Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-20 / 295. szám
WUG PROLETÁRJAI egyesüljetek I D megyei bizottsága- és a megyei tanács lapja XXV. ÉVF. 295. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 20., SZOMBAT Kádár János visszaérkezett Budapestre Kádár János, a Magyar Szocialista Műn* káspárt Központi Bizottságának első titkára, aki a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására — Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára magyarországi látogatásának viszonzásaként — baráti látogatást tett Prágában, pénteken visszaérkezett Budapestre. fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Biszku Béla és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András, dr. Csanádi György, Péter János, a kormány tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság osztályvezetője. Jelen volt Frantisek Dvors- ky, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Saj í é# rtekezlei Prágában A szocialista eszme rendkívüli vonzerő az egész világon Kádár János eivtárs, az MSZMP KB első titkára, csehszlovákiai látogatása során sajtótájékoztatón válaszolt a csehszlovák újságírók kérdéseire. A beszélgetés egy részét tegnapi számunkban közöltük. Az interjú ismertetésére még későbben visszatérünk. Nemcsak az igazi ellenforradalmárok jöttek, hanem mások is, s mi döntőnek tartottuk, hogy szétválasszuk őket. Pártunk harcának legtöbb eredménye, hogy sikerült rövid idő alatt leválasztani a vívmányait megőriztük. Hozzáteszem, hogy rendkívül fontos a fellépés módja, ahogy mondani szokás: a pártmunka stílusa. Nem akarom ezt részletesen kifejteni, csupán any- jetunió fegyveres segítségét nyit: sokszor előfordul egyes kértük. Az ilyenfajta kérdé- emberek — olykor nemcsak sekről sokat filozofálgathat egyes emberek — vonatkozá- az, akinek van rá ideje. A sában az a szerencsétlen eset. mi logikánk azonban nagyon hogy igaz és helyes íjgyet. pél- egyszerű. Számunkra drága a dául a szocializmus igaz és jó nép minden vívmánya, drága ügyét úgy képviselik, hogy nem tudatosan ellenséges a nép vére. Döntőnek azt tar- közben nem megnyerik, hamegtévesztett embereket a po- tottuk, hogy minél rövidebb nem elriasztják az embereket, litikailag tudatos ellenségtől, s idő alatt legyőzzük az ellen- A fellépésnek, a harc mód- uz előbbiek a megfelelő ói- forradalmi felkelést. Ezért iának, a párt általános hang- dalra kerültek, a nép, a szó• kértük a segítséget. A másik vételének tehát rendkívül nagy cializmus ügye mellé álltak. oldala a dolognak: hogyha a jelentősége. Nemcsak a párt — Hosszan lehetne fejte- 1919-ben a kapitalista és számára kértünk bizalmat — vetni a kérdést de ezúttal földesúri rend megengedhette mi magunk is bíztunk a mun- csak annyit: különös fontos- magának, hogy segítségül hív- kás- és paraszttömegekben, az sásainak tartjuk, hogy a célt 5on külső fegyveres erőt, an- értelmiségiekben, bíztunk ak- i Titan hirdetve, a hatalom tantseregeket — talán tudják, kor is, amikor a külső jelek kérdésében jottányit sem al- hogy annak idején Szegeden alapján joggal lehetett volna kudva differenciáljuk a harc- francia csapatok, Szenegál lö- kérdezni: Mire alapul ez a vészek állomásoztak, s az volt bizalom.' az ellenforradalom fegyveres ereje —, egyszóval, ha ezt annak idején megtehette a búrban az igazi osztályellenség és a megtévesztettek, a véletlenül odasodródottak között. Így könnyebb az ellenséget leleplezni és a harcot sikerrel meg- zsoazia, akkor a munkásosztálynak is joga, hogy nemvivni. Oldrich Svestka, a Tribuna főszerkesztője arról érdeklődött: az MSZMP az ellenforradalom leverése után, hogyan tudta megnyerni a dolgozók, a magyar nép tel— 1957 elején az illetékes pártfórumon például azon vitatkoztunk, hogy létrehozzuk-e a munkásőrséget. Komoly vita zajlott e körül. Az események ugyanis úgy alakultak, hogy száz- és ezerszámra voltak kinn fegyverek, s nem lehetett tudni, hogy kiknél. A vitatkozók között volt, aki azt mondta: most nem az a feladat. szedjük, ami kint van. Mi azt mondtuk: nem. Bíztunk a munkásokban, a parasztokban, (Folytatás a 2. oldalon) zetközi osztálytestvéreihez forduljon segítségért; kötelessége, hogy rendet teremtsen és meghiúsítsa az ellenforradalmi kísérleteket. — Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy miként sze- ■ __ j es bizalmát, hogyan vált az reztük a nép bizalmát, ho,p. fosztogassuk a íegyvG ország elismert vezető ereje- & megbecsülését: nem akarok rekek hanem az, hogy összesemmiféle célzást tenni a je- Kádar János válaszában lenlegi csehszlovákiai hélyzet- kií ej tette: árra törekedtünk, re, valamilyen összefüggésben hogy a harc alapvető és fon- azonban a megbeszéléseken los kérdéseiben torzulásmen- említettem egyik tapasztalaté« marxista—leninista állás- tunkat. Ez pedig az volt, hogy pontot képviseljünk. Politikán- minket sok olyan dologért behat nyíltan hirdettük és a csültek később, amiért koráb- társadalom minden rétegével ban bíráltak, őszinte dialógust folytattunk. — Bíztunk abban, hogy az Persze, meg kell jegyezni: a emberek megértenek bennün- harc különlegesen kiélezett két, még akkor fg, ha ab- fázisában nincs lehetőség ban a pillanatban Tierri is érti jsszú eszmecserére, beszé- tették, miért kell ezt vagy azt dekre, nincs mód arra, hogy a tenni. A nép gondolkodó, műfelvetődő kérdések tömegét veit, s tudja értékelni a kö- megválaszoljuk. Arra azon- vetkezetes magatartást, ban nem szabad sajnálni a fá- Kádár János ezután arról radságot, hogy minden lénye- beszélt, hogy az ellenforrada- ges kérdést behatóan megvi- lom utáni években sokan kö- lágitsunk, s megvitassunk a szünetet mondtak a pártnak, a dolgozókkal, a munkás- és forradalmi munkás-paraszt parasztemberekkel, az értei- kormánynak a határozott felmiségi dolgozókkal, az ifjú- lépéséért, a szocialista vívmá- sággal, a társadalom minden nyok megvédéséért, köztük fontos rétegével. olyanok is, akik 1956-ban nem- A párt harcának ered- értettek egyet cselekedetei nk- ményességét döntően az elvi kei. Az emberek szigorú mer- szilárdság biztosította. Alap- ce szerint ítélik meg a vezetető kérdésekben nem voltunk test- Csak az olyan vezetésnek tekintettel arra, hogy az az van_ becsülete, amely a dema- adott pillanatban népszerú-e gógiaval is szembe mer szall- vagy sem. Marxista—leninista, ni. kommunista, internacionalista — A pártunk és korma- pozíciót foglaltunk el — meg- nyunk iránti bizalom és elis- alkuvás nélkül, függetlenül mérés forrása, hogy a Ma- attól, hogy tapsoltak vagy gyár Népköztársaság alkotmá- burrogtak. nyos, törvényes rendjét, a — Mint önök is tudják, szocialista törvényeséget hely- 1956-ban harcunkhoz a Szov- reállítottuk, a dolgozó nép Szibériai vendégeink salgótarjáni látogatása A salgótarjáni felszabadulási ünnepségekre csütörtökön megérkezett szovjet pártdelegáció tagjai, tegnap megkezdték programjukat. A háromtagú pártdelegáció reggel az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságára látogatott, ahol Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte a vendégeket. A baráti, elvtársi légkörben megtartott találkozón szibériai vendégeink eszmecserét folytattak a városi pártbizottság vezetőivel, munkatársaival, a KISZ és a város tömegszervezeteinek vezetőivel. Devcsics Miklós Salgótarján múltjáról, a város munkás- mozgalmi tradíciójáról, a pártszervezetek tevékenységéről, s a város előtt álló feladatokról tájékoztatta a vendégeket. Salgótarján vendégei beszámoltak Kemerovö megye fejlődéséről, szóltak eredményeikről, gondjaikról, arról, hogyan élnek, hogyan dolgoznak a szibériai munkások. Különösen nagy érdeklődést tanúsítottak a városi pártbizotsóg és a hozzá tartozó pártbizottságok, városi alapszervezetek munkája iránt. A kemerovói pártdelegáció tagjai közül Georgij Vasziljevics Kornyickij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Kemerovo városi Bizottság titkára, a delegáció vezetője, és Alexej Alekszejevics Babenkó bányász, szocialista brigádvezető, a Szocialista Munka Hőse, Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első titkára társaságában a Salgótarjáni Öblösüveggyárat kereste fel, ahol Varga Gyula, a gyár igazgatója, az Öblösüveggyár termeléséről, Csábi Imre, a gyár pártbizottságának titkára pedig a pártszervezetek és tömegszervezetek munkájáról, a szocialista brigádok tevékenységéről tájékoztatta a vendégeket. Ezután gyárlátogatáson vettek részt a házigazdák kíséretében. Alexandr Dimitrievics Tka- csev, a Kemerovoi Orvostudományi Egyetem rektora, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Kemerovo ' városi Bizottságának elnöke, dr. Tóth Istvánnak, a Salgótarjáni városi Tanács vb elnökének kíséretében az új megyei kórházat kereste fel. Itt dr. Düh András, a kórház igazgatófőorvosa fogadta a vendégeket. A szakmai megbeszélés után a város vendége megtekintette a kórház különböző osztályait. A szovjet pártdelegácin tagjai délután az MSZMP Nógrád megyei Bizottságára látogattak, ott Jédlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és a pártbizottság vezető munkatársa’ folytattak baráti beszélgetés,: . testvérmegyénk küldöttéivé.'. Este a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési házában baráti találkozóra került sor. A megbeszélésen részt vettek a város üzemeinek, párt-, KISZ- és gazdasági vezetői a társadalmi és tömegszervezetek küldöttei. A város felszabadulásának 25. évfordulójára Salgótarjánba érkezett szovjet pártdelegáció ma folytatja programját. Délelőtt részt vesznek a Lovász József úti általános iskola névadó ünnepségén, majd ezt követően a városi tanács emlékünnepségén, ahol kiosztják a város díszpolgára címeket, s átnyújtják a munkában élen járóknak ajándékozott emlékplaketteket. A szovjet hősi emlékmű ég a felszabadulási szobor koszorúzása után vendégeink részt vesznek a megyei József Attila művelődési központban, a város felszabadulása 25. évfordulója tiszteletére rendezendő díszünnepségen. Eredményesen dolgoztak a népfrontbizottságok \ Ülést tartott a megyei elnökség Elnöki ülést tartott tegnap a megyei Hazafias Népfront, a József Attila megyei művelődési házban. Elsőként Ellenbach Istvánná számolt be a nőmozgalom és a TIT-el kötött együttműködési programon és közös tevékenységen túl, a testnevelési sport- szövetséggel, valamint a pola népfrontbizottság 1969. évi gárvédelmi parancsnoksággal munkájáról. Elmondotta, hogy a népfrontbizottságok összességében teljesítették ez- évre kitűzött feladataikat. Figyelemmel kísérték a gazdasági mechanizmus reformját, aktívan részt vettek a községi és várospolitikai tervek kidolgozásában és megvalósításában. A korábbi évekhez mérten kiterjesztették együttműködésüket a társadalmi és tömegszervezetekkel. A KISZ, a szakszervezet, valósítottak meg közös programot. A járási-városi .népfrontbizottságok jól sikerült anké- tokat, vitákat szerveztek a különböző rétegeket érdeklő gazdaságpolitikai kérdésekről. Emellett a népfrontbizottságok jelentős politikai szerepet töltöttek be a földtörvény végrehajtásának megvalósításában. A megye területén közel száz helyen tartottak tájékoztató előadásokat a földtörvény jelentőségéről. Ezeken a rendezvényeken közel 15 ezer ember vett részt. A község- és városfejlesztés érdekében végzett társadalmi munka szervezését nagy érdeklődés kísérte. A népfront kezdeményezte a „Tegyük szebbé falvainkat" mozgalom megindulását. A népfrontbizottságok a tanácsokkal mindenütt szorosan együttműködve végezték kitűzött feladataikat. Nagy jelentőségű politikai munkának számít a tanácstagokkal folytatott személyes beszélgetés, amelyet a népfrontbizottságok lelkiismeretesen hajtot(Folytatás a 2. oldalon.) Télen is vidám zajjal telik meg az iskola udvara. A közeli években kapott új iskolát, az északi hegyek közé szorult ki község, Zabar. Itt tamilnak a szomszédos Szilaspogony Utaspuszta felső tagozatos diákjai is. (Összeállításunk az 5. oldoloik) l. »
