazzák, nemcsak zsebükben, otthonukban, a közlekedésben, az orvosi gyógyászatban találhatjuk meg, széles körben alkalmazzák a hadseregek, így a Magyar Néphadsereg is, hiszen a korszerű hadviselés el sem képzelhető elektronikus berendezések nélkül. Fő eszköz a rádió, de éppúgy megtalálható az elektronikus számológép, lokátor és a televízió is. A hadsereg korszerű eszközökkel való felszerelése megteremtette a gyors- mozgásos harcmód alapjait. A vezetés biztonsága megköveteli a folyamatos hírváltást, hiszen a híradás a hadsereg idegrendszere. Korszerű hadsereg csak úgy képzelhető el, ha ez az idegrendszer kifogástalanul működik. Ezt a mozgás közben is alkalmazható, pillanatok alatt üzembe helyezhető, könnyen hordozható, de ugyanakkor igen bonyolult, s nagy hozzáértést, elektro- és rádiótechnikai szakismereteket és a rádiófprgalmazásban való jártasságot igénylő berendeHúsz eves a polgári védelem Húsz évvel ezelőtt még frissen élt az emberek emlékezetében a második világháború minden borzalma. A bombák vijjogása, a menekülők, éhezők roppant serege, a sok szenvedés. Még nem apadt el a könnye azoknak, akik oktalanul elpusztult szeretteiket siratták. Az emberek békére vágytak. Hittek abban, hogy olyan korszak következik, amelyben független, szabad emberként részesei lehetnek az új társadalom építésének. Hamarosan kiderült azonban, hogy az imperialisták — bízva atommonopóliumukban — nem mondtak le világuralmi terveikről, s újabb háború kirohbantására törekednék. Ez a körülmény szükségessé tette a szocialista országok összefogását, az ország védelmének megerősítését. Ekkor került sor a mai polgári védelem elitje, a légoltalmi szervezet megalakítására. A két évtized alatt erőteljes szervezetté vált a polgári védelem, amelynek elsőrendű feladata adott esetben a lakosság védelmének biztosítása, az anyagi javak mentése. Nincs olyan szerv, legyeit az társadalmi, gazdasági, hivatali, amelynek tevékenysége ne kapcsolódna valamilyen formában a polgári védelemhez, s ugyanezt mondhatjuk el a lakosságról. Mindannyiunknak fel kell ismerni, hogy a jó felkészülés össztársadalmi érdek, ugyanakkor mindenkinek elősorban saját önvédelmét szolgálja. Államunk messzemenően biztosította a polgári védelmi munka anyagi, technikai feltételeit, jól szervezett és kiképzett alakulatok, egységek állnak készen arra, hogy szükséghelyzetben is biztosítsák az élet feltételeit. Kötelcsségtudatukat, hozzáértésüket a sikeres gyakorlatok is bizonyítják. A küzdelmes, de eredményekben gazdag húsz év tanúsítja, hogy megyénk lakói is állampolgári kötelességüknek tartják a haza védelmét. Ezért vállalják üzemi, mezőgazdasági, hivatali és egyéb munkájuk mellett a sokszor áldozatokkal, fáradsággal járó polgári védelmi szolgálatot. A huszadik évfordulón köszöntjük a polgári védelem szervezetében dolgozó beosztottakat, a hátországvédelem katonáit, a tiszteket, parancsnokokat, akik állandóan keresik, kutatják a védekezés lehetőségeit, s tervezik, tudatosítják, hogy egy esetleges korszerű háború körülményei között miként lehet és kell védekezni. Kívánjuk valamennyiüknek, hogy munkaterületükön és beosztásukban is további sikereket érjenek el. A mezőgazdasági önvédelem ,A megyei állat- és növényvédelmi szakszolgálat-parancsnokság értekezletet tartott a járási szakszolgálat Daracsnokaii számára. ahol megbeszélték a termelőszövetkezet önvédelmi szervezeteinek létrehozásával összefüggő feladatokat. Ezt követte a iárási szintű értekezlet. ahol üzemre konkrétan meghatározták az önvédelmi szervezetek létrehozásával kapcsolatos intézkedéseket. A tsz-vezetők magukévá tették e nagy feladat végrehajtását és megkezdték a szervezési munkát. Az értekezleten hangsúlyozták a községi államigazgatási szervekkel való szoros együttműködés. a beosztottak kiválasztását. valamint a politikai előkészítés biztosítását. A szervezési feltételek végrehajtásában elmondották, hogy ha a beosztottlétszám megfelelő mértékben nem áll rendelkezésre, akkor lehetőség van egyes alegységek összevonására, ni. az elsötétítő és óvóhely stb Mindenesetre az önvédelmi létszám kialakításánál a iárási szakszolgálat-parancsnokság figyelemmel volt az üzem létszámának nagyságára és ígv bírálták az üzemeket. zések alkalmazása teszi lehetővé! A Magyar Honvédelmi Szövetség gondot fordít arra, hogy már az általános iskolában, a rádiós szökkörökben a fiatalok alapos honvédelmi ismeretekre .tegyenek szert, s később e tudásukat a rádió- klubokban, az ifi és kollektív tádióamatőr-álibmások operátoraiként gyarapítván tudásukat, a néphadseregbe már széles körű szakképzettség birtokában vonuljanak be. A Magyar Honvédelmi Szövetség és a salgótarjáni városi rádióklub, tevékenységük és eszközeik bemutatására a közelmúltban két kiállítást is rendezett (lásd fénykép) amit e sorok olvasói közül bizonyára sokan megtekintettek. Az elmondottakból látható, hogy a honvédelmi szövetség sok jó szakembert ad a népgazdaságnak, a néphadseregnek és a rádióamatőr-mozgalomnak, de ugyanakkor igényli, hogy az üzemek, oktatási és kulturális intézmények népszerűsítsék ezt a munkát, s tevékenyen vegyenek részt abban. A szövetség ilyen támogatással képes biztosítani, hogy nagy tömegeket hódítson meg a klubjaiban folyó technikai sportoknak, s megfelelő — tanuláshoz kiválóan alkalmas — anyaggal lássa el klubjait és a támogatásával dolgtízó úttörő rádiósszakköröket. Hiszen nagyon igaz a régi latin mondás: „Pro patria est dum ludere videmur” (az is a hazát szolgálja, ha játszani látszunk.) Bató András Atomtámadás esetén sugárszennyeződés érheti a legkülönbözőbb árukat.— köztük élelmiszert is szállító vasúti vagonokat. Képünkön a polgári védelmi alakulat tagjai a vasúti szerelvény sugárellenőrzését végzik Ezt írja a jogszabály Jogszabály-sorozatunkban már irtuk, hogy a polgári védelmi kötelezetteket évente hány órás kiképzésben, illetőleg továbbképzésben kell részesíteni. Nem foglalkoztunk azonban a kiképzések időtartamával és helyével. A kiképzés (továbbképzés) időtartamát a polgári védelmi kötelezettekkel a kiképzés (továbbképzés) megkezdésekor a polgári védelem államigazgatási üzemi szerve közli, A polgári védelmi kiképzést (továbbképzést) a HM rendelet ’S 8-a értelmében évenként január 1. és október 1. között kell megtartani. Ezt az időszakot azonban a Honvédelmi Minisztertől kapott jogszabályi felhatalmazás alapján a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága módosíthatja. Megállapíthatja a kiképzés irányelveit és rendjét, valamint tananyagát. Intézkedése nyomán a beosztottak kiképzésének (továbbképzésének) részletes szabályait a szakszolgálat, illetőleg az üzemi önvédelem felügyeletét ellátó miniszter állapítja meg. A Honvédelmi Törvény rendekezése szerint a polgári védelmi kiképzést (továbbképzést) munkaidőn kívül a lakóhelyen, vagy munkahelyen kell megtartani. Eszerint tehát a kiképzés (továbbképzés) helyé csak az állandó lakóhely, vagy a munkaviszony, Illetőleg a szövetkezeti tagsági viszony alapján történt beosztásnál (kijelölésnél) a kötelezett munkahelye lehet. Ebből következik, hogy az állandó lakóhelyen, vagy a munkahelyen kívül eső területen a beosztott (kijelölt) személyek kiképzésen (továbbképzésen) való részvételre nem kötelezhetők. Az ismertetett szabályozás célja, hogy a munkaidőn kívül megtartásra kerülő polgári védelmi kiképzésen (továbbképzésen) való megjelenés ne okozzon nagy időveszteséget, illetőleg, hogy a kötelezettség különösebb nehézség nélkül teljesíthető legyen. Abból, hogy a beosztott (kijelölt) személy kiképzését (továbbképzését) munkaidőn kívül, a lakó-, illetőleg a munkahelyen kell megtartani, következik, hogy a kötelezettet — ha munkaviszonyban áll — keresetveszteség nem éri, Illetőleg egyéb esetben (kisiparos, KISZ-tag. napszámos stb) a polgári védelmi kiképzésen (továbbképzésen) való részvétel a jövedelem számottevő csökkenésével nem jár. Erre figyelemmel mondja ki a kormányrendelet, hogy polgári védelmi kiképzésen (továbbképzésen) való részvétel címén a lsöte- lezetettet térítés nem illeti meg. . NÓGRÁD — 1969. december 21., vasárnap IX
