Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

A Múltba Érdemrend birtokosa Az alapos ember Nehezen elérhető ember Vass Miklós Balassagyarma­ton. Sok az elfoglaltsága, tár­sadalmi munkája, felelőssége. Jó szakember, elismert vezető., nincs abban semmi csoda, ha sokan kérik a véleményét, ta­nácsát, segítségét. Főmérnöke es egyúttal megbízott igazga- ; tóia a Balassasgvarmati Fém­ipari Vállalatnak. Emellett a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának tagja, különböző szakbizottságokban dolgozik. Egyiket sem lehet a másik ro­vására csinálni. Hogyan tudja hát összeegyeztetni mindezt? Szigorú alapossággal. Pontos, szinte óráról órára beosztott terv alapján. Vass Miklós a Balassagyar­mati járási Tanács alapitó tag- _ jai között volt. Előtte a nóg- " i'ádkövesdi kőbányában dolgo­zott. ahova mindjárt az érett­ségi után helyezték. — Itt, Nógrádikövesden vé­gigjártam a munka vala­mennyi skáláját. A kőlapáto­lástól az irodavezetésig. A bá­nya megfogott akkor, talán ennek köszönhető, hogy később az egyetemen a bányamémökj karra iratkoztam, de a gépész szakra. így tanultam geológiát, es nem lettem hűtlen másik n.agy „szerelmemhez”, a gé­pekhez sem. „Kiemeltek”, a járási tanács igazgatási osz­tályán lettem előadó. — Első munkaként az irat­tár rendezésével bíztak meg. — Az első nagy feladat? A szó szoros értelmében nagy munkát jelentett annak Ide­jén a terényi út víztelenítése. Az intézkedésem úgy kezdő­dött, hogy utászcsizmában be­gyalogoltam Terénybe, és a kisbíróval kidoboltattam, hogy akinek harmincegyes szám van a katonakönyvében', haladék­talanul jelentkezzék ásóval felszerelve. Miért pont ők? Mert nekik volt utász kiképzésük. Ásóval, csákánnyal dolgoztunk egy teljes napig, de víztelení­tettük az utat. *■ Néhány évvel később ala­kult meg Gyarmaton a Sütő­ipari Vállalat. Mivel tanácsi vállalat volt, oda került el­lenőrnek, beruházási előadó­nak, gépésznek — egyszemély- ben. 1958-ban ismét visszavitték a tanácshoz, a községfejleszté­si csoport vezetője lett. — Igaz, hogy ebben a cso­portban mindössze ketten vol­tunk. Munkánk viszont bő­ven akadt. A községi taná­csoknak segitettünk építeni a kultúrházakat, utakat, járdá­kat. A dejtári, drégelypalánki, ilinyi, hugyagi kultúrotthon felépítéséből mi is kivettük a részünket. Dolgoztunk a falu­villamosításokban, állandóan jártuk a községeket. Kevés te­lepülés van Nógrád megyében, amit nem ismerek. Közben, napi munkája mel­lett elvégezte a közgazdasági technikumot. Miután megsze­rezte a technikusi oklevelet, beiratkozott a miskolci egye­temre. A hatvanas évek ele­jén a mai Fémipari Vállalat elődjéhez került, először mű­szaki vezető, majd főmérnök lett. A gyár irányítása mellett exportot intéz, újabb beruhá­zásokról tárgyal, piackutatást végez. Nyolc éve párttag, ak­tívája a Hazafias Népfrontnak, de gyakran kéri véleményét a Népi Ellenőrzés Is. Megyei ta­nácstaggá választották, majd a legutóbbi választáson a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak lett a tagja. Ismeri a me­gyét, ismeri a problémákat, feladatokat. * A vállalat irányítását és a tanácsi munkát sikerült ös­szehangolnia. Ezt bizonyítja, hogy tavaly a Gépipar kiváló dolgozója lett, november hete­dikén pedig a Munka Érdem- tend bronz fokozatát kapta meg. Csatai Erzsébet Balassagyarmat kereskedelme..» Dinamikus a fejlődés Balassagyarmat város keres­kedelmi helyzete és fejlesztése volt a vita tárgya azon a kö­zelmúltban megtartott megbe­szélésen, amelyen Géczy Im­rén, a városi pártbizottság tit­kárán kívül a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője, az- iparcikk-, valamint az élelmiszer-kiskereskedelmi általat igazgatói vettek részt. A közvetlen hangulatú érte­kezleten, s az azt követő bolt- ellenőrzéseken megállapították, fiogy a harmadik ötéves terv­ben a város kereskedelmi fej­lődése — mind az élelmiszerek, mind az iparcikkek területén — nem várt eredményeket ho­zott. Elég csak a várakozáson jóval felüli bevételt hozó ABC- áru házat — amelynek létreho­zását fölösleges aggodalmas- kodás előzte meg —, vagy a főutcán több kisebb egység összevonásából kialakított ru- házati-nagyegységet megemlí­teni. Éppen ezek a rohamosan emelkedő eredmények hozták magukkal azt, hogy a város la­kóinak tovább nőtt a kereske­delemmel szemben tanúsított igénye. A közeljövőben pél­dául — a boltokat üzemeltető vállalatoktól egy kissé több rugalmasságot követelve — megoldásra vár a nyírjesi üdü­lőtelep étteremmel, a Kun Bé­la-lakótelep bolthálózattal va­ló ellátása, s a Lenin-lakóte- lep mellett egy korszerű ABC- áruház építése. Az Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat igazgatója meg­említette, hogy Balassagyar­mat élelmiszer-forgalmának felfutása dinamikus fejlődést mutat: a bázishoz viszonyított többletforgalom a megyei ki­lenc és fél százalékkal szem­ben, majdnem tizenegy száza­lék. Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat tervei között — mon­dotta el az igazgató — a közel­jövőben a KERAVILL-, a ház­tartási, a maradék-, a leérté­kelt- és a vasbolt új helyre va­ló költöztetése, valamint kor­szerű il.letszer-bőrdíszmű szak­üzlet kialakítása szerepel. Problémaként említették az értekezlet résztvevői, hogy — bár a létesítmények tervezésé­nél több évre is figyelembe veszik az igények növekedését — a>z építkezések lassú átfutá­si ideje miatt az új épületek egy része az átadáskor éppen csak ki tudja elégíteni a vásár­lók kívánságait, s néhány év elteltével már újra sürgetővé válik a bővítés. Ez aztán az üzleti érzék! Balassagyarmaton a főutcán levő háztartási-festék ltban fekete vallkyd festéket akartam venni. — Vall- j v.vd az nincs, de melegen ajánlom a táblazománcfestékct — mondta a bolt vezetője. Ajánlására megvettem a jó­val drágább zománcfestéket. annál is inkább, mert — mint elmondta — ehhez nem szükségeltetik hígító. Otthon, mikor festeni akartam, kiderült, hogy mégis szükségeltetik, s mikor visszamentem a boltba, az is kide­rült, hogy szeszlakkhígjtó nem kapható. — No, nem baj —, mondta újfent a bolt találékony vezetője —, vegyen ter­pentint, az is megteszi. Nem tette meg. A boltvezető viszont megtette a magáét, pillanatokon belül eladott nekem harmincnégy forint értékű árut, bár én egyáltalán nem tartottam igényt azokra. Hogy közben kétszer is becsapott, az őt nem érdekelte — fő a haszon! üzleti szellemének ilyentén való megnyilvánulásáért fö- löttesei bizonyára megdicsérik őt — annál is inkább, mert — mint utólag kiderült —. nemcsak velem szemben járt rl ilyen dicséretesen találékony módon. B. L. Öregek napközi otthona A salgótarjáni járásban, ahol már hét öregek napközi ott­hona működik a gondozottak teljes megelégedésére, tervbe vették újabb két hasonló in­tézmény létesítését. A tervek szerint Nagyba tony ban és Ka- rancslapujtőn szerveznek öre­gek napközijét. Politikai munka magasabb szinten NAPJAINKBAN egyre több szó esik a szakszerűség fontosságáról. Társadalmunk minden dolgozója — vezető és beosztott egy­aránt — szüntelen ösztönzést kap ahhoz, hogy sajátítsa el, emelje magasabb szintre munkájának elméleti, szakmai alapját. Álta­lános tapasztalat, hogy életünk valamennyi területén a fejlődés kulcskérdése lett a na­gyobb hozzáértés, az alaposabb szakmai fel­készültség. Azonban mint minden újszerű követel­ménynek, ennek is megvannak a maga árny­oldalai; e téren is találkozunk értetlenség­gel, helytelen állásponttal. Mindenekelőtt azzal a nézettel, amely szerint a szakmai hozzáértés ösztönzése valamifajta ellentéte lenne a politikai munka fejlesztésének, álta­lában a politikai munkával szemben támasz­tott követelmények emelésének. Mivel a szakmai és politikai követelményeket nem lehet egymástól elválasztani vagy szembe­állítani, a kérdés egyetlen helyes elvi meg­oldása csakis a politikai és gazdasági munka komplex módon történő fejlesztése lehet. Logikus következménye ez a politika fogai-/ ma marxista—leninista magyarázatának. A politika Lenin szerint mindenekelőtt az állami, társadalmi, pártféladatokban való te­vékeny részvéteit jelent és magában foglal­ja a felsorolt területek irányításának tartal­mát, formáját, módszereit. A politika továb­bá az egyes társadalmi osztályok egymáshoz való viszonyát is kifejezi. valamint ezek kapcsolatát az államhoz, a párthoz, az adott társadalmi rendszerhez. Lenin arra a tény­re is felhívta a kommunisták figyelmét, hogy általában, de különösen a szocializmus viszonyai között a politika és a gazdaság el­választhatatlan kapcsolatban áll egymással, A politika — állapította met? — a gazdaság sűrített kifejezése. Ez utóbbi meghatározás kifejezetten arra utal, hogy a gazdaság és a politika viszonyában mindig elsőbbséget él­vez a politika a gazdasággal szemben. A po­litika tükrözi a társadalom objektív viszo­nyait és meghatározza a megoldandó felada­tokat, köztük a gazdasági vonatkozású cél­kitűzéseket is. Ezért meghatározó szerepet játszik az állami, gazdasági és a társadalmi élet valamennyi területén egyaránt. A politika szerepének helyes megítélésénél még egy fontos momentumra rá kell wiJá- gátani. Ez pedig politikánk demokratikus jellege és e vonásának szüntelen fejlődése. A demokratizmus ebben az összefüggésben nemcsak a célokat, tartalmi kérdéseket, ha­nem a módszereket, a politika érvényesülé­sének, végrehajtásának formáját is magában foglalja. Mindez azt jelenti, hogy a szocia­lista országokban a politika nem. egy szűk társadalmi réteg ügye csupán, nétn valamifé­le „úri huncutság”, hanem széles népretege- ket átfogó társadalmi ügy, kezdve annak ki­dolgozásától egészen a végrehajtásáig. A po­litika tehát csak akkor lehet igazán célra­vezető, ha demokratikus, vagyis tükrözd a tömegek véleményét, mindennapos tapaszta­latát és legfontosabb igényét. Az ilyen poli­tikát úgy kell végrehajtani, hogy abban részt vegyenek a széles néplömegek. Termé ­szetesen ezt sem szabad mechanikusan fel­fogni. A szocialista társadalmon belül is vannak és lesznek politiikailaig rendkívül ak­tív és kevésbé tevékeny közreműködőik. Vi­szont, hogy melyik réteg növekedik, az aktí­vak vagy a passzívak, az leginkább a kis és nagy politikától függ. A politikai munka jelentőségét, még egv fontos tényező is döntően befolyásolja. Az elmúlt tizenhárom év fejlődésének irányát vizsgálva — legyen az társadalmi, gazdasági élet bármelyik területe — egy általános kö­zös vonást találunk benne. Ez pedig a kü­lönféle helyi szervek önállóságának, felelős­ségének növekedése, öntevékenységüknek kiszélesedése. Akár az állami, a párt vagy a gazdasági területeket vizsgáljuk, mindenütt erősödött a helyi szervek hatásköre. A na­gyobb jogkör, a fokozottabb felelősség vi­szont törvényszerűen megköveteli a maga­sabb szintű politikai munkát. Ez a maga­sabb szint a magasabb követelményekből következik. Hiszen ma már a gazdasági és politikai életben nemcsak az a helyi szervek feladata, hogy következetesen végrehajtsák a központi útmutatásokat, előírásokat, hanem egyre inkább az is hivatásuk, hogy az álta­lános politikából adódóan kidolgozzák a hosszú távú helyi koncepcióikat, politikai fel­adatokat, vagyis megtanuljanak helyi poli­tikát folytatni. Ez pedig minőségileg maga­sabb követelményt, nagyobb pold lkai hozzá­értést követel minden egyes helyi vezetőtől, legyen az gyárigiazgató vagy párttitkár, fő­mérnök vagy tanácselnök, sz a lőszer vezeti bi­zalmi vagy tsz brigádvezető. A felkészültség ez esetben is csak az előfeltétel. Ehhez kell. hogy társuljanak személyes vezetői tulajdon­ságok. Vagyis nemcsak tudásra, hanem po­litikai bátorságra, új jelenségek iránti fogé­konyságra, friss és korszerű gondolkodási módra, egészséges belső türelmetlenségre is szükség van a politikai munkába. A FEJLŐDÉSNEK ezt az irányát és ennek nyomán a növekvő követelményeket világo­san felismerte pártunk IX. kongresszusa is. A kongresszus jól látta, hogy az elkövetke­zendő években minden területen, de különö­sen a helyszínen végzett politikái tevékenyt ség mind nagyobb szerepet kap, következ­tetésként a kommunisták mind szélesebb réteget kell mozgósítani, méghozzá állandó jelleggel politikai feladatokra. Ez a köve­telmény fogalmazódott meg a legutóbbi kongresszuson és az új Szervezeti Szabály­zatban is. A párt új alaptörvénye kimondja, hogy minden; párttag -számára kötelező, sőt a párthoz való tartozás fontos ismérve, hogy cselekvőén részt vegyen a társadalmi élet­ben. Más szavakkal, hogy a kommunisták végezzenek rendszeres politikai munkát és részt vegyenek a helyzet elemzésében, a megoldásra érett feladatok felkutatásában és végrehaj fásában V. I. Tükörkép Csecsei fiatalok — önmagukról Már mindenütt befejeződtek a KISZ-alapszervezeti veze­tőségválasztások, megválasz­tották a küldötteket is. akik majd a járási és városi szin­tű bizottságok vezetőségvá-. lasztó taggyűlésein képviselik a nógrádi falvak, termelőszö­vetkezetek, üzemek, intézmé­nyek és hivatalok ifjúságát. A pásztói járásban megye- szerte elsőként ért véget az alapszervezetek tisztújítását eredményező folyamat. s Pásztón november 21-én első­nek választanak járási szintű K ISZ-vezetőséget. Csécsét, a csecsei kiszeseket két fiatal képviseli a pásttól választáson: Kemenesy Csilla KISZ-titkárt és Varga Erzsé. bet kultúrost jelölte a tagság a nemrégiben megtartott kül­döttválasztó taggyűlésen. Az alapszervezeti választások mindenütt jó alkalmat nyúj­tottak arra. hogy az elmúlt két év munkáját értékelve a fiatalok saját magukról, vi­selkedésükről. eredményeik­ről és esetleges kudarcaikról, jelenlegi helyzetükről és jö­vőbeni elképzeléseik realitá­sáról is képet kapjanak. A tükörkép is lehet többfé­le. Tükre válogatja, vagv in­kább az a mód és igény, ahogy a tükörbe néző keresi az igazságot. A csécsei fia­talok torzítás nélküli tükör­kép kialakítására törekedtek — ezt bizonyítja az a beszá­moló. amelyet Kemenesv Csilla KISZ-titkár a vezető- séeválasztó taggyűlésen ismer­tetett : — A csecsei ifjúság meg­becsülését láttuk abban, hogv a helyi KISZ-alapszervezet vezetőségválasztó taggyűlésére eljöttek a községi pártszerve­zet. a tanács és a termelő­szövetkezet vezetői, ott volt az iskola igazgatója és a KISZ pásztói járási bizottsá­gának titkára is. A megbe­csülés szerencsére nemcsak az ünnepi alkalmakkor, ki­emelkedő események ; idején nyilvánul meg. A fiatalok a megmondhatói, hogy például a szövetkezet mennyi segítsé­get ad az ott dolgozóknak, hogyan igyekszik más szövet­kezetek számára is példamu­tatóan érvényre juttatni a tsz-fiatalok érdekvédelmére hozott, sokat emlegetett „ezer- tizenhatos” kormányrendele­tet. Csécsén szépen berendezett klubhelyiség várja a szóra­kozni. pihenni vágyó fiatalo­kat. A KISZ-szervezet létszá­ma sokáig 40—45 fő volt, mos­tanra elérték a hetvenes lét­számot. bár a továbbtanulók és a munkahelyet változtatók ezt a túlzás nélkül tekinté­lyes létszámot időről időre korrigálják. Az átlagos élet­kor 17,2 a csécsei KlSZ-szer- vezetben. amelynek életére — ígv mondják a fiatalok — jellemző a kollektív vezetés. — Pontosabban a megbe­szélések voltak inkább kol­lektív jellegűek mostanáig — mondja Kemenesy Csilla. —: A közös tervezéseket, meg­beszéléseket többnyire nem követték mindenben megfe­lelő közös cselekvések. Az olvan vezetőségi tag nem so­kat ér. aki önmagára nézve úgv <Woim/>7j a kollektív ve­zetést. hogy megelégszik az együttes tanácskozással... Az egvütt tervezést egvüttcse- lekvésnek kell követnie és a most megválasztott új veze­tőségnek elsősorban ezt kell magára nézve kötelező érvé­nyű feladatnak elfogadnia — hangsúlyozta a titkár. — Ugyanez vonatkozik, ter­mészetesen az előbbinek fon­tos részeiként, a gazdasági munkára is. Korábban már si­került elérnünk, hogy a tag­díjfizetés száz százalékra emelkedett. Időközben a gaz­dasági vezetőnk lemondott és az új titkárt. Kovács Edi­tet, nem segítették kellően a bizalmik. A visszaesést Edit lelkesedése nem tudta meg­akadályozni. Ha már szóba került az alapszervezet gaz­dasági helyzete — megemlí­tem, hogy új zászló.t szándé­kozunk vásárolni. A politikai oktatás formái­nak, módszereinek nagvobb önállóságára érdekes példa a csécsei. Huszonnégy fiatal ie- lentkozett oktatásra az. elmúlt tanévben. Mikus István ve­zetésével nagy kedvvel és eredménnyel vettek részt azo­kon a politikai foga'kozáso- kon, amelyeket az új propa­gandista egybevont a csécsei honismereti szakkör munká­jával. A fiatalok egyöntetű véleménye az. hogv az ívv ötvözött előadások igen ér­dekesek és hasznosak voltak A kulturális • törekvések egyébként is jellemzőek a csecsei kiszesek munkájára. Részt vettek a munkásmoz­galmi dalosok salgótariárv versenyén, mngielentek a sze­gedi ifjúsági napok repöoz- vénvein fa művelődési ház anyagilag járult hozzá a ki­adásokhoz!). sikerrel szere­pelt a helyi irodalmi szín­pad Pásttón és * az otthoni rendezvényeken is. A csécsei kiszesek tükör­képéhez Varga Erzsi js hoz­záad néhány vonást. Ö nem helybeli, Palotásról került Csécsére. egy évig képesítés nélkül tanított. Jelenleg a tsz-könyvelésen dolgozik, elvégezte az egyéves könyve­lői tanfolyamot is. Albérlet­ben lakik, szerény, csendes lány: — Valamikor elképzelni sem tudtam, hogy közönség előtt szerepeljek. Amikor áz iskolában dolgoztam — akkor fordult még valahogy a do­log. Dodi néni ösztönzött ar- ra. hogy verset mondja;:. Azóta rendszeresen részt ve­szek az irodalmi színpa ! munkájában. Dodi néni Kemenesy Csil­la édesanyja, tanárnő, lelkes és hozzáértő irányítója a csé­csei irodalmai színpadnak. Most a- község felszabadul/. - sának 25. évfordulóiéra ké­szülnek Közöttük van Varga Erzsi is. Az úi vezetőség már dol­gozik Csécsén is. Szeretnék megőrizni. továbbfejlesztem azt. ami jó. s előbbre lénr: abban — például a társadal­mi ünnepségek rendezésében — amelyben eddig a legke­vesebb eredményt érték el Ez azonban nemcsak a vezetőség f ni adata. T*a.taki 1 .ászló NÓGRÁD — 1969. november 21-, péntek )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom