Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

Bedolgozók panasza.,. — és válaszunk Augusztus elején nagy öröm érte az alsopetényi asszonyo­kat. A salgótarjáni Textil­ipari Vállalat sok szép hímez­ni valót hozott, s velünk be­dolgozói munkakört létesített. Ígéretet tettek arra, hogy leg­alább 10—12 évig biztosíta­nak részünkre munkát, mun- kakönyvelnket is Összeszed­ték. Ml pedig buzgón dolgoz­tunk a szinte álomnak tűnő kézimunkán. Nagyon meg voltak velünk elégedve, di­csértek és sürgettek is ben­nünket. kéthetenként hozták és vitték a készmunkát. Szeptember elején már fize­tést is kaptunk, amellyel ugyancsak mindannyian meg voltunk elégedve. Ami . ezután történt. kicsit sem olyan nagyszerű. Szeptemberben újra hoztak munkát, határidőre el is ké­szítettük. Elvitték a vállalat központjába, majd pár nap múltával egy részét vissza­hozták azzal, hogy nem meg­felelő, javítsuk ki. Kijavítot­tuk, utána nyakkendőket hí­meztünk azt is iparkodtunk szépen elkészíteni és leadni. Ennek már három hete, azóta ránk sem néztek, újabb mun­kát sem kaptunk. Most úgy érezzük, hogy a Textilipari Vállalat csak reklámot csinált az alsópetényiekből, de mun­kát nem tud folyamatosan biztosítani. Ügy érezzük, mos­toha gyerekei lettünk a vál­lalatnak, s nagyon becsapták bennünket. K. Jánosné Alsópetén,v A panasz nyomán a Textil­ipari Vállalat főmérnökét kér­tük fel a válaszadásra, aki a következő tájékoztatást ad­ta: Nincs ok az alsópetényi asz- szonyok aggodalmára a fog­lalkoztatást illetően. Ugyan­is. a jövőben még fokozottab­ban kívánjuk a munkát biz­tosítani, de ehhez először meg kell teremteni a követ­kező feltételeket. Tekintettel arra, hogy a hímzést nem tudják állandó­an biztosítani az asszonyok­nak, ezért a községi tanács vezetőivel és az iskolával tör­tént megegyezés alapján azon fáradoznak, hogy az Iskolában egy poLitechnikat teremben villanyt és gépeket szerelje­nek be, ahol az asszonyok a gépi munkát is el tudják sa­játítani. Tehát a terem meg­szerzése, illetve beszerelése hamarosan megtörténik, en­nek előkészületi munkálatai mór megtörténtek. Ezzel is mintegy folyamatos termelést kívánnak kialakítani. Sőt to- vábbmenve: a vállalat gép­kocsit szerez be, amellyel a salgótajéni telepről az anyag ki- és beszállítása lenne meg­oldva. Ami pedig a hibás termé­kek javítását Illeti, azt a jö­vőben is, ha nem felel meg a követelményeknek, minden­kinek ki kell javítani, hibás termék nem kerülhet ki a vál­lalattól. Nyúl Gyula, a vál­lalat főmérnöke befejezésül megismételte: kéri az alsó­petényi asszonyok türelmét, s mint a fentiekből is érzékel­hető, a jövőben folyamatosan, és fokozott mértékben kíván­nak számukra munkát adni. Szép tervek megvalósítói Ötödik esztendeje, tehát immár fél évtizede működik a honismereti szakkör, a ka- rancskeszi általános iskolá­ban. Tagjainak egy része év­ről évre változik, hiszen a végzősök eltávoznak. De ugyanakkor újak lépnek a helyükbe, mert mint kívülál­lók kedvet éreztek arra, hogy ők is bekapcsolódjanak az ott folyó munkába. Az elmúlt négy év alatt sok olyan feladatot megoldottak a szakköri tagok, amelyek nemcsak saját szempontjukból hasznosak, mivel tágította is­mereteiket de hasznára vált a lakóhelyüknek is. Megmen­tettek a feledés homályától sok ősi Helynevét’, az idősek- keel kihaló hátrányos hiedel­meket és más egyebet, me­lyeket itt hosszasan sorolhat­nánk. Az új tanévben — az úttö­rőcsapat programjához hason­lóan — a második világhá­ború időszaka és az azóta el­telt negyedszázad megisme­rése kutatásuk fő tárgya. Fog­lalkozásaikat munkaterv fog­ja ősszé. Szerepel ebben tár­gyi anyagok gyűjtése, vissza­emlékezések meghallgatása, a háborús cselekmények lefo­lyása községünkben, majd az új élet megindulása. A mező- gazdaság a földosztástól a nagyüzemi gazdálkodásig, a közlétesítmények számbavéte­le. A lakosság életének, fog­lalkozásának háza környé­kének alakulása a vizsgált időszakban. Feladatunk tehát széles kö­rű. ugyanakkor izgalmasnak ígérkező. Hisz’ számukra ez már nagy részben történelem. Az ifjú kutatók közül — hogy párnak a nevét említ­sük —> Pintér Sándor 7. osztályos tanuló korábban ér­demeket szerzett az időjárás­sal kapcsolatos paraszti meg­figyelések feljegyezgetésével. Bócsó Gyula kezdettől jó ada­tokat hordott össze, Szöllős Julianna neve szerepelt tavaly e lapban, mikor a NÖGRÁD munkatársai ellátogattak hoz­zánk. hogy falunkról írjanak. Bíró József, Egyed Judil, Baksa Gabriella, Barta Béla hetedikesek, Tóth Erzsébet hatodikos, avagy a legifjab­bak: Krcsmarik Alfréd, Tóth László, Vidéki Noémi, Bar- tha Lívia, Simon Zsuzsa ötö­dikesek is lendületesén láttak neki a munkának. Megér­demlik. hogy nevüket itt ol­vashassuk. A sikeres éveket — bízunk benne —, továbbiak is fogják követni. S a legjobb ered­mény az lesz, ha idősebb ko­rukban is megmaradnak e jó szándék mellett. Sz. E. "Ä tanácsadó TARTALÉKOS KATONAI SZOLGALATRA BEHÍVOTT DOLGOZO IGÉNYT TARTHAT-E KERESET (JÖVEDELEM) tr »tptíCiaC-’twrtpiz Mt’r.Tíi'iif'rÉ’UÉ'nif*) Szerkesztő' üzenetek M. Z. (Karancslapujtő): A rokkantságot a munkuképes- ség-csökkenést véleményező orvosi bizottságok állapítják meg. A bizottságok a társada­lombiztosítási kirendeltségek székhelyén levő orvosi ren­delőintézetek mellett működ­nek. Ide csak az SZTK In­tézkedése alapján lehet men­ni és az igénybejelentéshez a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat (születési anya­könyvi kivonatot) kell csa­tolni. ♦ F. -J. (Jobbág} i): Az eltartá­si szerződés jogán az eltartott­nak csak ákkot jár ingyenes orvosi kezelés éi kórházi ápo­lás, ha a tartás Ingyenes, te­hát nem ellenszolgáltatásért történik. Ellenkező esetben az esetleges gyógykezelés és kór­házi ápolás költségét az eltar­tó köteles megfizetni. * G. P. (Kisterenye): Azok a tsz-tagok, akik a tsz-nyugdíj- törvény alap j án kerültek nyugdíjba, ha a tsz-ben fizi­kai munkát vég áznék, kerese­tük nem esik korlátozás alá. m L. N. olvasónk sérelmezi, hogy katonai szolgálatra tör­tént behívása ellenére a munkáltató nem fizette meg az átlagkeresetét és tőlünk kérdezi, hogy ml ezzel kap­csolatban a jogszabály? A munkáltató olvasónkkal szemben helytelenül járt el. Ha 10 napot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálatra vonul be a dolgozó, akkor Il­letményt a hadseregtől nem kap, de a munkáltató az át­lagkeresetet, illetve az átlag- jövedelmet köteles fizetni. Tíz napot meghaladó szolgálat tartama alatt a katonai szol­riult dolgozó a fegyveres erők által folyósított Illetményben és természetbeni ellátásban részesül. Ezenkívül megilleti őt a munkaviszonya vagy szö­vetkezeti tagsága alapján a munkáltatótól, Illetőleg a szövetkezettől az átlagkerese­tének (átlagjövedelmének) mértékéig terjedő kereset-, jö- vedelemklegészítés. Tehát ha olvasónk 10 napot meghala­dóan volt tartalékos katonai szolgálatban, akkor a katona­ságtól kapott Illetmény és az átlagkereset közötti különbö­zet összegét köteles a mun­káltató kifizetni. Forduljon panaszával a vállalati munka­gálat teljes idejére a bevo- ügyi döntőbizottsághoz. AZ ÖRÖKHAGYÓ ÉLETÉBEN ADOTT KISEBB AJÁNDÉKAI BESZAMlTANAK-E AZ ÖRÖKSÉGBE? K. L. (Cered): Másodállás és mellékfoglalkozás után 10 szá­zalékos adót kötelesek fizetni a dolgozók. Ez alól akkor mentesülnek, ha fizikai mun­kát vállalnak. Ha főfoglalko­zásukban nem teljes munka­idővel dolgoznak, a mellék-, illetve másodállásban csak részben mentesülnek — a hi- áhyzó időnek megfelelően — a 10 százalékos adófizetési kö­telezettség alól. * M. R. (Nagybatony): Helyes volt a vállalat intézkedése, mert gyermeke után az érett­ségi vizsga leteltéig, legfel­jebb azonban a 19. életévének betöltéséig jogosult a családi pótlékra. Érettségi után isko­lai tanulmányok címén a gyermek után családi pótlék nem jár. # E. L. (Salgótarján): Ha a bí­róság a tartásdíjat fizetéséből letiltotta, azt a táppénzből is lé kell vonni. A vállalat intéz­kedését nem kifogásolhatja. « Ny. I. jelenleg kórházban levő olvasónk apja elhunyt. Apja életében alkalomszerűen pénzsegítségben részesítette, de most özvegy édesanyja az apai örökségből ezt a pénz­összeget le akarja vonná. Kér­dezi: jogos-e a levonás? Ha az elhunyt édesapa ré­széről az ajándékozás rend­szeresen megismétlődött és összeg szerint Is jelentős volt, abban az esetben az ösz- szes körülmények figyelem- bevételével a törvényes örök­részből (köteles részből) le­vonásba kerülhet. Egyébként azonban a köteles rész_ alap­jához nem tartozik hozzá a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék. Ami az ingóságot és a la­kást illeti, a túlélő házastárs esetében az ingóságokat álta­lában csak akikor szokták a hagyatéki leltárba felvenni, ha azt kérik. Ha ezt az öz­vegy édesanyja elmulasztotta volna és olvasónk úgy látja, hogy értékesebb ingóságok is vannak, kérheti a hagyaték leltározását, az eljárás lefoly­tatását.. Ha azonban az élet- fenntartáshoz, a mindennapi szükséglet kielégítéséhez nél­külözhetetlen holmikról van szó, akkor annak haszonélve­zeti joga az özvegyet illeti és azzal létfenntartásához szük­séges mértékben szabadon rendelkezhet. Olvasónk azt is írja, hogy az elhunyt apja barátja pe­dig jogot formál az írógéphez, ami jelenleg olvasónknál van. Mivel vitás, hogy az írógép az elhunyté volt-e, ezért a tulajdonjog kérdése csak pol­gári bíróság előtt tisztázható. i A TISZTÍTÓ VÁLLALAT FELELŐSSÉGE AZ ÁTVETT KABÄT TISZTÍTÁSÁÉRT S. G. (Nagybátony): Az iga­zolatlanul mulasztott napo­kat az év végi rendes szabad­ságból az új Mt. szerint nem lehet levonni. Válaszol az illetékes: Lesz-e segélykérő telelőn... A NÓGRÁD 1969. augusztus 9-1 számában „Erdőtarcsa csendes község” címen cikk jelent meg, mely a segélykérő telefon fel­szerelésével foglalkozik. a cikk nyomán a községi tanácsot meg­kerestem és a segélykérő, nyil­vános telefon létesítésének lehe­tőségeiről és költségeiről tájé­koztattam. Közöltem a tanács­csal, hogy amennyiben a segély­kérő telefon felszerelését meg­rendeli, illetve a költségeket vál­lalja, az állomás üzembéhelyezé- séről a negyedik negyedévben gondoskodom. Dr. Jáder Béla sk. Budapest-Vidéki Postaigazgatóság A szerk. megjegyzése: Köszön­jük a Postaigazgatóság intézke­dését, most már a községi taná­cson a sor, hogy nyilatkozzék: tudja-e még ez évben a szüksé­ges költségeket biztosítani a nyil­vános telefon felszereléséhez? S. A. olvasónk írja, hogy átmeneti kabátját, a tisztítóba adta és amiikor visszakapta, a kábáit rosszabb állapotban volt mint miikor átadta. A foltokat ugyan eltüntették, de a szövet szemmel láthatóan meglazult, egyes helyeken ko­pottnak tűnik és tartani le­het attól, hogy a tisztítás kö­vetkeztében egyes helyeken elszakad. A tisztító az ő reklamáció­ját nem fogadta el, ezért hoz­zánk fordul, hogyan téríttet­heti meg kárát a tiszti tóval? Ügyének elbírálása polgári bírósághoz tartozik. Jóslások­ba nem kívánunk bocsátkoz­ni, mert sok körülmény köz­rejátszhat abban, hogy végső megállapítható. fokon a bíróság kárát meg­ítéli-e. A jogszabályok és a bírót gyakorlat ismeretében viszont elmondhatjuk, hogy ha már eredetileg is elég használt, viseltes volt a kabát, és az átvételikor a tisztító utalt arra, hogy nem vállal a tisztításért felelősséget, mert a kabát állapota eléggé rossz, akkor kárának megtérítésere a tisztítót nem lehet kötelez­ni. Ha azonban olvasónk meg­ítélése szerint a kabát nem volt olyan állapotban, amiből arra lehet következtetni, hogy a tisztításkor az anyag tönk­remegy vagy ha olyan Is volt, de a tisztító erre nem figyelmeztette az átvételkor, akikor véleményünk szerint a tisztító kártérítési felelőssége MELYIK SZOMSZÉD KÖTELES A KERÍTÉST MEGÉPÍTENI? L. V. olvasónk írja, hogy éveken át telekhatárügyben pereskedtek szomszédjával. A békesség helyreállításának le­hetőségét olvasónk abban lát­ja, ha olyan kerítést építhet­ne, amely elkerülhetővé ten­né, hogy egymás „tányérjá­rni jogi Emléktiírán a balassagyarmati diákok Az ilyen jellegű kirándulás nem ismeretlen a Szántó Ko­vács Janos gimnázium diák­jai között: Évről évre megren­dezzük ezeket a vetélkedővel egybekötött drégelyvári túrá­kat, amelyeknek külön érde­kessége. hogy a túrák min­den mozzanatát mi, a diákok terveztük meg. A délelőtt folyamán tartot­tuk meg az úgynevezett aka­dályversenyt. amelynek állo­másain politikai, s a hadse­reggel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni, illetve kü­lönböző ügyességi gyakorlato­kat végrehajtani. Az osztályok által készített ebédhez a II./A szolgáltatta a műsort. Az otthoninál is finomabb ebéd elfogyasztása után a lányok futballmérkőzésére, majd ezt követően a tanárok— diákok „fejelésére” került sor. A kellemes időtöltésnek a hazahívó vonatfütty vetett vé­get. , A természetjáró szakkör tagjai az ünnep alkalmából a Rám-szakadékhoz tettek ki­rándulást. Szakkörünk specia­litása, hogy a túrákat mindig más és más diákpáros vezeti, így volt ez most is. Szakosz­tályvezetőnk. Mészáros László örömmel nyugtázta: jól látták el ezúttal is az idegenvezetés feladatát a diákok. Dióssy József Balassagyarmat, Szántó K János gimnázium ba” lássanak. Egy-két méter magas, tömör téglafal építése iránti kérelmüket azonban a hatóságok elutasították. Olvasónk azt kérdezi: ezzel kapcsolatban a helyzet? Az építésügyi hatóság köz­biztonsága és köztisztasági ér­aekekből hoz intézkedést a telek elkerítésére. Általában a telekre nézve a tulajdono­soknak csak az utca homlok- vonalán létesítendő kerítések­re szaib előírásokat. A gyakor­lat az, hogy az előkertes, zárt­sorú vagy féloldalas beépíté­sű telek homlokvonalán, va­lamint az oldal- és hátsó ha­tárokon áttört, alacsony léba- zatú kerítéseket szabad épí­teni. Amennyiben közbizton­sági, köztisztasági vagy köz­rendezési érdekből szükségét látja az építési osztály, el­rendelheti tömör kerítés fel­húzását is. Kerítésépítési kötelezett­ség esetében minden telektu­lajdonos a teleik homlokvona­lán, továbbá az útról nézve, a telek jobb oldali határvona­lán és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalhatártól szá­mított fele hosszán köteles a kerítést saját költségén elké­szíteni és fenntartani. NÓGRÁD — 1969. október 9,, csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom