Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
Hírneve!« gyümölcs Negyvenkilenc hold a tsz gyümölcsöse. Ebből a 14 hold szilva az idén igen gazdag termést hozott. Az alma 20 hold. roskadásig termett ebből Is. Azonkívül még 14 hold cseresznyésük van. valamint egy hold régi telepítésű vegyes gyümölcsös. Most már az a legfontosabb, hogy maradéktalanul hetakarúsák a nagy termést. Felvételünk a szilvaszüreten készült. Három arckép ZVWWWVVWVV Házigazdánk Keskeny arcú, őszülő hajú, de még fiatat ember Varga Joachim, a községi tanács titkára. A faluban született és 27 év óta itt is dolgozik a közigazgatásban. Mint kisegítő dolgozó kezdte annak idején. A titkárnak és a tanácselnöknek nagy érdeme van abban, hogy olyan sok szép eredményt értek el a községben. Sokat kellett kopogni a felsőbb szerveknél. Elmesélte, amikor a művelődési otthont építették, hetenként járt a Művelődésügyi Minisztériumba. Megtörténi, hogy menekültek előle. Mikor elkészült a művelődési otthon, ismét Pestre utazott. Az említett előadóval az utcán találkozott. Amikor az előadó meglátta Vargát, megfordult és menekült. Varga utána! —- Ne szaladjon — mondta. — Most nem kérni, hanem az avatóünnepségre meghívni jöttem ... Példát mutat Sirko Vilmos tanácstag példát mutat a községben. A társadalmi munkában szívesen tevékenykedik. Azt mondja, hogy a szorgalmai a bányában tanulta meg. A közelmúltban javaslatot tett a tanácson, hogy tegyék rendbe a Rákóczi utcát. Felajánlotta, hogy felkéri az utca lakóit a munkára. Kitakarították az árkokat, rendbe tették az utak padkáját, Azután a Hunyadi utcában folytatták a. munkát. Sirkónak még arra is jutott az idejéből, hogy kijavítsa a művelődési otthon pinceablakainak zárjál és a vaskaput. A községért Nem mulaszthatjuk ei megemlékezni Hajas Kálmánról, a tanács gazdasági állandó bizottságának elnökéről. Élen jár a közügyek intézésében. Ha a községről és a közösség érdekéről van szó, nem ismer fáradságot. Pedig beteges> ember, de azt tartja, ha a közösségért dolgozik, meggyógyul. Az idén már 420C *orint értékű munkát végzett egymaga. Két megye határán Mátramindszent Heves és Nőgrád megye határán fekszik, sőt történelme során gyakrabban tartozott Heveshez mini Nógrádhoz. s legutóbb akkor került ismét vissza, amikor a Mátra északi lankáit, erdőstül, hegyestül, községestül Nógrádhoz csatolták. Igazi mátraalji, hegyi emberek lakják, akik között — különösen a felszabadulás előtt él közvetlenül a felszabadulás után — bőségesen akadt erdet munkás. De sokan eljártak a salgótarjáni ipari üzemekbe és a környező bányákba is dolgozni. A közigazgatási hovatartozóság váltakozása azonban nem sokat akadályozta a község fejlődését, ami egynémely téren nagyobb előrehaladást mutat, mint sok más, hasonló nagyságú községé. Olyannyira, hogy szinte legendaként emlegetik: a község egyik szülöttje, Sághy István erdőmérnök az utóbbi évek egyikében már-már azt hitte, nem is otthon, a szülőfalujában jár. Visszafordult és a gépkocsiról előbb ellenőrizte a helységtáblát, s csak aztán nyugodott meg. hogy valóban Mátramindszenten jár. Valóban, a község sokat változott a felszabadulás óta. A főteret a művelődési ház. az új tanácsháza, a kellemes külsejű önkiszolgáló élelmiszerbolt, a nemrégiben repdbe hozott és átalakított iskola, a posta és a falatozó övezi s ezek közül egyik sem állt itt a felszabadulás előtt Nem szólván a mátramindszenti Mátragyöngye Tsz új központjáról, amely ugyancsak az épületeknek ebben a bokrában helyezkedik el. De nemcsak a központban, hanem mindenfelé találkozhatunk a fejlődés különféle jeleivel. A legnevezetesebb beruházásnak az új erdőgazdasági rakodót tartják, amely felváltani hivatott a régebbi, a célnak kevésbé megfelelő, bérelt MAV-rakodót. Természetesen sok minden kellene még a községben, amihez társadalmi hozzájárulást ajánla- nak fel a lakosok, de hozzájárulást, segítséget vár a járástól és a megyétől is a községi tanács. A fejlődés és a kielégítetlen igények egyes állomásairól, az örömökről és gondokról kívánunk most hirt adni. A mezőőr Jó a szolgáltatás A jólét alapja Akitől csak érdeklődtünk nagy elismeréssel szólt Vegh Józsefről, a cipészről. Lelkiismeretesen végzi munkáját. Sajnos, mostoha körülmények között A tanács — mert munkájával kiérdemelte — most azon fáradozik, hogy egy megfelelőbb műhelyt keres a cipész számára. Szűcs Gyuláról, a fodrászról is elismeréssel szólnak a faluban. Előzékeny, szolgálat- kész fiatalember. Általában a szolgáltatássá^ elégedettek az emberek. Villanyszerelőtől kezdve asztalosig, kőművesig megtalálható a községben. Jó a gázszolgáltatás is.. Meg is érdemlik a mindszentiek, hogy semmiben sem érez- zenek hiányt. A tettek embere A Mátra kincse Sipos Andrást, a bányász tanácstagot tisztelik a községben, t tettek embere. Vállalkozott arra, hogy a köztemetőt körülkeríti és rendbe teszi. Amit vállalt azt meg Is valósította. De ő az élő lelkiismeret is a faluban. Mint tanácstag rendszeresen elvégzi ellenőrző munkáját. Legutóbb tanácstag társaival ellenőrizték a községben a közintézményeket. Megvizsgálták, hogy a tanácsi anyagokat jól kezelik-e? A művelődési otthon mögött még arra is kiterjedt a figyelmük, hogy az akna teteje elbillent, beleeshetnek és balesetet okozhat. Jelentették a tanácson, ahol a vb megfelelő intézkedéseket tett Javaslataik megvalósítására. Ha valaki megáll a tanácsháza előtt és meglátja a szép virágtartó ládákat, gondoljon Sipos Andrásra azt Is ő készítette el. A község kitüntetettjei Hosszú oldalakat tenne azok nevét felsorolni, akik a jól végzett társadalmi munkával írták be nevüket a község történetébe. Nagy elismerés kíséri munkájukat. Hiszen fontos szereplői annak, hogy olyan rohamosan megváltozott ennek a szép Mátra aljai községnek a képe. Ott voltak az iskola. művelődési otthon, a tanácsháza, az utak és hidak Mátramindszenten hangos a határ. Zúgnak a gépek, folyik a betakarítás. Katona Károly- nak, a tsz elnökének bőven volna miről beszámolni, mégis szabadkozik. Annyit azért elmondott, hogy 750 holdon vetnek őszieket és a munka 60 százalékát már be Is fejezték. Négy erőgép éjjel-nappal dolgozik. Folyik a betakarítás is. Jól fizet a burgonya, Gülba- bából és Kisvárdai Rózsából holdanként átlag 120 mázsát takarítanak be. Most kezdték meg a kukoricatörést: holdanként 40—50 mázsára számítanak. A cukorrépa a becslések szerint holdanként 300 mázsát ad. Nincs baj a munkaerővel sem: 150 nő és 35 férfi dolgozik nagy szorgalommal, hogy betakarítsák az idei termést és jó vetéssel biztosítsák a jövő évit. Most adnak el 24 hízott bikát. Jó minőségűek, exportra vásárolták meg tőlük. Közben építkeznek. Még az idén elkészül a 15 vagonos kukori- cagóré. a garázs és befejezték a központi major körülkerítését. Kár lett volna ezeket a szép eredményeket elhallgatni. A/ iskolában óvodát kérnek Az erdőgazdaság egyik fatelepe található a község vasútállomásának szomszédságában. Az ország legkülönbö. zőbb tájaira szállítják innen a nemes bükk- és tölgyrönköket. Kiválóan alkalmas furnérlemez készítéséhez. A naponta az Ilonának nevezett erdőrészről érkező és továbbításra kerülő bükkfa rakodásét örökítettük meg képünkön. Egyébként a mátrai bükköt többnyire rakodógéppel helyezik el a vagonban. Látogatást tettünk a mátramindszenti Iskolában is, amely régi ugyan, de két esztendeje megszépült, megújult, modernizálódott. A pedagógusok Is .. elégedettek vele. amint erről m- I Susán Márta tájékoztatott 4 bennünket. Jól fel van szc- . reive az iskola, csupán a tornateremnek látják nagy hlá- . nyát, azután a tévékészülék E lsők a társadalmi munkába ti A község fejlesztésében elért sikerek titka, hogy a lakosság társadalmi munkában részt vállal az újjáépítésből. Az augusztus 20-a tiszteletére indított munkaversenyben ezt ismét bizonyították. Elsők lettek a községek között folyó versenyben. A Béke és a Hunyadi utcát rendbe tették. Kitakarították a vízlevezető árkot, az egyik utcát pedig por- talanltották, Saját maguk végezték el a bitumenezést. Ebből a munkából egy vasárnap 120 ember is kivette a részét. Még arra is jutott a társadalmi munkások erejéből, hogy megépítsek az Iskola vízvezeték-hálózatát. Harminchárom eve is rossz hosszabb idő óta. „Nem Is ártana, ha bennünket is bevennének a tévéakcióba” — mondja az ifjú pedagógus. Kaszás Lászlóné. az iskola egy másik pedagógusa az óvoda hiányát reklamálja. Kisgyerekük van és óvoda híján kevesebb időt tud fordítani önképzésére, a szaklapok és szakkönyvek tanulmányozására. S mint mondja, az óvoda hiánya még élesebben vetődik fel azoknál, akik idegenbe, vagy a tsz földjére járnak dolgozni. A járási tanács segítségére számítanak. Fonóházas ás lakodalma* Örömmel tapasztaltuk Mátramindszenten, hogy eltérően a megye sok helységétől, Itt a művelődési házban naponta pezsgő élet folyik. Minden este tízig áll e községbeliek rendelkezésért és minden este sokan gyűlnek össze olvasni, beszélgetni, sakkozni vagy kártyázni. Gyakran tartanak tanfolyamokat, élénk az irodalmi szakkör, hetenként kétszer gyűlik össze a KISZ-klub tagsága, gyakran edzenek az asztaliteniszezők. Két népi Keki egyenruhájában szorgalmasan járja a határt a fiatal mezőőr: Oláh Barna. Mondják a faluban, hogy aludni sose látják, mégis friss Nagy is a körzet. Mátramindszent és Szuha mező- és erdőgazdasági területe. Különösen a kilenc nagy kukoricatábla és a Mátragyöngye tsz szuhai almáskertje körül van szükség nagy éberségre. Bár az éber mezőőr, az egyenruha és a fegyver alaposan lecsökkentette a próbálkozók számát. Tavaly ilyenkor Oláh Barna szavaival élve: tízszer annyi lopás fordult elő mint az Idén. Mi hiányzik a boltból? Hiánycikkek után érdeklődtünk Tajti Gyulánál, az ízléses, tiszta önkiszolgáló bolt vezetőjénél. Mint elmondotta, az ellátás általában jó, csupán néhány cikkből fordul elő, hogy hiányosan teljesítik a megrendelést. Melyek ezek a cikkek? A tízszázalékos ecet, a cigarettából a Fecske- a hentesáruból a szalonna és a pőre, a 28 forintos kolbász, a gyulai és a téliszalámi. Több fogyna, ha kapnának eleget, pilótacsemegéből, nápolyiból, magyar halkonzervből és az újonnan felkapott sportsajtból is. A konzervek közül a szalontüdőből és pacalpörköltből mutatkozik hiány, a vastömegcikkekből a zománcos edény, az üst és üstház hiányzik gyakran. A nagybátonyl kenyér jó, viszont kifliből gyakran kapnak kevesebbet, mint amennyit rendelnek. i Ma még csupán terv A Budapesti Kerámia Gyár emberei jártak a községben. Üzemet akarnak létesíteni, mert a szomszédos hegyekben kiváló nyersanyagot találtak. Többmi»' lió forint értékű üzemről volna szó. A teljes gépesítés mellett Is 300 embert foglalkoztatna. A nyersanyag mellett a község dolgo zóinak munkaszerető hírnévé Is csalogatta az üzemtelepítőket. A matramindszentfek nagyon örülnének ha megvalósulna a terv. Várják, hogy az illetékesek a legbölcsebb belátásuk szerint döntsenek. építésénél. A község vezetői a munkájuk elismerése jeléül 45 társadalmi munkást aranyéremmel, 47 társadalmi munkást ezüstéremmel. és 31 társadalmi munkást bronzéremmel tüntetett ki Hídépítők A falu felső végén beszakadt a régi híd. A tanácsnak gondot okozott a kijavítása. Varga József és Kun Gy. Joachim oldotta meg a problémát. Jelentkeztek a tanácson és elvállalták a híd felújítását, amennyiben megkapják az építkezéshez szükséges anyagot. Áteresztő betongyűrűkre volt szükség. A tanács beszerezte a gyűrűket és az egyik vasárnap reggel a két ember munkához látott. Az utcabeliek rövidesen segítségükre siettek és amikor a nap búcsúzott a Mátrától, már új hídon közlekedhettek az utca lakói. Régóta megoldatlan kérdése a községnek a körzeti rendelő és az orvosi lakás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Mátramindszentnek nincs orvosa Itt ügyel ugyanis négy község — Mátramindszent, Szuha, Mátraalmás és Dorog háza. — lakosainak egészségére, immár harminchárom esztendeje dr. Mihók János körzeti orvos. Maga építtette a lakást és a saját házában rendel. Három évvel meghaladta már a nyugdijkort, de a négy község szerencséjére rendkívüli frisseségnek örvend. Mihók doktor úgy gondolja, hogy az új orvosi rendelőt és lakást ugyancsak a vasútállomás közelében lenne érdemes felépíteni, mert a körzet négy községe közül háromnak ez az érdeke Képünkön dr. Mihók János az iskolafogászat keretében az ötödikes Kun Éva fogait vizsgálja. együttese is híres: a Menyecskekórus és a Nyílik a rózsa együttes, amely Mátraballán. Nádújfalun és Szu- hán is „tájolt.” Mindez az élénk kulturális élet Csomós Sándor pedagógus érdeme, aki egyidejűleg a művelődési otthon igazgatója is. Jelenleg régi fonóházas és lakodalmas műsor összeállításán fáradozik. Jómódúak A gazdag építkezés mellett, szépen gyarapodnak a háztartások gépesítésével is. Száztíz televízió és minden házban rádió van. A hűtőgépek száma meghaladja a harmincat, a mosógépeké pedig túl van a százon. És egyre többen vásárolnak személygépkocsit. A gépkocsitulajdonosok száma hat, motorkerékpárral pedig hetvenen rendelkeznek. A tartós fogyasztási cikkek nagyarányú vásárlása és az építkezések mellett a takarék betétállomány is szép: hárommillió forinton felül van. Mátramindszent méltán viseli a Takarékos község címet. Zavarba Az önkéntes tűzoltótestület részére most építettek egy új szertárt és kaptak egy 300-as motorfecskendőt. Szorgalmasan gyakorlatoznak, de a versenyeken mindig alulmaradnak. Legutóbb azért vallottak kudarcot, mert amikor a versenyre került a sor, hiányzott egy emberük. Mikor rátalállak, már igencsak „jókedvében” volt. Elrontotta a versenyt. A testületi munkával is baj van. Még szerencse, hogy az utóbbi időben tűzeset miatt nem kellett kivonulniuk! Mátramindszenten jártunk a héten, hogy NOGRAD-napon ismerkedjünk a község gondjával, bajával, megannyi örömével. sok üj Ismerőst, a NÖGRAI) nak számos barátot szereztünk, amint erről beszámolóink Is árutkodnak, a tudósításokat BOBAL gyula és LAKOS GYÖRGY írta, a fényképeket KOPPÁNY GYÖRGY készítette, az érdek lődóket, panaszosokat Tóth Lajosné fogadta. Legközelebb október ts-én, szerdán a rétsági járásba. Bánkra látogatunk el.
