Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

I B Béke és barátság-vonat utasai voltunk fii.) A hősi város Leningrádba utunk negye­dik napiának kora reggelén érkeztünk. Itt is vártak ránk a városnéző buszok, a város­ban pedig elhelyezkedhettünk és rendbe hozhattuk magun­kat a kényelmes szállodák­ban. A számunkra szokatlan reggeli után indulhattunk is a városnézésre. Leningrad az ország máso­dik legnagyobb városa. A ma mintegy 3 és fél milliós lélek­számú várost I. Péter cár ala­pította, 1703-ban. A két és fél évszázados múltra visszate­kintő város széles sugárútjai, a művészien képzett terek az építészet tervszerűségét bizo­nyítják. A leningrádiak büsz­kén rnondják, hogy míg Moszkva épült, addig Lenin- ■grádot építették Ezzel arra céloznak, hogy a látogatókat íépten-nyomon lenyűgöző vá­roskép nem a véletlen műve. A város a Néva folyó deltá­jában, annak 110 szigetén és a környező szárazföldön épült fel. A városban mintegy 700 híd található. Leningrád, ré­gebbi nevén Pétervár volt 1712-től 1918-ig az ország fő- yárosa. A cári udvar közelé­be gyülekező gazdag főurak ma is megbecsült. pompás épületekkel gazdagították a várost. Háromnapos tartózkodásunk alatt felkerestük az 1917-es forradalom emlékeit. Láttuk a lenyűgöző nagyságú Palota teret, a híres, barokk stílus­ban épült Téli Palotával, amelynek elfoglalása a forra­dalom egyik legfontosabb ese­ménye volt. Megnéztük a Szmolnij épületét, ahol a for­radalom vezérkara székelt és irányította a forradalmi ese­ményeket. Közelről láthattuk az Auróra cirkálót: oromlö- vegének tüze szolgált jeladá­sul a Téli Palota megroha­mozásához. Érdekességként mondták el. hogy a cirkáló ágyúi a második világháború nehéz napjaiban is teljesítet­ték kötelességüket. A cirkáló ma már múzeum, megbecsült ereklve. A rövid három nap alatt igyekeztünk minél többet lát­ni. Örömünkre szolgált, hogy megnézhettük a csodálatos műremekek gyűjteményét, az Ermitázst. Az itt kiállított festmények és szobrok a vi­lág leghíresebb művészeinek alkotásai. Nagy élményt je­lentett többek között az ere­deti Leonardo da Vinci-, Ti- ziano-, Rubens-, Rembrandt- kópek. Michelangelo-szobrok megcsodálása. Meglátogattuk a komor Péter—Pál erődöt is. Itt a 123 méter magas Péter— A leningrádi Piszkarjovka temető szobra Pál katedrálísra hívták fel figyelmünket, amely az 1700- as évek elejétől kezdve a cá_- rok temetkezési helye is volt. és az erődbörtönre, amelybe a cári önkényuralom ellen­ségeit zárták be. Itt szenve­dett Uljanov, Lenin bátyja és a híres író. Gorkij is. Kirándultunk a várostól 25 kilométerre fekvő Puskinba, ahol megnéztük a Katalin- palotát, amelyet a várost ost­romló fasiszta csapatok visz- szavonulásukkor felgyújtottak. A palotát csak részben lehe­tett helyreállítani, elpusztult értékei pótolhatatlanok. A bo­rostyánnal fedett falú szoba borostyánjai még ma sem ke­rültek elő. viszont mutattak olyan mozaik fapadlót, ame­lyet a Berlint elfoglaló szov­jet csapatok Berlinből hoztak vissza... Tíznapos utunk legmegrá­zóbb élményét a Piszkarjov- kai temető megtekintése je­lentette Képzeljenek el ked­ves olvasóim egy 26 hektáros területet, ahol az óriási tö­megsírok alatt 600 ezer ember piheni örök álmát. Ide temet­ték el a város védői szerettei­ket, barátaikat, bajtársaikat, akik hazájukért adták életü­ket. akik nem bírták elvisel­ni a hideget, az éhezést, a nélkülözést, a 900 napos blo­kádot. A sírokon nincs név, csak a temetés évszámát tün­tették fel. A németek a vá­rost elfoglalni nem tudták. 15—30 kilométer távolságban húzódó, halálos szorítással, a blokáddal igyekeztek térdre kényszeríteni. A harc 900 na­pig tartott, a város ellenállt. Méltán kapta meg a Hős Vá­ros nevet.. A nógrádiak meg- illetődötten, néma csendben vettek részt azon a koszorúzá­son, amelyen leróttuk kegye­letünket. A tömegsírok között mindnyájan éreztük, hogy mit jelent a háború, és hogy mi­lyen értékes a béke. Ezeket a gondolatainkat mondtuk el azon a baráti találkozón is. amelyet az egyik leningrádi üzem rendezett részünkre. Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg. hogy a város fejlődésére a gyors ütem a jellemző. Nemcsak úi lakótelepek, hanem űj kerü­letek nőnek ki a földből. Kü­lön élményét jelentett a mé­lyen a föld alatt. 80 kilométe­res gyorsasággal száguldó Metro kipróbálása, a földalat­ti állomásoknak a 2 percig haladó mozgólépcsővel törté­nő megközelítése. Or. Cseplák György főorvos MÉHÉSZET Novemberi tennivalók Novemberben, a helyesen kezelt méhészetekben már nem akad túlságosan sok dol­ga a méhészeknek. A méhek ilyenkor már csendet és nyu­galmat igényelnek. Az ehhez szükséges körülményeket kell biztosítani. Ilyenkor kell gon­doskodni a röpnyílások beár. nyókolásáról, mert a szél, az eső kárt tehet a pihenő me­llekben. A nyílást árnyékoló bőrlemezt minden méhész ma ga készítheti el. Űgv kell fel­szerelni. hogy majd a méhek Isirepülését ne akadályozza. Helyes gondolni arra is. hogy szélfogóval védjük a kantá­rakat. November hónap végén el­érkezik az ideje, hogy a kan­tárakat zárt telelőbe helyez­zük. A méhcsaládokat csak Méhészek beszélnek akkor szükséges a gondosan kitakarított telelőhelyiségbe szállítani, ha az idő már tar­tósan hidegre fordul. Itt a méhcsaládokat csak kevéssé kell már takarni. Gondoskod­ni kell arról is, hogy zavar­talanul szellőzzenek a kantá­rak, hiszen ellenkező esetben túlságosan felmelegszik a fé­szek és ez sok kárt okoz. A téli hónapokat a gondos méhész felhasználja elméleti és gyakorlati tudásának bő: vítésére. A legtöbb méhészeti társulásnál tanfolyamokat szerveznek, amelyekén tapasz­talt méhészek tartanak elő­adásokat. vezetik a vitákat. Ezeken az összejöveteleken — ha közben szakkönyveket és szaklapokat is forgatják a mé­hészek — rendkívül sokat ta­nulhatnak a társulások tagjai. ,J6 tulajdonságú méhcsaládok 19 Tapasztalatcseréken, szakk cik­kekben sok szó esik az úgyne­vezett „kiváló” vagy „jó tulaj-, donságú” méhcsaládokról. Sokan a jó tulajdonságokban az anyák­tól átöröklött sajátosságokat vé­lik felismerni. Hogy ez látszat­ra mennyire megtévesztő lehet, annak bizonyítására a sok közül egy esetet említek meg. 1968 nyara és ősze vidékünkön hordástalan volt. Feltűnt, hogy jól gondozott méhészetem két csa­ládja a többi 28-nál jóval szor­galmasabb. Fiasításuk, mézük mennyisége a többiét messze fe­lülmúlta. Míg a 28-at júliusban etetni kellett, ugyanakkor a két családnál 14—15-re szaporodott a lepecsételt mézeskeretek száma. Hogy a további „jó tulajdonsá­got” megakadályozzam, a két családot azonnal el kellett szál­lítanom. Az elszállításokkal egy időben megszakított „buzgalom” — fa­lun belül — további néhány méh­család teljes kifosztását előzte meg. Tehát nem a két elszállított méhcsalád vizsgázott ötösre, ha­nem azok a méhészek egyesre, akik méhcsaládjaikat szabályta­lan időben kezelték és ezzel a rablást előidézték. A jó tulajdonságra való követ­keztetésnél legyünk tehát körül­tekintőbbek, óvatosabbak. Fél­revezetheti a méhészt hordásban az eltájolás, amely más csalá­dok rovására szembetűnő több­lettermeléssel járhat. Mindenek­előtt az egészséges, jó család az, amely a fertőzötteket termelés­ben magasan felülmúlja. Ezeket becsüljük elsősorban a legkülön- beknek! Németh László Az egyenletes mezt er me (ésért A méhész telelési gondját, tennivalóját a radikális lép­esére kell, hogy kövesse. Pon­tos tudnivaló, hogy 4—5 évnél idősebb lépkészlet melegágya a Noszemának. Ha a méhész fi­gyelemmel kíséri termelési eredményét, felismerheti, hogy annak hullámzása szorosan összefügg a lépek állapotával. Ahogy öregszik a lépállomóny, úgy csökken a termelési ered- ’ mény. A zágrábi méhészeti kutató- . intézet ez irányban évekig tar­tó vizsgálatokat folytatott. Azonos helyiségek kasos me­lleiből vett méhminták mind Noszema-mentesek, míg a kaptáras méhészetei? méhmin- tái legtöbb esetben fertőzött állapotot mutattak. Magya­rázata, hogy a kasos családok lépei 2—4 évenként cserélőd­tek a kaptáras méhészetek lépei 5—10 évesek is lehettek. A lépkészlet ugyanis 4—5 éves koráig a méhészet Lét­alapját, 10 éves koráig liely- ben topogását, azon felül te­metőjét jelenti. A Neszemét gyógyszerrel csak csökkenteni lehet, felszá­molni a lépkészlet felújítása ’nélkül soha! Ne csak az öreg lépeket cseréljük. Kaptárain­kat, kereteinket 20 százalékos formáimnál fertőtlenítsük. Építtető keretek helyett minél több műlépépítéssel újítsuk fel selejtezett lépeinket, Ha ezt bátran végrehajtjuk, az elkövetkező évekre egyenletes, jó termelést remélhetünk. Sikeres vizsgálat Új alapszabály MÉM-rendelet A közelmúltban befejező­dött Nógrád megyében a mé­hészetek kötelező egészség­ügyi vizsgálata. A vizsgálatok során több mint 16 ezer méh­családot néztek meg a kör­zeti állatorvosok mellett mű­ködő méhegészségügyi felelő­sök. Pozitív tapasztalatként értékelhető, hogy a méhésze­tek veszedelmes betegsége, a nyúlós költésrothadás, egyet­len esetben sem fordult elő, De 15 községben azonban európai, enyhébb lefolyású költésrothadásra bukkantak. A méhegészségügyi felelősök munkáját dicséri, hogy sike­rült időben föllépni a beteg­ség ellen. Megfelelő gyógysze­rek alkalmazásával mindenütt elejét vették a nagyobb baj­nak. Nógrád «»egyében 43 méhész- társulás működését engedélyezték a közelmúltban az illetékes járá­si tanácsok. A működési engedé­lyek kiadását mindenütt meg­előzte az alapszabályok elkészí­tése. megvitatása. A méliésztár- sulatok tagjait közgyűlésen be­szélték meg a*társulás életét sza­bályozó törvényt, az alapsza­bályt. Az új alapszabályok elké­szítése rendkívül nagy jelentősé­gű a társulások életében. Olyan fontos kérdéseket tisztáztak, mint a társulások jogi és gazdaság helyzete, az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekkel való kapcsolat. A méhészetről jelent meg rendelet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő novem­ber 12-i számában. A minisz­teri rendelet olyan nagy ér­deklődésre számottartó kérdé­seket tisztáz, mint a méhésze­tek tartási helyzete, a ván­doroltatás, a méhegészségügyi feladatok ellátása. A rendelet tanulmányozása bizonyára hasznára válik a méhésztársu­lások tagjainak. Nincs ok az aggodalomra Sokan- nem kis fenntartással fogadták, amikor az Észak­magyarországi Áramszolgálta­tó Vállalat elaprózott szerve­zeti felépítését, nagyobb egy­ségekbe fogták össze. A leg­inkább hangoztatott ellenvetés az volt, hogy az intézkedésnek a községek, települések zavar­talan energiaellátása látja ká­rát. A gyakorlat azóta rácá­folt az aggodalmakra. Az ÉMÁSZ-kirendeltségek gép­kocsijai hetenként rendszere­sen körutat tesznek területü­kön, tehát egy héten belül a legkisebb üzemzavart is elhá­rítják. Szükség esetén azon­ban, ha bejelentés érkezik — természetesien csak indokolt esetben, amikor nem csupán egy fogyasztó, hanem egész utcasor, vagy egy orvosi ren­delő marad villamos energia nélkül — azonnal kiszállnak a helyszínre a szerelők. Ki kiért von? Legyen hitele a menetrendnek A megyei autóbusz-közleke­dés — néhány távolsági já­rattól eltekintve — a 2. szá­mú AKÖV-höz tartozik. Saj­nos, úgy tűnik, mintha az AKÖV nem lenne gazdája a Salgótarjánban közlekedő he­lyijáratoknak. Jogos-e a meg­állapítás? Ügy gondolom igen, mert sorozatban naponként maradnak ki járatok. Elég példának a 3/A járatot fel­hozni. Nem készítettem sta­tisztikát, feltételezem, hogy az AKÖV illetékesei sem ren­delkeznek ezzel. Ha rendel­keznének, nem fordulna elő, hogy egymást követően két járat is kimaradjon. Az ese­tek meglehetősen gyakoriak. Más kérdés, hogy a zagyva­ra' u,'lvi felüljárótól 7.20—7.30- kor induló autóbusz túlzsú­folt, sokszor százan is szo­rongnak rajta. Erre a járat­ra „préselő^ik” aztán fel az AKÖV és a nagyállomás előt­NÓGRÁD - 1969. november 19., szerda ti megállónál még legalább 15 fő. No, nem mindig. Elő-, fordul, hogy az autóbusz az említett helyeken már meg sem áll. Kit szidnak a hop- ponmaradtak? A gépkocsive­zetőt. Pedig ő semmiről sem tehet. Miért ez a visszásság? A zagyvapálfalvi járat után három—négy perccel jön a baglyasaljai autóbusz és nem előtte. Nyilván mindenki a pálfalvival akar elmenni, mert hátha nem jön a bag- lyasi. Megfelelő szervezéssel segíteni lehetne a túlzsúfolt­ságon. Azt már csak kisebb problémaként említeném, hogy esetenként járatpótlóként 30— 40 személyes autóbuszt állíta­nak be. Mondani sem kell, hogy ilyen esetben az utasok fele lemarad. Tervszerű intézkedésekkel kellene megoldani a helyijá­ratok közlekedését. Egy dol­got tisztázni kell. Az AKÖV van az utasokért és nem for­dítva. Mert szép-szép a nye­reség, de azért az utasoké* is gondolni kell. Ök is tud­nak számolni. Tudják, ha tíz autóbusz helyett öt szállítja el a várakozókat, ez lénye­ges megtakarítás. Nem tételezem fel, hogy ez vezérelné az AKÖV illetéke­seit, de az eddigi tapasztalat sajnos bizonyítja: „Eszi vagy nem eszi, nem leap mást”. Mert ugye a bérletdíjak min­den hó 5-ig befutnak, s a szállítással majd csak lesz va­lami. Az utasok elvárják, ha már menetrendet készítettek, s az ott is függ a megállók­nál, tartsák is be azokat. Le­gyen hitele a menetrendnek. Kétségtelen a 2. sz. AKÖV- nél is problémák, gondok va- nak. Mégis el kell mondar' hogy ésszerű szervezess sok minden megoldható. Eg kicsit az utas eszével is gon­dolkodni kellene. Senkinek nem közömbös — akár bér­lete van, akár nincs —, hogy öt percet, fél órát, vagy esetleg órákat vár. L. Kovát« bare Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.0U: Hírek. — 8.20: Olasz operafinálék. — 9.19: Mérnökök, technikusok a nagyvi­lágban. — 9.29: Könnyűzenei hír­adó. — 10.05: Emberhalál. Thury Zoltán novellája. — 10.23: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Kozák Gábor Jó­zsef népi zenekara játszik. —: 13.45: Nőkről nőknek. — 14.15: Könnyű hangszerszólók. — 14.26: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.41: Szlavóniai magyar népze­ne. — 15.09: Kóté László hegedül. 15.27: Magyar századok. — 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Hatan a brigádból. III. rész. 16.15: Pol- beat. — 16.24: Atlasz. — 16.44: Richard Tauber Lehár-operettda- lokat énekel. — 17.05: Külpolitika! figyelő. — 17.20: A bűvös vadász. 17.41: Van űj a Nap alatt. — 18.06: Lemezmúzeum. — 18.23: Háromszor három. . . — 19.25: Inkább fájjon. — 20.13: Nótacsokor. — 21.03: Esti be­szélgetés Szegeden. — 21.33: Híres énekesek operett- és könnyűzenei felvételeiből. — 22.20: A jazz vilá­ga. 23.10: Artur Schnabel Beetho- ven-műveket zongorázik. — 0.10— 0.25: A muzsika hangja. PETŐFI RADIO: 8.05: Lakatos Ferenc népi zenekara játszik. — 8.45: Rézsisak és csekkfüzet. — 9.00— 10.00: Ezeregy délelőtt. ­10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Szimfonikus táncok. — 12.40: Házunk tája. — 13.05: Két trió. — 14.00— 18.00: Kettőtől, hatig. — 18.10: Hobbyja: a történelem. — 19.00: Szerdahelyi János nótáiból. —. 19.11: Donizetti; Lammermoori Lu­cia. — 20.40: A felnőtt közbeszól. — 21.55: Zenekari muzsika. — 23.10: Operettrészletek. TELEVÍZIÓ: 9.01: A Galapagos szigetek. Angol film. (Ism.). — 9.55: Melódiakoktél. (Ism.). 10.40— 11.35: Beszélő, (tv-játék). — 18.05: Mi az élelmiszergazdaság? — 18.25: Arcképek, találkozások. — 19.10: Fekete-fehér show. — 20.00: Tv­híradó. — 20.20: Ibsen: Hedda Gabler. — 22.25: Tv-híradó — 2. ki­adás. BESZTERCEBÁNYA: 17.05: A barátság filmfesztiválja. — 18.30: V kassai stúdió műsora. — 19.00 és 21.45: Tv-híradó 19.50: Háborús napló. 12. Irány Sztálingrád. 20.05: Vádlott nő. (Tv-játék.) AB-ülés Órhalomhan Az őrhalmi új, körzeti orvo­si rendelő létrehozása alkal­mából ülést tartott a községi tanács nagytermében a Balas­sagyarmati járási Tanács VB Egészségügyi és Szociálpoliti­kai Állandó Bizottsága. Részt vettek az ülésen a községi párt- és tanácsi szervek veze­tői s képviseltette magát az C halmi termelőszövetkezet is. Az ülésen az új rendelő lét­rehozása címén a község kör­zeti orvosa és a községi ta­nács vb elnöke tartott beszá­molót a község egészségügyé­nek fejlődéséről és az új ren­delő szükségességéről. A kör­zeti orvos külön is tájékoztat­ta az ülésen megjelenteket a további tervekről, a betegellá­tásról, s főként a termelőszö­vetkezeti tagok munka előtti, vagy munka utáni fogadásáról. Az állandó bizottság tagjai és a meghívott vendégek ez­után meglátogatták az új ren­delőt és a község óvodáját ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom