Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

Válásról az illetékes FÖLDREFORM UOGRilOBIIN Egy szemtanú visszaemlékezései (I.) Megkerüli n lényeget A győzelmes szovjet csapa­tok előrenyomulása hazánk Katarul fölé. előrevetette ár­nyékát annak a hőn óhajtott vágynak, hogy «lőbb-utóbb bekövetkezik nálunk is az. hogy „azé a föld. aki meg­műveli'’. A kommunista pa­rasztok (ha nem is voltak megyénkben sokan, hiszen inkább azokból tevődtek ösz- sze, akik az első világhábo­rúban orosz fogságban vol­tak, szemtanúként vagy tevő- i egese n kösr e m ű köd-t e k az első közös gazdálkodás meg­alakításában !) tudták, hogy Közel van az az idő, amikor nálunk is vége az úri föld­birtokos világnak és rövide­sen gazdát cseré! az ősi föld. Azok fogják jpssolni, akiknek ősei ezer esztendő óta verej­téküket hullatták, vérüket ál­dozták. Erős kommunista sejt A kommunista parasztok 1943—44-ben már ilyen tar­talmú röplapokat Is terjesz­tettek megyénkben. De igen nagy óvatosságra volt szük­ség, mert a csendőrkopók ne­szét vették, és naponta szi­matoltak a röplapok terjesz­tői után. A nógrádi palócok­nak azonban csavart az ész­járásuk, gyakran túljártak aiz üldözők eszem Ügy intézték dolgukat, hogy a esendőrko- pók alig tudtak a terjesztők közül egy-Két embert elfog­ni. Igaz, Ilyenek -is voltak, mert Földi Mihály szécsényi és Dóka Mihály dejtári föld­művest vasra is verte a csendőrség, azonban pár heti meghurcoltatás után szaba­don engedték őket. A röplapok terjesztésében a munkásak voltak a kezdemé­nyezők. A Vágó-féle balolda­li szociáldemokrata csoport­tól röplapokat és újságokat terjesztettek. Szécsényban Géczi Árpád kispesti, Ká- mány Kálmán benczúrfalvi lakosok, amit Földi Mihály földműves lakásán adtak le. A röplapok címe: „Béke és föld” volt. A szécsényi röp­lapterjesztésben Bablena Bar­na cipész, Földi Mihály, Cser­vény György, Mócsény Péter ás öziV, Telek Jánosné szé­csényi lakosak jártak az élen. A szécsényi járás köz­ségeiben György Béla ké­ményseprő hordta ki a röpla­pokat. Neki kedvező volt a helyzete, mert ő minden ud­varba feltűnés nélkül be tu­dott menni, hiszen közben a kéményeket is kellett sepre- getmi. A megye nyugati részére szintén Budapestiről és a szlo­vákiai Födémé® községből hordták a röplapokat Suke- reik Lajos (jelenleg parassa- pusztai lakos) irányításával. Innen nemcsak röplapokat, hanem „Dimi troff barna könyv”~ét is áthordták. Fö- démes községben ugyanis egy erős kommunista sejt dolgo­zott. A megye nyugata ré­szén levő községekben a röp­lapok és könyvek terjesztésé­ben Dóka Mihály dejtári földműves és Budai János vámosmikolai kútásó végzett különösen jó munkát. A kommunista parasztok várták, lesték a híreket, Föl­di Mihály szécsényi földmű­ves lakásán éjjelenként pok­róc alatt hallgatták a moszk­vai adásokat. Ahogyan múlt az idő, mindig bizonyosabbá vált, hogy óhajtásuk, re­ményük valóság lesz. 1944 őszén még jobban megerősö­dött bennük a gondolat, mert — ha szórványosan Is — szállingóztak haza olyan pa­rasztemberek Is a frontról vagy fogságból, akik látták, hogy amerre a győzedelmes szovjet hadsereg elvonult, Ro­mániában és Kelet-Magyar- országon. földet osztottak, helyenként kollektív gazda­ságok alakultak, megkezdő­dött a mezőgazdasági munka. Október közepétől már egyré közelebbről hallatszott az ágyúk dörgése. Amikor me­gyénk 1944 végére csaknem teljesen felszabadult és kül­döttségek jártak Debrecen­ben, az ott megalakult Ideig­lenes nemzeti kormánynál, már bizonyossá vált, hogy 1945 tavaszén végiérvényesen megkapja jussát a nógrádi paraszt is, övé lesz a föld, A bizottság, amit a párt és a Nemzeti Bizottság küldött Salgótarjánból Debrecenbe, Kilezer Béla, Katona Gyula és Duda Lajosból állott. A céljuk: tájékozódást nyerni a továbbiakra vonatkozólag. Debrecenben Vorosilov mar- sallail, Rákosi Mátyással, Ge­ro Ernővel, Dálnoki Miklóssal és Faraghó Vilmossal tár­gyaltak. A bányavidék! la­kosság ellátásának segí lésé­re kaiptak 67 vagon búzát, három vagon napraforgóma­gét — melyet haza is kísér­tek — azzal az üzenettel, hogy a munkások bármilyen módon vegyék fel a munkát, javítsanak, hozzanak rendbe az üzemednél, amit csak le­het és dolgozzanak. Rendelet teherautón Ezt a hírt a megyében állo­másozó szovjet katonaság is terjesztette, hirül hozta a Debrecenben járt küldöttség, hogy készül az új földreform- törvény, ami nem olyan lesz, mint az 1924. évi Nagyatádi- féle földreform, amivel csak tönkretették az akkori föld­höz juttato-ttakat, hiszen min­denütt csak a legtávolabbi és legrosszabb földeket osztották fel részükre. drága pénzen. Azzal a földreformmal a pa­rasztot csak megterhelték, tönkretették és a birtokosok jártaik jól, mert busás áron túladtak legrosszabb földjei­ken. Az 1945-ös tél múlásával türelmetlenül várták a tör­vény megjelenését, míg vég­re eljött a nagy nap. 1945. március 15-én megjelent „A NAGYBIRTOKRENDSZER MEGSZÜNTETÉSE ÉS A FÖLDMŰVESNÉP FÖLDHÖZ JUTTATÁSA” tárgyában ki­adott 600/1945. ME sz. és a 2400/1945. FM sz. házhelyki- ósztósi rendelet. A rendeleteket, melyek könyvalakban jelentek meg, nagy súlyuk és terjedelmük­nél fogva szovjet teherautón hozták Balassagyarmatra, az akkori megyei székhelyre, es a szovjet Kontroll Kommisz- szión (parancsnokságon) he­lyezték el. A szovjet Kontroll Komimisszió-parancsnok 16- án behívatta megyei politikai és gázdaságvezetőt, nevezete­sen dr. Kovács Jenő alispánt és dr. Baskay Tóth Bertalan gazdasági főfelügyelőt, vala­Memiyi nyereségre számítanak? A Nógrád megyei Fém­ipari Vállalat tavaly tizenhá- rommi'lll ó-száznyoic vanegyezer forint nyereséggel zárta az évet. Az idén az év első 9 hó­napjában már tiizenkétmillió- nyolcszázkilencvenötezer fp- rinit nyereséget ért el. Ha jól megy minden, az óv végéig újabb milliókkal növelik ny ereségszámláj uka t. Figyelembe véve az utolsó negyedév változatos időjárá­sát, a meglevő lehetőségeket, a jövő év sikeres beindításá­val kapcsolatos feladatokat, valószínű, hogy a fizikai doL gőzök ez évi jó munkájuk nyomán jövőre majdnem másfél havi fizetésüknek megfelelő nyereséget kaphat­nak. Ez majdnem fél hónappal több, mint ameny- nyit az 1968. évi eredmények után fizettek. Ezen kívül van a bérfejlesztés, amely a kollektív szerződésiben két százalékkal szerepel. Ennek is a dupláját teljesítik. mint a helyi pártszervezetek vezetőit, átadta nekik a ren­deleteket és két teherautót rendelkezésükre bocsátott a rendelőtöknek a megye psz- szes községeibe való széthor- iása céljából. A lendeletekkel egyidejűleg nagy mennyiségű röplap, fal­ragasz. hirdetmény is érke­zett, amelyek a földosztást voltak hivatva megismertet­ni, nyilvánosságra hozni. Eze­két a könyvekkel együtt szét­hordták a községekbe. A kommunista munkások munkához láttak. A reakció is működésbe lépett A. Salgótarjánból és a sal­gótarjáni járásból resrutóló- dobt mintegy 40 párttag in­dult el a miegyében szanaszét. Két teherautón széthordták a könyveket i és rendeleteket, haladéktalanul segítettek megalakítani a helyi föld- igénylő bizottságokat és fel­hívták a figyelmüket a minél gyorsabb munkára. Gömöri Sándor balassagyarmati sze­relő, irányító szerepet töltött he abban az időszakban, ami­kor elsődleges szempont vol: a nyilas, népellenes, hazaáru lók, náci kiszolgálók felkuta­tása, Fel kellett a parasztsé got világosítani az MKP 'cél­kitűzéseiről és bátorítani földosztásra. A földoaziá' rendeletet megmagyarázták é- sok helyen az igénylők jegv zekének összeállításánál I» segédkeztek. Igyekeztek n föLd igénylő bizottságokbri olyan kommunistákat bevá­lasztani, akik a párt irányvo­nalát szemük előtt tartva szorgalmazták a gyors föld­osztást. Ez legnagyobbrészt sikerült is. Volt néhány köz­ség, így Romhány, Szátok, ahol a független, kisgazda- párt, Tolmács, Héhalom, ahol a nemzeti parasztpárt tagjai kaparintották magúkhoz a vezetést a földigénylő bizott­ságban. A klerikális reakció is megkezdte munkáját: Ér- sekvadkert. Patak, Iliny és még egy pár községben e te­kintetben igen nehéz volt a földigénylő bizottság helyzete. Gömöri Henrik Lapunk október 19-i számá­ban megjelent „Ígérettel nem lehet fűteni” című cikkünkre :i Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalattól Kusztós Ferenc igazgató helyett, ol­vashatatlan aláírással az alábbi tartalmú választ kap­tuk: „Október 9-én megbeszélést folytattam a Salgótarjáni Ta­nács VB vezetőivel a város gázellátásával kapcsolatban: Ezen a megbeszélésen meg­állapodás történt a gázelosz- tás-hálózat kiépítésének befeje­ző munkái és 'gáz alá helye­zésének ütemezését illetően. Ezt az. ütemet vállalatunk tartja, azonban a munka jel­legéből adódóan váratlan mű­szaki problémák miatt né­hány napos eltolódás egyes helyeken előfordulhat. A cikk azon részével, mely. a vállalatot felelőtlenséggel vádolja, nem értek egyet, a következő tények alapján: 'A vállalat saját beruházási forrásaiból 7 millió forint összeget biztosított Salgótar­ján város lakossági és kom­munális gázellátására. Erre a kiviteli összegre szerződött a Közmű- és Mély­építő Vállalattal, aki a szer­ződést ez óv júniusában fel­mondta. Vállalatunk, hogy Salgótar­ján gázellátása biztosítható le­gyen, a kivitelezést, éves épí­tési tervén felül elvállalta és teljesíti is. Ezért senki nem vár jutal­mat, kitüntetésit, vagy előlép­tetést, csupán — elsősorban a sajtótól — a helyzet tárgyi­lagos megítélését kérjük.” Szerintünk a válasz meg­kerüli a lényeget, nevezetesen a határidő betartásával kap­csolatos dolgokat, amit sem mi, sem pedig a fogyasztók, tudómásunik szerint nem kénysizerítebtek a vállalatra, annak betartását önként vál­lalta. Feltételezzük, hogy az október 15-i határidő válla­lásakor a vállalat vezetősége tudta, mit tesz lehetővé a vállalat kapacitása, milyen partnerek állnak rendelkezé­sére. Egy kicsit furcsálljuk, hogy a terven felüt vállalt kötelezettséget jótétemény­ként próbálja feltüntetni, ho­lott köztudott, hogy a válla­lat nem szívességből es in­gyen végezte ezt a munkát. Feladata és érdeke, hogy az ország természeti kincséből, a földgázból, ha már a veze­ték is keresiztül húzódik a városon, minél többen része­süljenek, hogy a bér uliázás költségei a fogyasztás növe­kedése. révén minél előbb megtérüljenek. Szeretnénk remélni, hogy a vezeték föíektetésélhél elkö­vetett mulasztásokért sem mi, sem- a fogyasztók nem fe­lelősek. Sajnáljuk, amiért a vállalat vezetősége nem vonta le 'azokat a szükséges követ­keztetéseket, amelyek azt bi­zonyítják. hogy valóban fe­lelősséget érez a különböző vezető beosztásiban dolgozók megnyilatkozásaiért, az ön­ként váőalt határidő betar­táséért. Ezért a választ nem tekinthetjük másnak, mint a lényeg megkerülésének. Venesz Károly Üj szövetkezeti éttermet és presszót nyitottak november 7-én Szécsényben. Az épület és a berendezés mintegy 5,5 millió forintbe került. Az étteremben egyszerre 180, a presszóban 90 vendég foglalhat helyet. Az étterem konyhája 300 adag étel elkészítésére alkalmas (Koppány György felvétele) Pont — egy kérdőjel helyére Osztályozható*e a testnevelés? AZ UTÓBBI években szak­lapjaink, a sajtó és a tévé is több alkalommal foglalkozott a testnevelés elbírálásával. Olyan érvek is szóba kerültek, hogy ne osztályozzák a testne­velést, A szülők nagy része örömmel fogadta ezt a kezde­ményezést. de később belátták, hogy a tantárgy elismerését, egyenrangúságát ez az intézke­dés nem tette volna lehetővé. Üj színt hozott az 1969-es tan­tervi korrekció és utasítás, ami az osztályozásnál és az elbírá­lásnál figyelembe vette a gye­rekek személyiségét és szor­galmát. Célul tűzte ki a test­nevelés megszerettetését, meg- kedveltetését, az érdeklődés felkeltését egyes sportágak fe­lé, és a rendszeres, irányított testnevelési foglalkozások lá­togatását. Ezt a kezdeménye­zést és elvi állásfoglalást örömmel fogadta társadalmunk és megnyugodva vette tudomá­sul a szülő is. Mik tehát az új elbírálás és osztályozás főbb szempontjai? Értékelni kell először min­den tanulónál egyénenként a gyerek aktivitását az órákon és a sportköri foglalkozásokon, kezdeményező készségét az osztálykollektiván belül, ön- tevékenységét, figyelmét. Az osztályozásban ki kell fejeződ­nie azon erkölcsi, akarati tu­lajdonságoknak is, amelyeknek különös jelentőségük van a honvédelmi nevelésben. Ilye­nek az akaraterő, a küzdőké­pesség, a bátorság, a felelősség- érzet és a fegyelmezettség. Az említett szempontokat nem szabad összetéveszteniük a testnevelőknek a magatartás elbírálásának szempontjaival. A gyerek pozitív vagy nega­tív viselkedése a testnevelési órán a tantárgyi érdemjegy­ben nem juthat kifejezésre. Még kevésbé használható fel az érdemjegy magatartási hibák, vétségek büntetésére! Ezt a tantervi utasítás világosan tar­talmazza. A testnevelési tanterv konk­rét követelményeket tartalmaz osztályonként. Osztályzatot a tanuló csak a tantervi anyag­részben mutatott teljesítményi­ben kaphat. A követelmények teljesítése elsősorban a tanu­lók szorgalmára van alapozva, így a gyengébb képességűek is igyekezettel megszerezhetik a jobb jegyet, a négyest, vagy akár a jelest is. A tanuló tel­jesítményében a mutatkozó fejlődést, javulást kell elsősor­ban figyelembe venni. Főleg a technikai és a taktikai felada­tok végrehajtását kell jegyben értékelni. Tiltott minden olyan eljárás a nevelők részéről, amely á tanulók teljesítmé­nyét centiméterben, másod­percben vagy egyéb hasonló módon meghatározott' érték­skálához viszonyítja. Különö­sen igazságtalan lenne ez a módszer a tanulók növekedé­sében. alkati tulajdonságaiban, teljesítőképességükben mutat­kozó nagyfokú eltérés miatt. A tanulók egyéni képességeiknek, alkati tulajdonságaiknak meg­felelően javítsák egyéni telje­sítményüket, tegyenek erőfe­szítéseket tudásuk gyarapítá­sára. Ezt a fejlődést, ezt a gya­rapodást kell elsősorban a ta­nárnak az érdemjegyben ér­tékelni. Ezen az alapon min­den tanulónak lehetősége nyí­lik a jeles érdemjegy megszer­zésére is. A végső osztályzat kialakítá­sánál tekintettel kell lennie a tanárnak a tanulók egyéni adottságaira, alkati különböző­ségükre. Nem minden tanuló tud a tantervi anyagban egyen­letes teljesítményt nyújtani. Hogy egy tanuló végső osz­tályzatként testnevelésből je­lest szerezzen, elegendő, ha egy testgyakorlati ágból elérje ezt a szintet, a többiben legalább közepes legyen, Ez az eljárás arra ösztönzi a tanulót, hogy képességeit, tudását abba az irányba fejlessze, amely neki a legtöbb sikert ígéri, de egyben megóvja az egyoldalúságtól is. Nevelési célkitűzéseink arra irányulnak, hogy a tanulók a rendszeres testedzést, a spor­tolást megkedveljék, igényük­ké váljon. Ezt a célkitűzést az osztályozással is támogatni kell. Éppen ezért az osztályzatban is értékelni kell, ha a tanuló a tanórán kívül rendszeresei, sportol, testedző tevékenysé­get végez egyesületben, sport­iskolában sportol, az iskolai szakosztályban végez aktív te­vékenységet, az iskolai tömeg­sportban, jelvényszerző-mozga­lomban részt vesz. Megenged­hetetlen viszont az, hogy a ta­nulók érdemjegyét a tanár le­rontsa, ha nem kapcsolódik be a tanórán kívüli sporttevé­kenységbe ! A JÖ PEDAGÓGIAI mun­kának a testnevelés megked- veltetéséhez, a rendszeres test­edzés igényléséhez kell elve­zetnie, mely kiváltja a tanulók aktivitását és indítékul szol­gál a szükséges képzettség megszerzéséhez. Éppen ezért a buktatás ellentétben áll a testnevelés céljával, természe­tével és csak a tanuló szemé­lyiségének torzulása a telje? passzivitás,1 ellenszegülés ese­tén következhet be. Testneve­lőinknek fel kell figyelniük ezekre a torzulásokra, az ilyen tanuló viselkedését az osztály­főnökkel, az igazgatóval és a szülővel köteles megbeszélni. Az új tantervi utasítás az el­bírálás emberi szempontjai­nak alkalmazása a tanulók ér­tékelésénél, megyénkben a ne­velők és a szülők körében is megelégedettséggel találkozott Mór csak elvétve találkozunk olyan nevelőkkel, akik még a régi elvek szerint osztályoz­nak. Ezeknél szemléletük mi­előbbi megváltoztatására , tö­rekszünk. Remélem, felelős szerveink munkája, eredmé­nye mielőbb lemérhető lesz a tanulók elbírálásánál és a test­nevelés tantárgy megszerette­tésénél. Tóth András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom