Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

I Bi gaxdasági szakemberek Salgótarjánban Természetvédelem Igaz. most Veszprém mu­latozott be Budapestnek, de a Magyar Urbanisztikai Tár­saságban meg ebitől az al­kalomból is Salgótarjánt em­legették, A városrendezés és -fejlesztés iskolapéldája annak, hogyan kell bontva, a régit szisztematikusan újjal, mo­dernnel felváltva felépíteni az ipari várost. 1 install alt a nezetek Győri László, a Magyar Ur­banisztikai Társaság főtitkára a „bemutatkozásokkal” kapcso­latban elmondotta, hogy egy- egy ilyen tanácskozás alkal­mával tisztulnak a nézetek. A szakemberek megismerik s város vezetőinek elképzeléseit és gondjait is. Gyakorlati ta­pasztalatokra tesznek szert és azokat későbbi munkájukban hasznosítják. — Nálunk — mondotta a főtitkár — találkozik egymás­sal az építész és a szocioló­gus, a demográfus és a tele­püléstörténész, a műemlékes és a geológus, a közigazgatá­si szakember és a várospoli­tikus. Már ebből a felsoro­lásból is kitűnik, mennyi szak­emberre és véleményére van szükség ahhoz, hogy megfe­lelően fejlesszük városainkat. Kiemelte, hogy nem vélet­lenül ítélték oda tavaly, a vá­rosrendezési világnap alkal­mával elsőnek a Hild János Gondot okoz a at olajtüzelés ? időszerű téli tanácsok az olajkályha kezeléséhez emlékérmet éppen Salgótar­jánnak. A szakemberek a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság szokásos, hetenként megren dezésre kerülő tanácskozás in szívesen hivatkoznak a salgótarjáni példára. Most pedig egy újabb ki­tüntetés vár Nógrád megye székhelyére. Fő téma: a rekonstrukció Győri László főtitkár el­mondotta, hogy jövőre ha­zánkban rendezik meg az ENSZ európai gazdasági bi­zottságának soron következő simposionját. A fő téma: A városok rekonstrukciója lesz. Éppen azért az európai gaz­dasági szakemberek felkeres­nek több. hazai várost és a helyszínen ismerkednek meg a magyar tervezésekkel, azok megvalósításával. A szakemberek felkeresik Salgótarjánt is. Elsők között tanulmányozzák a város re­konstrukcióit a megyeszék­hely«!. így nemcsak hazánk­ban, hanem a határainkon túl is napirendre kerül az a sok­Szen a télen a háztartási tü­zelőolaj-ellátás mind a főváros­ban, mind pedig vidéken folya­matos lesz. Biztosíték erre az AFOR alapos felkészülése, amely­nek során saját töltőállomásai­kon és telepeiken kívül az olaj­kályhák ellátásába bekapcsoltak több mint 1100 viszonteladót is. A fővárosban például a Garázs­ipari Vállalat 11 kijelölt gépkocsi­tárolójában is árusítanak háztar­tási tüzelőolajat, de 27 TÜKER- fiók is megkezdte a folyékony tü­zelőanyag eladását. Vidéken az általános fogyasztási és értékesí­tő szövetkezetekkel kötött az ÁFOR viszonteladói szerződést, ä nagyobb városokban pedig a he­lyi szállítási vállalatok bevezet­ték a háztartási tüzelőolaj házhoz szállítását is. Nógrád megyében is sokat javult a háztartási tü­zelőolaj-ellátás ebben az évben. Az olajkályhák tulajdonosai már mintegy hatvan helyen, közöt­tük félszáz viszonteladónál vásá­rolhatnak olajat, sőt, még olyan kis helyeken is megoldották az ellátást, mint Etes, Szarvasgede, Héhalom, Tar vagy Szügy. Az olajkályhák tulajdonosai mégis nemegyszer panaszkodnak: gondot okoz nekik az olajtüzelés, s bár mentesülnek a favágás, a szénfelhordás és a koromtalaní- tás fáradságos műveletétől, az olajkályhák helyes működtetése problémát jelent számukra. A televízió közelmúltban sugár- *ott Tv mintabolt című adásában is a jelenlevők és az idézett le­vélírók — az olajtüzelés kapcsán — leginkább a kezeléssel össze­függésben emeltek szót. Ma még a tüzelési idény legelején tartunk, s alighanem é fagyos napokra is számíthatunk. így hát időszerű a szakemberek egy-két hasznos ta­nácsa az olajkályhák szakszerű kezeléséhez. A HÁZTARTÁSI TÜZELŐOLAJ TÄROLÄSA Sokaknak már a tüzelőolaj tá­rolásánál nehézségeik támadnak. Nagyobb mennyiségű háztartási tüzelőolajat ugyanis rendszerint nem lehet tárolni a lakásban. A hideg, fűtetlen helyen raktáro­zott olaj pedig már — 5 C fo­kon megdermed és a paraffin lerakódik benne. Igen sok olaj- kályha-tulajdonos tapasztalhatta ezt a hidegebb őszi napokon. A gyanús szennyeződésnek vélt massza tehát nem az ola;j hibá­ja — amint egyesek gondolják —, hanem a hidegtől „k i fa­gy o t f paraffin, amely kellő felmelegedés után nyomtalanul eltűnik. A felmelegedést termé­szetesen a fokozott tűzveszély mi­att nem szabad úgy siettetni, hogy nyílt lángra vagy elektro­mos melegítőre tesszük az olajos- edényt. A megdermedt olajat fű­tött. szobahőmérsékletű helyre kell vinni, ahol rövid idő alatt felmelegszik. jes eltömödik. az égés nem töké­letes, ezért kormoz a kályha. Ilyenkor csak az olajjáratok, az úszóház és az úgynevezett ha­risnyaszűrő kitisztítása segít. Ha a kicsapódott paraffintól annyira eldugul az olaj járat, hogy azt a tüzelőolaj nem képes feloldani, akkor egy térfogatrész petróleu­mot és négy résznyi háztartási tüzelőolajat tartalmazó keveréket kell betölteni, amely rövid idő alatt kioldja a dugulást okozó paraffint. Ez a keverék természe­tesen a mechanikai eredetű szeny- nyeződésektől nem tisztítja meg az olajjáratot. Az idén sok fogyasztó tart at­tól is, hogy a piros színre fes­tett háztartási tüzelőolaj valami zavart okoz a kályha működésé­ben. Nos, ennek a festékanyag­nak tüzelési szempontból semmi jelentősége nincs. Mint az AFOR- nál elmondták, maga a festék­anyag is éghető, egyébként is literenként mindössze hat ezred grammot tartalmaz belőle az olaj, tehát minimális mennyiségű. Az olaj minősége, fűtőértéke ettől változatlanul jó. Az olajkályhák esetleges üzem­zavarát a fogyasztók gyakran az olaj minőségével magyarázzák. Ez többnyire nem helytálló, mivel a háztartási tüzelőolaj-szállítmányok minőségét rendszeresen szigorúan vizsgálatnak vetik alá. m OKOZHAT ZAVAROKAT? Mégis, mi okozhat zavarokat az olaj tüzelőben ? Ha például a kály­ha nem ad meleget, kormoz, esetleg önmagától elalszik ennek az az oka. ‘•'hogy az olajadagoló rendszer eldugult, vagy a kémény­nek — és ez a gyakoribb — nem kielégítő a huzata. A belülről el- kormosodott kályha sem melegít, mivel a tálcán felgyülemlett koksz elzárja a kifolyónyílást, ezért a kályha igen gyengén ég és előbb-utóbb elalszik. A tálcán koksz képződhet akkor is, \ ha huzamosabb ideig t.—II. fokoza­ton üzemeltetik a kályhát. A tü­zelőberendezéssel ezért alacsony fokozaton csak megfelelő felme­legedés után szabad fűteni és ha a láng kormozni kezd, a fokoza­tot emelni kell. Az olajtüzelés kellemetlen ve­lejárója lehet a petróleumszag. Ha viszont betartjuk a kezelési uta­sítást, ez elkerülhető. Az olaj­kályha ugyanis huzamosabb ide­ig csak akkor ad szagot, ha a kályhatest és a tartály közötti hőszigetelő lemezekre olaj csepp kerül. A tartály feltöltésénél ezért tanácsos a kályhát felülről ronggyal letakarni. karbantartAs Ez a néhány hasznos tanács természetesen nem helyettesíti a rendszeres és szakszerű karban­oldalú és áldozatos munka, amellyel Salgótarján építi jö­vőjét. lakóinak boldog ott- honáit. — gáldomyi — Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.30: Régi, kedvelt melódiák. — 9.00: Arcok —• munka közben. Az árubeszerző. — 9.15: Haydn-művek. — 10.05: A szovjet kultúra hete. Gorkij mű­veiből. — 10.35: Rómeó és Júlia. Részletek Gounod operájából. — 11.30: A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei kok­tél. — 13.15: Boross Lajos népi ze­nekara játszik. — 13.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 14.00: Mai témák — mai dalok. — 14.09: Schu­mann: Concerto négy kürtre és zenekarra. — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.10: Telemann: Kis fantázia — d-moll. — 15.15: Világszínház. —• 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Kovács Dénes hegedül. — 16.23: Dalok, mesék mosolya. — 16.43: A korszaknyitó október. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Lisa della Casa és Carlo Bergomr énekel. — 17.50: „Az üzemi demok rácia”. Könyvismertetés. — 18.00: Csárdások — 18.10: Közvetítés a Magyarország—Írország vb-selej­tező mérkőzésről. — 20.25: A szov­jet kultúra hete. — Kb.; 21.50: Könnyűzene. — 22.20: Slágerstaféta. 22.50: Alkotóműhelyben. . . — 23.05: Beethoven-művek. PETŐFI RADIO: 8.05:Hubay: Kél csárdás jelenet. — 8.20: Házy Erzsé­bet énekel. — 8.45: Tallózás a vi­lágsajtóban. — 9.00: Ezeregy dél­előtt. — 10.00: A zene hullámhosz- szán. — 11.55: Néhány perc tudo­mány. — 12.00: Katonadalok. — 12.14: Nyikolaj Anoszov felvételei­ből, — 13.05: Házunk tája. — 13.25: Kodály-kórusok — 14.00: Kettőtől - hatig. . . — 18.05: A tudományos közélet fóruma II. — 18.35: A szov­jet kultúra hete. — 19.10: Brahms- művek. — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.00: Kalevala. Finn népi eposz. — 20.58: Cj könyvek. — 21.01: Dék* Lakatos Sándor népi zeneka­ra játszik. — 21.40: Atlasz. Világ- gazdasági figyelő. — 22.00: Sanzo­nok. — 22.20: Prokofjev; VI. szim­fónia. — 23.10: Vidróczky. Rész­letek a daljátékból TELEVÍZIÓ: 0.00: Műsorismerte­tés. — 9.01; Egy este SmkoVits Im­rével. — 10.30: Hangversenykalauz. — 10.50: Teieimpex. — u.20—12.05: Csurka István: A ló is ember. Tévéfilmvigjáték. (Isin.). — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Reklámmüsor. — 18.10: Tele­sport. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv- híradő. — 30.20: Fekete, fehér­igen, nem? 4. elődöntő. — Kb.: EGY GYAKRAN ELŐFORDULÓ HIBA A helytelen tarolás következ­tébe!. gyakran előfordulhat az is, hog: vdzes vagy üledékes olaj jut a kályhába. Ilyenkor a tüzelőbe­rendezés részlegesen vagy telje­tartást, Az olajkályha biztonsá­gos és zavartalan üzmeltetéséhez állandó, gondos kezelés szükséges. Különösen ilyenkor télen, amikor a lakás első számú kelléke 3 jó) működő tüzelőberendezés. (X.) 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. ESZTER!-EB ANYA: 18.10: Via e varország—Írország VB-sele jtezé közvetítése 20.30: Szlovákia é4 1917. októbere. — 21.00: Iván Bit­nyin. Tv-film. — 21.55: Háború.*­napló. 10. A Cserhát nyugati szélén Vácról a Cserhát felé Ke­szegnél is elérhetjük Nógrád megyét. A Naszály-hegy mö­gött erdők közé eldugva te­lepült ki, valóban keszeg nagyságú falucska egyetlen nevezetessége a szép barokk kastély, amelyet a XVIII. század derekán építettek. Keszegről és a vele szomszé­dos Ösagárdról a Naszály Íté­leti és északi oldalát mász- hatjuk meg. Ösagárd és Szen­dehely között pedig két er­dős hegyhát közötti patak- mélyedésben tehetünk vonzó völgyi sétát. Közel esik ide a Násznép-barlang is. Szendehelyei egyébként Vác és Balassagyarmat felől autóbuszon megközelíthetjük. Ez a község a turisták kö­Ez a fajdféle madár 10—15 évvel ezelőtt még szép szám­mal költött megyénkben, az­óta évről évre fogy * állomá­nyuk. Pedig ezt nem vadász- szák úgy, mint. például a szalonkát, mégis egyre keve­sebb van belőlük. Hazai vi­szonylatban már csak a Cser­hát, Mátra és Bükk hegység­ben költenek. Az ország más vidékeiről teljesen kipusz­tultak. A Dunántúlon 1950- ben észleltek egy példányt a Bakonyban. Ez a madár köl­tés idején nagyon szelíd. Igaz, hogy testszíne teljesen két. A várba Becskéről jut­hatunk fel. Az országos kék turistajelzés előbb akácerdő­kön, majd tölgyeseken, gyer­tyánosokon át vezet. Mikor már-már azt hisszük, hogy a tetőin vagyunk, még mindig csak egy-egy széles szántó­róben jól ismert. Innen in­dulnak ki a legközvetlenebb utak keletre a Naszály, nyu­gatra a magyarkúti Börzsöny felé. A két erdőség itt ér szo­rosan egymáshoz, mindkettő lehúzódik az országúdig. A turistajelzések megbízhatóak. Felsőpetén.yből két kelle­mes, árnyas út is vezet Alsó- peténybe, az erdős Homok­hegy jobb és bal oldalán. Felső- és Alsópetényből szép kirándulásokat tehetünk a romhányi erdőkbe, valamint az Alsópeténnyel határos Hajduárok erdejébe. A víz­mosásokkal szabdalt erdős hegyhát Rákóczi kurucainak jó felvonulási területe volt. A romhányi csata idején er­re vonultak az ütközetbe. beleolvad a környezetébe, fészkét nagyon elrejti, a ra­gadozók mégis megtalálják. Különösen a vadmacska, róka pusztítja irgalmatlanul. A Salgótarjánt övező hegyekben még szórványosan akadnak fészkelő császármadarak. Né­hány költése sikeres, illetve a fiókák felnevelkednek, mégis mire kitavaszodik, alig marad belőlük. Ismeretes, hogy fokozott védelem alatt áll. A ragadozók irtásával tudjuk megmenteni őket a teljes pusztulástól. —V— megmászni, tetején tisztás várja a fáradt hegymászót, ahol kipihenheti fáradalmait. Majd egy nyergen keresztül tekervényes, itt-obt meredek gyalogúton feljutunk a várba, végiül a legmagasabb szandai A bárnai Kiskő Sokak által ismeretlen a bárnai Nagykőtől kissé dél­keleti irányban fekvő Kiskő. Ez a hegy nem magasabb mint a környező hegyek. Ér­demes azonban megtekinteni ezt a fákkal benőtt alacsony hegyet. Érdekessége a hegv belsejében levő barlangnak is nevezhető nagy üreg. En­nek a vulkanikus erők által létrejött üregnek eredetileg a csúcs északi oldalán volt egy természetes bejárati nyí­lása. Innen csali kötélen le­hetett leereszkedni a bar­langban. A másik északnyu­gatra néző bolthajtésos be­járati nyílást valamelyik föld- birtokos vésette a kőbe, való­színű ősleleteket, esetleg kin­cset remélve. Az idők folya­mán a barlang föltöltődött, így is jól látni, hogy az üreg lefelé bővül. Némelye felté­telezések szerint ősemberek lakták. Érdemes nne ezzel az eléggé félreeső oarlanggal foglakozni, kutatni benne! Feltételezhető, hogy oldal­irányban újabb üregek van­nak. F* A legéndi műemlékek Megyénk egyik legeldugot­tabb községe LegÉnd. Erdők övezik. Néhány műtörténetá- leg érdekes kastélyt, kúriát találhatunk benne. A Nyá- ryak barokk stílusú kastélyá­ban ma iskola működik. 1760- ban épült a volt Káldy-kas- tély, a barakk kori, vidéki kastélyépítészet egyik kelle­mes, ízes emléke. Szembetű­nik hatalmas pdneegádora. Műemlék jellegű a községi ta­nácsház épülete is. 150 évvel ezelőtt építették klasszicista stílusban. Az erősen megsé­rült egykori Sztandtner-kúria ma már inkább rom mint műemlék. Legléndről egyéb­ként könnyűszerrel elérhetők az északnyugat felől magaso­dó romhányi hegyek. Szinte egyenes árnyas úton, patak­mélyedésben mehetünk fel a 444 méteres erdőborította Dél-hegyre. csúcsra, 545 méter magasság­ra. Szép emléket hagyó sé- földdarabra bukkanunk, tát tehet itt a természetsze­Ámde egyre közeleg már a rető ember. Kár, hogy olyan meredek, hármas csúcsú ba- kevesen keresik fel a me- zalttető. Ajánlatos előbb a gyének ezt a romantikus vi- balfelől eső kisebb csúcsot dékét! A császármadár védelmében Feledésbe megy-e Szanda vára? Némán őrzi a régi emléke­TELI VENDEGEINK A csonttollú Jellegzetes teli vendég, mely- sok télen kimarad, néha azon­ban óriási tömegekben lepi el városi parkjainkat, erdein- ket bozótosainkat. Színe vör- henyesbarna, torka fekete, fe­je tetején kontyszerű bóbita- farka vége sárga szegélyű. Ne­vét a szárnya közepe táján le­vő, apró piros csontlemezecs- kékről kapta. A magas észak költómadara. Fiókáit rovarok­kal eteti. Téli itt-tartózkodása idején főleg bogyókkal, gala­gonya. kökény fagyöngy stb. táplálkozik, lágy. sely­mes. ezért a legnagyobb hidegeket is jól birja Hazánkban először a Mát­ra vidékén jelenik meg. Erős inváziók idején gyrakran találkozhatunk a Salgótarjánt övező hegyekben, sőt lakott területeken, gyümölcsösökben is kisebb-nagyobb csapatai­val. Aránylag szelíd madár, az embert közeire bevárja. Haszontétele nem nagy, de azért a védett madaraink közé tartozik. Fenyőrigó Téli erdeink csapatosan kó­borló madara. Színe: fejtető, a nyak hamuszürke, a hát és a tarok felső része gesztenye- barna. A farok feketés színű A begyen csepp, az oldalakon szív alakú foltokkal. Észak- Európában és Észak-Ázsiában fészkel, egészen a fahatárig. Fészkelését nálunk eddig nem tapasztalták. Az északról vo­nulók zöme bevonul a Földkö­zi-tenger mellékére, azonban gazdag bogyótermés éveiben nagyon sok nálunk marad te­lelésre. egészen tavaszig. Köl­tőterületein csapatosan fész­kel, ami a rigóféléknél egye­dülálló jelenség. A szomszé­dos Csehszlovákiában egyre több marad vissza fészkelésre Tápláléka galagonya, kökény és egyéb bogyótermők termő sei. Csacsogásáról könnyen felismerhető, és könnyen meg­különböztethető az ugyancsak csapatosan kóborló rokonától, a léprigótól. Védendő faj. Varga Ferenc Fenyőpinty Ez a madár is gyakori téli vendég. Színe: a feje és a há: felső része fekete, a tollai: végén rozsdásbarna szegéllyel A torok és mell narancssárga a has fehér a szárny na sv tollai feketék. Eurázsia fénye és nyír övezetében fészkei Költőterületeiről óriási csapa tokba verődve vonul dél felé Téli szállása Közép- és Nvu- gat-Európa. Hazánkban szep­tember közepén érkeznek a? elsők és márciusig maradnak nálunk. Téli táplálékában a különféle gazdasági növények magvai mellett, gyommagvak és a bükk magjai is szerepel­nek. Északi hazájában rovaro­kat is fogyaszt, sőt fiókáit is ezzel eteti. Téli itt-tartózko­dása idején gyakran látható kisebb-nagyobb csapatai a Salgótarjánt övező hegyek bo­zótosaiban és művelt terüle­tein. Védett madár. TÉRÍTÉSI Keresse tel a korszerű eladási tormára átszervezett bemutató * öenfFut Külföld4 és nazal ét- moccás-. kávés- teás- és süteményes porcelán keszietek nagy választókban. Porcelán étkészlet Pocelán teásikészietek Porcelán noccáskészietek 1046 Ft-tól 281 Ft-tói 170 Ft-tói 2220 Ft-ig 480 Ft-ig. 499 Ft-ig CENTRUM ÁRUHÁZÁT. mely november 3-tól. hétfőtől — péntekig 8-tól 18 óráig szombaton 8-tól 16 óráig varja kedves vásárlóit. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom