Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-19 / 294. szám

m ag proletárjai, egyesüljetek» í\ Tovább fejlődnek^ kapcsolataink Kádár elvtárs befejezte csehszlovákiai látogatását NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD MíCYfl BIZOTTSÁGA ÉS A MÉGYfi TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 294. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1969. DECEMBER 19., PÉNTEK Saj I ^értekezlet SPrág*áIt>am Bajnok Zsolt és Fleuch István, az MTI. tudősit&i jelen tik: Csütörtökön a kora délutáni órákban Kádár János, a CSKP KB székházában sajtóértekezletet tartott, A nagy ér­deklődéssel kísért találkozón ott volt a csehszlovák sajtó, ■rádió és televízió számos ismert vezető személyisége. Vladimir Divisnek, a CSKP KB Sajtóosztálya vezetőjének megnyitó szavai után Kádár János köszöntötte a megjelent újságíróival és válaszolt a kérdéseikre. /(lenek Horeni. a Rudé Prá- vo főszerkesztő-helyettese kérdése bevezetőjeként rá­mutatott: a magyar párt 1956- ban sokkal súlyosabb idősza­kot élt át, mint a csehszlo­vák párt az elmúlt esztendő­ben. A fejlődés eltérő, sajá­tos vonásai ellenére azonban a két országban lezajlott ese­ményekből egy sor általános érvényű következtetés is le­vonható. Mi erről a vélemé­nye? Kádár János: Jómagam is minden alkalommal felhívom a figyelmet az 1956-os ma­gyarországi és a közelmúlt­ban lezajlott csehszlovákiai események közötti különbsé annyira, hogy sokan ügy vél­ték, erőink nem is elegendőek a nehézségek leküzdéséhez. A helyzet tragikus vonása volt, hogy a revizionizmus keltette eszmei zűrzavar az osztályei- lenség számára bőséges lehető­séget teremtett arra, hogy ki­használja az emberek megza- varodottságát, s olyanokat is a népköztársaság elleni harcra Manapság nem ilyen mozgósítson, akik — való'dí ér- „őszinte” ellenséggel állunk dekeik szerint — a népköztár- szemben: mostanában az el- saság oldalán álltak. Ne fe- lenforradalmaikat világszerte lejtsük el, Magyarországon a inkább forradalomnak neve- nyílt válság 1953 nyarán kez­zik a szocializmus ellenségei. Ebben is kifejezésre jut a kapitalistáknak az a felisme­rése, hogy a szocialista eszme, a szocialista forradalom rend­kívüli vonzóerőt képvisel az egész világon, s nem ajánla­tos saját osztály harcát, saját rohamát nevén nevezni, ellen­forradalomként emlegetni. dődött, s egyre fokozódó mér­tékben 1956 őszéig több mint három esztendőn át tartott aj revizionista eszmei és lélek-’ rombolás, amelynek célja az volt, hogy megingassa a szocia­lizmus híveinek önbizalmát, megzavarja világos, céltudatos gondolkodását. Ebből követke­zett azután, hogy a valódi Ami a? esőmén vek másik lé- fasisztáknak, imperialista ügy- Ann az események másik le nököknek háborús bűnösöknek nyeges vonását illeti, veleme- sikerült ’mozgósítanak bizo­nyom a kővetkező. _ nyos számú megtévesztett fia­----------. — --------- ------------ A szocializmus hívei köze talt, egyetemi hallgatókat és g ekre, eltérő vonásokra. nem csupán a kommunisták, a másokat, akik szubjektív szán Ugyanakkor mély meggyőző­désem, hogy a dolgok lénye­gét tekintve ugyanarról van szó. A magyarországi, illetve a csehszlovákiai események marxisták—leninisták tartoz­nak, a szocializmite eszméi a nép sokkal szélesebb tömegei­ben gyökereztek meg. A szo­cializmus híveinek ilyen hely­zetben azt kell tenniök, amit a mutajva meggyőzően bizonyítják azt tnaga részéről az osztályellen- hirdetve a lenini tételt, amely szerint a hatalmától megfosztott burzsoázia nem nyugszik be­le vereségébe. Másképp kifejezve a dolgot: a Magyar Népköztársaság csakúgy, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság — ség is tett. Arra gondolok: rendszerünk különböző ellen­ségei között vannak vélemény­eltéréseik. De ha elérkezettnek dékaik ellenére léptek fel az ellenforradalom erőiként. A harcban legfontosabbnak azt tartottuk, hogy — az ese­mények lényegére nyíltan rá- és álláspontunkat - mielőbb világos legyen az emberek előtt mi­ről van szó, s ily módon ki-ki a maga helyére kerüljön. Az ...... , . . . ellenforradalom ugyan nem vélik a történelmi pillanatot, tudobt tömegeket moz­» siker remenyeben gósítaní de utcai tüntetéseket indulhatnak rohamra a szo­tudott szervezni. Előfordult, hogy 400—500 ember is fel- az cialista rendszer, a murikás­az országainkban végbement hatalom ellen, véleményeltéré- “oníűt" valahol, és az ellen- szocialista forradalom követ- seiket félretéve egyesítik erő- forradalmárok tetszetős, álcá- kezteben megszabadult az iket osztalyceljaik elerese er- jelszavait hirdették. Volt dekeben, most a szocializmus Qtt mindenféle jelszój més h've! kozott vannak egyes ol } h W n Istváp kertesekben eltero felfogások, Urály„ _ aki ezer éye meg .elképzelések. Ha azonban az halt — meg. hoav ..Mindéi ellenség tamadasaval állunk szemben, a kommunistáknak, a szocializmus minden hívé­nek, munkásoknak, parasztok­A Csehszlovák Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának meghívására december 17— 18-án látogatást tett Prágában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, viszonozva ezzel Gustáv Húsúknak, a Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága első titkárának korábbi magyarországi látogatását. A látogatás során Kádár János és Gustáv Husák között véleménycserére került sor, amelyen részt vettek: Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, valamint Lubomir Strougal és Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagjai, továbbá Pavel Auersperg, a CSKP KB Nemzetközi Osztályá­nak vezetője. Az eszmecserében Kádár János és Gustáv Hu­sák kölcsönösen tájékoztatta egymást a két testvérpárt helyzetéről, országaiknak a szocia­lista építésben elért eredményeiről, az előttük álló feladatokról. Áttekintették a magyar— csehszlovák kapcsolatok helyzetét, az együtt­működés fejlesztésének további lehetőségeit. Megállapították, hogy minden feltétel megvan a két testvérpárt, a két szomszédos ország kap­csolatainak fejlesztéséhez, a közvetlen együtt­működés további szélesítéséhez az élet min­den területén. A két testvérpárt első titkára véleményt cse­rélt a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről is. Az európai helyzetet vizsgálva, alá­húzták az európai szocialista országok párt- és állami vezetői 1969. december 3—4-i moszkvai tanácskozásának jelentőségét. Megerősítették, hogy a tanácskozás határozatainak szellemé­ben továbbra is törekednek arra, hogy Euró­pa földjén a jószomszédság váltsa fel a fe­szültséget, s a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsö­nös kapcsolatainak egyetemes normájává vál­jék. Aláhúzták, hogy a szocialista országok egyeztetett és kezdeményező fellépése a rende­zetlen európai kérdések megoldását, a beké- együttműködés és a bizalom légkörének erő­södését szolgálja Európában és az egész vilá­gon. A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom helyzetének egyes kérdéseiről folytatott véleménycsere során kifejezték azon törekvé­süket, hogy a jövőben is a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása határo­zatainak következetes realizálásán a nemzet­közi kommunista mozgalom, a szocialista kö­zösség országai egységének erősítésén fognak munkálkodni. A szívélyes, elvtársi megbeszélések a nehe­zetek azonosságát mutatták valamennyi meg­tárgyalt kérdésben. A két testvérpárt vezetőinek tanácskozása a két párt és a két szomszédos szocialista óvsz íe barátságának és együttműködésének erősödé­sét, a szocializmus és a béke ügyét szolgálta Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára baráti látogatásának be­fejeztével csütörtökön, az esti órákban haza­utazott Prágából. A prágai főpályaudvaron a vendéget Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára: Lubomir Strougal és Vasil Bilak, a CSKP KB Elnöksé­gének tagjai; Józef Lenárt és Franiisek Pent, a CSKP KB titkárai, Pavel Auersperg, a CSKP KB Nemzetközi Oszályának vezetője és Jan Marko külügyminiszter búcsúztatták. A bú­csúztatáson ott volt Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete és a nagy- követség több munkatársa. (MTI) tartott a MI n í sztárt a n ács imperialista elnyomástól. A reakciós elemek, a nemzetkö­zi imperializmus azonban eb­be nem nyugszik bele, követ­kezésképpen : ha a körülmé­nyek összejátszása folytán bi­zonyos lehetőségük nyílik a revansra, ezt feltétlenül ki is használják, s megkísérlik visszaállítani hatalmukat. A nemzetközi imperializmus az­zal próbálkozik, hogy a fel­halt — meg, hogy „Minden magyar testvér ...” csak olyan nem volt, hogy „Éljen az el­lenforradalom”. , . j Jött a tüntető tömeg, s előí­rlak értelmiségieknek, minden tflnk ám a kérdés: mit csi­náljunk? A hatalmat illetően megalkuvás nincs. Aki a mun­tisztességes embernek össze kell fognia, s mindent az szabadult országokat ismét központi célnak icell kjkskatak>m, a szocialista saját kizsákmányolási szférá- alárendelnie: a népi hatalom rends7_er enen támad — le­es a szociahzmus vívmányai gyen bármilyen származású, le­jába voijja. A két országban lezajlott eseményeket illetően azonos­ság, hogy ha a szocialista épi­védel mének. 1956 novemberében—de­cemberében sok mindent nem láttunk világosan. Nálunk is tés menetében hibák fordul- Vok;ak különböző elképzelések, nak elő, s ennek következté­ben meggyengül a társadalmat vezető és irányító kommu­nista párt tömegbefolyása és a munkáshatalom, akkor az imperialisták, az osztályellen­ség maradványai, a legkülön­bözőbb reakciós elemek ro­hamra indulnak a munkás­hatalom megdöntéséért. En­nek formái természetesen kü­lönbözőek lehetnek. Az im­perializmus, a burzsoázia, az c íztályellenség szintén tanul a tapasztalatokból. Ez magya­rázza fellépésének azt a sajá­tos vonását, hogy a különbö­Ezekkel azonban akkor nem foglalkoztunk. Azt mondtuk, gyen párttag vagy párton kí­vüli, ha erővel támad, erővel kell visszaverni. Ilyen vonat­kozásban megalkudni nem le­het. (A prágai sajtóértekezlet be­szá­hogy a szociahzmus minden Ujezö részét holnapi hívének, minden tisztességes ónkban közöljük). embernek egyesítenie kell ere- ±. ______________________ j ét a munkáshatalom, a szo­cialista rend vívmányai vé­delmében, s majd ha ezt a harcot sikerrel megvívtuk, vi­tatkozhatunk, tárgyalhatunk arról, hogyan, miképpen ha­ladhatunk tovább. Ha vitatkozgatunk, közben az osztályellenség megdönti a népköztársaságot, a szocialista építés minden vívmánya el A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta a kormány elnökének tá­jékoztatóját az európai szo­cialista országok párt- és ál­lami vezetőinek december 3. és 4-i moszkvai találkozójá­ról. A Minisztertanács a ma­gyar küldöttség munkáját jó­váhagyólag tudomásul vette, a jelentést elfogadta. Dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese beszá­molt a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyes­bizottság december 8. és 10. között Prágában tartott 7. gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a mi­nisztérium munkájával foglal­kozó határozata alapján — intézkedési tervet dolgozott ki a belügyi szervek munkájá­nak egyszerűsítésére, színvo­nalának továbbfejlesztésére. A kormány a javaslatot elfogad­ta. — egyebek között —■ csaknem 21 kilométeres új partvédőmű- vet létesítenek. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége jelentést tett a karácsonyi és újévi muTi- kaidőbeosztással kapcsolatban már kiadott intézkedésekről. A Minisztertanács a tájékoz- Az építésügyi /és varosfej- tatót tudomásul vette és fel­. r-m 4- : m t r— — J- t- A 1 1a j iri-r. tM t m inni .« I — A .. 1 lesztési miniszter megtárgyal­ta és jóváhagyta a balatoni központi fejlesztési programot azzal, hogy annak részleteit a negyedik ötéves terv összeál­lításánál kell figyelembe ven­ni. A balatoni üdülőterület ösz­ülésszakáról. A Minisztertanács szehangolt fejlesztési program­a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter az egyetemes pos­taegyesület (UPU) Tokióban tartott, XVI. kongresszusán részt vett magyar kormány- küldöttség tevékenységéről számolt be. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és tudo­másul vette, hogy a kong­resszus Magyarországot öt évi időtartamra beválasztotta a postai tanulmányozó ta­nácsba, amely a nemzetközi postaszolgálat fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik. A belügyminiszter — á Ma­ja szerint a következő tervidő­szakban, 1975-ig tovább kell javítani a Balaton környéké­nek közművesítését, egészség- ügyi és kulturális ellátottságát, gondot kell fordítani a gyógy­helyek fejlesztésére, a termé­szeti és tájképi adottságok vé­delmére, az építési szabályok betartására. A program meg­valósítása lehetővé teszi az üdülési szezon meghosszabbí­tását és a jelenleginél több ha­zai és külföldi vendég korsze­rű, kulturált körülmények kö­zötti fogadását. A tervidőszak végére jelentősen bővül a köz­műhálózat. A fejlesztés során hívta a minisztereknek, az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőinek és az illetékes taná­csok vb-elriökeinek figyelmét, hogy szabálytalan munkaidő­beosztásokat ne engedélyezze­nek. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos ha­táskörű szervek vezetőinek fi­gyelmét az országgyűlés de­cemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételekre és ja­vaslatokra azzal, hogy vizsgál­ják meg a javaslatok megvaló­sításának lehetőségeit, s erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a saját, va­lamint a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság 1970. I. félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) zó okoknál fogva elégedetlen, vész. Annak idején így fogtuk vagy meggyőződésükben meg- fel a helyzetet, eszerint jártunk ingott embereket a saját ol- el, s ma már megállapíthat- ö.alára szeretné állítani, s juk: a magyar nép rendkívül ezeket a rohamban mintegy súlyos, veszélyes történelmi maga előtt terelni. Az igazi pillanaton jutott túl, és ön- osztályellenség álcázva lép tudatosan járja a szocializmus fel. Kádár János, emlékeztetett arra. hogy Horthy Miklós már 1919 augusztusában tu­lajdonképpen az európai fa­sizmus előhírnökeként lépett fel. A történelem elsodorta egész rendszerét, magát Hort­hy! is, aki valahol Portugá­liában élt emigrációban az 50-es évek elején, s ott je­lentek meg emlékiratai is. világos útját. .Gondolom, min­den eltérés mellett, harcunk­ban ez az azonosság, a közös vonás. a következő kérdés — ame­lyet Otakar Svercina, a CTK vezérigazgatója tett fel — azok­ra a konkrét tapasztalatokra vonatkozott, amelyeket az MSZMP az 1956 októberét kö­vető időszakban szerzett az el­lenforradalmi, jobboldali op­Emlékirata első fejezetének portunista erők elleni harcban ! ne if jóságára utalt, amikor a Habsburg császár és király szárnysegéde volt. A második fejezet címe így hangzott: Ellenforradalom Kádár János válaszában ki­emelte: a harc kezdeti szaka­szában, az akkori bonyolult helyzetben rendkívüli nehéz­ségekkel álltunk szemben, oly­Szerkesztöségünk a Külkereskedelmi Minisztérium pártbizottságával, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályával és a salgótarjáni városi pártbizottsággal közösen, eszmecserét folytatott tegnap megyénk exportáló üzemeinek és a velük üzleti kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalatok képviselőivel az aktuális exportfeladatokról. Az eszmecseréről lapunk későbbi számában részletesen beszámolunk Fotó: Koppány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom