Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

Városunk az aikotó munka útján halad (Folytatás az 1. oldalról) a szovjet aéDesített egvséeek. Nemcsak egv hatalmas és el­lenállhatatlan hadsereg vonult be ekkor városunkba, hanem a béke. az alkotó éDítőmunka lehetősége, és megnyitotta az utat a munkás-paraszt ál­lam megteremtéséhez. — A múlt rendszer féktelen kiszolgálóit a kétségbeesett rettegés, a haladó szellemű em­bereket a megnyugtató ö’-^m érzése töltötte el. Többen fél­ve. de aggódó reménység"-' fogadták az először látott ide­gen katonákat akiknek .ha­záiét a Horthv-nronaganda 25 éven át alias rágalmakkal szórta tele Ezek az emberek hamar meggyőződtek arról, hogy a Vörös Hadsereg nem hódító, hanem barát és fel­szabadító Ä fasizmus után — Tisztelt. Ünnevi Ülés! — A felszabadulás boldo­gító érzése mellett az erdő­ből. vagv a bunkerból előjö­vő ‘munkás elé elszomorító kép tárult. A német fasiz­mus még utoljára alapos munkát végzett. 1944 októbe­rében teljes erővel hozzálá­tott a város üzemeinek meg­bénításához. Leszereltették a bányászat gépeit, szállítóvit- láit. szivattyúit, a bánvákat elöntötte a víz. Az Acéláru­gyárból elhurcolt gépek érté­ke meahaladia a 20 millió pengőt, amely a gvár 70 szá­zalékos megbénítását ielen- tette. Hasonló sorsra iutott a jelenlegi ZIM. az Öblös-. Sík. üvegvár. és más üzemeink is. Tönkretették a Hatvan— Salgótarján vasútvonalat, csaknem minden vasúti és közúti hidat felrobbantottak, a hírközlő berendezéseket el­pusztították. Az áramszolgál­tatás megbénult A szörnyű­séges nyomort és élelmiszer­hiányt az üres. kifosztott üz­letek jelképezték. — Ilyen körülmények kö­zött sariadt az élet. A nap­fényre került kommunisták voltak az úi iáépítés első mo­torjai. Felvették a kapcsola­tot a szoviet eevségelckel. és a város küldöttei még de­cemberben felkeresték az Ide­iglenes Kormánvt, A felsza­badulást követő napokban megérkezett az éhező város megsegítésére az első élelrm- szerszár. mánv szoviet gép­kocsikon. 1945. ianuár 2-án megalakult Salgótarjánban a pártbizottság, amelv a későb­biekben a város életének leg­főbb irányitóia lett. A nárt hivő szavára a munkások megkezdték a leszerelt gyá­rak rendbehozását, hogv meg­induljon az élet. Előkerültén rettekhelveikről az öntuda­tos munkások által korábban csak részben megbénított gé­pek. villanymotorok, és ha la­páttal is. c(e megindult a szén- termelés. Január 3-án már volt áram Nagv csatéia volt az a város munkásságának. Hiába maradt távol az üze­mek műszaki gárdáiénak mintegy 90 százaléka, a dol­gozókban a Dárt jelszava élt: „Lesz magvar űiiászületés”. Beszédét ísv folytatta: Erő — osztály öntudat — A fordulat éve, az 1947. augusztusi választások pozití­vabb eredményt hoztak, bi­zonyítván a város lakosságá­nak következetes osztálvön- tudatát. A Magvar Kommu­nista Párt ekkor a szavaza­tok 75. a szociáldemokrata párttal egvütt 89 százalékát kapta. Somlyón. Salgóbanván. és Baglvasalián 100 százalé­kos kommunista választási győzelem született. A két munkáspárt 1948. tavaszi egye­sülése megteremtette azt a munkásegvséget. amelvnek talaián a politikai és gazda­sági élet mée erősebben ki­bontakozott. — Tisztelt Ünnepi Ülés! — A salgótariáni politikai és állami vezetés hallatlan optimizmusára iellerriző. hogv már 1945 máiusában a váro­si képviselőtestület ülésén, a Magyar Kommunista Párt vá­rosi bizottságának küldötte felvázolta a városfeilesztéssel kapcsolatos elképzeléseket. Eszerint — egvebek mellett — a Kántorkertben úi általá­nos iskolát, az állatvásárté­ren bérlakásokat, a vasútál­lomás mellett óvodát, az úi telepen pártszékházat kell építeni. — Az országos gazdaság­politikai koncepciók nem tették lehetővé, hogv a vá­ros megkapia a legfontosab­bakat. amelyekre alapvetően szüksége volt. Városunk dol­gozóinak politikai érettségé­re iellemző. hogv megéget­ték: az ország előtt álló nagv feladatok nem teszik lehető­vé jogos igényeiknek gvors kielégítését. Az 1945—1956. közötti időszakban négv ál­talános iskolai tanterem, ösz- szesen 820 lakás 6 kilométer út. 4 kilométer járda és 6 ki­lométer vízvezeték, gépipari technikum és egv úi fiúkol­légium építésére kapott a vá­ros amvagi lehetőséget. A fei- lődés még ígv Is összehason­líthatatlanul nagyobb a fel- szabadulást megelőző 25 évi­nél. Távolodik a régi — Eltűntek a régi vásártér omladozó gazdasági épületei, a madársóskát termő volt Szilárdy-birtok. hogv helvén több mint kétezer család kao- ion komfortos otthont. De hiába keressük a főtéri MÁV- állomást. a régi piacot a Rákóczi úti sikátorokat. Itt kapott helvet a megvei mű­velődési ház. a Karanes Szálló, a 192 lakásos lakóépü­let. a bevásárlási központ. A Pécsikő út kéne is megválto­zott. A közművesítés nélküli, rendszertelen, földszintes be­építés helvén távfűtéses, für­dőszobás lakóépületek egész sora helyezkedik el. Valóra vált az 1945. máiusi elkép­zelés: A Lovász József út és a József Attila út sarkán a régi Kántorkertben felépült a modem 16 tantermes általá­nos iskola, a Pécsikő domb eleién a régi Kissomlvó ut­ca földszintes házai helvén pedig az úi korszerű gim­názium. És ísv sorolhatnánk tovább azokat a létesítménye­ket. amelyeket dolgozó né­pünk szorgos munkáiénak gyümölcseként a város lako­sainak érdekében emelt. — A városfeiíesztés szer­ves részét képezi a meglevő üzemek korszerűsítése, úi üze­mek létrehozása. A munkás­hatalom életrevalóságát bi­zonyítja. hogv az elmúlt év­tized alatt megszüntettük az Acélgyár. Öblösüveggyár. Tűz­helygyár embertelen munka­körülményeit. és ami a leg­fontosabb: megszüntettük a Salgótarjánban korábban kró­nikus munkanélküliséget. Vá­rosunkat sikerült a megye kultúrcentrumává kifejleszte­ni. Nem pihenünk meg — Elégedettek a szén ered­mények mellett sem lehe­tünk. hiszen felét sem vé­geztük el annak a munkának. amit ez a város évszázados szenvedései, és harcai után kér és érdemel. Még mindig kevés a lakás. Több ezer em­ber él kolóniákban, nem em­beri körülmények . között. A város központiéban és a kül­ső részeken egyaránt hiá­nyoznak alapvető közintézmé­nyek. iskolák, óvodák, keres­kedelmi és szolgáltató léte­sítmények. Nincs megoldva kielégítően a közműellátás, útépítés, közlekedés. Több ipari- és ivóvízre van szüksé­günk. A bányászat visszail­lesztése következtében új, modem iparágak telepítését, úi munkahelyeket kell biz­tosítanunk. Terveink szerint ezeknek az igényeknek ielen- tős része a IV. 5 éves terv folyamán megvalósul — A negyedszázados év­fordulón büszkén hirdetjük. Készéi Ferenc nyugdíjas átveszi az emlékplakettet dr. Tóth Istvántól hogv hazánk mindinkább az értelmes alkotó munka, a nagy­szerű építés űtián halad. En­nek alapvető oka. hogv a Párt az ideológia, a politika, a gazdaság, a kultúra minden fő kérdésében a lenini mód­szert alkalmazza. A párt min­den gondot több oldalról mér­legel és a megoldást a nép­pel elhitt dönti el. Éppen ezért képes kellő időben min­den erőt az ország építésére fordítani A nép bízik a nárt politikáiéban, amelv ma is a IX. kongresszuson elfogadott irányelveknek megfelelően a szocializmus telies felépítésén, a kommunista társadalom el­ső szakaszának megvalósítá­sán dolgozik A ma legfonto­sabb feladata, hogv gazdasá­gi munkánkban is megvaló­sítsuk a szocializmus érde­kében hozott reformot, amelv már eddig is bizonyította he­lyességét. életképességét. A népért, a nép ügyéért töre­kedjünk arra. hogv iobb és szebb legven az élet. a hét­köznapok közepette is halad- iunk még gyorsabban előre. A mi forradalmi marxista— leninista pártunknak ez a po­litikája. és a néppel való szoros kapcsolata a biztosíték arra. hogv terveink, elképze­léseink testet öltenek Mindig omló átesünk1. — Tisztelt Ünnevi Ülés! Kedves Elvtársak! Kedves Vendéaeink! — 25 évvel ezelőtt 1944. december 24-én este Kazár felől egv kozák vágtatott vé­gig a Forgács utcán. Néhánv órával később hangos dü­börgéssel követték a szoviet gépesített egységek, tgv em­lékszenek erre a napra a tar- iániak. és ne is felediük el azt a napot soha. Emlékez­zünk mindig hős felszabadító­inkra a Vörös Hadseregre, a szoviet népre, akik a többi szocialista országgal - egvütt a későbbiekben is segítsé­günkre voltak a szocializ­mus építésében. Fejezzük ki ezért hálás köszön etünket a szoviet népnek, a testvéri szocialista országoknak. a dolgozó magvar népnek, és Salgótarján város egész la­kosságának. — Szívből köszöntőik vá­rosunk felszabadulásának 25. évfordulóját. — feiezte be ün­nepi beszédét dr Tóth Ist­ván elvtárs. Dr. Tóth István ünnepi be­széde után köszöntötte Sal­gótarján felszabadulásának 25. évfordulóját, Iván Nyiki- tyics Konyev vezérőrnagy, a Szovjetunió Hőse, a Salgótar­ján felszabadításáért harcoló egyik katonai alakulat pa­rancsnoka. Kemerovo dolgo­zóinak jó kívánságait tolmá­csolta Georgij Vasziljevics Kornyickij. a kemerovoi vá­rosi pártdelegáció vezetői:. Felszólalt az ünnepségen Ing Vlesztimil Petek, a beszterce­bányai kerületi pártbizottság titkára, a csehszlovák párt­küldöttség vezetője. Az ünnepi üdvözlések után dr. Tóth István, a városi ta­nács vb. elnöke, Salgótarján város Tanácsa liatározatát ismertette, s a város felsza­badításáért. Salgótarján újjá­építéséért kifejtett munkáért, díszpolgári oklevelet és jel­vényt adott át. Salgótarján város díszpolgára: Iván Nyi- kitics Konyev vezérőrnagy, a Szovjetunió Hőse, akinek nagy szerepe volt a város felszabadításában, a felsza­badító hadsereg egyik parancsnoka volt; Nógrádi Sándor az MSZMP Központi Bizottságának tagja, aki a hitleri fasizmus ellen harcolt, mint a partizáncsoport pa­rancsnoka: dr. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB osztályveze­tője, aki kora ifjúságától pártmunkás, majd a megyei pártbizottság első titkára, most pedig magasabb beosz­tásában is a város patrónusa, Alics János nyugdíjas, a mun­kásmozgalom régi harcosa. — közvelten a felszabadító harcokat követő napokban szervező a párt legális helyi szervezetének megalakításá­ban; Sándor Elemér, 1960— 1969 tavaszáig a városi ta­nács vb. elnöke, — irányító­ja és szervezője volt Salgó­tarján rekonstrukciójának; Kukol Emil, mint az erőmű igazgatója, részese volt an­nak, hogy a hőenergia eljus­son a város lakásaiba, üze­meibe. A kitüntetettek nevében Alics János mondott köszöne­tét. Salgótarján város felszaba­dulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Somogyvári László Történelmi tett Debrecenben 1944. DECEMBER 12-én, egv tavasziasan envhe keddi napon, különvonat érkezett a debreceni pályaudvarra. Uta­sai a szoviet hadseres olda­lára átállt magas rangú ma­gyar katonatisztek, polgári politikusok, emigrációból ha­zatérő kommunisták, hatna­pos utazás után Moszkvából érkeztek. A város komoran, díszte­lenül fogadta vendégeit. A nyár óta Dusztító légitámadá­sokat élt át. felszabadulásá­ért októberben nyolc napig dúlt a tankcsata, s a mene­külő fasiszták felrobbantot­ták üzemeit, pályaudvarát, kifosztották és felgvúitották közraktárait, feldúlták klini­káit és egyetemeit, elhurcol­ták més a tűzoltó felszerelé­sét is. Lakosai szétszóródtak, s az otthon maradottak, alig harmincezren. a törmelék alól kiásott halottaikat te­mették. s megfeszített erővel dolgoztak, hogv életet lehel- ienek a bénulttá dermedt városba. A különvonat utasai aznap és másnap tanácskozásra ül­tek össze a Debreceni Nem­zeti Bizottság vezetőivel. Sze­ged. Békéscsaba. Makó. Kecs­kemét és Hódmezővásárhely odaérkezett, különböző Párt- állású megbízottaival. S e tanáeskozásolí-nn — a ftebra- ceni pénzügy-igazgatósági pa­lotában. az Ideiglenes Kor­mány későbbi székhelvén — először hangzott el hivatalo­san a Magvar Kommunista Párt képviselőinek ia vastata. s ennek alanián született de­cember 13-án az egvhangú döntés: a felszabadult ország­rész demokratikus pártjainak tábláiból és a velük együtt­működésre kész hazafiakból december 21-re Debrecenbe összehíviák az Ideiglenes Nemzetgyűlést. Ez a nemzet- gvűlés Ideiglenes Kormánvt választ, felruházza azt az ál­lami főhatalommal. maga pedig a nemzeti és az állami szuverenitás hordozóia ma­rad mindaddig amíg az egész felszabadult ország demokra­tikusan és titkosan úi tör­vényhozó néoképviseletet vá­laszthat Szegeden a kommu­nisták kezdeményezésére ek­kor már létreiött a demok­ratikus pártok tömörülése, a Magvar Nemzeti Független^ ségi Front programkiáltvá- nva már felvetette az úi tör­vényhozó tesitület és kormány szükségességét. S itt Debre­cenben mirídiárt a tanácsko­záson meg is alakult az Ide­iglenes Nemzetgyűlés Előké­születi Bizottsága, amelv úev határozott: 44 felszabadult vá­ros és község összesen 212 képviselőt válasszon és küld­jön Debrecenbe. Vasút, posta, telefon nem működött a felszabadult or­szágrészen. az utakat bomba­tölcsérek. kidőlt villanvpóz- nák. szétlőtt tankok, felrob­bantott hidak torlaszolták, a régi közigazgatás szétesett, megszűnt És december 21-ig alig több. mint esv kurta hét állt rendelkezésre. December Ifidtől már szál­lingóztak. 19-én tömegesen iöttek. 29-án valamennyien eevütt voltak Debreeenhen az Ideiglenes N pri zet evő1 és vá­lasztott kénviselői. 212 helvett kétszázharminc. HAJDÚ, BIHAR, Szabolcs, 1 Csongrád és Békés tizen­négy községe ugyanis „prog­ramon kívül” küldte el a ma­ga 18 követét. Debrecen zász­lódíszben. szivélvesen és büsz­kén fogadta az úi törvényho­zókat. 21-én. csütörtökön, napfényes téli reggel virradt a Tiszántúl fővárosára. Az ősi református kollégium, a második emeleti oratórium ünnepi díszben várta a Nem­zetgyűlés megnyitását. Az óvóhelyeket is készenlétbe helyezték A szoviet hadse­reg Salgótarián felszabadítá­sáért küzdött. Esztergom fe­lé támadott két irányból, hogy bezária a gyűrűt Buda­pest körül, s a debreceni szoviet városparancsnokság jelezte: fennáll a német lé­gitámadás veszélye Debrecen ellen. 1944 végének e történel­mi naoiaiban öt híián száz esztendeje volt. hogv 1849 éleién, egv nem kevésbé sorsdöntő napon. Kossuth La­jos ugyanitt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot, s a képviselő elődök ugvanilt mondták ki a Habsburg-di- nasztia trónfosztását. A Nemzetgvűlés megnyitá­sához az Arany Bikában gyülekeztek a képviselők, s a nagytemplom mellett a té­ren át vonultak a kollégium­hoz. ünneplőben is kopott, ia- varészt olebeius népség: mun­kások. kubikosok, szes'énv- és középparasztok. tisztviselők, különböző foglakozású értel­miségiek es kisiparosok, ke­reskedők. papok, naaveazdák. katonatisztek. Közülük 19-et a városok, gyárak, szakszer­vezeti munkássága választott, tizenhatot a Nemzeti Paraszt- pártba tömörült szegénvpa- rasztok küldtek a felszabadult falvakból. És mandátumhoz iuttatott az úiiászülető or­szág hetvenegy kommunista képviselőt is. A nesvedszáza- da üldözött, föld alá kénv- szerített Magvar Kommunis­ta Párt a Tanácsköztársaság bukása óta az első ízben hal­lathatta hangiát a törvényho­zásban. Himnusz, megnyitó beszéd... Az Ideiglenes Nem­zetgyűlés. a demokratikus Ma­gyarország első parlamentié megkezdte munkáiét! ..Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés megalakulásával a ma­gvar nép végre maga dönt sorsa felett” — hangsúlyoz­ta a Szózat, s mind ez. mind a kormánvnvilatkozat kiemel­te a fasiszta Németországgal való azonnali szakításnak és a Szovjetunióval való fegy­verszünet megkötésének pa­rancsoló szükségességét. „Legnagyobb érdeklődés a kommunista párt mesnvilat- kozásait kísérte — írt? a Nemzetgyűlésről szóló tudó­sításában a Függetlenségi F-ont laoia a s-re»«dj Dé'-Mn- gyarország. Különösen a pol­gári pártok táiékozatlanabb köreiben volt fokozott az ér­deklődés. amelvbe talán né­mi titkolt aggodalom is ve­gyült a fasiszta DroDaganda által befeketített és kompro- mitálni kívánt nárt program­jával szemben. Nos. csak lát­ni kellett volna azt a felsza­badult örömöt és lelkesedést, amit a kommunista párt szó­nokai kijelentéseikkel és meg­állapításaikkal elérteK”. De­cember 22-én. pénteken ért véget az Ideiglenes Nemzet­gyűlés első és Debrecenben egyetlen ülésszaka. December 28-án a Nemzet­gyűléstől kapott felhatalma­zás Mánián a kormánv hadat üzent a fasiszta Németország­nak. Szoviet repülők százezer röpcédulán szórták le a had­üzenet szövegét a még fel­szabadításra váró területek lakosságának. És még a had­üzenet nanián este. a kül­ügyminiszter vezetésével kor­mánydelegáció Indult Debre­cenből Moszkvába, á Szov­jetuniótól kért fegyverszünet aláírására. Ezek voltak a demokratikus Magyarország első külpoliti­kai tettei, az első lépések ah­hoz. hogy a világ megismer le és elismerte az úi Magvaror- széeot. AZ IDEIGLENES Kormány működésének nehéz időszaká­ban minden tétovasága. bel­ső harca ellenére is mara­dandót alkotott: cselekedeteit a történelmi szükségszerűség diktálta, intézkedéseivel és rendelkezéseivel az ország új független demokratikus álla­miságát alapozta meg Róka Mihály vezérőrnagy, országgyűlési képviselő NÓGRAD — 1969. december 21.. vasárnap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom