Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
A Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói, 7-es sz. üzemegységében szabják, varrják a munkavédelmi ruhákat Fotó: Koppány Kitüntetett népművelők A népművelési gondjai nem működik a rádió stb. S ez bizony rövidebb-hosszabb (in- a kább hosszabb) ideig így van egyes falvakban. — Természetesen, a gondok Ügy érzem, az osztály kol- tosodott szemlélet elleni küz- lektívája érdemelte meg a ki- delem azonban nem könnyű, tüntetést — szabadkozik Mól- Szerencsére nem jellemző nár Béla, a Pásztói járási Ta- járás minden községére, nács VB Művelődésügyi Osztá- A pásztói járásban is meg lyának népművelési felügyelő- történt az intézményhálózat új felsorolása ellenére hangsu- je beszélgetésünk kezdetekor, besorolása. Tapasztalat szerint lyozni szeretném, hogy az in- — A vb vezetőivel, s az ősz- — s a meglevő gondok ellenére tézményhálózat fejlesztését fo- tály minden egyes munkatár- is — sikerrel. Molnár Béla lyamatkent szabad csak felfog- sával teljes egyetértésben dől- népművelési felügyelő inkább ni, s ennek szellemében lehet gozunk, a gondokat közösen a hálózat továbbfejlesztéséről és kell munkálkodni a dolgo vitatjuk meg, az öröm mind- beszél. kon. annyiunk öröme. Molnár Béla szerény fiatalember, a Szocialista kultúráért kitüntetésre azonban mindenképpen büszke lehet. Mosolyog, miközben mondja: — A feleségem szintén idén lett kitüntetett pedagógus, nem sok ez egy kicsit egy családban? A kitüntetésekről Nemrégen voltunk ZaláMolnór Béla 1966 augusztu- ban, ahol a klubkönyvtárháló- sat<M tevékenykedik népműye- zatot mint az intézményháló- lesl telugyelokent a járási ta- zat alapsejtjét, valóban szépen kialakították és felszerelték. nacson. dig is Munkájával már ed- elismerést vívott ki. Véleményem szerint azonban Egyébként ének zene és törro.nűio»v% Irnc T n Ti *-1 r* IÍ7VI on 1 on Zalában is hiányoznak a művelődési központok, sőt továbbmegyek, a körzeti intézmények. Szerintem a hálózatfejlesztés- nek az az útja a szerencsésebb, , tehat ne amjkor többoldalúan fejleszessék több szó, inkább a nép- tünk. Ezt a gyakorlatot szeret- . művelési felügyelő munkájáról nénk követni a pásztói járás- kan a második évfolyamot veg- beszélgessünk, arról sziveseb- ban is Az átsorolásokat egyéb- Egyébként filozófiából szeben szól. ként mi időben végrehajtot— Két gondunk van. Az el- tuk is van azonban egy , , , . múlt evekben mindenekelőtt megoldatlan problémánk. Azo- Nagyon varom hogy Poszton egységessé kellett tennünk az kon a helyeken, ahol a müve- megépítik ezt a hazat, bar meg irányító apparátuson belül a lődési otthon építésébe annak n,e™ kezdtek el. Ha maganmuvelodesüggyel való foglal- idején pártbizottság is „be- eleiemről beszelünk, úgy ez a kozást. Bizony eay-ket szót __legnagyobb vagyam. A pászt ói lakás. ténelem szakos tanár. Jelenleg Jobbágyiban lakik, onnan jár be munkahelyére. A népművelési kiegészítő szakmai vizsgát tavaly tette le, hasznosnak tartja. Jelenleg az esti egyetem politikai gazdaságtan szaretne majd szakosodni. — OTP-lakásra fizettünk be. kozást. Bizony egy-két szót szaj|t»> esetenként nehézségbe kellett szóim arról is. hogy ütközik a part tulajdonában nemcsak az oktatásügy tartó- levő partklubhelyiségek igényzik egy járás muvelodesugyé- bevétele a KISZ vagy egysze- be, hanem a népművelés is. rűen a ^ fiatalsága, lakos- Termeszetesen, ezzel mindenki részéről. Természetesen, tisztában volt eddig is. Azon- ezekben a helyiségekben ez- ban a gyakorlati tevekenyseg- után is fenntartanánk a pártben ez a szemlelet nem min- ren<jezvények előjogát. Arról dig érvényesült. Azóta fugget T. E. EUIég mindig kísért Az új mechanizmus a vállalati nyereséghez kapcsolta az egyének és kollektívák anyagi érdekeltségét, fokozottabban ösztönözve ezzel a jövedelmezőség emelésére, a piacképesebb termékek gyártására. Ennek megvalósítása érdekében olyan munkafeltételeket és ösztönzőket kell kialakítani, melyben a dolgozók képességeiket jobban kibontakoztathatják és a jobb munka elismerése, a magasabb jövedelemben is kifejezésre jut. > Az elvek és a gyakorlat Megyénk üzemeiben az előbb említett helyes elvek alkalmazásában, a végzett munkával arányos bérek kialakításában csak a kezdeti lépéseket tettük meg. A vállalatok egy része felismerte a jobb bérpolitika szükségességét, sok helyen intézkedéseket is tettek a legjobban megfelelő bérformák bevezetésére. Hatásaként a tervezettnél kedvezőbben alakult a nyereség, növekedett azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek az előző évinél nagyobb felosztható részesedést értek el, átlagban 16—18 százalékkal fizettek többet a dolgozóknak. Megfelelően növekedtek a munkabérek is. Tiszteletre méltó erőfeszítések történtek az építőipari és a kereskedelmi vállalatoknál, az átlagkeresetek növelésében. A béremelésre fordított összegekből arányosan nagyobb részt kaptak a fizikai dolgozók, a termelésben helytállók. Eredményeként egyes területeken csökkentek a béraránytalanságok, emelkedett a magasabb szakértelemmel rendelkezők jövedelmi színvonala. Jó dolog az is, hogy a bér- fejlesztésre szánt összeg nagyobb részét a mozgóbérekre fordították, s ezzel is jelezték-: ily módon kívánják elismerni a gazdaságosabb munkát. Mindez persze nem jelenti annak elfeledését, hogy a nyereséget elsősorban' a személyi bérek növekedése segítheti elő a legjobban. Jelenleg több akadály tornyosul a célokat jól segítő anyagi ösztönzési rendszer érvényesülése elé. Számos üzemben él és hat a vezetők és dolgozók között az egyen- lősdi szemlélet. Ez főleg a munkabérek, prémiumok és jutalmak kiosztásakor jelentkezik. Sokan társadalmi igazságtalanságot vélnek a végzett munka alapján végrehajtott nagyobb fokú differenciálásban. Pedig a szocialista elosztás elveinek és a termelés fejlesztésének ez felel meg a legjobban. A me£ nem értés otai és következménye Milyen problémák jelentkeznek megyénk üzemeiben ? A bérekben ma még nem tükröződik eléggé az a különbség, amely az egyes emberek teljesítménye és szorgalma között fennáll. Ez elsősorban a becsületes dolgozóknak nem tetszik! Az esetek nagy többségében kiindulópontja a nagy fokú munkásvándorlásnak is. Mivel a gazdasági és szakszervezeti szervek a bérfejlesztés végrehajtását nem kísérik kellő figyelemmel, néhány üzemiben jelenleg bérmegtakarításról beszélnek. Ezt az utolsó negyedévben akarják felhasználni. Köztudott, hogy ebben az időszakban már közel sem fejt ki olyan ösztönző hatást mint az év elején. Gyakori dolog, hogy a termelési struktúra változásával egyidőbén nem igazítják a bérezést a megváltozott feltételekhez, nem végzik el a szükséges n orma ka rban tartás t. Emiatt sóik vita, meg nem értés van a dolgozók és vezetők között, káros következménye pedig a lazuló munkafegyelemben jelentkezik. Kedvezőtlenül befolyásolta az üzemi bérszínvonal alakulását a túlórák száma. Egy év alatt 7—8 százalékkal emelkedett megyénk üzemeiben. A bérfejlesztés egy részét a túlórákra fordították. Ez nem célszerű, mert semmiféle ösztönző hatást nem biztosít. Gátat vetni ennek a jelenségnek csak úgy lehetséges, ha a szakszervezeti bizottságok arra szorítják a gazdasági vezetést, hogy megfelelő munka- és üzemszervezési intézkedéseket tegyenek, jobban gazdálkodjanak a létszámmal. Az üzemek egy részében továbbra is megoldatlan a kiemelkedő munkát végzők fokozottabb díjazása, a juttatásoknál a nagyobb differenciáltság A gazdasági és szak- szervezeti szervek tetézik ezt a mulasztást azzal, hogy titkolják: ki, miért kap többet. Pedig a nyilvánosság e tekintetben is nagy erő. Ha a dolgozók látják, hogy érdemes jobban dolgozni, ha tudják ki, miért és mennyi bért kaphat. kevesebb lesz a félreértés. a panasz, eredményesebben küzdhetünk az egyenlős- di szemlélet ellen. Jó légkör — megfelelő hatáskör Az ösztönző bérformák alkalmazása azonban nem old meg minden problémát. Szükség van a jó üzemi légkör kialakítására, ami fontos előfeltétele az aktív termelőtevékenységnek. Ez többféleképpen érhető el. Legfontosabb, hogy jól szervezett legyen a munka, megfelelőek legyenek a munkakörülmények, s ezt kell kiegészíteni a céltudatos, következetes vezetési módszereknek. E gondolatkörbe tartozik az üzemi jogkörök további növelésének szükségessége. Vonatkozik ez a bérfejlesztésre is. A művezető és a műhelybizottsági titkár sokkal jobban el tudja dönteni, hogy melyik dolgozónak mennyit ér a munkája mint a főművezető vagy az osztályvezető. Intézkedései azonban nem lehetnek ellentétben a vállalat céltudatos bérpolitikájával, sőt annak megvalósítását kell elősegíteniük. Más szóval: a dolgozóknak időben kell megismerni feladataikat és azt, hogy azok teljesítése esetén miként alakulhat jövedelmük. Solymosi Imre . , .. ,, . ,. ... , lenne csupán szó, hogy amikor íemtett népművelői statust sze- a pártszervezet nem veszi függetlenítettünk jggnybe a helyiséget, azok ne s más eredme- lezart saobák legyenek, hanem dicsekedhetnénk. _ a. reztünk, népművelőt, nyékivel is aicseiveaneuiemv. helyi népmúveiés számara Azt hiszem nem érdektelen ar- jjOZ2(j^grhető klubok. Ebben ról is beszélni, hogyan valósul egyébként a járási pártbizottmeg járásunkban a művelődés sag„aj egyetértünk, de a falusi egységes tanácsi irányítása a parttitkárokat esetenként nem művelőd es pohtikai irányelvek- tudiuk meggyőzni. nek megfelelően. Ha a mostani " . gondokról akarunk szólni, úgy Wgy véljük, ez nemcsak a ez a legnagyobb gondunk, pásztói jarasban gond, hanem Ugyanis itt-ott még baj van a megye más községeiben is az egységes tanácsi irányítás előfordulhat Az úgynevezett körül. Tudniillik a községek- allasfoglalas e helyisegekben sok személy, sok szerv kel kapcsolatban világos, meg egymás mellett (néha egymás kell nyitni okét a helyi nepmu ° ... . ... , , , trolóo cv.im-jir'Q tprmp.i7pt.pspn í ellen) tevékenykedik, a sok bába közt így könnyen elvész a gyerek. A népművelés tervezésével már sehol gondunk. A községekben azonvelés számára, természetesen a programok pontos egyeztetésé- vel. A pártklubokat valóban nincsen több községben lezárják, s kihasználtságuk valóban vitára b^n míg úgyaiu:sak elevenen adhat okot. Ezt el ^erűiéi az intézmény- illetve „ren- Kozsegenkent a helyi sa- dezvényközpontú” szemlélet. A jatessagoknak me^teloen len- testületi üléseken pedig ugyan- dezm kell e pioblemat.) csak egy régi rossz gyakorlat- A következő gond, amelyről tál találkoztam több helyen is. Molnár Bélával beszélgettünk, Tanácsülésen például így kéz- a járás intézményhálózatának denek egy hozzászólást. „Én ellátottsága. Minimális és álap- ugyan nem voltam ott, de hal- vető felszereléssel a járás va- lottam, hogy ez vagy az van lamennyi intézménye rendel- a kultúrházban.” Véleményem kezik. Sőt, az ellátottság álta- szerint a hozzászólónak erről Iában és látszólag jó. Azért nem hallani kell, hanem igen- látszólag, mert igen sok he- is ott kell lennie a művelődési lyen használhatatlan állapot- otthonban. Egy-egy megcson- ban áll a televíziós készülék, Kommunista műszak A műszakiak kezében vakolókanál Az újságok hasábjain az egyik legjogosabban felvetett, s ugyanakkor — gyakorisága folytán — a „legunalmasabb” téma az építőipar tevékenységének bírálata A sok eredménytelen cikk láttán néha már úgy érezte az ember, hogy az építőipariak szinte csak azért olvassák el ezeket az írásokat, hogy aztán a munkaidő alatt szép kényelmesen megvitassák, alaposan megkritizálják és jól kinevessék. m , Mégis: van új a nap álatt. Megyénk egyik építőipari vállalatának műszaki gárdája ahelyett, hogy jó nagyokat mulatott volna az egyik építkezés elmaradását szóvá- tevő cikkünkön, felkerekedett és önkéntes munkájával — hét üdvözölni a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnak azt a kezdeményezését. hogy a vezetőgárda — mű-, építés- és osztályvezetők egyaránt — egy szabad hétvégét feláldozva járultak hozzá egy épület — a balassagyarmati új általános iskola — elkészülésének előbbreno- zatalához. A 32 műszaki szakember — majdnem mind kommunista — két nap alatt, száztíz százalékos átlagteljesítményt nyújtva elvégzi egy kétszintes ^épület teljes homlokzat- vakolását. Ez azt jelenti- hogy nemcsak nyolcórás munkaidejük . alatt, hanem azon túl is érzik a rájuk nehezedő munka, a közvélemény előtti helytállás súlyát. Akarja-e a partner 7 A Nógrádi Szénbányák termelésének több mint felét a Magyar Villamos Művek használja fel. Az elsősorban energetikai szenet termelő mizserfai bányaüzem és Ti- szapalkonya, valamint a Mátravidéki Erőmű között speciális fordakocsik közlekednek. Ezeket a vasúti kocsikat állítólag más célra nem szabad felhasználni. Mizserfálnak ez a megkötöttség eddig általában mindig előnyt jelentett, hiszen ütemesen fogadták azt a szénmennyiséget, amit szállítani tudtak. Köztudott, hogy a partnerság kétoldalú kapcsolatot jelent. Ezúttal sajnos, csak egyoldalúvá vált. A Magyar Villamos Műveknek az eredeti igénynél több szénre lesz szükségük, s ezt már bejelentették. A Nógrádi Szénbányáknak többel kell termelniük, mint amennyit az eredeti tervben megszabtak számukra. Mindez szinte egyértelműen előírja, hogy a két vállalat segítse egymást a gondok megoldásában. Szombaton ennek az ellenkezője történt. A Nógrádi Szénbányáknál ugyanis szeretnék kielégíteni a többlet- igényt. A két vállalat közölt közlekedő fordakocsikal meg is rakták, útnak is indították, azonban szombaton — valószínűleg szabad szombatot tartottak az Erőműnél — kocsi alig érkezett vissza. Egész nap akadozott a kocsiellátás és a tárolási helyek megteltek. Amiért szombat délután nem kaptak vissza a bányák fordakocsit, Mizserfán az egész műszakon át tétlenségre kárhoztatták a bányászokat. Most már köztudott az országos szénínség. A kérdés csupán az: csak a bányászok gondja ez? Vagy a partnereké is? Két ember közül ha az egyik akar valamit, a másik nem, még nem biztos, hogy az elsőnek erőfeszítését siker koronázza. B. J. vakolókanalat, lapátot Azt jelenti, hogy magukénak ragadva a ceruza — s a toll féleségek forgatásától elpu- hult kezükbe — hozzájárult az épület mielőbbi átadásához. Félretéve azonban a humoros hangot: csak örömmel leérzik a párthatározatot, mely szerint az iskolát a gyerekek érdekében a város felszabadulásának 25. évfordulójára- december 9-re át kell adni. B. L. Frontbrigádok ! „Csatlakozunk a felhíváshozH Az elmúlt héten látott napvilágot az országos felhívás, hogy ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulóját kimagasló munkasikerekkel. A felhívás megyénkben is nagy visszhangra talált, többek között Kecskés Sándor 57 tagú szocialista frontbrigádja is csatlakozott az országos felhíváshoz és versenyre szólította a vállalat szocialista brigádjait. A Kecskés-brigád vállalta, hogy december 20-ra teljesíti éves tervét és ezenkívül 220 tonna szenet ad a népgazdaságnak. A szén minőségének javítása érdekében vállalják, hogy csökkentik a megengedett palalartalmat robbanóanyagból a normához viszonyítva hét százalékot megtakarítanak és ezáltal elérik, hogy több lesz az általuk kitermelt darabos szén, ami egyébként keresett a piacon. A technológiai előírások fokozottabb betartásával pedig csökkentik a balesetből kieső műszakok számát. Kecskés Sándor szocialista frontbrigádja Szorospatakon versenyre szólította a többi frontbrigádokat. NÓGRÁD i- 1969. október 8., szerda I
