Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

Két megye határán VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK'! Mátramindszent körül sok az erdő, vasútállomásáról sok fát küldenek az ország különböző tájai felé, de még külföldre is. Viszik a bükk hámozási rönköt, a bükk papírfát, s a faanyag egy jelentős részét a vasút másik oldalán, a Mátrai Állami Erdőgazdaság nagybátonyi erdé­szetének faipari üzeme dolgozza fel. Ezen az oldalon épül egy új, modern erdészeti rakodó is. Már kész az ide vezető út koronája, a betonúid és az iparvágány nagy része. Messziről hivalkodik a képünkön is látható, szovjet rakodómonstrum kék acélőáza. Hajas Gyula, a fa­telep vezetője szerint, ez a szovjet daru 126 mázsa terhet képes felemelni egyszerre, tehát egy vasúti vagont egyetlen markolással telerak. (Mátramindszenti összeállításunk az 5. ol­dalon.) Alkalmazkodás a szezonhoz A Nógrádi Szénbányák a téli felkészülésről A Nógrádi Szénbányák parl-végrehajtóbizottsaga is megtárgyalta legutóbbi ülésén a vállalat téli felkészülésére tett intézkedéseket. Köztudott, bogy ebben az időszakban a bányákra megnövekedett tét - rnelési feladatok hárulnak. A szénigény egyre inkább sze- zonjellegűvé válik és ma a kereskedelem igénye a terve­zettnél is nagyobb. A téli felikészülés során éppen eze­ket a növekvő igényeket kel­lett figyelembe venni. A vállalatnál már a terve­zés során igyekeztek alkal­mazkodni a szezonjelleghez. A munkaidő-csökkentést úgy valósították meg, hogy nyári időszakban minden héten sza­bad szombatot tartottak, az ev utolsó, illetve első negyed­evében pedig hatnapos mun­kahéten dolgoznak. A termelés szervezése és a munkásellátás megkívánja az előrelátó intézkedéseket. A vállalat már átcsoportosításo­kat hajtott végre, hogy első­sorban a darabosabb, háztartá­si szénigényeket elégíthesse ki, Az elmúlt hónapokban a már felhagyott bányaüzemeknél általában befejezték a vissza- rablási munkát. Az Itt felsza­badult munkaerőt is ma már a szénfalon foglalkoztatják. A .széntermelő aknákban a munkahelyek előkészítését, feltárását is úgy tervezték, hogy az utolsó negyedévben már inkább a fejtési munka­helyeken foglalkoztassák a bányászokat. Befejezés előtt áll Szorospatak. Katalin-akna összekötő vágatának a kihaj­lása. Kevesebb feltárási mun­kát végeztek ebben az időszakban Kányás-aknában. Elkészült a Csurgó-táróhoz tartozó kiskúti szénmező elő­készítése fejtésre. Margit-tá- róban egy lejtősaknát készí­tettek. Forgács-aknán új fejtés; mezőket alakítottak ki. A bányákban általában jó ütemben halad az új váltó­frontfejtések előkészítése is. Mindez azt jelenti, hogy lesz elegendő munkahely a bányá­szok számára. Különös figyelmet igényel a szállítások jó megszervezé­se, a vagonhiányok miatt előforduló kényszer ki- és berakások gyorsítása. A vál­lalatnál rendelkezésre álló munkagépek mellett még szükség szerint a termelőszö­vetkezetek alkalmas munka­gépeit is igénylik. A külszíni munkák is sok gondot okoznak < télen. Idő­ben intézkedtek, hogy meg­gyorsítsák a feleslegessé vált létesítmények leszerelését és készülnek arra, hogy a tava­szig ezeken a helyeken szüne­teltetik majd a munkát. Erő­feszítések történtek arra is, hogy a nagybátonyi. osztályo­zó rekonstrukciója meggyor­suljon. Az új üzem- és mű­helycsarnokokban Kisterenyén ideiglenes fűtést alakítanak ki, mivel a központi kazán­telep csak a jövő évben épülhet fel. A téli munkásellátásra is nagy gonddal készültek. A munkaügyi osztály például 800 ezer forint értékű téli anyagot igényelt, amelynek nagy része már megérkezett úgy. hogy a jelenlegi raktár- készletek biztosítják a téli munkaruha-szükségletet. Rö­videsen megkezdik a kiosz­tást. Védőitalból és -ételből már most elegendő van. A munkásszállítást 50 bérelt és két saját gépkocsival bonyo­lítják le. A bányászlakta köz­ségekben szerződést kötöttek a melegedők gondnokaival és folyamatos a fűtőanyag szál­lítása. Mizserfán 100, Kányá- son 60 fő számára biztosítot­tak szálláslehetőséget olyan esetekre, amikor hófúvások miatt közlekedési akadály lesz. A központ; intézkedések mellett természetesen az egyes üzemrészeknél is van még jó néhány sajátos fel­adat, amit sürgősen el kell végezni, hogy a telet jól felkészülten fogadhassák. Ko­rábban irányelveket adott ki a vállalatvezetőség, ame­lyek a legfontosabb felada­tokra hívták fel a figyelmet. .Rövidesen megtartják a ter­vek végrehajtásának ellenőr­zését is. Eredményes a szüret Október második hetében a hazai borvidékeken az utolsó szakaszba érkezett a szüret. A gyümölcs érésére az elmúlt két hét időjárása igen kedvező volt, emiatt számos gazdaság visszafogta a szőlőszedés tem­póját. Az agronómusok ugyan­is arra számítottak, hogy a napsütéses idő tovább javítja majd a cukorfokot. A szüret eddigi tapasztala­tai azt igazolják, hogy a pin­cegazdaságok idei irányárai a homoki szőlőterületeken 14— 17 százalékkal alacsonyabbak az elmúlt évinél. Az árcsök­kenést részben a kereslet csökkenésével magyarázzák, részben pedig azzal, hogy a korábban leszüretelt homoki szőlők cukorfoka eléggé ala­csony volt. Emiatt a Magyar Állami Pincegazdaság ' több üzeme 15-től 13-ra módosítot­ta az átvehető must cukorfo­kának alsó határát. Az egyes megyék között az alapárakban is jelentős az eltérés. (Az alap­árakat különben szeptember eleje óta háromszor is módosí­tották.) Az alapárdifferencia a legjelentősebb Pest és Bács- Kiskun megye között. A 15—16 cukorfokos vegyes borszőlőért Bács-Kiskun megyében az át­vevő vállalat október elején 3,70 forintot fizetett kilogram­monként, ugyanezért az áru­ért Pest megyében kilogram­monként csak 3,35 forintot kaptak a termelők. A 15—16 cukorfokos, nagyüzemektől fel­vásárolt must ajánlata Bács- Kiskun megyében literenként 25 fillérrel volt alacsonyabb Pest megyéhez képest. A történelmi borvidékeken jól fizetnek a kitűnő minősé­gű mustok. n#%LP A 7 .MSZMP NÓ.CRÁp MtCYfl BIZOTTSÁGA E S A MFGY Í.I . TAN ÁCS LÁPJA XXV. ÉVF. 236. SZÁM ARA: 80 FIUER 1969 OKTOBER 11.. SZOMBAT A tsz­tárgyalt a megyei tanács A tanok viszonya a szövetkezethez — Kötelezettséggel es ionokkal bíró tulaßdonosok — Közös elgondolások alapja a, tiözös mun >o A termelőszövetkezeti demokrácia fejlődésének tapasz­talatait, a további tennivalókat vitatta meg tegnapi ülésén Salgótarjánban a megyei tanács. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Jcdlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, valamint Major Lajos, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szövetkezet Osz­tályának helyettes vezetője. Tóth Bela, a megyei tanács szövetkezetek területi szövet- végrehajtó bizottságának el- ségei. A szövetségek a gazdasá- nökhelyettese előterjesztésében gok elmondotta, hogy a termelő­szövetkezeti demokrácia, mint a szocialista élet alapja, átfog­ja a közös gazdaságok szer­vezetét, működését, hatással van a gazdálkodásra, a szövet­kezetek eredményeire. Az eredményes gazdálkodás, vala­mint a szövetkezeti demokrá­cia kölcsönhatását hangsú­lyozva arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentős mér­tékben emelkedett a közös gazdaságok s a tagok jövedel­me is. Tavaly már meghalad­ta a 13 300 forintot az egy tagra jutó jövedelem a megyé­érdekképviseletének ellá­tásával, termelési, értékesítési ajánlásaikkal hasznosan segí­tették a szövetkezetek fejlődé­sét Nógrád megyében is. Szembetűnő változás tapasz­talható az elmúlt időszakban a termelőszövetkezetek belső, mozgalmi életében is. A gaz­dasági erősödéssel, szilárdulás- sal együtt változott a termelő­szövetkezeti tagok gondolkodásmódja. Többek között ennek igazsá­gát hangsúlyozta hozzászólásá­ban Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Tsz elnöke. Mint mondotta, a termelőszövetke­zeti demokrácia szélesítése, a külső kapcsolatok rendezése mellett, a szövetkezeti vezetők és tagok közvetlen jó munka- viszonyát is jelenti. A tagok véleményének tiszteletbentar- tásáról beszélt Révai József nagybátonyi tanácstag és Ond- rék László, a Nógrádi Szénbá­nyák újítási csoportvezetője is. Devcsics Miklós, a rétsági já­rási pártbizottság titkára a já­rás mezőgazdaságának fejlő­dését elemezte. A gazdálko­dásban, a vezetésben, a tagok munkához való viszonyában, s így a szövetkezeti demokrácia erősödésében is lényeges a vál- szemlélete. tozás, ami bekövetkezett. A A tagok feloldásra váró ellentmondá­többsége mindjobban ragasz- sok között említette az önálló- kodik a közöshöz, munkájukat, ság helytelen értelmezését, az tevékenységültet, gondolkodá- ellenőrzés kérdését, a külön- sukat egyre jobban áthatja, böző bizottságok tevékenysá- . „ ... hogy gazdái, kötelezettséggel gét, a tagok és az alkalmazol­ben. Helyes munkaeró-gazdal- jo,gokkal ^író tulajdonosai a tak, a szakemberek és a tagos kodassal, rendszeres munkale- termelőszövetkezetnek. Sokat között meglevő feszültségeket hetosegek biztosításával, a segített helyzetük tisztázásé- korszerű technológiai eljárások ban, erősítésében a termelőszö- alkalmazásavai, a kulturális vetkezeti törvény. A közös gaz­lehetőségek szélesítésével le- dasagokban mindenütt időt egycue.u xíl, . . .. . , fordítottak megismeresere, s a , . ,° , TT& , 77 hét szorosabbra fűzni a to- törvény alapjá* készítették el lehet oncelu íeIadat‘ A szele" vábbiakban a tagok viszonyát a további tevékenységet könk- a szövetkezethez. rétan meghatározó alapszabá­lyokat. Tisztázták ebben ates- I tületi szervek, a vezetők fel­Új kapcsolatok adatkörét, a közgyűlések, a Jedlicska Gyula mindenek­előtt arról beszélt, hogy a szö­vetkezeti demokrácia erősödé­se egyetlen gazdaságban sem szövetkezeti tagok szerepét. sítését szolgáló tennivalókai jobban össze kell kötni a kü­lönböző gazdasági folyamatok­kal. Rámutatott azokra a gon­dokra is, amelyek megoldásá­ban — részben a megye ked­vezőtlen adottságai miatt — csak lassan sikerül előrejutni. Beszélt a korszerű nagyüze­mek kialakításáról, a technika fejlődésének szükségességéről, a szövetkezetekben kialakult emberi viszonyokról, kapcsola­. , , , , ,., . A tanácsülésen nyíltan be­Az uj gazdasagiranyitasi széitek azokról a gondokról is, rendszer, a termeloszovetkeze- amelyek még jelenleg akadá- ti törvény újabb lehetőséget iyozzak a szövetkezeti demok- teremtett a közös gazdasagok- rácia erőteljesebb, szélesebb ban a demokrácia további érvényesülését. Nem sikerült fejlődésére, szélesítésére. Mm- többek között elevenné, haté- tokról, a szövetkezetek állami dfnif^1?tt Ujífjta. kapSf°?at konnyá tenni a testületi mun- irányításáról. Major Lajos, a alakult ki az allamigazgatasi, a kát, a különböző bizottságok Mezőgazdasági és Élelmezés- tarsadaimi szervek, és az on- tevékenységét. Sok kívánniva- ügyi Minisztérium Szövetkeze­id,0. ^^^tszerú gazdálkodást jót hagy maga után az ellen- ti Osztályának helyettes veze- foytato termeloszovetkezetek őrző bizottságok munkája. Nem tője az állami felügyelet ella­kozott. Megszűnt a korábbi irtanak rendszeres ellenőrzést, fását, az állami irányítás u.i „gyámkodás. A termelő- így a vezetőket sem segíthetik módszereit taglalta, a megvál- szovetkezetek gazdálkodását munkájukban és a tagokat sem tozott viszonyok között, nem a külső szervek ha- tudjak tajékoztatni a szövetke- tarozzak meg. A közös gazda- ^ helyzetéről. Tevékenysé- r, vezetői es tagjai együtt gak a iegtöbb termelőszövetke- Fontos ÍJ" T ? tehetőségeket, formális A közös gaz_ az adottságokat figyelembe ve- daságok belső ellenőrzésének Ve, ~ mit, hogyan termelje- javítására a közelmúltban tett nek- Természetesen most is al£lnlatot mindkét területi szö- mukodnek központi szabalyo- vetség. A szövetkezetek egyet­zok; Kozgazdasagi eszkozok, értésével ellenőrzési csopor- mtezkedesek vigyázzák hogy tot hoznak lótre> ame]y a be,_ a termelőszövetkezeti tervek sa ellenőrzés, az ellenőrző bi- osszhangban legyenek nepgaz- aottságok tevékenységének ja­tanácsrendeletek daságunk érdekeivel. Módosult a termelőszövetke­zetek és a vállalatok kapcso­lata. A közös gazdaságok egyenlő partnerei a különbö­ző termeltető, felvásárló válla. vitását szolgálja. A jó viszonyért A szövetkezeti vezetők és a szövetkezeti tagok Külön hangsúlyozta a belső ellenőrzés fontosságát, az el­lenőrző bizottságok tevékeny­ségét. Ellenbach Istvánná, Ma- tuszka József és Schenk Jakab tanácstagok ugyancsak hasz­nos észrevételeket tettek a ta­nácsülésen. A tanácskozáson irányelve­ket fogadtak el, amelyek a ter­melőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének lehetősé­. , szovetKezeti tagok viszonya, , ,. . “ ,----... . . l atoknak. Sokat segítettek eb- kapcsolata az eredményes gaz- , íei~ ben a folyamatban a termelő Kiállítás a Tanácsköztársaság építészetéről A Tanácsköztársaság épité- kallódó dokuinénturnaiira, szetéről rendezett kiállítású- megsemmisülésük ve&zélyei- val először lépett a nyílva- re. A szombaton nyíló kiálii- nosság elé az Országos Mű- tás mintegy 30 tablója — a emléki Felügyelőség keretén múzeumok, levél- és tervtárak belül' nemrégiben megalakult eredeti okmányaival, rajzai- Magyar Építészet Múzeum val és fényképeivel — az — mondotta pénteki sajtótá- előzmények és a. következ- jékoztatóján dr. Borsos Béla, menyek érzékeltetésével a múzeum vezetője. A téma kiválasztását nemcsak a Ma­gyar Tanácsköztársaság ju­bileuma tette időszerűvé, ha­nem az is, hogy hangsúlyo­zottan figyelmeztessen a kö­zelmúlt magyar építészetének egyetemben mutatja be a Ta­nácsköztársaság építészetét. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai bemutatótermében megrende­zett kiállítás két héten át naponta délelőtt 10-től tart nyitva. dálkodásnak, a demokratikus u§yek;ket gyakorló szervek, a , működésnek, irányításnak egy- termelőszövetkezeti vezetők, a aránt elengedhetetlen feltétele, szövetkezeti tagok figyelmét. A Mégis sok szövetkezetben még további munka elvi alapját nem sikereit gyakorlattá tenni, ... , , , hogy időben tájékoztassák a valtozatlanul a megyei Partb»- szövetkezet tagságát, a gazdái- z°ttságának a tsz-demokráciá- kodással összefüggő legfonto- val kapcsolatos állásfoglalása sabb kérdésekről. Szélesíteni képezi, kell tehát azt a helyes kezde­ményezést, amely már egy sor A megyei tanácsülésen olyan gazdaságban meghonosodott, lényeges tanácsrendelet-terve- hogy a szövetkezeti tagok, a „ .. , , brigádok, üzemegységek elkép- sett meg szó, mint a zeléseit, javaslatait meghall- megye ivóvíz-szolgáltatása és a gatják. s bedolgozzák a köz- csatornázással kapcsolatos fel- gyülések beszámolóiba. Ugyan- adatok. Beszámolójelentés csak nagy hasznára válik a hangzott el a megye lakossá­vezetésnek, a közös tevékeny­ségnek, ha rendszeresen ta­nácskoznak, véleményt kérnek a tagoktól, a közgyűléseken kí­vül is. gának kereskedelmi áruellátá­sáról, s szó esett a tanácstagi akadémia megszervezéséről, a tanácstagok soron következő beszámolóiról is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom