Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

JÁTÉK A táplálkozás tudománya Mil eszünk, hogyan eszünk Nógrádban? Természetvédelem ^A*'VVVV\A/\AA/WVWVWV^\AAAí,/\A^VVWVW^/V\A^VWV^VW\/\A^WVV\A>i1/WW^ Védett madaraink A csíz Sokak állítása szerint ez a ezért nem tartozik a közön nyait. A hegység tönkjei 400— madár Salgótarján környékén is költ. Ezt az állítást kényte­len vagyok megcáfolni, azért, mert a csíz téli vendég. Igaz, találtak már fészkelve ha­zánkban is, de csak a Bükk- fennsíkon és Sopron kör­nyékén. Ezt a kis madarat nem kell különösebben be­mutatni, mivel kedvelt kalit­kamadár. Nem szépségéért, hanem változatos szép éneke miatt tartják fogságban. A hímnek melle citromsárga, A holló „Ritka mint a fehér holló” tartja a szólás-mondás. Ma már nem csak a fehér, de a fekete holló is nagyon ritka. Hazai viszonylatban a Dunán­túlon és a Bükk-hegységben költ néhány pár. A múlt év őszén megjelent néhány pél­dány vidékünkön is. így a Medves fennsíkon két pél­dányt, a Báma és Mátrano- vák között, a Hegyeske fö­lött pedig egyet figyeltem meg. Tudomásomra jutott, hogy a nyár folyamán az egyik bár- nai vadász egy nap alatt ket­tőt is lőtt. Ezúton szeretném vadászaink figyelmét felhív­ni arra, hogy a holló „szigo­Erdei szürkebegy Téli vendégeink gyakori, de ritkán látható madara az er­dei szürkebegy. Kedvelt tar­tózkodási helye a bozótosok, élő ösvények és sűrű bokros helyek. Színe: a verébéhez hasonló, de könnyen megkü­lönböztethető a szürke színű begyéről, valamint vékony cső­réről. Hazánkban nagyon ke­Királyka A közhiedelem szerint a leg­kisebb madarunk az ökörszem. Pedig nem így van. Téli ven­dégeink közé tartozik a ki­rályka, amely kisebb az ökör­szemnél, súlya mindössze 5—6 gramm. (Az ökörszem súlya 6—10 gramm között mozog.) A késő őszi, téli erdőben elég gyakran kerül szem elé ez a parányi kis madár, amint örökösen mozogva, ágról ág­ra szökkenve szedegeti a vé­kony ágak és tűlevelek közötti rovarokat, lárvákat és petéket. Színe zöldesszürke. Köny- nyen felismerhető a fejtetőn levő sárga „koronáról”. (Nevét A Mátra és A Mátra kedvelt kiránduló helye a megyénkben élő ter­mészetjáróknak. Éppen ezért Ismertetjük az éghajlati viszo­Miért nincs televízió a Dél-afrikai Köztársaságban? séges színű madaraink közé sem. Súlya 12—14 gramm. Fészkét a magashegységek lú- cosaiban. sokszor 2Ö—25 méter magasságban, elnyúló ágak vé­geire rakja. Őszi és téli itt-tar- tózkodása idején, kisebb-na- gyobb csapataival főleg ége­resekben lehet találkozni ve­lük, amint az égertobozokban levő magvakat szedegetik. Kedves kis madár, védett ma­daraink közé tartozik. rúan védett madár”, mert rendkívül kevés van belőle. Ez a madár mindenevő, tápiá* léka nagyjából megegyezik a dolmányos varjúéval, örven­detes, hogy az utóbbi hetek­ben ismét öt példányt figyel­tem meg a Medves fennsík fölött. Valószínű két öreg és három fióka volt. Kérem va­dászainkat ne lőjék le ezt a rendkívül ritka madarat, in­kább kísérjék figyelemmel előfordulási, a nyári időszak­ban pedig a költési helyüket. Fészkét pedig ne hagyják há­borgatni! vés marad vissza költésre. Ezek a sűrű, fiatal fenyevesek- ben költenek. Nyári, költési időszakban még nem talál­koztam vele. Táplálékát ta­vasztól őszig apró csigák és rovarok, később különféle magvak, főleg erdei gyommag­vak alkotják. Védett mada­raink közé tartozik. is innen kapta.) A magas hegységek iucosaiban költ, így nálunk költésére csak néhány pár marad vissza, magasabb hegyeink fenyveseiben. (Bükk- fennsík). A téli itt-tartózkodá- sa idején, gyakorisága által haszontétele már számottevő, ezért védelem alatt áll. Ke faja ismeretes: a sárga és a tüzesfejű királyka. A sárga fe­jű a gyakoribb. Tüzesfejűi eddig egy ízben sikerült meg­figyelnem, amint a Zagyva- patakban fürdött két példány. Mi is védjük ezt az örökmoz­gó, parányi, kis, hasznos ma­darat! az időjárás val több a csapadékos idő mini az Alföldön, vagy a hegy lá­bánál. A Kékes-tető évi kö­zéphőmérséklete 6 Celsius fok. Legmelegebb hónapja a július, 16 Celsius fokká!. Jellemző a Mátrára, hogy csúcsain télen akárhányszor több a napsütés, mint ugyanakkor az Alföldön, vagy Budapesten. Ez az időjá­rási jelenség a fordított hőmér­sékleti állapot. A csapadék legbővebb júniusban és janu­ár-februárban. A két utóbbi hónapban legtöbb esetben hó esik, ami téli sportolásra igen alkalmas. Különösen a me­gyénkhöz eső északi oldalakon kiváló a téli sportolási lehető­ség. Sokat vagy keveset eszünk? Megfelelő-e a táplálkozásunk? Mennyiben segíti elő a hely­telen táplálkozás a betegsé­gek kialakulását? Megannyi kérdés, amely a ma emberét foglalkoztatja. A statisztika tudományának van egy érde­kes ága, a háztartás-statisz­tika. Szigorúan tudományos alapossággal dolgozta fel. hogy miből mennyit fogyasz­tunk. mit vásárolunk gyak­ran és melyek a leginkább felhasznált élelmiszerek. Va­gyis mit főzünk gyakran és mit kevesebbet. A táplálkozásban egy orszá­gon belül is vannak jelentős eltérések. Más ételek jellem­zik Baranyát, Szabolcs-Szat- márt, másfélét fogyaszt Vas vagy Borsod megye. Ami bennünket leginkább érdekel az. hogy melyek Nógrád me­gye lakosságának táplálkozási jellemzői? Ezzel az izgalmas témával foglalkozik immár évek óta dr. Körmendi Zsuzsa orvosnő. Nézzük meg tehát közelebbről, mit eszünk, hogy eszünk Nógrádban? Szalonna és görhe Hogy a mához eljussunk- nézzük meg először a múltat. A leírások múzeumi adatai ékes bizonyítékul szolgálnak, milyen volt évtizedekkel ez­előtt a táplálkozás. Az egy­kori leírásokban ez áll: -.a nógrádi palóc középmagas, inkábbb szikár mint köpcös ember. Hangulatvilágának alapja a vidámság. és a lép- ten-nyomon előtörő jókedv.” Pedig erre a jókedvre kevés oka volt, mert nagy többsé­gük bizony nagyon szegényen élt. És ez a táplálkozásán is érződött. Nyáron a legna­gyobb mezőgazdasági munkák idején a nógrádi parasztem­ber a következőként élt: A hajnali felkeléskor egy kevés kenyér és egy deci pálinka. Reggelire megint csak kenyér szalonnával — ha volt — vagy leves. Ebédre két tál étel- leves és valami sűrű fő­zelék vagy helyette főtt tészta. Uzsonnára kenyér szalonnával, vacsorára leves- vagy megint szalonna. Hús ritkán került az asztalra. Té­len bab. krumpli és sült tök járta. A módosabbaknál divat volt a rántottéban sült nyűk, a kalácsok és tésztafélék. Minden családban gyakori „menü” volt a krumplibuk­ta. a kukoricalisztből készült gombóc, görhe és puliszka. A zöldfőzelékeket nem is­merték, de nem is szerették. Ke^és a fej es tejtermék A felszabadulás / után Nóg­rád megyében a lakosság fog­lalkozásának megoszlásában sok változás történt, ami lé­nyegesen befolyásolta a táp­lálkozási viszonyok alakulá­sát. 1949-ben az összlakosság közel 50 százaléka mezőgaz­dasági munkás volt. Ez a szám 1960-ban már 30 szá­zalékra csökkent. Ugyanakkor az iparban dolgozók száma emelkedett, és vele együtt nőtt a közlekedésben, keres­kedelemben és más közszol­gáltatásban levők száma is. A lakosság munka és életfor­mája tehát megváltozott. Hogyan tükröződik ez a táp­lálkozásban? Az élelmiszer­bolt-hálózat gazdagodott ez új élelmiszerek és ételek megismerését eredményezte. A változatosabb táplálkozást le­hetővé teszi az átlagkerese­tek növekedése, amely az igényeket is magasabbra he­lyezi. Érdekes, hogy az el­múlt öt évben szinte ugrás­szerűen emelkedett a munkás- — de főként a paraszti ház­tartásokban az egv főre eső közel hatezer a paraszti .csa­ládokban majdnem hat és fél ezer forint jut egy-egy családtagra. A háztartás-sta­tisztika adatai szerint az élet­taniig nagyon nélkülözhetet­len fehérjéket — amelyek főként a tejben és a hús­ban találhatók — tartalma­zó élelmiszerek fogyasztása emelkedett. De még így is nagyon kevés tejet iszunk. Nógrád megyében egy főre 78 liter tejfogyasztás esik, ami pontosan 10 literrel ke­vesebb az országos átlagfo­gyasztásnál. Hasonló a hely­zet a parasztcsaládoknál és még messze vagyunk attól a mennyiségtől, amely tudomá­nyos megállapítások szerint ideális lenne. De keveset fo­gyasztunk tejtermékekből is. Érdekes, hogy tejszínből és túróból ugrásszerűen emel­kedett a vásárlási kedv. Szo­morú képet mutat viszont a sajtfogyasztás. Az egy főre eső átlag még a fél kilót sem teszi ki. Nem árt megemlíte­ni, hogy az elmúlt napokban a kedvezményes sajtvásár al­kalmával a kereskedelem dolgozóinak tapasztalata sze­rint jelentősen emelkedett a különböző sajtokat vásárlók száma. A tojásfogyasztás — bár évről évre emelkedik — még mindig alacsony. Keres©*« o mirelit A második fontos fehérje­forrás a hús. A hús-, hentes­áru- és baromfifogyasztást vizsgálva megállapítható a növekedés. A hentesáru terén — és ez érdekes — a falusi lakosság fogyaszt többet, az egy főre eső átlag 17 kilo­gramm. míg az országos átlag- fogyasztás csak 15,4 kg. Fontos, főzéshez szinte nélkü­lözhetetlen a zsír és az olaj. Szeretjük túlzsírozni az éte­leket. Ezt mutatja, hogy sok disznózsírt vásárolunk. De egyre inkább elterjedt az olaj- és margarinfogyasztás, ami az ésszerűbb táplálkozásra mutat. A száraz tészta, liszt és egyéb őrleményekből a me­gyei átlagfogyasztás megfelel az országos átlagnak. Nógrád megyében kereset­tek a mélyhűtött készítmé­nyek. A legkapósabb a mély­hűtött főzelék, gyümölcs és egyéb félkész étel. A városi lakosság mellett vásárolják a falusiak is. Annál is inkább, mert a megyében aránylag kevés üzletben lehet ilyen mirelitárukat kapni. Évről évre többet vásárolunk a konzervfélékből, a befőttek­ből. készételekből, s ez ugyan­csak az ésszerűbb, táplálkozást ra vall. Itt inkább már olyan problémák mutatkoznak, hogy a konzervekből elég kicsi a választék. De kapós a • gyü­mölcs is. természetessé vált, hogy az iskolásoknak tízórai­ra egy-egy almát vagy kör­iét. is tegyenek a táskájukba. Bár egyelőre még több zsírt és tésztafélét fogyasztunk mint tudományosan előírják, mégis — a statisztika szerint egyre jobban és okosab­ban táplálkozunk Nógrádban. Cs. É. A nógrádi vár Nograd község, a megye név­adója. egyike a környék leg­régibb településeinek. Anony­mus írja: ..Árpád vezér taná­csot tartván sok katonát had­ba küldött, hogy Gömör és Nógrád népét hódítsák ne­ki . . ’ Valóban Nógrád és kör­nyéke rögtön a honfoglalás idején fontos településnek szá­mított. a X században épült a vár és a körülötte elterülő vi­dék az első királyi megyék kö­zé tartozott. A vár maradványait a falu felől kényelmes sétaúton köze­líthetjük meg mintegy 20 perc alatt, hiszen tulajdonképpen a falu közepén áll. Északi és nyugati pereme igen meredek, legfeljebb hegymászók kísérle­tezhetnek vele. Miközben fel­felé kapaszkodnak a hegyolda­lon, elgondolkozhatnak rajta: miért éppen erről az oldalról ostromolták a törökök a várat. Fenn a hegytetőn széles térség fogadja a látogatót. Innen szép kilátás nyílik a környékre. A várból csak kevés maradt meg. A szikla árka is betömődött már az idők folyamán. Néhány csúcsíves ablak faragott kö­vét, egy kandalló főcsatorná­ját láthatjuk és maradt egy ke­rek védőmű-szakasz is. Látha­tók a védelmi öv kőkeretű ka­pujának egyes részletei is. Bá­thory Miklósnak 1483-ban vé­sett vörös márvány címerét a törmelékben találták meg, ez ma a balassagyarmati Palóc Múzeum egyik ékessége. Áll azonban még a kör alakú ka­puerőd, a bar bakán, s legjel­legzetesebb a mutatóujj szerű­en magasba nyúló öregtorony falsarka. Ez ma a nógrádi vár­rom ismertetője, messze kör­nyékről látszik. Emléktúra a Pilisbe Minden esztendőben no- vefrlber 7-én az ország ter­mészetjáró szakosztályai a Pi­lisbe zarándokolnak. Több ez­ren keresik fel a hegynek azt a nyergét, ahol néhány szov­jet katona hősiesen feltartóz­tatta a Budapest irányában el­lentámadásra felsorakozó né­met egységeket. A szovjet ka­tonák hősi halált haltak. A harcok színhelyén emlékmű­vet emeltek. November 7-én az emlékművet megkoszorúz­zák, hogy leróják a hősöknek járó kegyeletet. Nógrád me­gyét ezen a találkozón már ha­gyományosan az SBTC termé- szejtáró szakosztálya képviseli. A szakosztályban már meg­kezdték az előkészületeket a túrára. A terv szerint a hegy­ség lábáig autóbusszal men­nek, onnan gyalog indulnak a helyszínre, hogy Nógrád me­gye háláját is leróják. Pályaválasztási napok A KISZ Nógrád megyei bi­zottsága és a megyei tanács az idén is megrendezi a me­gyei pályaválasztási napokat. A terv szerint, november 12—22 között Salgótarjánban és Balassagyarmaton kerül sor azokra az eseményekre, amelyek jó kihasználásával a pályaválasztási napok ered­ményesen segíthetik a megye munkaerő-gazdálkodást, a fia­talok elhelyezkedését. A prog­ramban ezúttal is terveznek kiállításokat a megyei üze­mek termékeiből, üzemlátoga­tásokat a tanulók részére, szakmunkás- és diáktalálko­zókat, amelyek elősegíthetik a pályaválasztást. Csakúgy mint tavaly, az idén is arra számí­tanak, hogy az iskolák igazga­tói, tanári testületéi nagy ér­deklődési mutatnak a pálya­választási napok eseményei iránt, munkájukban jól fel­használják ezt a lehetőséget is. 900 méterrel vannak magasab­ban mint az Alföld síkja. Ég­hajlata a síkvidéktől igen el­ütő és változatosabb. Sziget­szerűen emelkedik ki a kör­nyezetéből és különféle szelek­nek áll az útjába. A Mátrában a déli, délnyugati, tehát az At­lanti-óceán felől érkező légtö­megek visznek csapadékot, de évi csapadékátlaga kevesebb a B ükkénél vagy a Börzsönyé­nél. A legutóbbi tudományos felmérések szerint 600—75C milliméter. A hegytetőkön jö­Afrika leggazdagabb orszá­gának, a Dél-afrikai Köztár­saságnak máig sincs saját te­levízióadója. Az állam fajül­döző vezetői attól tartanak, hogy a televízió esetleg alá­ásná az apartheid ideológiá­ját. Számukra még az erő­szak kultuszát széles körben propagáló nyugatnémet és amerikai televíziós műsorok is elfogadhatatlanok. P. Me- yemék, a Dél-afrikai Köztár­saság rádiójának elnöke sze­rint külföldön „a mai napig is liberális szellem hatja át a televíziót”. élelmiszer-átlagkiadás. A munkáscsaládoknál átlagban Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek, időjárás. — 8.20: Bohémélet — részletek Puccini operájából. — 9.00: A műhelyben beszélik. I. rész. — 9.15: Porter zenés játékai­ból. i. Kánkán. — iO.03: Az NDK kultúra hete. — 10.25: Szimfoni­kus zene. — 11.30: Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Laka­tos Sándor népi zenekara ját­szik. — 13.15: Válaszolunk hallga­tóinknak: — 14.00: Bellini a ka­lóz — jelenet. — 14.18: Az élő nép­dal. — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.10: Kóruspódium. — 15.20: Ma­gyar századok. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.05: Két ver­senymű. — 16.48: A műhelyben beszélik. 111. rész. — 17.05: Kül­politikai figyelő. — 17.20: Bárdos Lajos köszöntése. — 17.54: Van új a Nap alatt. — 18.09: Az NDK kultúra hete. -- 19.25: Bobby So­lo énekel. — 19.48: Lemezek közt válogatva. . . — 20.28: Népdalcso­kor. — 21.03: Visszhang. — 21.33: Farkas Gabi és lleintje énekel, a Rokokó-együttes játszik. — 22.20: Kot kantáta. — 23.12: Népdalok. — 0.10—0.25: Operaáriák. P1CTÖFI RÁDIÓ: 8.05: Lakatos Antal népi zenekara játszik, Cse- kc Júlia és Kovács Lajos énekel. (ísm.) — 9.00—10.00: Ezeregy dél­előtt. . . — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Két quintett. — L3.05: Házunk iája. — 13.25: Balett-szvit. — 14,00—18.00: Kettőiül hatig. — 18.10: Ki volt a magyar tanáruk? — 18.22: Mozart: Don Juan. — 21.52: Atlasz. — Világgaz­dasági figyelő. — 22.12: Tánczene. — 23.10: Kamarazene. TELEVÍZIÓ: 9.00: Műsorismerte­tés. — 9.01: Ki volfy dr. Sorge? — 11.10—11.40: Horgászat kedvteics- ből. — Finn kisfilm (isin.). — 17.58: Műsorismertetés- — 18.05: írók, könyvek, kritikusok. — 18.15: Zenei figyelő. — 18.55: Esti mese. — 19.05: A Teleimpex különkiadása Jugoszláviából. — 19-34: Provence daltelt mezői. . . — Boldizsár Iván útijegyzete. — 20.00: Tv-híradó. 20.20: Az arany meg az asszony. — Tv-já- ték. — 20.55: AC Milan—Estudian- tes labdarúgó világkupa döntő közvetítése Milánóból — a szünet­ben tv-híradó 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.05: Ka­tonák műsora. — 18.30: A kassai stúdió műsora. — 19.00 és 22.45: Tv-hírado. — 20.55: AC Milan— Estudiantes La Plata labdarúgó világkupa közvetítése. — 8.45: Tallózás a világsajtóban. 6 NÓGRÁD — 1969. október 8., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom