Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-16 / 266. szám
szik feltárni a „teljes értékű elet” megvalósításának akadályait. Teljes értékű élet Állás, fizetés, lakás és ne- Az egyik alapvető ellentmon- Emberkitöltő feladatok, gyediknek esetleg a munka, dást (a cikkben szereplő ellent- megfelelőbb életkörülmények amelyet lehet félgőzzel vagy ,dástn - fiatalok és az ezek vé§ül is megoldhatók, kielégítő intenzitással végezni J „ fiatalok es az mert egybeesnek a társadalom és amely egyfelől „hivatali, idősebbek között kétségtelenül általános fejlődésének, a ter- munkahelyi”, másfelől viszont meglevő súrlódás megítélésé- melékenység növelésének, a egyéni, s mint ilyen rendkívül [jen látom* a mai nesvvenéves- minőség javításának mindenfontos, többnyire jól jövedel- * kire érvényes feladataival mező tevékenység... Körűibe- nek d lesz ***** kinzobb - a munkahelyeken! És a társa- lül ezek látszanak a „kor nagy mondja a szerző —, mint a hu- dalmi életben, a nép — vagy kérdéseinek”, ezekkel találkoz- szonévesnek, akiknek ez, szűkebben véve — az ifjúság tam László Anna, „Negyven- mármint a lesz természete- nevelésének társadalmi felada- évesek” című írásában is, , ...... taiban, hogyan és miképpen amely az Élet és Irodalom no- sebb ^ ^ E§y hasabbal lejjebb vegyenek részt a negyvenesek, vember eleji számában jelent viszont így nyilatkozik: a fia- ötvenesek, hatvanasok és a meg és amely a huszonévesek falok „kisajátítják” a mai kín- László Anna által is emlegetett es a negyvenesek előtt ügyek- iódásokat< csekkszámlaként aktív nyolcvanöt évesek? To. , . , vább szűkítve a kört — nagy nyújtják be a társadalomnak, általánosságban nem érdemes pedig a „kisajátítás már csak beszélni erről — elegendő-e azért is téves és igazságtalan, hangoztatni, hogy megváltozott mert sem a korosztálybeli, sem a népművelés feladata, hogy . J . az egyéni gyötrelmek intenzi- rétegklubokat kell létrehozni, Érdekes megfigyelni, ki mit tása nem mérhető megbízha- minél többet, a sokágú igény ért ezen: teljes értékű élet. tóan, így össze sem hasonlít- kielégítésére.’ Ugyankkor néÉrdekes az a gimnazistákkal ható” (?!). hány rosszul fizetett és nem is folytatott beszélgetés is, ame- mindig megfelelően képzett lyet a napokban kommentált a népművelő feladata lenne a rérádio: a kor cselekvési ideal- . tegigények kielégítése?! Nem jat kivétel nélkül abban latjak A „van-lesz kérdés es a lehetséges az, hogy a fiatalok a fiatalok, ki milyen eredmény „mai kínlódások vegered- cselekvésideáljához az időelérésére képes — állás (jó ál- menyben ugyanazon negati- _hh-i_ tplip_ zrfpk,*; zw» m lás), fizetés (jó fizetés) és le- vum más-más elnevezései. Ám, fogása ”djaJ a mai modellt: jó hetoleg összkomfortos lakas vo- ha a fiatalok eseteben (jog- feiadatok a munkahelyen, ál- natkozásában. gal.) elítéljük a kisajátítást, ne jas> fjZetés és lakás-.. László . fn„ióit^e®yen 0*yai} nagyon termesze- Anna c-;kke js ezért figyelemre Az említett cikk foglalkozik tes az egyem mencskeles az a cselekvés mai formáival, idősebbek mai életének meg- jft/p^dáufa tettesértékű étet megemlíti a teljes étet megva- ítélésében sem. Mint ahogyan DrU^ampontiai között a kö losulasanak legfontosabb köve- túlságosan „lekentnek” érzem ^össégérf végzett pluszmunka telményet: a cselekvő önkié- azt a mondatot is, amelyik így iik flp • ®fzett Pluszmunka test, amelyet a mai roppant összegezi a fiatalok részéről * ° erejű sodrásban csak kevesek- _ állítólag — megnyilvánuló, nek sikerült megvalósítani, s a negyveneseket mesterségevagyis csak viszonylag kevesen sen megvénítő tendenciát: — „Belső kényszerből” az igajutnak el a belső igénnyel Ha öregek, kevesebb is jár ne- zaa teljes értékű étet eléré- mindenben megegyező önmeg— kik... — Vajon honnan vette séört törekedve (az indiviua valósítás realizálható lehető- László Anna ezt — így, ilyen ijzálódó művelődésnek is van segeig. A cikkíró — nem titkol- formában és ilyen általános határa!) ma még nagyon keve- tan — nemzedéki problémát érvényű tapasztalatként? öt sen vállalnak mondjuk ré- kerekít a dologból, elítéli a éve foglalkozom fiatalokkal, teeiaénvt kielégítő néoműve- liatalokat, mert türelmetlenek öt éve írok róluk jót-rosszat, lésT^ghö tSalmT Mada- es igyekszik megvédeni a de ezt a mondatot egyetlen tot viszont egyre több szó „negyveneseket , amiért ener- egyszer sem hallottam tőlük, esik arrólj hogy nincs minden váltak... ami, elismerem, önmagában rendben az új mechanizmus Sokan égtek, kisebb részük ki S^rdekvLelSi s^ naS'fsSlklz is egett, de a többség most is ló, s érvé b en tevő kormány- ^ a kfzüg^ek érdeké_ rendeletek, valamint a rendele- ben kifejtett tevékenység köt ek betartása körül tapasztal- zött, s hogy a vállalati nagy győzőén ecseteli a negyvenéve- ható, ..eneryaltsag mintha az zseb és az egyéni kis zseb „jozoen ecseten a negyveneve eaenkezojet bizonyítana en- anvaai összefüggésén túl — fel sek sorsat, amelyben hosszú . kétséetelenül húsbavágó i n osszeiuggesen lui jel ideig a lesz volt a fő motí- «ek » kétségtelenül húsbavágó kellene. aktív, célokat közelít negyven vagy hatvan évesen mondja László Anna és-;i hagy ismerni a társadaJtjni gond egyénre szabott, vum — a kézzel fogható Van ,J , . .... . . . .. helyett. Mindez igaz, sőt tisz- Mindezeknél érdekesebb v?gy mkabb így: szabható^ kis leletre méltó, ha a középko- azonban az, ahogyan László reszletejt ls- Egyénenként kelták nemzedékéről szólunk. Anna a „teljes értékű étet” s^erűmerkötesi érdlkelteégből" Igaz tehet az is, hogy a jó ál- megvalósítsanak Azt, hogy a közösségért végiások többséget eppen e kor- la^fv ^seiekves es leiaaat zet(. társadaimi munka — nem osztály tölti be, s hogy nem }ás és’ fizetfs, amelynek megöl- « régi értelemben vett tár^acsupán az irodalomban, hanem dása csak szakmákra és kér- bí slereraí a telteTé^ déscsoportokra bontva képzel- “ akKot ls szerePtl d tel,es 61 torlódott két-három hető eL A megállapítással tékű étet alkotó elemei között, egyet tehet ertem es a jelzes ha manapság kevesen vesznek is dicséretes: valamennyi aktív tudomást róla korosztálynak tegyen elismert helye a nap alatt! , Pataki László az étet más területein is másra nemzedék — talán éppen a ..sodrás roppant intenzitása” következményeként. Az V. nevelésügyi kongresszus témáiból a A család szerepe gyermeknevelésben A család minden eddigi társadalmi formációban előforduló jelenség, a társadalom selejtje, tagjaiban a társadalmi viszonyok koncentrálódnak. Ezek alapján érthető, hogy a család minden társadalomban a társadalmi kutatás egyik lényeges objektuma volt. A nevelési tényezők vizsgálatánál mokratikus családé. Azok az állítások, amelyek szerint a család intézménye a teljes megszűnés irányába mutat, nem bizonyíthatók. A családi válások statisztikája, a gyermekszülések viszonylag alacsony száma, az állami gonvelnf akarják. Vagyis meg kell ismerniük a társadalmi célokat és egyeztetni saját felfogásukkal. Ezek egybevetése mutatja meg a társadalmi elvárásokhoz való viszonyukat, Tapasztalataink szerint ma még igen spk spontán, ösztönös elem és túlhaladott értékítélet vegyül a családi nevelésbe. Bár ezek dozásba vett gyermekek szá- sem kerülhetjük el a család mának növekedése mögött is a társadalmi haladás hatásá- gyérmékre gyakorolt hatásá- csak a csaj£d átalakulásának nak eredményeképpen egyre nak vizsgálatát Egyrészt _ .. —T ___ szűkebb területre zsugoroda zért, mert egyetlen társada- tényei húzódnak meg. gya - nak_ azonban szocialista fejlőm számára sem közömbös, is n2* évenként megkötött há- íaazeiinir „-h- L-.i.-ru,-,!, m^a hogy a családban milyen hatások érik a gyermeket: olyanok-e, amelyek a társadalom pedagógiai céljainak irányába hatnak, vagy pedig olyanok, amelyek gyengítik, esetleg szem bekerülnek vele. Más- részt azért, mert á család éppúgy, mint sok más intézmény, az ilyen gyors ütemű társadalmi változás hatására a zasságok száma nem csökken, hanem növekszik. A család társadalmi intézmény, ezért a társadalom követelményét a gyermekkel szemben jórészt a család köz- ratikusan funkcionál, vagyis vetíti, másrészt a társadalom a szülők és gyerekek kapcsoa családon keresztül valósít- ^ ^ egyenlőség és emberi - , . , méltóság alap j an epul fel. A korábbi évtizedeken sőt év- **a meg ellenőrzését a flatal szülők a gyerekek előtt él- századokon ^keresztül fennáll- Sen^ció telelt. ^ Ezért majái nek, _ tanúinak, fejlődnek lődésünk azt követeli meg, hogy ezeket még gyorsabban számoljuk fel mégpedig úgy, hogy közben a szocialista pedagógiai elveket ismerjük meg. A szocialista család demoknevelni annyit jelent, mint a és hibáznak is. A felnőtt élet társadalmi ideált, emberesz- titokzatossága ma már szerte- ményt megismerni és ennek foszlott, ezért a régi tekinló stabilitás után strukturális és funkcionális változáson megy keresztül Ez a folva- "lK'Lyl 'TT5'""' 1- “ toszlott* ezért a régi megy Keresztül. ílz a ioiya a gyermekben való megváló- tAiv aionniA nevelés mat a szocialista forradalom sitására törekedni. Erre tö- , alta! elindított társadalmi vi- rekszenek a többi társadalmi intézmények is. ezért a szülői tevékenységtől akkor várhatunk nagyobb eredményeket, ha azok Icai együtt hatnak és így a különböző helyről származó nevelési törekvések nem mondanak ellent, hanem ellenkezőleg, erősítik egymást. E törekvést az elmúlt években úgy emlegettük, mint a hatástalan. Sokkal jobban hat a szülőnek a munkája által kivívott társadalmi presztízse. magatartása munkahelyén és a családban tanúsított életmódja. Ez a szülők nevelési tevékenységét megnehezíti, de őszintébbé és igazabbá teszi. A demokratikus elvek családon belüli érvényesítése azt „kettős világnézet” és „kettős követeli meg. hogy a munkanevelés” elleni harcot. megosztás minél előbb megvalósuljon. Ez egyrészt a ház- A családi nevelés hatéko- tartási feladatok közös ellá- nyabb megvalositasaban je- tását, másrészt a gyermekne. az atalakulasok gyorsabba, lentős akadaly az, ha a csalad vel<js mindkét szülő által vál- t-i-u- ií_i. í~i __i -1-. ii i. f« ia](- kötelezettségét jelenti. Még gyakran kísért a régen kialakult elv. hogy „a gyermek az anyjáé. n-eki kell gondoskodni neveléséről is”. Ez az elv még akkor került a köztudatba, amikor az édesanyák fő feladata a háztartás ellátása volt, amikor a szonyok változásával, valamint az indusztrializácjóval és urbanizációval van szoros összefüggésben. Az új helyzet a család számára szokatlan, ezért a gyermeknevelésben is okozhat zavarokat átmenetileg. Többször elhangzik olyan vélemény, amely szerint „a család nevelő funkcióját átvette a társadalom”, „a család intézménye felbomlóén van” stb. A társadalmi fejlődésnek szinte minden olyan időszakában, amelyben érzékelhetőbbé váltak, felszín- világnézete, életmódbeli felfo re kerültek hasonló nézetek. Napjainkban is azért vetődj n«k fel ezek- mert a folyamatok felgyorsultak és a családnál is növekvő számú konfliktust és krízistünetet Mindezek valóban a válságát mutatják, okoztak, család azonban családét, családnak a válságát, amelyet a. patriarchális, feudális és kapitalista vonások együttese jellemzett. A mássá alakulás jelei ezek, a szocialista alapon újjá alakuló degása elmarad a társadalmi fejlődéstől és erkölcsét, szokásait a társadalmi törekvésektől való elzárkózás jellemzi. Ebben az esetben a család és társadalom ellentmondása a gyermekben csapódik te. Ez megnehezíti a ,,. .,, gyermek személyiségének termelőmunkában közvetlenül nem altalaban a konfliktusok nélküli fejlődéhanem annak a sét; és legtöbbször feszültséget idéz elő a szülők és gyermek viszonyában is. Ha a szülők nem igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel és megérteni a fejlődés új jelenségeit, akkor fordul elő, hogy nem vettek részt. Ma ez a helyzet megváltozott, mivel társadalmi méretekben az édesanyák 70—75 * százaléka üzemben, hivatalban, vagy vállalatnál dolgozik. Napjainkban neki sincs több ideje a házimunkák és a gyer17 ff rákövetkezőt is szinte betöltik az ünnepi események, évfordulók szakai. Tavasszal emlékeztünk a Magyar Tanácsköztársaság napjaira és embereire, csak napokkal vagyunk utána a Nagy Októberi Szojegyzet Példaképek — ideálok Októberi Szocialista Forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság, a magyarországi munkás- és kommunista- mozgalom nagy alakjainak portrégyűjteménye rengeteget segíthetne a széles körű megismertetésben, hogy méltán választható példakélebb gyermekeinkhez és if- jainkhoz. — Kik ma az ifjúság pélcialista Forradalom 52. szü- történelmünk és történelmi deltetésük teljességét, nagy Pßk egész sorát vigyük köze- letésnapjának, s egy hónap embercink megismerésére, történelmi korszakaink és lebh mwrmekemkhez es ifmúlva lesz 25. esztendeje. ...... . ... , nagy személyiségeink sokhogy Salgótarjánban élné- peldajara buzdítanak. S2or pusztán szavakban, s múltak a fegyverek, szabad- e nemes ügy szolgálatát nem magatartásban, érzelmi daképei? — kérdezte valadá lett a város. Az 1970- vállalták és ösztönzik az al- azonosulni vágyásban válnak ki az említett minapi beszéles új tavasz hazánk felsza- kalmak. évfordulók szerint példaképekké. getésen. — A jelek szerint badulásának negyedszázados ifjúsági szervezeteink is, s . „ , . , — fejtegette tovább — nyilünnepét hozza, s ugyancsak bizonyos eredményességhez .... .. 7 . „ ván azok, akiknek diszkoszaz új esztendőben emléke- valóban nem fér kétség. Ä korong méretű képes emblémánk, Lenin szuletesenek szá- KISZ, az- úttoroszovetseg , , ' máit tűzik mellükre; aranyzadik évfordulójára. tömegmozgósitó akciói a szó- pj,„í lábú gyerekek, beat-sztárok. Nagy alkalmak ezek kü- cialista-hazafiságra nevelés- * iJt; é9Vs ?iv™ez c fontos Hát ök as elérendő célok? lön-külön és együttesen is, ben fényló személyisegeket o~ ~ ~ kö^liígfelünki Kérészéletű ideálok?.. Es állítanak iránytűként a szó- N Jf k Sagvan, Kilián, Martos Flóra, s a többiek? Miért nem hogy az elődöket idezve erőt Nem eléggé vesszük figye merítsünk napjaink munká- etatista allam, társadalomjo- lemb é használjuk fe, . ... , . . jához, feladataihoz. A múlt, vendo polgárát ele. Történél- életkori sajátos- a~ok? * * * Lattunk~e mar csak a példaképek emlékének ápo- ™i útvonalakat járnák be, ju- ~Például a külön- eQVetlen diákifjat, aki Rádnép életében bileumi próbákul tesznek, féle ín- ~ U1~ * 1 ~n M képgyűjtő nóti-emblémát viselne? jst- nem tudott gitározni?... szellemi egyéniség, a népiMert A lása minden nép eieieoen .r''”;, féie történelmi tápláló energiák forrása, s évfordulós vetélkedőkben ad- akciákban Ezl a Szent kivált ifjúságunkban válhat nak szamot fiatalok ezrei es ván kaüe oüó albumSoroza- i~euemi ^'Jcuscg, a nepinagyon becses erővé. Min- tízezrei szerte az országban, harminc-negyven évvel nemzeti közösségért törteden társadalmi formátum a nagy ünnepi alkalmak sza- ez<?Iőtt tökeietesebJben megöl- nel™1 szolgalatot vallalo szetisztában van ezzel, s e sze- kábán, nekem mégis hiány- dották . r int választja meg, állítja if- érzetem marad az akciók elé követendő példáké- után. Ügy érzem, a kampány- S igazat kell adnom ez szerűség bizonyos felületi észrevételnek, a ma negyeredményeket szül, nem ál- ven—ötvenévesei valóban biA forradalmi munkásosz- landósul eléggé a tudatban zonyíihatják, hogy így van. tály küzdelmei, a szociális- és az érzelemben. Es főképp Persze, a kor társadalmi formásért vívott nemzetközi ez utóbbi hatásfok tűnik erőt- mátuma szerint, a soviniszharc szakaszai, népünk újko- \en alapvetésnek, ahonnan tarirredenta eszmék szolgáját peit. mélyiség hűvösen hagyja a fejeket és a szíveket? Elgondolkodtató kérdések ezek, nem könnyű felelni a miértekre. Töprengéseink közepette pedig tíz- és százezer számra készülnek tovább a kénagyonis ról. méltatlan ideálokn krónikájának legjelentő- pedig a mai, nagy tettekre, latéban volt így. De a régi pes emblémák — a sokszor sebb stációi gazdagon kínál- cselekvésekre lendítő lelke- forma mért ne nyerhetne új. jak a mának, napjainknak a fedésnek kellene táplálkoz- mai, szocialista töltetet, s ma. A sokszor sztereotip mo- miért nem találunk ma a ragyogóbbnál ragyogóbb em- don \smétlödö akciók — ép- „Szent Istvánhoz” hasonló beridcálokat. Jó ügyet istá- pen, mert megszokottá vál- vállalkozót a vonzó keret pólnak tehát mindazok, akik nak — nem töltik be ren- megteremtésére?... A Nagy a gyermek kulturális példa- meknevelés kötelmeinek el- képei, a társadalmi jelense- látására, mint az apának, gek megítélésében alkalma- Ezért az édesanyák egy ré- zott értékmérői masok lesz- szénéi még érezhető patri- nek, gyakran ellentmondanak archális felfogást meg kel! a szülői felfogásnak. Sajnos változtam és a gyermeknevemég elég sok olyan szülő van. aki hajlamos arra, hogy a gyermekhez való viszonyát egyoldalúan kezelje, mintha a köztük tevő kapcsolatot valami olyan szerződés szabályozná, amelyben a szülőknek csak joguk, a gyermekeknek pedig csak kötelességük van és ez a kötelesség nem más. mint a szülők akaratának végrehajtása. A szülők hajlamosak arra is. hogy azt az értékrendszert, amelyben ők nevelkedtek, jobbnak tartsák mint a mait. Az ilyen nézetek a szülők és gyermekek viszonyában komoly konfliktusok alapjává válhatnak. A család akkor nevel igazán jól, ha úgy közvetíti a gyermek irányába a társadalmi igényeket, hogy nem érződik szakadék a család és társadalom között. Akkor nevel jól. ha a család eszményei ugyanazok, mint a ném- ze és a haza eszményei, ha olyan embert akarnak nevelni. amilyenre a társadalomnak szüksége van a haladáshoz. A szülők az ilyen neveléssel nemcsak a társadalom ilyen irányú igényeit teljesítik. hanem ezáltal teremthetik meg a családi harmóniát is. A szülői' nevelésnek egyik fundamentális kérdése a nevelési célkitűzések tisztázása. A szülőknek meg kell for- málniok azt a képet, amelynek alapján gyermeküket nelés gondjainak rá eső részét tevékeny részvételével vállalnia kell. A gyermek jövőre való előkészítése a társadalmi szervek és intézmények előkészítő tevékenysége mellett is végső soron a családban dől el. A szülő belegyezése szűk. séges a továbbtanulás .helyének megválasztásához. Ezért a gyermek társadalmi helyzetének előkészítése már a családban elkezdődik. Bár szocialista viszonyaink közt a gyerekek egyenlő eséllyel rendelkeznek. azonban a lehetőségek valósággá alakításában a családnak rendkívül nagv szerepe tehet a különböző motívumok miatt. fizzék egybevetésével tehát azt mondhatjuk, hogy a család nevelő szerepe sem a jelenben, sem a jövőben nem csökken, hanem inkább növekszik. Az emberi kapcsolatoknak azt a formáját, amelyben a személyiség minden oldalával részt vesz. csak a család képes megvalósítani. Ezért a szocialista embereszmény megformálásában társadalmunk igényli a család közreműködését és segíti az átmenet nehézségeinek leküzdésében. Gordos János NÓGRÁD - 1969. november 16., vasárnap 7
