Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

Alapos, átfogó vizsgálatokra törekszünk Interjú tír László Istvánnal, a megyei l\EB elnökével Az elmúlt félév során a Nógrád megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság fontos — az üzemeket, gyárakat, termelő­szövetkezeteket, illetve a la­kosságot érintő — témakö­rökben folytatott vizsgálato­kat. A megyei NEB belekap­csolódott az országos vizsgá­latokba is. A közelmúltban értékelték az elmúlt félév munkáját. Felkerestük fír. László Istvánt, a Nógrád me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökét, hogy tájékozta­tást kérjünk a végzett mun­káról. . — Először arra kérnénk választ, hogyan értékeli a megyei \ÉB első féléves munkáját? — Kezdetben arról kelle­ne beszélni, hogy a megyei tanács által jóváhagyott mun­katerv szerint dolgoztunk. A munkaterv készítését széles körű tájékozódás előzte meg. Itt mindjárt hozzáfűzöm, hogy a munkaterv összeállításához sok segítséget kaptunk a pártbizottságtól, a megyei ta­nácstól. valamint a szakcso­portoktól. — Ebben a félévben a múlt évhez hasonlóan — főképpen az új gazdaságirányítási rend­szer célkitűzései határozták meg munkánkat, amelynek el­végzéséhez nagy segítséget adtak a bizottságunk mellett működő szakcsoportok. Jelen­leg nyolc szakcsoportunk mű­ködik. ezek közül a közle­kedési szakcsoportot az el­múlt félévben, a jogügyi és közérdekű bejelentések szak­csoportját pedig a közelmúlt­ban szerveztük meg. Dicsé­ret illeti a szakcsoportok munkáját, mindig elvégezték a megszabott feladatokat. — Két nagy mezőgazdasági jellegű vizsgálatot folytattunk. Vizsgáltuk a gyenge és ked­vezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek helyzetét, vala­mint a talajvédelem és mező- gazdasági vízgazdálkodás le­hetőségeit. Ugyancsak fontos­nak tartom azt a széles körű vizsgálatot, amelyet az üzemi belső tartalékok feltárása, va­lamint az üzemegészségügy helyzetével kapcsolatosan tar­tottunk. Közérdekű vizsgála­tunk volt a szénellátá:?, a ma­gánlakás-építést. befolyásoló tényezők, valamint a szolgál­tatások helyzete, összesen ki­lenc vizsgálatot és négy tá­jékozódást végeztünk, vala­mennyi átfogó jellegű volt. Ebben minden szakcsopor­tunk. valamint kétszázhar­mincnyolc népi ellenőr vett részt. Vizsgálataink hatékony­ságát mutatja, hogy négy esetben fegyelmi vizsgálatot, öt esetben kártérítést, egy esetben szabálysértést, három esetben pedig az állam javára történő visszatérítést kezde­ményeztük. Négy esetben me­rült fel a vizsgálatok során alapos gyanú bűncselekmény­re, ezt további nyomozásra át­adtuk a rendőrségnek. — Miként alakultak a népi ellenőrzés, valamint a tanácsok és tömegszerve­zetek közötti kapcsolatok, megfelelően segítették-e az említett szervek a népi el­lenőrzés munkáját? — Erre kedvező választ ad­hatok. A tanácsokkal jó a kapcsolatunk’. Ezt mutatja, hogy az elmúl*. írlévben több közös vizsgálatot végeztünk a Szakszervezetek Megyei Taná­csával, a nőtanáccsal, vala­mint a Vöröskereszttel. Mun­kakapcsolatunk szorosabbá vált, a vizsgálatok lefolytatásánál konkrét segítséget kapunk. Sikeres volt például az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelettel végzett vizsgálatunk, amelyet a széneílátássul kapcsolatban végeztünk. Az együttműködés főként a minőségi kifogások elbírálásával kapcsolatban ho­zott eredményt. Ezeket a kö­zös vizsgálatokat a jövőben is folytatjuk. — Milyen tapasztalato­kat szereztek a vizsgálatok során a gazdasági reform érvényesüléséről az üze­mekben, gyárakban, illetve termelőszövetkezetekben? — Általában az a tapaszta­latunk, hogy az üzemi veze­tők megértették a mechaniz­mus célkitűzéseit, de nem minden részletét alkalmazzák megfelelően, illetőleg nem él­nek azokkal a lehetőségkkel, amelyeket az új gazdaságirá­nyítási rendszer biztosít. Pél­daként említhetem a létszám- és az átlagbér-gazdálkodást. A vizsgálatok során azt ta­pasztaltuk. hogy a műszaki fejlesztéssel, valamint a gyárt­mányfejlesztéssel nem foglal­koznak kellően. De a vizsgá­latok nyomán az is felmerült, hogy egyes közgazdasági sza­bályozók nem a kívánt irány­ban ösztönzik a vállalatokat. Tapasztalatunk szerint a ter­melőszövetkezeteknél a va­gyonvédelemmel és a pénzgaz­dálkodással kapcsolatosan, il­letve az állami támogatások igénybevételénél mutatkoznak hiányosságok. — Véleményünk szerint a népi ellenőrzés tenni­valói gyarapodtak. Miben látja a Népi Ellenőrzési Bi­zottság elkövetkező szerve­zeti és ellenőrzési felada­tait? — Azzal kezdtem, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottságom általános, illetve több ágazati területen végeznek vizsgála­tokat. A jövőben arra törek­szünk, hogy minél több gaz­daságpolitikai elemzőmunkát végezzünk. Ez megszabja, hogy a bevont népi ellenőrök szak­mai felkészültségét javítsuk. Ennek érdekében havonta megrendezzük a népi ellenő­rök fórumát. De nagyobb nyilvánosságot kívánunk adni a végzett munkának is, hogy a megye lakossága értesüljön a vizsgálatok eredményeiről. Itt említem meg, hogy a népi ellenőrzés munkáját nagyban elősegíti az újonnan megszer­vezett Salgótarjáni járási­városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság létrehozása. Bár egye­lőre helyhiánnyal küzdünk, remélhetőleg ez a problémánk hamarosan megoldódik. Azzal fejezném be a beszélgetést, hogy a továbbiakban is szá­mítunk a lakosság támogatá­sára vizsgálataink során. Az elmúlt félévben például 66 be­jelentés érkezett hozzánk, amelyeknek nagy része köz­érdekű dolgokra hívta fel a figyelmet. A bejelentések kö­zül mindössze hat volt név­telen, a többit névvel és cím­mel ellátva küldték el, ez a bizalom megszilárdulását je­lenti. A bejelentéseket minden esetben kivizsgáltuk, illetve ha szükségesnek láttuK, átad­tuk az ellenőrzésre jogosult szerveknek. Ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kíván­juk és ebben nagyon sokat segíthet a népi ellenőrzésnek a megye lakossága. Cs. (E. Kulturális életünk feltételei A Művelődésügyi Minisztérium 105/1968-as rendeleti alapján Nógrádban is megtörtént a művelődési otthon jel­legű intézmények besorolása. Ennek alapjai) érdekes össze­vetéseket lehet tenni. Megállapítható: nem büszkélkedhe­tünk azzal, hogy a népművelés előtt álló feladatokat a me­gyei intézményhálózat optimálisan meg tudja valósítani. A 12H intézményből mindössze 3.2 százaléknyi művelődési köz­pontot tudtak esak kialakítani a szakemberek. A kulturális intézmények 26,2 százaléka művelődési ház. 28,6 százaléka klubkönyvtár. Az intézmények 42—43 százalékát nem tar­tották besorolásra alkalmasnak. Ez a szám óriási problé­mát jelent megyénkben. A be nem sorolt és az ellátatlan községek együttesen a lakosság mintegy 30—33 százalékára terjednek ki, ami 10—15 ezer lelket jelent. Nógradban ez jelentős szám, figyelembe véve a megye 236 ezres lélek- számát. A szakembereknél is felve­tődött már régebben a kér­dés, hogyan lehetne a jelen­legi állapoton javítani. Fel. tétlenül arra kell törekedni, hogy egyrészt az ellátatlan te­lepüléseket a jövőben ellás­sák. (Még olyan jelentős te­lepülés mint Rétság* is ellá­tatlan!) Másrészt a be nem sorolt intézményeket alkal­massá kell tenni a besorolás­ra, egyben az előttük álló feladatok végzésére. Ez csak társadalmi összefogással old­ható meg a megyében. A be nem sorolt intézményeknél igen jelentős anyagi ráfordí­tásra lenne szükség. Egy-egv járási szakigazgatás nem tud- já önállóan, a rendelkezésre álló keretekből ezt megvaló­sítani. Nagyon szép kezde­ményezés ezzel kapcsolatban a zsunypusztai, ahol a terme­lőszövetkezet közel 90 ezer forintos beruházással klub­könyvtárat épített a 180 la­kosú településnek. Jó kezde­ményezéseik találhatóak a pásztói járásban, ahol na­gyon intenzíven hozzáfogtak az intézményhálózat rendbe­tételéhez, korszerűsítéséhez. Ezt gyakorlatilag maguk a községek kezdeményezték. Nagyon helyes és jó kezde­ményezés Szirákon a minta- klubkönyvtár kiépítése, úgy­szólván községi erőből. De említhetnénk még egy—két községet. Az lenne a célsze­rű, ,ha ezek a példák az egész megyében elterjednének. Né­hány tapasztalatcsere, népmű­velők és a tanácsi apparátus számára gyümölcsözőbb kap­csolatok kiindulópontja le<- hetne. Nógrád megye a kisközsé- ges megyék közé tartozik. Sok az 1000—1200 és az ezer lélek alatti község. Ez azt kívánja, hogy a körzeti intézményhá­lózatot fejlesszék a közeljövő­ben. De a 26,2 százalék mű­velődési ház kevésnek bizo­nyul a fejlesztéshez. Erre építve a szakemberek nem tudják bevezetni a körzeti rendszert, bármennyire sze­retnék és kívánnák is. Ehhez tartozik még az is, hogy a nagyközségekben kialakítható művelődési központok száma a többi intézményhez viszo­nyítva elenyésző. Ennek az arányszámnak a növelése is komoly feladatot jelent. A következő lépést az intéz­ményhálózatok ellátottsága jelenti. A jónak mondható in­tézmények mintegy 57 száza­léka nem rendelkezik mini­mális és alapvető felszerelés­sel (tv, rádió) sem. A másik ilyen probléma a felszerelés előteremtése A szakemberek előzetes számítása szerint egy kiindulási alapot figyelembe véve mintegy 7 és fél, 8 mil­lió forintra lenne szükség ah­hoz, hogy a legfontosabb fel­szerelést biztosítani tudják. Nyilvánvaló, hogy ez sem megyei, sem járási keretből nem oldható meg. Ez is — mint az előbbiek — csak tár­sadalmi összefogással és tár­sadalmi segítséggel. Megyénk valamennyi köz­sége termelőszövetkezeti köz­ség. Termelőszövetkezeteink között egyre kevesebb a gyenge tsz. Termelőszövetke­zeteinknél jelentős összegek halmozódtak fel egyrészt tar­talékban — ez a tsz gazdál­kodását dicséri —, másrészt pedig a kulturális célokra fordítható összegeknél. Na­gyon helyes lenne, ha terme­Miskolcon, a Petőfi tér melletti temetőt Deszkatemetőnek ne­vezik. A közelben levő Te­temvári Református Egyház- község lelkipásztora, Szilágyi István így mondta el a te­mető kialakulásának és a templom építésének történe­tét, amint alább következik. (Ez azért érdekes, mert a mai miskolciak közül is ke­vesen tudják, hogy mi, ho­gyan, miért történt, s a te­mető és a templom mikép­pen jutott érdekes, szokatlan nevéhez.) Fouyeretur’ny a lutrin — Az úgy volt — kezdte —, hogy az 1650-es évek tá­ján, a mai templom helyén egv fából épült ravatalozó állt. Ezt a kezdetleges kis házacskát — mivel körülötte elkezdtek temetkezni, s a kunyhónyi kis ház egyre na­gyobb fontosságra tett szert — 1724-ben megnag.vobbítot­'ák, és kőalapra helyezték. Ebben az időben, vagy vala­mivel utána történt, hogy egy miskolci gabonakereskedő, ítoíó István — mint a fáma tartja — a lutrin megütötte a főnyereményt. Aztán a sok pir.zhez hozzátette a magáét is és a ravatalozó helyén csupa- csupa deszkából templomot emeltetett. Ám, nem elégedett meg ennyivel, alapítványt Is tett. A templom fenntartásá­ra több házának jövedelmét áldozta, s egyebek közt így rendelte: ha a templomot ja­vítani kellene vagy újjáépí­teni, csak fából, deszkából le­gyen az. Eqy pillantás a szomszédba DeszkatemetSben deszkatemplom firtatása már a hozzáértő tu­dósok dolga. Egyébként a kö­zelmúltban a szlovákiai Fel- sőszemeréden is talált egy po­zsonyi egyetemi hallgató né­hány sornyi rovásírásos szö­veget, amit a már nagyjából ismert betűk alapján, köny- nyen meg tudtak fejteni. —, fában szegény ország let- nők tervei szerint felépítet­tünk. tek az új templomot, székely De mindegy, ez volt az stílusban, mai minéműségé- örökhagyó kívánsága és ezt ben. Közben azóta is köréje respektálni kellett. A temp- temetkezett Miskolcon, aki lom, amli ekkor már Deszka- református csak tehette Kovósírá­Súlyos kikötés volt ez, mert közben — mint ma mondjuk templomnak, » temetőt meg róla Deszkatemetönek nevez­tek, 1937-ben használhatat- feketével lanná lett. Akkor még telt szöveg áll. az alapítványból, hát Szeg Tebenned bíztunk eleitől INvakvájfÓ Ult'8 fogva, Uram, téged tartottunk S most térjünk vissza a hajlékunknak. Deszkatemplom környékére. A rovásírásról még csak Érdemes, mert története van annyit, hogy erdélyi eredetű, itt minden kőnek, minden kapavágásnak. Már az egyházközség neve is meghökkentő: Tetem vári Egyházközség. Tetemvár; ugyan mi lehel ez? Egyik verzió szerint a mai Deszkatemető környékén föl­delték el a török időkben a csatában elesetteket, A közös sírt sánchalommal kerítették körül, ezt nevezték Tetemvár­nak. Mások másképpen tud­ják. Ügy, hogy a magyarság ősi életében Itt lettek volna a tetemrehívások. Történé­szek dolga eldöteni mi az igazság, bizonyára meg is tet­ték. És a Nyakvágó utca? Nos, ezen a környéken végezték ki a bűnösöket, nyakazták le. akiket lenyakazásra ítéltek. Így kapta az itt húzódó utca ezt a zord nevet. Aztán a ne­vet valaha, nem is oly rég, valaki túlságosan kegyetlen­nek találta, s Pallos utcára ,,enyhítette” ... Akárhogy’ is volt, a halot­tak a halottakat hívták. 6s Petőfi szikár kis szobra a te­mető alatt, a mindenkit bé- , , .. . késen befogadó, ’ valaha volt' Itt lelte e sorok írója azt ma mar ismerjük az abc-jét. tömegsír emlékét idézi a sírt, amelyen a bevésett, Egyik érdekessége, hogy — is festett rovásírás szinte a kiírni íráshoz hoson- Kussinszky Endre Az írás — ami loan — néhány betűt össze­lőezövetkezeteink nagyobb akarással, elgondolással segí­tenék a művelődési otthonok hálózatának kiépítéséi. fel­szerelését. Nyilvánvaló, hogy cserébe a népművelésnek is segítenie kell a termelőszö­vetkezeteket a szakképzés le­bonyolításában. az általános műveltség emelésében. Az anyagi lel tételekből ki­indulva tehát az intézményi ellátottság, valamint a fel­szerelésben problémák miatt a művelődési otthonok nem tudják betölteni azt a funk­ciót, amelyre hivatottak és nem tudják ellátni kultúr­politikai feladatukat. A tár­gyi ellátottságnak sók köze van a személyi ellátottsághoz. Megyénkben ötvenszázalékos fluktuálódás tapasztalható a tiszteletdíjas népművelőknél. Nem jobb az arány a függet­lenítetteknél sem. Egy—két stabil pont van a megyében: Szécsény, Balassagyarmat. Pásztó — a megyei intézmé­nyek figyelembevétele nélkül. A népművelés előtt napja­inkban egyre inkább a kis­csoportos formák, a kisebb közösségekkel való foglalko­zás áll előtérben. Nem vitás: kisebb csoportokkal intenzí­vebb nevelői tevékenységet lehet végezni. Nyilvánvaló, hogy az előbbiekben, említett objektív feltételek és a nagy­méretű fluktuáció miatt ez sem alakulhatott ki megfele­lően a megyében. Ami a pén­zes rendezvényeket illeti, azok érdekesen, de ellentmondóan jelentkeznek. Vannak közsé­gek, ahol a bevételek nem csökkennek, továbbra is „áll­nak a bálok”, járnak a szín­házak, ORI-rendezvényeket tartanak, amelyekből a kul- túrházak még saját bevételt is szereznek. A másik oldalon viszont, ahol a népművelők szigorúbban tartják magukat, igen. tiszteletre méltó felada­tukhoz, ott már kevésbé je­lentkeznek ezek az anyagi források. Ezeken a helyeken feltétlenül állami támogatásra vannak utalva és adott eset­ben társadalmi segítségre. A népművelési munkában az előbbi problémák révén és egyéb okok miatt is, a közép- korosztály teljesen hiányzik. A húszévesektől a negyven­éves kordákig a népművelés nem tarthat számot ezekre az emberekre. (Ez a tény is egy újabb cikk írására lenne al­kalmas!) Gyakorlatilag tehát két póluson jelentkezik és csapódik le a népművelési foglalkozásokon résztvevők szarna. A nyugdíjkorhatár előtt álló és a nyugdíjas kor­osztály, valamint a tanuló- ifjúság körében. Ahol az is­kola vezetője, mintegy a falu kulturális életének irányítója is és jól megfogja az iskolán kívüli tevékenységet, ott igen hasznos népművelési munká­val találkozhatunk. Ez a munka abban is segíti a fia­talokat, hogy áz Iskola elvég­zése után az iskolán kívül is megtalálják helyüket a köz­ség társadalmi életében, Molnár fcsoll Fotópályázat A Népművelési Intézet a műj- velődésl otthon mozgalom hm szadik évfordulója alkalmát bői fotópályázatot hirdet t> művelődési otthon Jellegű ta­nácsi és szakszervezeti intéz­mények épületét, helyiségeit, ft bennük folyó különböző műf velődési és művészeti, moz­galmi tevékenységet, rendez­vényeket. szolgáltatásokat p fotóművészet eszközeivel bér­mutató fényképfelvételekre. A felvételek elbírálásakor előnyben részesülnek a z utóbbi évtizedekben épített vagy felújított, az újszerű nép­művelési foglalkozásokat, ap ifjúság, a szocialista brigádok a munkásszállások és a tsz-«' kulturális életét bemutató feli vételek. A jeligés pályázató^ bárki részt vehet. A felvétele­ket 18x24 cm-es nagyításban december 15-ig kell beküldeni a Népművelési Intézet címére, halmy Bálint városi főmér- jelenti: jobbijól balra olvasandó ezt írva. mintegy szójelet is al­kothat, Dehát ennek további NÖGRAD — 1969. október 1„ szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom