Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

Takarékossági világnap 1924-ben három világrész: Európa, Amerika, Ausztrália, 28 országának megbízottai jöt­tek össze Milánóban és meg­alapították a Takarékpénztá­rak Nemzetközi Intézetét. A tanácskozás utolsó napját a takarékpénztárak közös ünne­pévé nyilvánították. Ez a kongresszus határozta el azt is, hogy október 31-én minden év­ben takarékossági világnapot rendeznek. Hazánkban a há­ború utón 1965-ben rendezték meg először, majd utána min­den évben rendszeresen a ta­karékossági világnapot. Takarékosság — gondtala­nabb élet az egész világon — ez ennek a napnak világszerte a jelszava. Százmilliók legfőbb óhaját fejezi ki ez a jelszó és kicsendül belőle az emberek­nek a nyugodt, gondtalanabb élete, a béke iránti vágya. Ta­karékoskodni csak békében le­het és nyilván az életünk is csak úgy gondtalanabb, nyu- godtabb, ha nem kell félni a háború borzalmaitól. Megyénkben is újabb és újabb dolgozók lépnek be azok tábo­rába, akik a takarékoskodás jelentőségét felismerték. Ez a tábor évről évre növekszik. Je­lenleg megyénkben több mint 70 ezer takarékoskodót tartunk nyilván, akiknek összesen 534 millió forintját őrzik betétben. A lakosság zöme tisztában van azzal, hogy nem a pazar­lás, nem a mának élés, hanem a takarékosság biztosítja a család anyagi alapját, jövőjét, maradandó, értékesebb cikkek beszerzését. Jóllehet ma már ez a gondolkodás van túlsúly­ban, azonban mégsem mond­hatjuk általánosnak. A takarékossági világnap egyik elsőrendű célja tehát, hogy azokat a családokat is megnyerje a pénztakarékosko­dás gondolatának és gyakorla­tának, akik még nem élnek be­osztó életmóddal, noha anyagi helyzetük megengedné a ki- sebb-nagyobb mértékű taka­rékoskodást minden különö­sebb áldozat nélkül is. Alig van olyan család, amely rövidebb-hosszabb ideig tartó takarékoskodás nélkül tudna megszerezni tartós ja­vakat, lakást, lakberendezést, autót, motort stb. Példaképpen érdemes említést tenni arról is, hogy csupán csak ebben az évben a Takarékpénztár 58,5 millió forint összegű segítsé­gével 848 család épített vagy vásárolt új otthont magának. Különböző tartós fogyasztási cikkek vásárlására, valamint mezőgazdasági kölcsönként 14 877 személy összesen 62,5 millió forint összegű hitelben részesült, A pénzzel való takarékosság társadalmi ügy, társadalmi kérdés, mivel népgazdaságunk célja az életszínvonal emelése, amit azonban a család nem ér­het el takarékoskodás nélkül. De nem utolsósorban azért is társadalmi ügy a pénztakaré- koskodás, mert a betétállo­mány növekedése nélkül nem volna lehetőség arra, hogy évről évre több hitelt folyósít­son az Országos Takarékpénz­tár. A takarékossági világnap­nak nem is az a legfontosabb célja, hogy csak ezekben a na­pokban emelkedjék a betétál­lomány, s váltson minél több család új betétkönyvet vágy toldja meg újabb összeggel 'régebbi betétjét. Inkább az a cél. hogy a családok elgondol­kozzanak azon, nem lehetne-e valamilyen módon az eddigi­nél helyesebb beosztással élni és valamilyen nagyobb cél elérésére takarékoskodni. Meggyőződésünk szerint a jó szó, a nevelő szó megyénk­ben továbbra is termékeny ta­lajra talál és egyre többen va­lósítják meg gyakorlatban azt a gondolatot, ami hazánkban már sok millió embernek meg­elégedést, biztonságot nyújtott. Biztosak vagyunk abban, hogy holnap még többen lesznek hálásak azért, mert megis­merkedtek a takarékos élet­mód hasznosságával, eredmé­nyeivel és örömeivel. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ? NŐGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD M t G Y t f BI ZO T T SÁG A ES A MlGTl.l TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF-. 253. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. OKTOBER 31., PÉNTEK Tudósítások tanácsülésekről Javult a munkások helyzete A Salgótarjáni városi Ta­nács tegnapi ülésén megvi­tatta a munkásosztály hely­zetével kapcsolatos párt- és tanácsi határozat végrehajtá­sát. A tanácsülés a végrehaj­tó bizottság beszámolóját, amelyet’ a Hazafias Népfront városi bizottságával együtt készítettek el, elfogadta. A beszámoló szerint a vég­rehajtó bizottság a tanács­ülés határozatának megfele­lően készítette el annak­idején a városrendezési ter­vet, biztosította az építési te­rületeket, jelölte meg az új iparfejlesztésre alkalmas he­lyeket, figyelembe véve a ne­héz- és könnyűipar arányát. A lakásállomány nyolc év alatt 3800-zaJ növeke­dett. A lakássürűség pedig száz la­kásra vetítve 340-ről, 317-re csökkent. A bölcsődei férő­helyek száma több mint dup­lájára növekedett. Fejlődött a körzeti és üzemorvosi hátózat. Száztizennégyezer négyzet- méter új járda, 22 kilométer új út, 47 kilométer új vízve­zeték, több mint 60 kilomé­ter új villanyhálózat, 1411 új közvilágítási lámpa épült, ugyanakkor az egy lakosra jutó villamosenergia-fogyasz- tás 0,7 kWó-ról 1064 kWó-ra növekedett. Jelentősen javult az ivóvízellátás. Az 1 főre jutó napi 65 literről az előbb említett időszakban 160 li­terre nőtt. Jelentős fejlődés következett be a művelődés- politikában. Az általános is­kolások száma majdnem 700- zai, az iskolai tantermeké 33-mal, a nevelőké 41-gyei növekedett. Huszonnyolccal több a tanulócsoportok, 11- gyel .pedig a napközis csopor­tok száma, a politechnikai oktatásban 1300-zal többen részesülnek mint 8 évvel ezelőtt. A kereskedelmi ágazatban előírt feladatokat két fő csoportba sorolták: egyrészt megvalósították a városköz­pontban az összefüggő, kor­szerű kereskedelmi hálózatot, ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket tettek a peremkerületek üzlethálózatának fejlesz­tésére is. Elmek eredményeként új élelmiszer- és húsboltok épül­tek a Béke-, a Rokkant- és a Jónás-telepen, valamint Sal- góbónyán. Peremboltokat lé­tesítettek Károly-aknán, A Di­mitrov úton, Zagyvapálfal- ván, a vizslási és szécséinyi útvonalon, a Pécskő út végén, a Schuyer Ferenc úti lakóte­lepen. Több intézkedés szol­gálta a bányatelepek kommu­nális ellátásának javítását és a város szennyezettségének csökkentését. A tanácsülés által elfoga­dott irányelvek szerint a ne­gyedik ötéves tervben tovább folytatják a városközpont to­vábbi átépítését a velejáró rendezési munkálatokat, terv­be veszik a regionális vízmű második lépcsőjének megépí­tését, tovább fejlesztik a zagyvapélfalvi szennyvízde- rítő-telepet, a város tisztasá­ga érdekében növelik a köz- tisztasági üzem gépállomá­nyát, több intézkedés szolgál­ja majd a javító és szolgálta­tó hálózat kiépítését, a ke­reskedelmi ellátás színvona­lának emelését. Boltot kap­nak a Napsugár-telepi, József- platói, a Seba.j-telepi, a Bre- zina-telepi és a Ferenc-lakó- telep dolgozói. Hozzákezde­nek az elavult bányatelepek folyamatos felszámolásához, a lehetőségekhez képest folytat­ják a gázprogram megvalósí­tását, a MÁV segítségével pe­dig igyekeznek csökkenteni a várost szennyező gócok szá­mát. Sok jóval biztat a mű­velődési, az egészség­ügyi és egyéb program is. A tanácsülés utasította a végrehajtó bizottságot, hogy a negyedik ötéves terv célki­tűzéseibe építse be az előter­jesztésben foglaltaikat. Kádár elwtárs^N^? látogatása soSsvolc meggábai* Képünkön: Kádár elvtárs, a megye vezetőivel beszélget Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — mint már jelentettük — két­napos látogatást tett Szolnok megyében. A párt első tit­kárát — akit útjára elkísért Bálint József, a KB osztály- vezetője, Somogyi Sándor és Katona István, a KB osztály- vezető helyettesei — változa­tos eseményekben gazdag program várta. Érkezésekor — szerda délelőtt — Csáki István, a párt Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fo­dor Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nöke és Gál Gyula, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának elnöke köszöntette a kedves vendéget, aki ezután a Szolnokon levő tiszaligeti KISZ-vezetőképző táborban a vendéglátók szélesebb körével — a megye járásainak és vá­rosainak vezető pártfunkcio­náriusaival — is megismer­kedhetett. A tábor főépülete előtt Váczi Sándor és Zagyi János a megyei pártbizottság titkárai, továbbá Fehér József, a KISZ megyei bizottságának első titkára szívélyes szavak­kal, úttörők és KISZ-fiatalok virágcsokrokkal fogadták , Ká­dár elvtársat. A üdvözlések után a köz­ponti épület tanácstermében a kialakult baráti beszélgetés során a párt első titkára rész­letesen tájékozódott Szolnok megye helyzetéről, iparának és mezőgazdaságának fejlődé­séről, a városok és községek lakóinak életéről, gondjairól. Csáki István, a megyei párt- bizottság első titkára ismer­tetőjében kiemelte a IX. párt- kongresszus határozatainak alapján kidolgozott iparfej­lesztési és telepítési program végrehajtásának eredményeit. Kádár elvtárs a tiszaföldván Lenin Tsz-be is ellátogatott. tíazdálkodás a vasúti kocsikkal A megyei Képi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata Napirenden a szocialista demokratizmus Társadalmi életülik fontos kérdéséről, a szocialista de­mokratizmus érvényesüléséről tanácskozott tegnapi ülésén a Pásztói járási Tanács. A ta­nács megállapította, hogy a lakosság körében erőteljes az igény a szocialista demokratiz­mus kiszélesítésére. Ezt köve­telik a gazdasági, társadalmi fejlődés eredményei és a je­lentkező újabb feladatok. Az ezzel kapcsolatos megyei és ez lehetővé járási határozatok a szocialista tervszerű, demokratizmus fejlesztésében a legfontosabb feladatként jelölték meg a testületi munka javítását. Községi tanácsaink úgy dol­gozták ki éves munkaprog­ramjukat, hogy ezekben meg­határozták a községek alapve­tő gazdasági, kulturális, egész­ségügyi, szociális feladatait és a lakosság bevonásának mód­ját e feladatok megoldásába. A tanácsi munkában az űj gazdasági mechanizmus alap­elveit figyelembe véve egyre jobban érvényesül az önálló­ság. bővülnek a hatáskörök. Ez egyben elősegíti a demokra­tizmus kiszélesítését. Tanácsa­ink mind jobban bevonják a la­kosságot a helyi gazdaságpo­litikai, községpolitifcai fel­adatok megoldásába. A lakos­ság többsége előtt ismeretes községük jövőbeni fejlődése fejlesztésében és ennek alapján részt is vál­lalnak a feladatok végrehajtá­sában. A lakosság igényeinek kielé­gítésében a tanácsok első hely­re sorolták a kommunális fel­adatokat, különösen a villany- hálózat bővítését, óvodák, bölcsődék építését, járdásítást. utak karbantartását. A községi tervek kidolgozásában fontos helyet kaptak a jelölőgyűlése­ken elhangzott közérdekű ja­vaslatok. Ezt bizonyítja, hogy a jelölőgyűlések javaslatai alapján épült meg például Szurdokpüspökiben a hattan­termes korszerű iskola, új or­vosi rendelő és szolgálati la­kás. A község lakói az új is­kola építését nem csak kérték, hanem társadalmi munkával tevékenyen részt vettek meg­valósításában is. A jövő esztendő végéig valamennyi körzeti köz­pont községrendezési ter­ve elkészül, teszi a községek az ott lakók igé­nyeit figyelembe vevő fejlő­dést. A tanácsi munka javulását segítik elő a községi tanácsok vezetői és szakigazgatási szer­vek dolgozói részére szerve­zett szakmai továbbképzések, valamint a munkát helyes irányba terelő, a járási szak­osztály által kiadott irányel­vek. A munkamódszerek, fej­lesztése nyomán tervszerűbbé vált a végrehajtó bizottság munkája, az ülések aktívab­bak, színvonalasabbak lettek, és előtérbe került a határoza­tok végrehajtása. A községi tanácsok a legfon­tosabb határozatokat rendsze­resen megküldik a tanácsta­goknak, akik így a végrehaj­tásba jobban bekapcsolódnak és mozgósítani ' tudják a vá­lasztópolgárokat is. A szocialista demokratizmus fontos helyet foglal el a járási és községi állandó bizottságok munkájá­nak. javaslatainak figyelembe­vétele. Az állandó bizottságok féléves munkatervek alapján végzik tevékenységüket és sok esetben konkrét Ja­vaslatokkal segítik a ta­nács munkáját. A végrehajtó bizottságok rendszeresen tájékoztatják a tanácstagokat a hivatali appa­rátus munkájáról, a járási, községi eseményekről, a kél ülés között hozott jelentősebb intézkedésekről, a párt és a kormány alapvető célkitűzé­seiről, illetve az abból adódó járási és községi feladatokról. A megyei és járási tanácsta­gok a községekben általában rendszeresen részt vesznek vá­lasztókerületük fontosabb ren­dezvényein is, ami elősegíti a tanácsok és a lakosság közötti kapcsolat megszilárdítását. A Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság csütörtö­ki ülésén többek között meg­tárgyalta annak a vizsgálat­nak a tapasztalatait, ame­lyet az idegen vasúti kocsik­kal történő gazdálkodás el­lenőrzésénél szereztek. A vizs­gálat célja annak megállapí­tása volt, hogy a vasút teher­gépkocsi-gazdálkodásában ér­vényesülnek-e megfelelően a népgazdaság érdekei. Megállapította, hogy a leg­több hiba a kocsik ki- és be­rakásánál fordul elő. A vizs­gált másfél év alatt például az idegen kocsik állásidejé­nek mintegy 50 százalékát, a késedelmes rakodás, általában a kirakás okozta. Több kirívó esetet is feltárt az ellenőrzés, amikor egy-egy kocsi több napot, sőt volt olyan is, ame­lyik 196 órát állt. Rakodás: gondok miatt különösen a Zagyvarónai Ötvözetgyárrá . ezenkívül a Lampart ZIM Salgótarjáni Gyáregységénél, az ÜM Salgótarjáni Öblös­(Folytatás a 2. oldalon.) tanácskozás a Nógrádi Szénbányáknál Csütörtök délután tartották a Nógrádi Szénbányáknál a negyedik negyedévi műszaki termelési tanácskozást. Az üzemek gazdasági és mozgal­mi vezetői ezúttal is előre megkapták az írásos jelentést az elmúlt háromnegyedévi munka értékeléséről. Sült Ti­bor. műszaki igazgatóhelyet­tes tartott rövid bevezetőt, majd megvitatták az eredmé­nyeket és a következő felada­tokat. A Nógrádi Szénbányáik ered­ményei a tervezettnél kedve­zőbbek az elmúlt háromne­gyed évben. Eredeti termelési tei-vükét túlteljesítették, azon­ban a szénigények a vártnál nagyobbak és az év hárale- vő idejében igen nagy erőfe­szítésre lesz szükségük, hog*< a szerződésben vállalt kötele­zettségüket maradéktalanul teljesítsék. Még mintegy 32 ezer tonna terven felüli szén kitermeléséről van szó. Az értekezleten is bebizonyoso­dott, hogy ennek munkahelyi feltételei megvannak, viszont ezúttal is kéréssel fordultak a bányászokhoz, hogy önkén­tes áldozatvállalással segítsék elő a többletigények kielégí­tését. Fehrvta a figyelmet Sült elvtárs arra is, hogy az üze­meknél javítsák a létszám- gazdálkodást. A vitában álta­lában az üzemele főmérnökei szólaltak fel. Szebényi Ferenc nagybátonyi főmérnök többek között arról beszélt, hogy az idén, jelenleg is, a sokévi át­lagnál jóval nagyobb a beteg­létszám. Ez súlyosan érinti az üzemet. Anyaghiányról is pa­naszkodott. Sürgette, hogy az osztályozón az idei évre be­tervezett munkákat lehetőleg végezzék el a beruházók. Józsa Pál, a mizserfai bá­nyaüzem főmérnöke arról szólt, hogy bérgazdálkodásu- Icát károsan befolyásolta a vagonhiány miatt szükségessé vált ki- és berakadás. Ő is panaszkodott az anyagellátás­ra — mint mondotta —, nincs kellő mennyiség a bányák biz­tosításához szükséges fenyő­fából. Sok gondot okoz ná­lunk is a raboló-vitlák kése­delmes javítása, hiányzik a kaparólánc. Mindkét bányaüzemtől kér­ték, hogy a vállalatvezetőség segítsen a vasútikocsi-hiány megszüntetésében. Hogy mennyire súlyosan érintette ez már eddig is a Nógrádi Szén­bányákat, arról Zsuffa Mik. lós, a termelési osztály veze­tője beszélt. Hozzávetőleges számítások szerint az idén ed­dig mintegy 40 ezer tonna tér. meléskiesést okozott a soroza­tos vagonhiány. A Nógrádi Szénbányák mel­léküzemi . , tevékenységéről ezúttal kevesebb szó esett mint a legutóbbi műszaki ta­nácskozáson. Ennek oka egy. részt a javuló munka, más­részt az, hogy a szénterme­lés került ismét előtérbe. Problémák azonban itt is van­nak. Szomszéd István, a nagy­bátonyi gépüzem vezetője munkásszállítási gondjaikat tette szóvá és azt, hogy saját termékük. az etázs-kazán gyártását mostoha körülmé­nyek között kellett megkezde­ni. s még mindig hiányoznak a szükséges öntvények. A vitában elhangzottakra a műszaki igazgatóhelyettes adott választ. Az elkövetkező napokban viszont üzemi, mű­szaki, majd termelési tanács­kozásokon vitatják meg rész­leteiben is a soron következő feladatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom