Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

«MAG PROLET ARJAI, EGYESÜLJETEK!

aaMBa

MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M

■ E I T ANÁ.C S LAPJ A

XXV EVF 296. SZÁM

ARA: I FORINT

1969 DECEMBER 21., VASÁRNAP

Dicsőség a felszabadítóknak

Városunk az alkotó munka útján halad

4»

Ünnepi nagygyűlés Salgótarján felszabadulásának 25» évfordulóján

Tegnap kezdetét vette a Salgótarján felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepségsorozat. Ebből az alkalomból délután a városi tanács végrehajtó bizottsága a József Attila művelődési központ klubtermében ünnepséget rendezett, ahol Salgótarján város Tanácsa határozata értelmében dr. Tóth István, a városi tanács vb elnöke első ízben kiosztotta a város építéséért, fejlesztéséért alapított emlékplakettet.

Emlékplakettet kapott Georgij Vasziljevics Kornyickij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Kemerovo városi Bizottságának titkára, testvérvárosunk delegációjának vezetője, Aie- otanár Dimitrievics Tkacsev, a Kemerovoi Orvostudomány Egyetem rektora, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság Kemerovo városi Bizottságának elnöke, Alexej Alexejevics Babenko, bányász szocialista brigádvezeto, a Szocialista Munka Hőse.

A várssi tanács határozata értelmében Salgótarján* lej lesztése érdekében kiemelkedő tevékenységet kifejtő munkájáért emlékplakettet kapott Magyar Géza, Ybl-díjas építőművész, Korbonics Dezsőné, tervezőmérnök. Ormos Tibor, a Magyar Képzőművészeti Alap vezetője, dr. Perényi Imre, a Műszaki Egyetem rektora, idős Szabó István, Kossuth-díjas ■szobrászművész, Szokup Lajos, az ÉVM üvegipar vezérigazgatója, dr. Vitális Sándor, egyetemi tanár, Illés György„ az OVF vezetője,

A város fejlesztése érdekében végzett társadalmi munka elismeréseként emlékplakettet kapott a KISZ salgótarjáni városi bizottsága, a Hazafias Népfront városi Bizottsága, a Kohászati Üzemek vezetői, az Öblösüveggyár, a Síküveggyár, a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregysége, az Építőipari Vállalat kollektívája, a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó iparitanüló intézet, a Madách Imre szakközépiskola, a Stromfeld Aurél gépipari technikum, a Csizmadia Sándor úti és a zagyvapálfalvi központi iskola.

A tanácsban és különböző szervezetekben Salgótarján fejlődését szolgáló tevékenységért emlékplakettet kapott Agócs Lajos, a városi tanács tagja, Berkes József, a városi tanács vb titkára, Dorozsin Róbert, Fájd Géza, nyugalmazott rendőrtiszt, Géczi János, a megyei tanács vb elnöke, Gotyár Gyula, a NÓGRÁD főszerkesztője, Gótai Gyüláné, városi tanácstag, dr. Homoki Lászióné, nyugdíjas, Horváth András, nyugdíjas, Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Katona János a Kohászati Üzemek

dolgozója, Kelemen Jenő, dr. Kárászt Benő főorvos, Kerner Lajos, területi alapszervi párttitkár, Készéi Ferenc nyugdíjas, Kolláth Bálint, nyugdíjas, Kovács Ernőné tanácstag, Kovács Lajosné tanácstag, Máthé Sándor tanácstag, Mustó László tanácstag, Nagy Béla a városi- járási rendőrkapitányság vezetője, Németh László, pedagógus, Novák István, főkönyvelő, Pothomik József, az MSZMP KB tagja, a Szénbányák Vállalat igazgatója, Rátkai Tibor, nyugdíjas, Smida Antal, tanácstag, Stark Ferenc, tanácstag, Szabó Jenő, honvéd alezredes, Szalai Gáspár, a KISZÖV megyei elnöke, Szolnoki József szocialista brigádvezető, Verbovszki György, és Vincze János, tanácstag.

Délután öt órakor koszorúzás! ünnepségei rendeztek a városban, a Salgótarján felszabadításáért elesett szovjet hősi emlékműnél, és a felszabadulási emlékműnél. A kegyelet és a hála koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatára a megyei, járási, városi pártbizottságok első titkárai, a szovjet, a csehszlovák pártdelegációk tagjai, a megyei, járási, városi KISZ-bizottságok első titkárai, a megyei járási, városi tanács vb elnökei, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek képviselői.

A koszorúzás után Salgótarján felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága, a KISZ városi bizottsága és Salgótarján város Tanácsa szervezésében, a József Attila művelődési központban díszünnepségre került sor. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt dr. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Pothomik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szénbányák Vállalat igazgatója, Géczi János, a megyei tanács vb elnöke, Devcsics Miklóf, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának első titkára. Az elnökségben foglalt helyet G. V. Kornyickij vezetésével a kemerovoi pártdelegáció, Ing Vlesztimik Petek vezetésével a csehszlovák pártküldöttség, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat képviselője, a város társadalmi és tömegszervezeteinek, az üzemeknek küldöttei.

A magyar és szovjet Himnusz hangjai után Hegedűs László, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának titkára mondott köszöntőt, majd dr. Tóth István, a városi tanács vb elnöke méltatta a negyedszázados évforduló jelentőségét.

Dr. Tóth István beszéde

legdicsöbb fejezete, a Tanács- köztársaság kikiáltása.

. — A város lelkesen állt a fiatal Tanácsköztársaság, a proletárdiktatúra mellé. A szabadon lélegző munkássága szénfalak, a gépek, a huták mellé állt. hogv a történelemben először önmagának fejtse a szenet, kovácsolia az acélt, formálja az üveget.

— A békés munka örömér be süvített a kiáltás. „Fegyverbe! Fegyverbe! Védd meg a proletárok hatalmát!” Pihenésre kényszerült a szerszám. százak, ezrek sorakoztak a salgótarjáni munkás- ezredék vörös zászlaja alá. Tudta Baglvas. Pálfalva. és Somlyó, hogv a város és a szénmedence munkásosztályának helytállásától függ a főváros üzemeinek termelése, a proletárdiktatúrát védő Vörös Hadsereg felfegyverzés^. És tudták, hogv a fenyegető intervencióval szemben csak a felfegyverzett, harcokban edzett munkás védheti meg a dolgozó nép hazáját.

Még vannak tanúk

— Még sokan köztünk ülnek. mindennapiainkban velünk vannak azok az immár őszülő veteránok, akik a di- 'csőséges északi hadiárat győzelmed során legszebb példáját adták a munkás-internacionalizmusnak. Hősiességük a túlerővel szemben kevésnek bizonyult.

— 1919. augusztus 9-én a reggel; órákban a román és csehszlovák burzsoá csapatok bevonultak a városba, a direktórium átadta a vezetést a volt főszolgabírónak.

— És elszabadult a pokol. Heteken, hónapokon át tombolt a fehérterror: A munkásosztály legjobbiait hurcolták bitó alá. állították pus- kacső elé. Az eszme azonban tovább élt. a! szikra úiabb lángokat lobbantad. 1921-től

az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának SS. é% fordulója alkalmából

Negyedszázaddal ezelőtt — 1944. december 21-én — a

történelmi múltú Debrecenben tartotta megalakuló ülését a felszabadult országrész képviselőiből összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés. Nemzeti újjászületésünk e nevezetes évfordulója alkalmából, a huszonöt évvel ezelőtti történelmi napokra emlékezve a forradalmi munkás-paraszt kormány, az ország- gyűlés és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából az ősi falak között, a kollégium oratóriumában szombaton délután ünnepi ülést tartott, amelyre az ország minden részéből több mint háromszáz vendég érkezett a zászlódíszbe öltözött városba.

Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Losoncéi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós és llku Pál, a Politikai Bizottság póttagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Karakas László, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának első titkára, dr. Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Ács István, Debrecen megyei jogú városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint Bakó Kálmán. Csala István, Csirmaz Dezső, Gergely Lajos, id. Komócsin Mihály. Macskási József, Oszip István, Pintér András, Sztan- kó Mátyás, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai, továbbá dr. Bartha Tibor, az Elnöki Tanács tagja, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Szabó István, az Elnöki Tanács tagja, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, Hajdú János, Laboncz András, Nagy Gábor, id. Tárcsái Mihály, Tóth Mihály, a munkásmozgalom régi harcosai,

Az elnökségben foglalt helyet Hoang-Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Vaszil Bogdanov, a Bolgár Nép- köztársaság, F. J. Tyitov, a Szovjetunió, dr. Herbert Plosch- ke, a Német Demokratikus Köztársaság, Tikvicki, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, Bogu- mik Dabrowski, a Lengyel Népköztársaság, dr. Oldrich Mo- helski, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.

Részt vettek az ünnepségen Benkei András, dr. Bíró József, Bondor József, dr. Horgos Gyula, dr. Lévárdi Ferenc, Nagy Józsefné, Vályi Péter, a kormány tagjai, valamint az Ideiglenes Nemzetgyűlés számos tagja, közéleti vezető személyisége, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői.

Az ünnepséget Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A megnyitó beszéd után Losoncéi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsánank elnöke mondott ünnepi beszédet

egymást követték a sztrájkok,

a mukásmegmozdulások. Kiemelkedik ezek közül az 1929. november 7-1 bánvászsztráik, és az 1930. április 12-i „Éh- sésmenet.”

— A forradalmi harcok szervezője, irányítója az illegalitásba kényszerült kommunista párt volt. Az ezer veszélyt vállaló kommunisták terjesztették a oárt ■ szavát, politikáját, adták az éltető reményt, hirdették egy jobb kor jövetelét.

A Karaites erdeiben.»

— A történelem még nehéz próba elé állította a munkásosztályt. Az emberiség legsötétebb korszaka következett be. Horogkeresztes csizmák vonultak végié Európán. Sárba tiporták a haladást, bilincsbe verték a gondolatot, vérbe és tűzbe borították a világot. A hitleri fasizmusnak, az országok leigázásának. az emberiség „Meg- állj”-t parancsolt. Amíg a Szovjetunió Vörös Hadserege élethalálharcát vívta az elvadult német katonai gépezettel szemben. Párizsban. Prágában. Belgrádban és Varsóban a kommunisták vezetésével fegyvert fogott a néo. Büszkék vaevunk arra. hogv munkásmozgalmi hagyományainkhoz méltóan a Karancs erdeiben is gyülekeztek megyénk legjobbjai. A karancs- leitősi ellenállók örökre beírták nevüket a munkásmozgalom történetébe. Büszkeséggel emlékezünk arra is. hogy a mi erdednk adtak rejtekhelyét a Nógrádi Sándor

elvtárs vezette partizáncsoportnak. amelyben a szénmedence dolgozói is harcolta;'

— 25 évvel ezelőtt. 1944. december 24-én este Kazár felől eav kozák vágtatott végig a Forgács utcán. A felderítőt néhánv órával később hangos dübörgéssel követték

(Folytatás a 3. oldalon)

—• Tisztelt Ünnepi Ülés! Kedves Vendégeink!

— Ezüst iubileumot ünnepel ma Salgótarián. Olyan történelmi eseményt, amelv a maevar nép és városunk életében meghozta a fordulatot, amelyért népünk legjobbjai évszázadokon át küzdöttek.

. — 25 évvel ezelőtt. 1944. december 24-én este Kazár felől egv kozák vágtatott végig a Forgács utcán. A felderítőt néhánv órával később hangos dübörgéssel követték a szovjet gépesített egvségek. és másnap a város minden pontját megtisztították a fasiszta német csapatok, és az áruló nyilas hordáik maradványaitól. Ma 25 év távlatából bízvást mondhatjuk, hogv ez volt a város küzdelmes, és keservekben bővelkedő életének legszebb karácsonyi ajándéka

— Ezzel a nannal végétért Salgótarjánban a hitleri fasizmus rému’ftlma. összetört az ezeréves alkotmányra alapított kizsákmányoló feudál- kapitalista társadalmi rendszer. megszűnt az embernek ember által való megaláztatása. Megteremtődött a lehetősége annak, hogv a maavar nép önállóan irányítsa sorsát, szabad és független legyen —

kezdte ünnepi beszédét dr. Tóth István elvtárs.

— Városunk története különösképpen gazdag forradalmi hagyományokban. A múlt szazad második felében megszületett a nógrádi szénmedencében is az a munkásosztály. amelv már 1867-ben a magyarországi bányászok közül elsőnek szervezett sztrái- kot. Ez a forradalmi lendület a marxista ideológia megismerése után egvre tudato- sabbá és erőteliesebbé vált. A harc most már nem csupán a nyomorúságos életkörülmények megváltoztatásáért folyt, hanem a kizsákmányoló társadalmi rendszer megdöntéséért is.

— A baloldali megmozdulásokra a kormányzat terrorral válaszolt. Pever Károiv kormánybiztos 1919 január 3-án katonaságot vonultatott fel a munkások ellen Több mint 100 munkás vesztette életét A történelmet a terror sem állíthatta meg. Elérkezett 1919. márrius 21. a magyar néo történetének eevik