Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-31 / 253. szám
Zárt ablakok Mát r akeresztesen Mátra keresztesen, a Mátrába vezető út egyik szakasza más- l'él évvel ezelőtt megcsúszott. Azóta bár Hatvan előtt terelőtábla van, a gépkocsivezetők ezt nem veszik figyelembe, hanem a falu egyetlen utcáján járnak, ahol másfél év óta se nappal, se éjjel nem lehet az utcára nyíló ablakokat kinyitni a porfelhő miatt. Ilyen szűk utcában közlekednek a gépkocsik Víg Sándoréknál. mint elmondották, vagy hajnali három óra után. vagy egyáltalán nem lehet a lakás uteafelőli ablakát kinyitni. A gépkocsik megengedhetetlen tempóban közlekednek, s így állandóan porfelhőben úszik a község A Hídépítő Vállalat végzi a megcsúszott úton a munkálatokat, Jelenleg szántóbordát és keresztirányú szivárgót készítenek. A nyáron állt a munka, csak szeptemberben kezdték el — az utolsó pillanatban... (Koppány György felvételei) Csatlakoztak a inunkaverseiiyliez A járás termelőszövetkezeteiben tevékenykedő szocialista brigádok, munkacsapatok tanácskoztak tegnap Rétságon. Az összejövetelt a járási pártbizottság, valamint a Palóctáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége rendezte. Devcsics Miklós, a járási pártbizottság első titkára előadásában a járás mezőgazda- sági fejlődését értékelte. Elmondotta, hogy az előrehaladásban jelentős szerepük van a szocialista brigádoknak, munkacsapatoknak. A továbbiakban azokat az objektív és szubjektív tényezők szerepét hangsúlyozta, amelyek a szocialista brigádmozgalom erőteljesebb fejlesztéséhez szükségesek. A több mint harminc szocialista címért küzdő brigád, munkacsapat tevékenységének eddigi tapasztalatait Bállá Mihály, a Palóctáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének képviselője elemezte. A jelenlevők figyelmét három olyan lényeges területre hívta fel, amelyek fejlesztése nemcsak a népgazdaságnak fontom, hanem a termelőszövetkezeteknek is hasznos. Mint mondotta, a baromfitenyésztés továbbfejlesztéséhez a járásban adottak a lehetőségek. A jelenleginél nagyobb erőfeszítéseket kell azonban tenni a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére és a korszerűség követelményeinek megfelelő géppark kialakítására. A vitában felszólalt többek között a nőtincsi Néphadsereg Termelőszövetkezet gépesítési brigádvezetője. Felhívással fordult a szocialista brigádokhoz, munkacsapatokhoz, csatlakozzanak a jubileumi munkaversenyhez. Több és eredményesebb munkával ünnepeljék a nagy évfordulókat. A nőtincsi traktorosok vállalták, hogy teljesítik tervüket. A munka során különös gonddal ügyelnek a minőségre, a költségek csökkentésére, az anyagtakarékosságra. A termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetője a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére, különösképpen á tejtermelésre hívta fel a figyelmet. A több és jobb minőségű tej sokat segít a lakosság ellátásában, magasabb jövedelmet jelent a közös gazdaságoknak is. A nőtincsiek versenyfelhívásához a járás valamennyi szocialista brigádja csatlakozott. A bánya legfiatalabb munkahelye Utoléri magát a kistoronyéi vegyesüzem AZ ÉV ELEJÉN átszervezéssel hozták létre a kistere- nyei vegyesüzemet. Több irányú munkája mellett legfőbb tevékenysége a faipari termelés fokozása a Nógrádi Szénbányák keretein belül. Ma már 762 tagú létszámából 405 fő dolgozik faipari termelésen. Ha az üzem mai munkáját valaki értékelni akarja, nem hagyhatja számításon kívül azokat a gondokat, amelyekkel az üzemnek meg kellett küzdenie az indulástól eddig. Az új fűrészcsamök az év eleje helyett február végén kezdett termelni. A várt új gépek helyett egy régi „Herkules” gatterrai kezdték meg a munkát. Igaz, volt egy Petőfibá- nyáról kapott gatteris, de több hónapos javításával sem értek vele célt. Félretették, helyette házilag gyártottak egy új gattert. Ez a Hessz-féle gép azóta beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kiszolgáló gépeket csak áprilisban, májusban tudták üzembe helyezni. A technikai feltételek hiánya önmagában is elmaradáshoz vezetett, de ennek más oka is volt. Az átszervezéssel átkerült létszám összetételénél fogva sem volt valami ütőképes. Űj terület, új munkakör és bizony, a betanuláshoz is idő kellett. Gond, probléma ma is akad bőven. Nehéz például az anyag- mozgatás. A vagonok kirakásához, a készáru berakásához nincsenek modern gépek, szállítóeszközök. Lassan kopaszodó diófák. Népmesébe illő fehér házikó a domb aljában. Távolból a Karancs csúcsa látszik. Balázs Lajos 57 éves nyugdíjas bányász beindítja a Ca- lypso-magnetofont. Közben sajnálkozik, hogy rossz mindkét lemezjátszója. László Imre hangja csendül fel a 20-as évekből: „Vecsernyére szól a harang...” Őszülő hajú, mozgékony, szemüveges ember. Szenvedélye a zene. Népdal, magyarnóta, cigánydalok között él — teljesen egyedül. Több mint 2000 hanglemezt gyűjtött eddig össze. Utolsó fillérjét is kiadta, ha valahol régi lemezre bukkant. — Gyermekkorom óta bolondja vagyok a zenének — fogalmazza a magyarázatot. Csákánytól a kottafejekig — ez a rejtélyes út érdekel. — A „Vadvirág"-ban 15 Bárhogy vesszük, termelést akadályozó tényező az is, hogy az üzem egyetlen telephelyén sem történt gondoskodás még a legszükségesebb szociális, kommunális feltételekről sem. Az öltözés. fürdés, az étkezés, sőt még az ivóvízellátás is megoldásra váró gond. Olyan gond, amelynek megoldása nem tűr sok halasztást. A MOSTOHA körülményekről nem lehet megfeledkezni akkor, amikor arról van szó, hogy ebben az üzemben mégis sikeres erőfeszítéseket tettek az eredeti éves terv teljesítéséért. Az elmúlt háromnegyed év alatt csaknem 32 millió forint árbevételt ért el a vegyesüzem kollektívája, csupán 2 és fél millióval kevesebbet az eredetileg tervezettnél. Az utóbbi hónapok eredményei pedig arra engednek következtetni, hogy az év végéig még ezt az elmaradást is behozzák. Negyedévről negyedévre tanultak saját tapasztalataikból és a tanulságot hasznosították az üzem- és munkaszervezésben. Az eredményes munkát dicséri, hogy költségszintjük a tervezettnél kedvezőbben alakult. Végső soron a tervezett 360 ezer forinttal szemben 437 ezer forint többletnyereséget értek el. Gondjaik a már említetteken kívül is vannak. Salgótarjáni üzemükben például olyan gatter dolgozik, ami 12 éve látott főjavítást. Itt a többi berendezés is elavult, felújításuk annyira költséges lenne, hogy nem éri\ meg. Év végére ezt a ! Kétezer hanglemez éves koromban már szerepeltem. Majd jött az akkor divatos többi népszínmű: Sárga csikó, Falurossza, Legény- furfang, Piros bugyelláris. Estefelé pedig Karancsal- ján a Schwarcz-féle kocsmában nótáztak, danolásztak, egy-egy kisfröccs mellett. Észrevétlenül a zene varázsa alá került. Dehát nem minden muzsikaszerető ember kutat megszállottként régi hanglemezek után! — Van már ennek húsz éve is talán. Pesten az unokanővéremnél megismerkedtem egy hölggyel. Tudok régi szép lemezekről, de ez drága mulatság — figyelmeztetett. Az telepet megszüntetik, az erőket átcsoportosítják Kistere- nyére, illetve a zagyvái rakodón kialakított ládaüzembe. Kevesebb telep. könnyebb üzemszervezés Terveik vannak. Elsősorban a fűrészáru-termelésnél keletkező melléktermékek feldolgozásában látnak nagy lehetőséget. A félkészáru-termelés- től egyre inkább a készárutermelés felé törekednek, ami nemcsak újabb foglalkoztatási lehetőséget ígér, hanem jobb. gazdaságosabb munkát is. A munkaerővel is voltak gondok, de ma már biztosítottnak látják a törzsgárda kialakulásának feltételeit. A faipa ri tevékenységen dolgozók több mint fele már két évnél régebbi munkás, bár ez az iparág új a vállalatnál. A hosszabb ideje itt dolgozók — igaz kisebb a kereset, mint a bányában volt — megtalálják számításaikat, mert nemcsak saját maguk, de családtagjai: számára is van kereseti lehetőség. Ez egyébként a szemléletváltozásban is lemérhető, mert ma már egyre kevesebb az egyéni gond és több a közösségé, az egész üzemé, amivel foglalkoznak a dolgozók. A NEHÉZ gondokkal küzdő kezdet után egyre inkább utoléri magát a Nógrádi Szénbányák legfiatalabb üzeme. Az év hátralevő hónapjaiban még az elmaradás behozása kíván tőlük nagyobb erőfeszítéseket, de a jövő évre is bizakodva készülnek, ami jobbnak ígérkezik az ideinél. B. J. nem, érdekel, hogy mennyibe kerül — válaszoltam neki. Hát így kezdődött. A tiszta szoba egyik oldalán magds lemezállvány. Három polcort osztályozva, albumokban elhelyezve szuny- nyadnak a nóták. Törülgeti, simogatja a fekete lemezeket, olykor korongra teszi őket „Kóstolgatja”, mint borissza a hegyek levét. Vajh, mit rejtenek a vastag albumok? — A Columbia Records-cég 20—30-as évekbeli lemezeit tartom igen sokra. A „Mű- vészmuri”-ban Fedők Sári és Király Ernő mulat. Sok a betyárnóta, cigánydal, népdal is. Ráérő estéken felballag három-négy barátja apró házikójába. Egykor együtt legény- kedtek. A lemezek dallamára dalolgatnak. mulatgatnak, észre sem veszik, hogy megcsapja őket régmúlt ifjúságuk szele.. . Rozgonyi István \/>xvwvvw\/\*V»A/WW\xvvv\^VV%A<'V'-'vvo/V''vv«A/\>vv<vv^VV'vv'VWVA/v'VV'V\xv\<A/vv»^ Odakinn már sötétedik, villanyt gyújtanak a helyiségben. Szorgos kezek elrendezik még az asztalterítőt, helyre igazítják a hamutartókat, kedves, barátságos szobát varázsolnak a megyei nőtanács irodahelységéből. Vendégeket várnak, idős, nyugdíjas asszonyokat. Nem kell soká várakozni, a vendégek pontosak. Szépen felöltözve, kis izgalommal jönnek, de a feszültség pillanatokon belül feloldódik. Ebben a korban már csaknem minden gond közös: húzza az idő a lábakat, nem akar mozdulni az a fránya derék, beteg a kisunoka, bútorra gyűjtenek a gyerekek. Szívesen, türelmesen hallgatják egymást, nincs sietős dolga egyiknek sem. Szendvicses tálak kerülnek az asztalra, többen jókedvűen mondogatják: hívjatok meg máskor is! A megyei nőtanács azért hívott meg tíz salgótarjáni nyugdíjas asszonyt, hogy élet- körülményeikről, gondjaikról kérdezze őket. S az egykettőre kialakult baráti légkörben őszinte a szó. ÖZV. M. S-NÉ: — Amikor megkaptam a meghívótokat, készítettem otthon egy kis könyvelést. Itt van, elhoztam. Nem olvasom fel az egészet, unalmas lenne, csak a végösszegeket: bevétel 460 forint, ez a nyugdíjam, kiadás 520 foTízen a asztal rint. De ez utóbbit nagyon szűkén mértem, ebben igazán csak a nélkülözhetetlen kiadások vannak. Nyolc gyereket neveltem, én fel kedveseim, nem is mondom, hogy rossz gyerekek, de szép, nagy családja van mindegyiknek, örülnek, ha azt el tudják látni. Rám már nemigen jut. Egyik lányom szokott karácsonyra ruhaneműt küldeni, ez a kardigán is tőle van. Több néni közbeszól: — Hát bizony, igaz a mondás, egy anyának nem sok a nyolc gyerek, de nyolc gyereknek már sok egy anyát eltartani! ÖZV. M. S-NÉ tiltakozik: — Nem úgy van az, jó gyerekek az enyéim! Csakhát nekik sincs fölös pénzük ... ÖZV. P. A-NÉ folytatja a sort: — Nekem is nagy a családom, én hét gyereket neveltem. A nyugdíjam 500 forint, tüzelőt a bányától kapok, és mindent, amit csak szemem szám megkíván, a gyerekeimtől. Nem ismerem, mi az a „nincs”, boldog anya vagyok. Engem nem, kellett volna idehívni, nekem nagyon terített körül jó gyerekeim vannak. Amíg fiatalasszony voltam, sokat nélkülöztem, most azon vannak a gyerekeim, hogy annak még az emlékét is elfelejtsem. Bólogatnak, helyeselnek az asszonyok: —De jó érzés is ilyesmit hallani! Nugdíj, gyerekek. E körül forog minden baj, gond, meg öröm is. ÖZV. K. E-NÉ: — A gyerekemmel együtt lakom, de nem jó ez így. Külön életük van nekik is, nekem is, s ha együtt vagyunk, csak elkerülhetetlen, hogy bele ne szóljunk egymás dolgaiba. Nagyon szeretnék egyedül lakni, dehát még a fiatalok is olyan nehezen kapnak lakást! Meg aztán a 622 forint nyugdíjamból még én segítem őket, így hát nekem már nemigen jut. Nem jó ez így, nem jó ... ÖZV. J. J-NÉ: — Bizony aranyoskáim, én sem igen egyezem a fiatalokkal. Egy lakásban lakunk, amikor ösz| NÓGRAD m 1969. oki szeköltöztünk úgy ígérték. ől< fizetik a teljes lakbért, de az ígéret csak két hónapig tar- zott. Ha takarítani kell, akkor az egész lakás az enyém, ha meg vendégek jönnek a gyerekekhez, legjobb lenne, ha köddé válnék. Persze van nekik is gondjuk-bajuk éppen elég, nem mondom én hogy nincs... S ha már igy van. mit csináljunk? Csak együtt kell maradni továbbra is. . Mennyi a valódi sérelem, s mennyi a vélt, kiJudja. Menynyi az igaz öröm, s mi az. amit akarva megszépítenek, pontos határt húzni talán ők maguk sem tudnának. Igaz. a csendes, nyugodt öregségei sokhelyütt háborítják a törekvő fiatalok, akik szűkebb családjuknak élve, olykor megfeledkeznek az anyáról. De az is igaz, hogy nem kevés azoknak az idős embereknek a száma sem, akik hántást vélnek ott is, ahol csak szere- tetet, gondoskodást erezhetnének. Nyugdíj, gyerekek — a magas kor éveiben e körül forog már minden. És sok múlik a fiatalokon, hogy a megfáradt asszonyoknak csak tiszta örömet szerezzenek. Szénái Márta 31., péntek 3
