Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

A masftáros Hegyek közölt, gondok között Jfenn, az északi hegyek közé, egészen a hátér szélére ■*- szorult a megye egyik kis községe. Zahar. Alig több kilencszáznál lakóinak száma, akik közül legtöbben Zagyva­rónán, a Vasötvözetgyártban dolgoznak. Állami gazdaság, ter­melőszövetkezet is alakult a faluban. Most, hogy a környező falvak összefogtak, egyetlen nagy tízezer holdas szövetke­zetben dolgoznak. Zabar a szövetkezet egyik eredményesen munkálkodó üzemegysége. Az itt élő emberek mindig szívesen művelték a földet. Pedig az gyakran fizette szűkösen a földművelő ember szor­galmát. A birtokosok, a bérlők mellett voltak itt 120 holdas nagygazdák, 30—40 holdas parasztemberek, kisgazdák, cse­lédek is. Most mind ott teszik dolgukat a termelőszövetke­zetben. A földhöz való görcsös ragaszkodással magyarázzák Zabaron, a falu rendkívül rossz fekvését is. A házakat szétszórták, mintegy hat kilométer hosszú, a hegyek-dombok közé ékelődő szűk völgyben Rendkívül nehéz a közművesí­tés, az úthálózat kiépítése. Villany már minden házban ég, de 17 kilométert szalad a vezeték, míg a legutolsó lakásba is eljut a fény. Ilyen körülmények között igen nehéz megteremteni fenn a hegyen a jobb, kulturáltabb élet körülményeit, Szilaspo- gony dolga is a tanács gondját szaporítja, hiszen a két köz­ség irányítása közös. Súlyának megfelelően értékelik a zabari emberek a község 25 esztendős változását. A villanyt, az utat, az iskolát, a napközi otthont, a művelődési házat, az új lakásokat. Az elmúlt két évtized alatt jóformán kicseré­lődött e falu. Csaknem kétszáz új házat építettek. A József Attila, a Karikás út nem létezett még húsz évvel azelőtt. Azonban a gondból, a munkából maradt bőven mostan­ra is. Egészen kevés, egyes részeken egyáltalán nincs egész­séges, jó ivóvíz. Ahhoz, hogy maguk csináljanak törpe vízmü­vet, kerek száz esztendő községfejlesztése kellene. A község belső rendezése, az ellátás, a szolgáltatás javítása mindennapra ad tennivalót a község vezetőinek, a társadalmi munkások­nak, a szorgalmas, igyekvő zabari embereknek. A tsz­üzemegységben Katona Bélánénak, a zabari üzemegység fiatal magtárosá- nak, nagy a felelőssége. A húsz vagonos magtárban az ő gondjaira bízták a gabona és más növényféleségek megőr­zését, kezelését. Lelkiismere­tesen, jól dolgozik. Azt mond­ják róla, amikor munkáról van szó, nem ismeri a fárad­ságot. Ennek az eredménye, hogy a betakarított termény­ből egy szem sem ment kár­ba. Katonáné vállán nyugszik az üzemegységben levő igen értékes állatállomány szaksze­rű takarmányozása is. Na­ponta gondbsan mérlegel, szá­mol. A jószágok nem marad­nak eleség nélkül. Tizenegy év óta végzi ezt a munkát. Közben több .tanfolyamon gyarapította . tudását. Fontos munkája mellett, gondos csa­ládanya is. Két szép gyerme­ket nevel. Hol vannak a mesterek? Mindmáig nem sikerült megoldani a faluban, hogy a cipészek helyben javítsanak, a fodrászok a faluban dolgoz­zanak, s helyben találják meg a kőművest, meg a vil­lanyszerelőt, ha éppen szük­ség van rájuk. így aztán a cipészhez is, a fodrászhoz is a szomszéd községbe, Szilas- pogonyba járnak az emberek. Sokan és sokszor felvetették már a tanácsnak; keressék azt az „utat”, amelyen a mes­teremberek beköltöznének, vagy ha a faluban vannak, „boltot nyitnának” Zabaron. Vajon tudnának segíteni ebben a ktsz-ek? Kevés a tanterem Az útőr Az új. négytantermes isko­lát néhány évvel ezelőtt épí­tették. A pedagógusok mégis panaszkodnak, hogy az intéz­mény már nem felel meg a követelményeknek, nagyon zsúfolt. Öraközi szünetben a folyosón olyan nagy a tolon­gás, hogy gombostűt sem le­hetne leejteni. Ennek az az oka, hogy a folyosó a szertár szerepét is betölti. Itt helyez­ték el megfelelő szekrények­Takarékos emberek Szorgalmas és takarékos embe­rek lakják a falut. Erről győzi ben a tanításhoz szükséges szemléltető eszközöket, az is­kolai könyvtárt. Tekintettel arra, hogy Itt tanulnak a szilaspogonyi, za­bari és utaspusztai felsőtago­zatos diákok, jó volna ha az iskolának szertárt és gyakor­lótermet építenének. Annál is inkább, mert a közeli na­pokban kaptak 20 ezer forint értékű újabb szemléltető esz­közt és nem tudják hol el­helyezni. Juhászok Okosan kigondolták azt a termelőszövetkezetben, ho­gyan hasznosítsák a szántó­földi művelésre alkalmatlan meg az érdeklődőt az a séta, amit hegyes-dombos területet. Csi- a faluban tesz. csak erősíti a kin- náltak belőlük legelőt és Ve- 'Ss S°beszéigetésre.ao?t>Sáz- rőmocsolya, meg a sajdai Az első sorban — Bizony a községfejlesz­téssel nem jutnánk messzire, ha nem segítenének bennün­ket évről évre a társadalmi munkások — mondta a ta­nácstitkár, amikor a község szépítéséről, a társadalmi se­gítségről esett szó. A lelkes társadalmi munká­sok ott voltak a tűzoltószer­tár, az autóbüszforgó, a ci­gánytelep közkútjának készí­tésénél az idén. Szívesen jön­nek bármikor, ha a közös dolgokról van szó. Korábban, társadalmi erővel építettek meg 300 m iteres járdasza­kaszt a külső faluban, a ta­nács előtt. A társadalmi mun­kások között az első sorok­ban említik Mag Barnabást, Földi Pált, M hály Sándort és a fiatal, szorgalmas Kiss Zol­tánt. Lapáttal a kezében álldogál a faluszéli hídon Lengyel Barnabás, az útör. Naponta töltögeti, egyengeti a sérült úttestet, de mindhiába. Épp­úgy szapulják az átutazó ide­genek, mint a falubeliek, té­len a sártenger, nyáron a por miatt. — Először meg kellene épí­teni az utat, — mondta gond­terhelt ábrázattal. — Addig hiába javítgatjuk, nem ér az semmit. Fülöp Istvánnak, a községi tanács elnökének is pontosan ez a véleménye. De hát a községen keresztül futó fő­útvonal az Egri Közúti Igaz­gatósághoz tartozik, s ott vi­szont úgy látszik nem így gondolkodnak. Július végére már az egész útszakasszal el kellett volna készülniük' A határidő eltelt, de a munkát akkor még el sem kezdték. Azóta valamennyit haladtak, de most jó ideje már, újra pihennek az építők. így nem­járható, igen lesz Zabarnak jó útja a tavasszal. Persze benn a faluban sem jobb a helyzet. Gyalogjáró nincs, a hat es fel kilométe- ......................... r és útszakaszból négy kilomé­ter a földút. A lakosság jog­gal veti fel; olyan gyenge a zabari tanács, hogy még az út ügyében sem tud tenni semmit? Ami a pénzt illeti, — harminc—negyvenezer fo­rint jöri össze évente a köz­ség fejlesztésére — valóban nem futja többre a tanács erejéből. De ahol csak tudtak, kopogtattak támogatást, báto­rítást remélve. Azt azért mégsem kiálthatják szét a faluban a hangosbeszélövel, hogy a járási tanácstól hó­napok óta várják az érdemle­ges választ. így aztán Lengyel Barna­bás, az útőr, bizony még do­hoghat egy ideig. Pedig meg­érdemelné a nyugalmasabb napokat. Több mint harminc éve végzi munkáját az úton. ti benyomásokat, ra egy tán az is kiderül, mintegy két­millió forintot őriznek a takarék- könyvek. Jelentőségét még az sem kisebbíti, hogy a pénz egy részét a szomszédos községből, Szederke- Zabarra. Telik ebből rádióra, televízióra, új ház­ra, bútorra, szép ruhára. Zabaron minden házban van rádió és meg. haladja a nyolcvanat a televízió- előfizetők száma is. Szakkörök az islol íban A községi intézmények kö­zött az első helyen szerepel az általános iskola. A pedagó­gusokat dicséri, hogy a gye­rekek kiváló tanulmányi eredményeket érnek el. A ma­tematikai szakkör tagja, Ádám András jelenleg nyol­cadikos tanuló, a járási mate­matikai versenyen a második helyezést érte el. Részt vett a megyei versenyen is, ahol az igen erős mezőnyben ötö­dik lett. pusztát „odaadták” a juhá szoknak. Most már 500 anya­juhot tartanak számon. Si­került kiváló juhászokat is szegődtetnlök, Bozó Sándor és Kovács József személyében. Az egyik majorban nemrégi­ben építettek egy korszerű, 300 férőhelyes juhhodályt. Víz mellé, magasan a domb­ra tették, s így megoldódik a jószágok vízellátása Is. Ed­dig ugyanis itatás idején lajt- ban hordták a vizet. Később azt tervezik, hogy a juhok szállására bevezetik a vizet. A terv mindenképpen a juhászok Az áUomány örülnének a legjobban. A juhászat minden eszten­dőben eredményesebb, min­dig több jövedelemhez juttat­ja a közös gazdaságot. Külö­nösen sok pénzt hoz a fiatal bárányok értékesítése. Ogy húsvét táján Valamennyi bá­rány vevőre talál. A legtöbb­jük messze utazik, túl az or Kevés a munkáskéz A Mátraaljai Állami Gazda­ságnak Zabaron van az egyik üzemegysége. Lenkefi Lász­ló, az üzemegység vezetője nem volt túlságosan lelkes, amikor beszélgettünk. Azt mondta, nincs sok oka a dt- cselekvése. Kétezer-száz a juh­állományuk, tíz juhász gon­dozza őket. Háromszáz hol- dón pillangós takarmányt ter- megvalosulásanak melnek a jószágok részére. nem tartozik sem a jobbak, sem a rosz- szabbak közé. Gyenge a le­gelőterületük. Most tervezik, hogy feljavítják. Nemcsak juhászat, hanem gyümölcstermelés is folyik az üzemegységben. A szilva 141 holdon hoz termést. A szilvaszüret nem volt gazdag. Az üzemegység vezetője há szághatáron. Állandó vásár- lálkodott is, hogy így történt, Művelődési gondok Tetszetős, jó benyomást kelt a község művelődési otthona. Sok pénzt is foidítanak rá. Mihály Sándor, az otthon igazgatója mutatta, hogy új berendezést kaptak a klub­szobába. A könyveknek pol­cokat, foteleket, dohányzóasz­talokat, olajkályhákat. En­nek ellenére kevesen latogat­Önkiszolgálás Jól menő üzlet az önkiszol­gálóbolt. Az évi forgalma 1.5 millió forint. Áruval is jól ellátott. Magyar Pál, a bolt­vezető ennek ellenére gond­terhelt. Véleménye szerint az idei tervét neáijtudja teljesí­teni. Azzal npftQVarázza, hogy a tervét a tavalyi nagy felfu­táshoz „szabták”. Az is befo­lyásolta tervének alakulását, hogy az idén 50—6(h ember távol a községtől vállalt mun­kát. Mint vásárlók, kiestek a bolt forgalmából. Nem kell félteni a boltost. Udvarias, előzékeny, hosszú évek óta van a szakmában, még behozza a lemaradást. Ebben egyet is értett velünk. Bosszúságok azért most is érik. Sok szalonnát és kol­bászt szállítottak részére, pe­dig nem rendelt ennyit, te­kintettel a disznóölésekre. Mi­kor kérte — a nyár folyamán — akkor nem kapott árut. így valóban nehéz tervet tel­jesíteni. ják az otthont. Régebben kedvelték a filmelőadásokat, most jó ha negyvenen nézik a filmet. Kutattuk mi lehet ennek az oka. Hivatkoztak a televízió­ra. De a fő okot mégsem eb­ben látják. A községben nincs közvilágítás, csak na­gyon gyér. Nagy a sár, nincs járda és ilyenkor, télen nem szívesen mozdulnak ki ott­honról az emberek. Sok igaz­ság van a megállapításban. A matematikai szakkör ve­zetője Buttyán Sándor, a fia­tal tanár. Tanítási időn kívül is sokat foglalkozik diákjai­val. Ádám Bandiról, mint matematikai tehetségről nyi­latkozik. Rajzszakkör is működik az iskolában. A szakkör tagjai most neveztek be a járási úttörőversenybe. lóik a zabariaknak a görög kereskedők. Sűrűn megfor­dulnak náluk, s eddig még mindig elégedettek voltak a bárányokkal. Ügy tervezik, majd félezer bárányt visznek el az üzemegységből. Ez megint annyit jelent, sok százezer forintot hoznak a bárányok a szövetkezetnek. Bozó Sándor, Kovács József juhászok munkájával elége­mert ellenkező esetben még nagyobb gondja iett volna. Kevés a munkaerő, nehezeb­ben takarították volna be a nagyobb termést. A faluban aztán az is kide­rült, az emberek oda mennek dolgozni, ahol jobban fizdtik őket. A szakkör vezetője Buttyán dettek a kereskedők, s a terme- Sándorné. A harmadik szak- ]őszövetkezet, Áll a malom kör nem régen alakult, a tör­ténelmet tanulmányozzák. Vezetője Mag Barnabás peda­gógus. A három szakkör ver­senyt kezdeményezett a jobb eredmények ben. vezetősége is. Hogy a juhászok mikor lesz­nek, elégedettek? Mindenek­előtt akkor, ha a jövő évben még több kereskedő látogat Zabarra. Hiszen a sikeres Nem bővelkedik munkale­hetőségekben a szűk kis falu, Zabar. Különösen az asszo­nyok, lányok azok," akik télen még a termelőszövetkezetben elérése érdeké- vásár növeli az ő jövedelmű- sem bálnak munkát. Ott két is VcjH'e elüezuiK! A km vet tu«r a patak medrének melyileséuez, kovezesehez szállítják a gépek van viszont 1961-től kihaszná­latlanul a nagy, kétszintes malomépület. A községi ta- tanács vezetői először a ter­melőszövetkezetnek ajánlot­ták fel, próbálják meg hasz­nosítani. Nem tartottak rá igényt a szövetkezetiek. Az­tán az elnök és a titkár gon­dolt egyet és írtak a könnyű­ipari miniszterasszonynak. Az ELZETT Fémlemezipari Művek képviselői jelentkeztek. A válasz azonban itt is nem volt. írtak még a villamos be­rendezéseket gyártó üzemhez Budapestre, de eredménytelen maradt ez a kísérlet is. Itt a megyében hátha akad egy kiváltképpen nőket foglalkoz­tató üzem, amely birtokba venné az épületet. Hiszen a munka megindulásához fér­fi és női munkaerőt egyaránt kapna Zabaron. Mert mégis­csak jobb sorsra érdemes az a malom, minthogy havi het­ven forintért, gabonát tárol­jon benne az állami gazdaság. Bucsok István, az üzemegység-vezető A ceredi tízezer holdas ter­melőszövetkezetnek üzemegy­sége működik Zabaron. Az üzemegység vezetője Bucsok István. Az összterületük 1100 katasztrális hold, amelyből a szán-ó 520 katasztrális hold. Az üzemegységnek sajátos a helyzete. A hegyes-dombos vi- ,dék kedvezőtlen növényterme­lésre. Állattenyésztéssel fog­lalkoznak. Ezt viszont nagy hozzáértéssel végzik. Itt neve­lik a tsz-nek a tenyészüsző- ket. Jelenleg 100 darab áll a jászol mögött. Szép állatok, messze környékről járnak cso­dájára. A szántóföldi termelést az állattenyésztés szolgálatába ál­lították. Nyolcszáz mázsa pil­langós takarmányuk van, jő minőségű kukoricasiló, mellé­je takarmányrépa. Az áttelel- tetés nem okoz gondot nekik. A gondozók is nagyon lelkiis­meretes, hozzáértő emberek, Laczka Pál, Forgács József, Sulcz Tibor, Illés Lajos. Jól mondta Bucsok István, az üzemegység vezetője; ilyen em­berekkel lehet dolgozni. Rendezni a községet Igazán ráférne már a ren­dezés a falu belső képére. A házakat patak választja el egymástól a szó szoros értel­mében. Hiszen híd híján, leg feljebb keskeny pallón egyen­súlyozhatják magukat a bát­rabb emberek. A szövetkezet előtt van ugyan egy sebtiben épített fahíd, de azzal sincs rendjén a dolog. Műszakilag nem ellenőrizték, s ezer sze­rencse, hogy nem történt ed­dig baj egy-egy nagyobb áru- szállítmány érkezése esetén. A község belterületének rendezése, a patak medrének mélyítése, kövezése ugyancsak régi gondja a községnek. Kü­lönösen a patak rendezése sürgető, hiszen 3 éve a nagy felhőszakadás idején házakat öntött el, értékeket sodort magával az áradó, szennyes víz. Egyszer már kaptak száz­ezer forintot erre a munkára a zabariak. Az azonban csak arra volt jő, hogy a kotrógé­pet megfizessék. A kövezésre már nem futotta, s most bi­zony újra kell kezdeni a munkát. Maga a falu gyenge erre. Ezért kellene most már mi­nél előbb a járás segíts ige. Itt fenn, a hegyek között 1 degebb a tél, nehezebb a is, mint lent a völgyben, h ményebbek, kitartóbbak emberek, akikkel találkozt:. a faluban. Talán többet» éré lietőbben kellene segíteni 2a baron azért, hogy a mostan gondok mielőbb a múltba ves/.- szenek. Az oldalösszcállítást VINCZE ISTVANNE és BO- BAL GYULA készítette, fény­képezte; KOPPÁNY GYÖRGY. A panaszokat TÖTH LAJOSNf gyűjtötte össze. Legközelebb, december 30-án kedden Iiorpácsra látogatnak munkatársaink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom