Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

i Salgótarjáni művészeti he*elc nyí’ánya Az ötödik megyei dalostalálkozó A forradalmi, munkásmoz- mutat. Lóránd Menet című galmi dalok hagyományának kompozíciójának kísérete igen ápolása mindig zenekultúránk nehéz ritmusú, igényes felada- elsőrendű feladatai közé tar- tot jelent, aminek Kurucz Im- tozott. A két világháború kö- réné maradéktalanul eleget is zött keletkezett dalok méltón tett. A Mártírok úti ének-ze- tükröziik a munkásosztály har- net általános iskola 130 tagú cait, a dalostalálkozók mindig énekkara is kitett magáért- a munkásmozgalom meghitt Novikov Dal Leninről című fellegvárai voltaic. A régebbi dalának megszólaltatása él­kultúra ápolása és az új nép- ményszerű előadás volt. A szerűsítése — ezzel a céllal dinamika hűen követte a tar­rendezte meg immár ' ötödik talrnat. A Bárdos-kórusmű is alkalommal a KISZ Nógrád me- lendületesen szólalt meg, ál- gyei bizottsága a megyei da- Italomhoz illő volt, bár hang- lostalálkozót. A nemes célo- színben nem közelítette meg a kát szolgáló hangversenyen Lenin-dal előadását. A zagy- nyolc kórus vett részt, sikere- vapálfalvi és a Mártírok úti sen. iskola egyesített kórusa Ba­lázs Szállj forradalmi láng A hangverseny egyben a II című művét adta elő Szilágyi salgótarjáni művészeti hetek László vezetésével példamuta- megnyilójául is szolgált. Dr tó biztonsággal, kellő hang- Tóth István, a Salgótarjáni erővel. A mű egyébként a városi Tanács VB elnöke tar- nyári veszprémi országos úttö- tott megnyitó beszédet. rőkórus-találkozó kötelező da­rabja volt. A hangveresenyen előadott Szólunk a kiváló rendezés­darabok azt tükrözték hoev a rö1 i3' Frissen- megfelelő tem- aaraboK azt tükröztek, hogy a óban pergett a műsor. Pa­kórusok Jól választottak meg taki Lászlóné konferálása ki- az előadott müveket egy-két tűn6 volt akárcsak Csaba Ju_ gyengébb produkciótól élte- dit versmondása. kintve, színvonalas műsort hallhattunk. A nagybátonyi + gimnázium énekkara Neuvach Régi dalocska című művének A plakátok megyei dalosta- előadásánál újszerű megoldást lálkozót hirdettek. Abban re­választott. A művet eddig in- ménykedtünk, hogy a kon- kább zongorakísérettel adták certen képet kaphatunk me- elő. A mostani zenekari kísé- gyénk kórusmozgalmának ke­ret hangszerelése stílusos és resztmetszetéről. Azt kell korhű volt. Balázs Bölcsőda- mondanunk, hogy ez nem va- lát kellő lírával szólaltatták lósult meg. A megye kórus- meg a gimnazisták. Lóránd mozgalmában sokkal több rej- közismert dalában (A párttal. Itki mint amennyit kaptunk, a néppel) a zenekar helyen- hallottunk. Hiányoztak a fa­ként elnyomta a kórust, de lálkozóról a középiskolás kó- igy is precíz előadás tanúi le- rusok, a balassagyarmatiak, a hettünk. A nagybátonyiak romhányiak, távolmaradt a programja példát szolgáltatott nógrádi menyecskekórus is. a gimnázium és a zeneiskola ^ forradalmi, munkásmozgal- együttműködésére. Szüts Pál mi kórusműveket bemutató munkája meghozta a gyümöl- hangverseny nemcsak megyei csét, amit az is bizonyít, hogy rendezvény, országosan is fi- Nagybátonyban nagyon ko- gyeimet érdemlő megmozdu- moly zenei élet folyik. lás. A KISZ Nógrád megyei bizottságának immár hagyo- A pásztói kettes számú ál- mánnyá váló kezdeményezése talános iskola és a Tari Álta- sokkal több aktivitást, érdek- lános Iskola közös kórusa Ka- lődést érdemelne a társadalmi rai Szabadság szállj közénk szervektől. A KISZ bebizonyí- cimu dalát eleg fáradtan ad- ... ..... te elő, ez elsősorban a tem- totta: nemcsak könnyűzene, póvételben derült ki. Karai fesztivált tud rendezni, méltó másik művében, a Barikádra fórumot talált a forradalmi, címűben, a vegyeskari parti- munkásmozgalmi daloknak is. norszólamt0 néha be"a Szoprán ** Salgótarján passzivitással fölé került. Dicsérendő az az szemlélte ezt a kiemelkedő új vonás, hogy most már nem- hangversenyt. Nemcsak a csak Salgótarjánban produkál- könnyűzenei fesztivál érdemel nak összevontan az énekkarok, ez a szokás vidéken is egyre jobban elterjed. A salgótarjá­ni Rákóczi úti Általános Is­kola kórusának előadása ki­emelkedő volt. Mindkét szá­mukat hallatlan biztonsággal mutatták be, hangzásviláguk­ban egyaránt megfér egymás mellett a leheletfinom, éteri piano és a vaskos forte. A dina­mikai árnyalatok mellett fel­tűnő volt kimagasló szöveg- mondásuk is. A pásztói fmsz. ■felnőtt vegyeskar előadásá­ban a Vörös Csepel szólt a legjobban. A dalosok kellő harci kedvvel, lendülettel szó­laltatták meg a közismert Eis- ler-művet. A Zagyvapálfalví Általános Iskola műsorából Bárdos Napfényes utakon cí­mű kórusművének előadása emelkedett ki. Dicsérendő a kórus tiszta hangzása, a jól választott tempók, a dinamika árnyaltsága. A kórus hangszí­ne egy kicsit még kiforratlan, ezen akad még javítani való. Verebélyi Zsuzsa zongoraszóló­ja megérdemelt sikert aratott, nagy biztonsággal, kellő át­éléssel adta elő Grecsanyinov Panasz című darabját. A kis létszámú salgótarjáni bányász férfikar tradícióihoz méltóan szerepelt. Ifj. Lányi Ernő 1919. május elsejére írt műve, a Májusi kalapács nem igen hangzott el az utóbbi időben a megyeszékhelyen. A mű fel­fedeztetése igen tiszteletre és elismerésre méltó törekvést meg társadalmi megmozdulást, a forradalmi dalok hangverse­nye is. Molnár Zsolt A 2. Ukrán Front fő csapé- ezredes, a vezérkar főnöke mán sának irányában a 53. hadse- Guderian vezérezredes, a né- együtt A debreceni csata (2) hadsereg csapataival újabb intézkedésig semmilyen Csongrád—Mindszent további működést ne fejtse­reg az első támadási napon met szárazföldi csapatok ve- szakaszon elérte a Tiszát, és nek ki nyugati irányba.'’ áttörte a védelmet. Harminc zérkari főnökéhez intézett hídfőket vett birtokba a folyó Hogy Horthy miképpen perccel a szovjet gyalogság átiratában így értékelte: „A nyugati partján. Október 10- képzelte el a fegyverszünet rohamának megindulása után Nagyváradtól Kolozsváron át. én a hadsereg 297. lövészhad- végrehajtását, arra jellemző He&zlényi vezérezredes. a 3. Máramarossziget, Uzsok-ig osztályának Tiszán átkelt ez- példa személyes megbízottjá- magyar hadsereg parancsno- terjedő arcvonaliban levő se- rede kelet felől betört Kecs- nak, Utassy vezérkari ezre- ka elrendelte csapatai vissza- regtestek a bekerítés veszélye kemétre. desnek adott utasítása. Az el­vitelét a Tisza mögé. Plijev előtt állanak, mely bekerítés- Ebben az időben a szép- redes október L3-án érkezett altábornagy lovasgépesített • bői további kitartás esetén tember 28-án útrakelt ma- Deszkre. Malinovszkij mar- csoportja és a 18. harckocsi- az erők kivonásának lehető- gyár fegyverszüneti küldött- sáli főhadiszállására, ahol az hadtest gyorsan benyomult a sége igen kétséges.” Megálla- ség Moszkvában már aláírta alábbi hadászati-hadműveleti gyalogság által tört résbe, s pította, hogy „a helyzet rend- az előzetes fegyverszüneti képtelenséget terjesztette élő: lendületesen haladt előre. Ok- kívül kritikus és ; elérkezett a megállapodást, tóber 8-án a lövészcsapatok huszonnegyedik óba” a csapa- sére a szovjet már Mezőtúr feladására tok visszavonásának elrende- ság utasította kényszer!tették az ellenséget, lésére. marsallt: a Vörös vezérezredes borúlá­tása nem volt alaptalan. A PLij év-csoport sikere lenditő­Ho-rthy kére- „A szovjet csapatok lehetőleg főparancsnok- ne Magyarországon át tá- MaLinovszkij madják a németeket, hanem fegyverszüneti Horvátországon és Szlováki­án át.” Ugyanakkor „a fegy­feltételek teljesítésének meg könnyítése érdekében, állítsa verba rútságra, az erő elégte­le csapatainak Budapest irá- lenségére és a németek hiaal­2 u vézlat a Plijev-csoport ugyanakkor elérte Karcagot, a 18. harc­kocsiba dtest pedig Szentes­nél a Tiszát. Friessner vezérezredes, hadseregcsoport-parancsnok aggasztónak ítélte a kialakult helyzetet. Október 8-i jelen­tésében leszögezte: „...tete­mes új erők beérkezése nél­kül ebben a nagykiterjedésű térségben tartós vagy hosz- szabb ideig tartó ellenállást kifejteni nem lehet.” Azt is felismerte, hogy a szovjet előretörés folytán a bekerítés veszélye fenyegeti, ezért en­gedélyt kért az Észak-Erdély- ben harcoló 8. német és a 2. magyar hadsereg (WöhJar hadműveleti csoport) vissza­vonására a hegyekben húzódó „G-vonal”-inaik nevezett te­repszakaszra. A német csapatok egyelőre csupán a 6. gárda harckocsi- hadsereggel szemben véde­keztek eredményesem, Nagy­várad térségében. E hadsereg h a rekoes iá ltomé n ya már meg­fogyatkozott, alig haladta meg a had osztálynyi mennyi­séget. Malinovszkij marsall, fromtparancsnok a helyzet megjavítása érdekében elha­tározta, hogy a Plijev-csopor­tot — a Hajdúszoboszlóig ju­tott 6. lovashadtest ki.vé*elévél — visszafordítja délkeletnek és hátba támadja vele a nagy­váradi ellenséges csoportosí­tást; a középen harcoló csa­patokat pedig a jobb szárny­ról elvont 7. gárdahadsereg­gel megerősíti. Plijev tábornok lovas- és gépesített csapatainak nehéz manővere teljes sikerrel járt Együttműködve a 6. gárda leg hatott az egész front te- nyű tevékenységét. A front- matlanságára hivatkozva” ki- harckocsi hadsereg és a 33. vékenységiére. Jobb szárnyon parancsnok október 10-ón es- tért az előd, hogy a magyar lövészhadtest erőivel, bekerí- a 40. hadsereg Beszterce, a 4. te a következő parancsot adta hadsereg teljesítse a moszk- tette a Nagyvárad térségében román hadsereg Dós, a 27. az 53. és 46. hadseregnek: vai megállapodásban vállalt tevékenykedő ellenséges cső- hadsereg Kolozsvár irányába „szilárdan tartva a Tisza kötelességét és a németek ét- portot. és október 12-én fel- támadt eredményesen. Közé- nyugati partján elfoglalt híd- ien forduljon, szabadította a város*. E csa- pen az 53 hadsereg, az alá- főket, menjenek át védelem- így a magyar uralkodó kö' pás jelentőségét Vörös vezér- rendeltségében harcoló 1. ro- be a Tisza keleti partján és rrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSXS'SSSSSSSSSSSSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj Ha más érdeme sem vol- Színházi esték na az Állami Déryné Szín­-------------------------------­h áznak, mint hogy időről időre, fennállása óta rend­szeresen vállalja új magyar művek bemutatásának koc­kázatát. máris rengeteget tett a drámairodalom ügyééx-t. Talán nincs egyetlen színhá­zunk — a fővárosiakat is be­leértve —. amely annyi új művet istápolt volna az utóbbi csaknem két évtized­ben. mint a Déryné. Nemegy szerzőt épp e társulat indí­tott el irodalmi pozíciók fe­lé. s ami ennél még értéke­sebb eredmény: legtöbbjüket sikerült megtartania is szer­zői sorában. A hóziszerzők népes gárdá­jából ezúttal Bárány Tamás: Napkeleti királyasszony című kétrészes játékának ősbemu­tatójával rukkolt elő a szín­ház. A darab műfaji megjelölő­\Alapkeleti kbátyasszony — CsSécséK melynek igazságos sahja ta­tár fogságba kerül. A vált­ságdíj elmaradásáért úgy áll bosszút a kán. hogy a sahot sértetlenül szabadon engedi. Jól számít, mert ezzel a per­zsa birodalom hatalmi Vi­szályait teremti meg. az oszd meg és uralkodj kedvező fel­tételeit. Ez az írói alapanyag há­lás színpadi lehetőségeket kínál, s Bárány Tamás dra­maturgiai biztonsága megta- találja az utat az érdek-l keltő helyzetteremtésre. a drámai csomók hatásos el­immár az egész birodalom lábai előtt hever. Ez az al­kudozás és a váltságdíj meg­tagadása soványka indoko­lást kap a darabban, ami jócskán gyengíti a drámai váz teherbíró 'ereiét. Bárány Tamás színpadi nyelvezete, stílusa, dialógusa tiszta és érzékletes, plaszti- citásában kifejező, de nél­külözi a sajátos esvén! han­got. A dráma személyeinek áb. rázolásábap bizonyos egysí­kúság érződik, egyértelműen se a szerző szerint színjáték, munka olykor már-már any- én inkább mesejátéknak nvira precíz, hogy átüt rajta rendezésére. Ez az elrendező lók. egyértelműen rosszak és egyértelműén kétkulacsosak ígv jellemfejlődésről. alaku­mondanám. korhatár nélküli történetnek. melyben vará- zsos, ízű történelmi legendák bontakoznak elénk a keleti világ dús tenyészető szín- oompáiával. érzelmi, indulati hevével. A történés helye is a mesék birodalma, a soit- snk század előtti Perzsia. NÓGRÁD — 1969. november 25., kedd a művi beleszólás, az író ke­zének dramaturgiai akarata — gondolok itt a két alka­lommal elkezdett és abba­maradó kivégzési aktusra Az írói közbeszólás az ese­mények öntörvényű fejletébe nem kellően meggyőző, mint ahogy az is elgondolkodtató: szüksége van-e a győztes kánnak váltságdíjat követel­pio o livnór^ T"*cl lásról a történés menetében nem igen beszélhetünk. Ki­véve a sah és a palotaőrpa- rancsnok alakiát. de ez ese­tekben viszont nem teljes mértékben meggyőző, hitető erejű az átlátszó udvari int­rikák alapján való jellem- váltás. illetve az őrparancs­nok tette. Bárány Tamás színjátéka (m *ó tó1- —' ­gokkal is szórakoztató mon­dandókat — ha nem is úia­kat — hordozó. A csécsei ős. bemutató szép sikere min­denesetre azt jelzi, hogy a Napkeleti királyasszony meg­találja útját a közönséghez. Ebben érdemes része van a kitűnő előadási együttesnek it Kertész László instrukciói jó lüktetésű játékot eredmé­nyeztek, a szűkös szinpadté- ren is megtalálták az ará­nyos és kifejező elrendezés lehetőségeit. A környezeti stí­lust Sostarics Zsuzsa díszlet- képei és Romanóczy Yvonne jelmezei illúziókeltően szol­gálták. A szereplők közül a külső és belső eszközeiben feladatával azonosuló Kősze­gi Gyula (sah), a dekoratív hatású látékában is kifogás­talan Fodor Teréz (Naprafor­gó királvasszonyl a sokol­dalú Fáy Györgyi fDat'üvaás asszonv) a halk lírálú Szűcs Ildikó (udvarhölPv) és a ro­konszenvesen férfias Kiszelv Tibor (pRln+aőreóg parancs­noka' tetszet* leginkább De igen kitűnő alakítást láthat­tunk Tnrd.au Gábortól (bárd- fenő). Hajdú Endrétől (tatár kán). Gyukár Tibortól (ud­vari bolond) és a sah becsé­nek szerepében Komlós Ró­berttól is. Barn» Tibor rök taktikázása ideiglenesen a német „Dél” hadseregcso­port parancsnokságának ked­vezett. Csapatai időt nyer­tek, szívósan tartották a vé­delemre jól berendezett hely­ségeket; a páncélos hadosz­tályok pedig a szolnoki híd­főből, Berettyóújfalu körzeté­ből és más irányokból mért csapásokkal igyekeztek a szovjet előnyomulást megál­lítani. A kialakult helyzet­ben Malinovszkij marsall ok­tóber 12-én Nagyvárad tér­ségéből Nyíregyházának for­dította Pliijev tábornok cso­portját, amely most már a 6. gárda harckocs iha dsereggel együtt támadott a főirányban. Debrecentől délre nagysza­bású páncélos csata bontako­zott ki. Egy héten át válto­zatlan hevességgel tombolt a küzdelem, melyben csaknem 1000 harckocsi és rohamlöveig vett részt. A szovjet csapatok súlyos harcokban nyomultak előre. Október 19-én reggel értek Debrecen alá. A déli órákban megtörték az elkese­redetten védekező hitleristáik ellenállását és benyomultak a városba, amelyet 20-án kora reggelre teljesen megtisztítot­tak az ellenségtől. Két nap múlva a gyorscsapatok fel­szabadították Nyíregyházát, 23-án |>edig Rakamaznál el­érték a Tiszát. Ezzel ketté­vágtak az ellenség arc vona­lát, és elzárták a Wöhler- had műveleti csoport vissza­vonulási útját. Következik: Felszabadul a Tiszántúl I

Next

/
Oldalképek
Tartalom