Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-14 / 264. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYtl BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXV ÉVF., 2.64. SZÁM ARA; go p,ueR 1969. NOVEMBER 14., PÉNTEK Összehangolva Az ünnep jegyében Készülődés a felszabadulásunk évfordulójára A Sséesényi járási Tanács felhívása Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára készül Nóg- rád megye. Egymás után látnak napvilágot felajánlások, vállalások, mindenki a maga területén igyekszik kiváló munkával, jó versenyeredményekkel ünnepelni. Az évfordulóra való készülődésből a tanácsok is kiveszik részüket, A Szécsényi járási Tanács dolgozói a pártszervezettel és a szakszervezettel együttesen fehívást tettek közzé a fel- szabadulás évfordulójának jegyében. Ebben a járás és a községi tanácsok valamennyi. dolgozóját felszólítják, hogy csatlakozzék a vállaláshoz, az ünnep tiszteletére. A felhíváshoz csatlakozók vállalják, hogy politikailag és szakmailag állandóan továbbképezik magukat. Az 1969/70-es oktatási évben a korábbi beiskolázás alapján minden egyes alkalommal részt vesznek a politikai oktatáson. Aktivan bekapcsolódnak a vitába és segítik a tananyag elsajátítását. Ugyancsak vállalják, hogy a szakmai vizsgákon megjelennek, illetve részt vesznek a szakmai továbbképzéseken. A vállalás fontos része, hogy a dolgozók közösen meglátogatnak egy kiállítást és részt vesznek olyan előadásokon, amely a felszabadulás,, óta eltelt 25 esztendő eséményei- vel, eredményeivel foglalkozik. A járási tanács dolgozó; részt vesznek a következő év márciusában megrendezendő városi emléktábla koszorúzá- si ünnepségén, és emlékülést szerveznek Lenin születésének 100. évfordulóján. A felszabadulással kapcsolatos emlékek feldolgozására pályázatot hirdet a járási tanács Hogyan emlékezem, visz- sza lakóhelyem felszabadulására címmel. Az emlékeket, élményeket írásban küldik be a jelentkezők. A pályaművek beküldési határideje: 1970. március 15. A járási és községi tanácsok dolgozói részére vetélkedőt szervesnek a felszabadulás óta eltelt évek legfontosabb politikai, gazdasági, kulturális és történelmi eseményeinek témaköréből. A legjobb eredményt elérő versenyzők értékes díjakban részesülnek. A felhívásban fontos szerepet kap a szakmai továbbképzés. Ennek érdekében ugyancsak pályázat, indul A községi szak- igazgatási szervek működésének tapasztalatai és az ezzel kapcsolatos javaslatok címmel. A községi tanácsok dolgozói vállalják, hogy a felszabadulási harcokban elesett szovjet katonák sírját és az emlékműveket társadalmi munkában ápolják. Szécsény- ben, a tanácsház előtt felállításra kerülő emlékmű környékét ugyancsak társadalmi munkában parkosítják. A vállalt feladatok teljesítésének értékelésére 1970. április 4-én kerül sor. Az értékelést bizottság végzi, amely egyúttal kiosztja a kiérdemelt díjakat is. Egyetemi szintű oktatás Salgótarjánban Gazdasági életünk fejlődésének eredményeképpen az elkövetkezendő jsét-három évben várható, hogv ipari üzemeinkben előtérbe kerül a programozott irányítás. A várható igények kielégítésére megfelelő szakembereket kell kiképezni. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nóg- rád megyei Szervezete a Már* Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel karöltve felsőfokú terv-matematikai, hat fél- éves szaktanfolyamot szervezett kihelyezett formában Salgótarjánban. A hároméves szaktanfolyam ünnepélyes megnyitója tegnap délelőtt volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában. Gálfi Árvád, a TIT megyei titkára üdvözölte a megjelenteket, majd elmondotta, hogy a most meginduló egyetemi szintű oktatás új állomás Salgótarján és a megye szellemi életében. Nógrád megyében nincs kutatóintézet, tudományos intézet sem működik, s ezért örömmel üdvözölhetjük itt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézetének felsőfokú terv- matematikai szaktanfolyamát, A gazdasági mechanizmus által támasztott követelmények azt jelentik, hogy üzemeinknek egyre magasabb szintű irányításra, tervezésre, elemzésre, programozásra van szükségük. Gálfi Árpád megnyitója után Varga József, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa tartott tájékoztatót a hároméves tantervről és • a követelményekről. Ezután megkezdődött az első foglalkozás, dr. Gáspár László, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem • adjunktusa tartott előadást. A szaktanfolyam elvégzése után a hallgatók államvizsgát tesznek és programozómérnöki diplomát szereznek. A heti' egynapos. hatórás foglalkozások, a konzultációk és a félévenkénti vizsgák Salgótarjánban lesznek. A tegnap megkezdődött terv-matematikai szaktanfolyamra huszonhárom hallgató jelentkezett. A Kohászati Üzemekből nyolcán, a Nógrádi Szénbányáktól öten. a Síküveggyárból hárman, az Öblösüveggyárból ketten, a Nógrád megyei Textilipari Vállalattól és a megyei tanács ipari osztályától ugyancsak ketten, míg a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységétől egy hallgató vesz részt az egjtemi szintű oktatásban. A közelmúltban nagy jelentőségű, úgy is mondhatnánk, országos érdeklődést, kiváltó határozat látott napvilágot. a megyei tanácson. Ez a határozat egyrészt a tanács agazati, vagyis az egyes osztályok, másrészt a funkcionális szakigazgatási szervek, közérthetőbb formában a pénzügyek, a munkaügyek és a tervezés közötti együttműködés fejlesztését teszi lehetővé. Sok vita folyt és folyik még ma is ebben a kérdésben a tanácsokon, nemcsak Nógrádiban, hanem más megyékben is. A téma mindenütt azonos: hogyan lehetne minél jobban, ésszerűbben összefogni a jelentkező igényeket és a megvalósítható lehetőségeket. Eddig is összehangolt munka folyt a tanácsokon. De az új gazdaságirányítási rendszer célkitűzései és irányelvei most fokozottabb mértékben megkívánják a pontos együttműködést. Előtérbe került a tanácsok önállósága. Számos olyan kérdésben döntenek a megyék, amelyet azelőtt utasítás formájúiban felsőbb szervektől kaptak. I gaz, egyelőre az anyagi lehetőségek korlátozottak. Nem lehet _ minden egyes községben, járási székhelyen, vagy városban minden tervet megvalósítani. Nem épülhet egyszerre mindenütt új iskola, bölcsőde, óvoda, művelődési otthon, híd, szolgáltaitóház vagy lakás De megfontolt, a jövendő évek igényeit is figyelembe vevő tervezéssel, a százezrek jó befektetésével sokat tehetünk. A reális döntéshez szükség van a feladatok többoldalú, alapos vizsgálatára. Mert nem mindegy, mire költjük a közösség pénzét. Sorolhatnánk példákat az elhamarkodott tervezésre, a milliókat felemésztő, és mégsem a valódi igényeket kielégítő létesítményekre. Olyan épületekről is beszélhetnénk, amelyekről a befejezés után derült ki, hogy ilyen, vagy olyan hibákban gazdagok. Ezek aijaltob súlyos tízezreket igényeltek. Az ilyen esetek amellett, hogy a ráfordított összeget másra is fel lehetett volna használni, még a közvéleményt is károsan befolyásolták. Az együttműködés ú j irányelveinek értelmében az ipari, mezőgazdasági, művelődési és a többi osztályok aktívabban részt vesznek a tervezésben, a megye előtt álló fejlesztési feladatokban. Javaslataikat a jövőben még inkább fiigye- embe veszik. De ezeket a javaslatokat az illető osztálynak alaposan meg kell indokolnia, átfogó, jó előkészített jelentéseket kell a végrehajtó bizottság élé terjesztenie. És a döntés azon is múlik majd. sikerült-e számokkal, tényeikikel alátámasztani a terveket. H atékonyabbá, kollektívabbá válik a tervezési. fejlesztési feladatok elkészítésé, mert részt vesznek benne az egyes osztályok is. Ha esetleg véleménykülönbség, vitás kérdés merül fel, akkor a végrehajtó bizottság dönt. Sorolhatnánk még a közös feladatokat, az átfogóbb, a közös munkába minden érdekelt tanácsi szervet egyformán bevonó tervezet irányelveit. A feladatok ösz- szehanigolása nem könnyű. Azt, hogy jó nyomon jár Nógrá#, jelzi, más megyék máris érdeklődnek, miképpen tudnák hasznosítani az itteni tapasztalatokat. A végleges Választ a következő évek munkája adja majd meg. Bizonyítva. hogy az önállóság nagyobb felelősséggel, össze- foigottabb munkával jár. Cs. E. Az első havazás után A közúti igazgatóság a hónap elején hóértekezletre hívta össze Salgótarjánban az érdekelt szervek, nagyvállalatok képviselőit, amelyen tájékoztatást adtak az igazgatóság évi felkészüléséről. A meteorológusok szerint ugyan keménynek és száraznak ígérkezik a tél, bár ez korántsem zárja ki az időszakos havazások, hófúvások lehetőségét a téli időszakban a közúti forgalomban, a személy- és teherszállításban fennakadás ne legyen, s a közúti közlekedés biztonságát az időjárási tényezők ne veszélyeztessék. Azóta Egerben, a közúti igazgatóság székhelyén lezajlott az a háziértekezlet is, amelyen az egész igazgatóság, így a salgótarjáni kirendeltség valamennyi útmestere, szakaszmérnöke, műszaki embere részt vett. A két értekezlet közötti közbeeső időben a közúti igazgatóság salgótarjáni kirendeltsége, amelyhez három út- mesterség tartozik, túlesett az első idei erőpróbán, ízelítőként egy kisebb tűzkeresztségen is. Az első havazás a hónap első egész hetének utolsó napján nem találta, készületlenül a ki- rendeltség dolgozóit. A hóesés hajnalban indult meg, s az URH-s személy- gépkocsi segítségével másfél órán belül rajtrakészen állt az első elhárító brigád. A havazás különösebb gondot nem okozott, fokozottabb figyelmet jóformán csak a Somoskőújfalu—Salgóbánya útvonalra kellett fordítani. A kirendeltség dolgozói nemcsak készenléti, de állandó készültségi szolgálatban lesznek az éjszakai órákban éppen úgy, mint nappal. Az egységek URH-n és telefonon (a posta soron kívül létrehozza a vonalat) tartják a kapcsolatot. Tíz őrjáratos kocsi cirkál állandóan a mégye főbb útjain, együttesen mintegy 500 km-es közutat járnak be nap mint nap, ha fagy, ha esik, ha fúj. Megfelelő gépparkkal rendelkezik a kirendeltség a hóakadályok leküzdésére is. Egy híján tíz egy- és kétszárnyú hóeke, köztük két nagy teljesítményű, három talajgyalu és négy traktorra szerelt kétszárnyú hóeke indulhat útnak az első nagyobb havazáskor. Megkezdődött a hósövények felállítása, a hófúvásnak különösen kitett területeken 2,5 km sövényt helyeznek el, amelyek megóvása közérdek, a lakosság érdeke is. Még valamire felhívjuk a figyelmet: a tél beköszöntésével megkezdődik a kirendeltségen az állandó információs szolgálat, s az ország bármely részének útviszonyairól tájékoztatást adnak. K, S. A Pannónia Htsz-néf Rétságon évek óta eredményesen működik a budapesti Pannónia Htsz részlege. 40 állandó és 30 bedolgozójuk van A rétsági varroda sokoldalú dolgozója Tóth Jánosné, aki két gépen is dolgozik; gomblyukazón és gombozógépen Évi termelésük 8 millió forint, termékeik: női köntösök, hálóingek. Vásárlóik között van a Szovjetunió és főleg az északi államokban kedveltek termékeik. Képünkön: Fischer Istvánné és Szabó Istvánné exportárut csomagol (Koppány György képriportja)
