Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-28 / 250. szám

í!j helyzet, új feladatok Beszélgetés Salgótarján kulturális gondjairól Labdarúgó NB III. Súlyos vereségek hazai pályán és idegenben Az St. Üveggyár nyerte a megyei rangadót Derűs öregek Két barátságosan berende­zett társalgó, külön ebédlő, kedves, virágokkal díszített előtér fogadja azokat az idős embereket, akik igénybe ve­szik Kisterenyén a nemrég megnyitott öregek napközi otthonát. A társalgókban ké­nyelmes karosszékek, heverők, rádió, televízió várja azt a harmincegy idős embert, akik­nek a számára létrehozták az otthont. A járási tanács több mint háromszázezer forintot költött a régi épület felújítá­sára. átalakítására, illetve a berendezésre. Kecskés Vendel- né gondnok elmondotta, hogy e mellett nagyon sok vállalat és üzem adott segítséget. A kerítést és a kaput a Kiste- renyei Gépjavító Állomás dol­gozói készítették, de meg­ígérték. hogy megcsinálják vé­gig a kerítést A kert körül­kerítését a fűtőházban dolgo­zók. a parkosítást pedig a gimnázium tanárai, illetve ta­nulói végzik el. Az otthon belső berendezéséhez hozzájá­rult a kisterenyei pártszerve­zet. Ebédlőszőnyegeket, füg­gönyöket juttattak az öregek­nek. A megyei pártbizottság tányérokkal, a pártiskola evő­eszközökkel segített hozzá, hogy telj.es legyen a beren­dezés. A közös munkából a vöröskeresztes aktívák is ki­vették részüket, akik meg­varrtál-: a függönyöket. Az ebédet, amellyel az öregek na­gyon elégedettek, a közeli bisztróból hozzák naponta. A délelőttöt és a délutánt olvas­gatással, rádiózással vagy ép­pen szundikálással töltik el az öregek napközi otthonában, amely derűs környezetet nyújt az egyedülálló, idős em­bereknek. HATVANBAN át kellett szállni a salgótarjáni személy­re. Sötét volt, átbukdácsoltam a síneken. Tenni akarom fel a bőröndöt a lépcsőn, amikor egy fiatalember odahajol, el­veszi, aztán felszállásnál is segédkezni akar. Hiába, szaladnak az évek... Nem jó ezt konstatálni, vala­hogy úgy kezdődik, hogy csó- kolomot köszönnek, aztán azt mondják: uram, és az idő szö­vi a maga szálait... Csak amikor fent voltam, akkor tudtam hálával fogad­ni a szívességet, ami talán mindennapi, de akitől szár­mazott, kissé meglepett. Szal­masárga, hosszú hajkorona borította fejét, hátul lokniba omlott a gallérjára. Arca si­ma volt, borotvált. Ruhája vasalt konfekció. Vegyes ér­zéseim támadtak és tagadha­tatlanul. szimpátia is. A fiú is megérezhette. Odaült elém, a másik padra. Fülest lapoz­gatott, én pedig egy másik új­ságot, aztán megcseréltük. Selyp után bortáskás vas­utas szállt fel és odaült mel­lénk. Pontosabban: mellém. Végigmérte útitársamat, aztán rám nézett. Szemében kérdés; valami efféle: hát ez a csoda­bogár? Nem szóltam, mert ha arra válaszolok, amire inspi­rál, előbb a hatvani epizódot kellett volna elmondani. Az­tán megbékélt, s ahogy ez „a nagy fórumon”: a kocsmában, az országúton és a vasúton tenni szokott, diskurálgattunk. A vasutas a MÁV-élet ke­serveit, tragikomikus történe­teit ecsetelgette. — Nem tudok megbékélni hogy kilenc kilós lámpával kell sokszor egyik állomás­ról a másikra utazgatnom. — Lámpával? — Igen, igen. Amit a sze­relvény végére kell akaszta­ni. Egyik alkalommal is uta­zom a villamoson és akarat­lanul kiszakítottam egy nőnek önmagában is figyelmezte­tés számunkra, hogy Salgó­tarján kulturálódásáról szól­va. mindenki másként ítéli meg a teendőket, amelyeket végeznünk kell a város szel­lemi felemeléséért. Az évek során megannyi probléma fo­galmazódott meg elméleti és gyakorlati oldalról. Lehet azonban, hogy nem egysze­rűen csak napi gondokkal van dolgunk, hanem elméleti problémák is tisztázásra vár­nak? Ha így lenne is, erre most nem vállalkoznánk. Csik Pállal, a Salgótarjáni vá­rosi Tanács VB elnökhelyette­sével folytatott beszélgeté­sünk azonban úgy véljük, fi­gyelemre tarthat számot azok részéről is. akik a népműve­lési folyamatok tervezését végzik. Miféle folyamatokét? Az MSZMF Nógrád megyei Bi­zottsága 1965-ben hozott hatá­rozatot a város kulturális központtá fejlesztéséről. Ez a határozat — azt mondjuk — betöltötte szerepét, az új hely­zetben a feladatok újabb meghatározására van szükség. Olyan tervezésre, amely fo­kozottan számol a megye és a város előtt álló gazdasági és politikai feladatokkal, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőkkel, hagyomá­nyaink és fejlődésünk sajá­tosságaival. — Vajon az eddigi terve­zés nem számolt ezekkel a tényezőkkel? Számolt. Azon­ban alapvető dolgokat nem hangsúlyozott kellően. ■*- Ahhoz, hogy egy város kulturális centrummá váljék, mindenekelőtt két dolog szük­séges — vélekedik Csik Pál. a harisnyáját. Csinált az ké­rem nekem olyan pokoli lár-, mát, hogy majd kiugrottam az ablakon. — A múltkor meg egy kala­uz invitált a villamosra imi­gyen: — Tessék kérem helyet ad­ni a vasutasnak, mert hozza magával a vonatot is. Kilenc kilós lámpa! Egy elem pedig a zsebbe fér! Ekkorra már teljesen felol­dódott köztünk a tapogatózó, kezdeti feszültség. A szőke hajú fiú volt a soron. Visz- szaadtuk egymás újságját. — A Tűzhelygyárban dolgo­zom, egy pesti ktsz épít ott gyárkéményt. Már negyven méternél tartunk. A levegő jó fent, de a magasságot még szokni kell. Vonatunk Tarján felé kö­zeledett, de a jelző megállít az állomás előtt. Várni kell. Váratlanul önmagáról kezdett beszélni. — Tudja, nagyon nehéz Sal­gótarjánban hippinek lenni. Mindennap verekedhetnék há­romszor is, ha ugranék azon, amiket mondanak. Pedig a hippik sem egyformák. Egy idős néni is rosszallóan szólt a múltkor: — De csúnya vagy drága fiam... — Hát rá nem tudtam ha­ragudni. EGYIK éjjel hazafelé tar­tok, találkozom Jóskával, a hippivel. A park sarkán állt lezseren, zsebretett kézzel, a nagy bérházakat nézegette. A tokaijáról megismertem, meg­érintettem a vállát, ő is meg­ismert. Csak köszöntünk, s már búcsúztunk is. Segítő­kész kezére gondoltam, ami­kor először találkoztunk Hat­vanban ... — Egyrészt a városnak ma­gának is magasrendű kultú­rával kell bírnia, másrészt nőnie kell vele szemben a megyei igények kultúrájának. Néhány kultúrpolitikus a ko­rábbi években okosan felis­merte. ho*y mivé! Salgótar­ján Nógrád megye gazdaság gi és politikai központja, kul­turális központtá is kell vál­nia. Azonban nem elég vala­mit óhajtani. Minden társai dalmi rendszer, minden kul­túra keresi a maga gyöke­reit. Ügy érzem, itt Salgótar­jánban mi nem eléggé ke­restük. A népművelési elmé­letben is elmaradtunk, a nép­művelés irányításához nem rendelkezünk megfelelő tu­dományos igényű rendszerre!. Egyszerűen arról van szó, hogy nem tudjuk felmérni az igényeket, nem ismerjük az igényeket. A gyakorlatból kel­lene a népművelésben is ál­talánosítanunk, de ki ismeri nálunk a társadalmi elvárá­sokat? Gyakran hipotéziseket is igényként szerepeltetünk. — Szó esett a gyökerekről. Miféle gyökerekkel bírt Salgó­tarján? Gondolom, itt első­sorban a munkáskultúráról kellene beszélnünk. Hogyan áilunlt ezzel? — Valóban, a felszabadu­lás előtt a város kultúrája munkáskultúra volt (színját­szás, zene), amely elsősorban politikai funkciót töltött be. Természetesen szükségessé vált az egyetemesebben városi kulturáltság kialakítása, s eb­ben az integrációs folyamata ban elhalványult a munkás­kultúra. Persze, a még meg­levő munkáskultúra megbe­csülése körül sincs minden rendben. A felnövekvő ifjú­ságnak nem mutattuk be e kultúrát, történetét nem tár­tuk fel tudományos igénnyel, — Gyakran elhangzik az a panasz is, hogy Salgótar­jánban a népművelésben erő­sebben integráltunk mint dif­ferenciáltunk, népművelésünk nem eléggé rétegekhez szóló. E jelenség milyen gondokat vet fel napjainkban? Véleményem szerint, ott követtük el a legnagyobb hi­bát, amikor a város kultu­rális központtá fejlesztéséről beszéltünk, mindig csak bel­ső gondként kezeltük ezt a kérdést. A központ szó pe­dig feltételezi azt a valamit Az új-zélandi Auckland Egyetem egyik professzora kétéves kutatási programot kezdett annak pontos kiderí­tésére, hogy mennyire hallja meg a gyermek az anyaméh­ben a külvilág hangjait. Korábbi kísérletek már be­bizonyították, hogy erős zöre­jek meggyorsították a még meg nem született gyermek szívverését. A tudós reméli, hogy vizsgálódásainak mesz- szemenő és meglepő eredmé­nyei lesznek. Így például fel­tételezi, hogy a gyermek az anyatestben felismeri anyja hangját, és éppen ezért a születése után rövid idővel reagál is rá. Feltételezi to­Gazdag kukoricatermés A kazári Zöldmező Terme­lőszövetkezetben gazdag ter­méssel fizették a kukorica­földek a szövetkezeti tagok fáradozását. Még nincs ugyan vége a kukoricatörésnek, de a szövetkezeti szakemberek gaz­dag termést várnak. Ügy szá­molják, mintegy 45—50 má­zsás csöves kukoricát takarí­tanak le egy-egy holdról. Szép a termés a tagok háztáji gazdaságában is. Mintegy 40 —50 vagon kukoricát visznek haza a háztájiból a kazári szövetkezet tagjai az idén. is, aminek központja. S ar­ról a bizonyos valamiről, a megyei igények kultúrájáról nem igen beszélünk. Csak a központról, közeg nélkül. Ez pedig nem megy. A városban, a belső fejlődésben értünk el eredményeket, művészeti ren­dezvényeink, kulturális jel­legű megmozdulásaink bizo­nyára emelik Salgótarján kul­turáltságát. Bár hangsúlyo­zom, a népművelés irányítá­sában is szükség van a tudo­mányosabb alapok kidolgozá­sára. A népműveléssel fog­lalkozók képzését meg kell gyorsítani még akkor is, ha ez önmagában nem old meg semmit. Az igazi megoldás ugyanis nem az úgynevezett szubjektív oldalban, hanem az objektív feltételekben, a város gazdasági szintjének emelkedésében rejlik végső soron. — Véleménye szerint mire volna még szükség? Ha már az objektív feltéte­leknél tartunk, érdemes né­hány szót szólnunk más va- natkozásban is erről. Salgó­tarján művelődési intézmény- hálózatát (az oktatási intéz­ményhálózatról ezúttal nem beszélünk), nehéz sommásan értékelni. Annyi mindeneset­re kétségtelen, hogy tévhitben éltünk, amikor azt gondoltuk, elegendő csupán két bázisra, a megyei művelődési központ­ra és a megyei könyvtárra támaszkodnunk a város kultu­rális központtá alakításáért folyó munkánkban. Nem elég. 'S elég nagy baj, hogy az in­tézményhálózat fejlesztése non ment végbe a megfele­lő ütemben. Ez ma már gátló tényező. Mire gondolunk? Mindenekelőtt a kiállítási csarnokra, a munkásmozgalmi múzeumra, a filmszínházra, a korszerű zeneiskolára, s vé­gül, de nem utolsósorban az ifjúsági házra és a gyermek- könyvtárra. Igaz, ezekről min­dig és mindenütt beszélünk. De nem beszélni, — építeni kell. Hiszen némely ifjúsági intézményünk hiánya ma már egyértelműen jelzi: a jövőt vámoljuk meg késlekedésünk­kel. Ezúttal szándékosan a gon­dokról — egy-két gondról — szóltunk. Az örömökről úgyis többször esik szó. T. E. testében ? vábbá, hogy a szülési fájások megkezdése előtt röviddel egy kis fény hatol be az anya­testbe, és a megszületendő gyermeket fokozott. tevékeny­ségre ösztönz^ s tulajdonkép­pen ez vezeti be a szülési fo­lyamatot. KOSSUTH RADIO: s.#0: Hírek. — 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Ifj. Sántha Ferenc népi zenekara játszik. — 10.04: Professzor Csiz­madia. — 10.28: Dvorzsák: VIII. szimfónia. — 11.00: Iskolarádió. — 11.35: Barokk operákból. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Me­lódiákoktól. — 13.43: Térvény­könyv. — 13.58: Kóruspódium. — 14.09: Marczis Demeter énekel. — 14.28: A beszélő hintáié. — 15.10: Leontyne Price operaáriákat éne­kel. — 15.27: Rádióiskola. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Színes népi muzsika. 16.37: Születésnapon a Világgazdaság c. lap szerkesztőségében. —- 16.47: Mai témák — mai dalok. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe. — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Vendégszerkesztő: Sándor Judit. 18.00: Könnyűzenei híradó. — 18.30: Klubok —- klubestek — ri­port. — 18.49: Üj felvételeinkből. — 19.3«: A Szabó család. — 20.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót — hangverseny. — Kb. 21.18: Nóta- csokor. — Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.23: Éjszakai rádiószínház. — 23.02: Zongoraművek. — 0.10—0.25: Gulyás László: Békési esték. A labdarúgó NB HE. Északkö- zépcsoportjának vasárnapi fordu­lójában egy megyei rangadót ját­szottak: a kiesésre álló Bányagép SE kikapott az St. Üveggyártól és helyzete meglehetősen reményte­lenné vált. A Zp. Építők szeren­csés körülmények között nyert a Martfű ellen, míg a többi együt­tes súlyos vereséget szenvedett. St. Üveggyár—Bányagép SK 2:0 (1:0) Salgótarján, 400 néző, v.: Dar- nyik. St. Üveggyár: Molnár I. — Godó, Diószegi. Klement — Buda­vári, Eisler — Bodor, Seprényi, Ja- nosek, Molnár K., Ludasi (Szabó). Edző: Balga Károly. Bányagép SK: Pál — Zoltán, Ferencz, Kiss — Boldvai, Kisházi — Jenei, Barth a* Szabó (Huszár), Hoffmann, Fii­kor. Edző: Benke János. A hazaiak léptek fel támadólag. A 2. percben Ludasi közelről a ka­pusba rúgta a labdát, majd a 8. pércben Molnár K. átadásából Seprényi szerezte meg a vezető gólt, i:o. Változatos volt a játék, de a helyzetek mindkét oldalon ki­maradtak. A második félidőben is jobban játszott az Sí. Üveggyár. Itt-ott szabálytalanságok is közbecsúsz­tak. A 62. percben például Hoff­mann szabálytalanul elhúzta Bo- dort és a játékvezető 11-est ítélt. A vendégek tiltakozása miatt há­rom percig állt a játék. A bün­tetőt Molnár K. értékesítette, 2:0. Közepes színvonalú mérkőzésen megérdemelten győzött az St. Üveggyár. Jó: Diószegi, Budavári, Eisler, Seprényi, Molnár I„ ill.: Pál, Bartha, Hoffmann. Zp. Építők—Martfű 2:1 (1:0) Zagyvapálfalva, 400 néző, v.t Kacsányi. Zp. Építők: Nagy N. — Borsos I., Csikós, Bozó S. — De- ménd4., Mátrai H. — Lőrincz, Borsos I. (Tájti), Losonczi, Pep- sinszki, Öze. Edző: Kovács Ernő. Tapogatódzó kezdés után a 4. percben Losonczi nagy helyzet­ben kisodródott és oda lett a gólszerzési alkalom. A színvonal elmaradt a várakozástól, csapko­dó volt a játék. A 21. percben Lőrincz beadását a kapus kapu­fára ütötte, a visszapattanó lab­dát öze rúgta a hálóba. 1:0. A 32. percben Lőrincz a kapufát találta el. A második félidőben jobban játszott a vendégcsapat. Ennek ellenére tovább növelte előnyét a Zp. Építők. A 78. perc­ben Táj ti beadását a kapus el­vétette és Losonczi gólt szerzett. 2:0. Ezután a vendégek óriási gólszerzési alkalmakat szalasztot­tak el. A 85. percben. Csikós hibá­jából végül is Mezőtelkinek si­került a szépítés. 2:1. A Zp. Épí­tők szerencsés körülmények kö­zött győzött. Jó: Nagy N., Bor­sos I., Csikós. Vetnek Taron Javában tant az őszi szán­tás-vetés a tart Május 1. Termelőszövetkezetben. Las­san befejezéshez közeledik a vetőszántás. A tervezett 430 holdból mintegy 330—350 hol­don elvégezték a munkát Aa őszi árpa vetését befejezték Végeztek a rozzsal is és föld­ben van az őszi takarmány- keverék. Jelenleg a búzát ve­tik a közös gazdaságban. A szövetkezetben kapott tájé­koztatás szerint, az idén 340 holdon vetnek búzát. Az el­múlt napokban 150—180 hol­don került földibe a mag. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Sclmbert- raüvek. — 8.55: Külpolitikai fi­gyelő. (Ism.) — 9.10: A jazz vilá- ga. — 10.00: A zene hullámhosz- sz&n. — 11.45: Egy nap a Szaha­rában. — 12.00: Az élő népdal, — 12.11: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig. . . — 18.10—19.54: Fiatalok huliámhosz- szán. — 19.54: Jó estét, gyere­kek. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Tánczene. — 21.0«: Kaleva­la. — 22.16: Kár lenne elmulaszta­ni* .. a komolyzene barátainak. — 23.10: Sztambul rózsája. TELEVÍZIÓ: 8.05—12.25: Iskola- tévé. — 13.10—15.30: Iskolatévé. — 18.00: Hírek. — 18.05: Eredmények és feladatok a mezőgazdaságban. — 18.55: Esti mese. — 19.15: Is­merkedés a szobrászattal. — 19.35: Ebédszünet — riportműsor. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Mi­zantróp *68. — egyfelvonásos víg­játék. — 21.40: Óh tévé, szegény tévé... — 22.10: Tv-híradó, 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.30: Ha asszonykézben a gyeplő (vígjá­ték). — i9.oo és 22.00: Tv-híradó. 20.10: Keserű csillag. — 21.35: J. Cikker: Szlovák szvit. K. Sörgyár—Pásztói KSE 3:0 (3:0) Algyői u., 150 néző, v.: Aftán. Pásztó: Telek — Gortva, Tart I., Borda — Pozsár, Klonka — Fe­kete (Varga), Tari H., Szklenár, Malik. Székely (Almás!), Edző; Veres Béla. Az első negyedórában a vendé­gek Szklenár és Székely révén megszerezhették volna a vezetést. Ezután a hazaiak átvették a já­ték irányítását. A 22. és a 25. perc­ben gólt szereztek. 2:0. A 36. percben a hazaiak középcsatára állította be a végeredményt. 3:0. A második félidőben ismét a PKSE kezdett jobban, fölényét négy szöglet is jelezte. Az 51. percben reklamálás miatt Tari I. a kiállítás sorsára jutott. A K. Sörgyár az eredmény tartásá­ra törekedett, a megfogyatkozott vendégek pedig nem tudtak szé­píteni. Jó: Pozsár, (a mezőny legjobbja), Tart II., Telek. Gázművek—Mizserfa 3:1 (1:0) Aquincum, 200 néző, v.: Ke­resztes. Mizserfai Bányász: Kovács F — Tőzsér G., Tőzsér E.. Ka­kukk — Rátóti. Radics — Lász­lók, Tőzsér I., Susán, Szabó (Kovács V.), Géczi. Edző: Szabó László. Az első tizenöt percben megle­pően jól játszott a vendégcsapat. Géczi, majd Szabó hibázott jó helyzetben. A 15. percben Susán és Tőzsér I. futott össze gólt ígérő kavarodás során. A 18. percben Tőzsér I. gólt lőtt, de a játékvezető a partjelző megkér­dezése után visszavonta. A 25. percben szabadrúgásból megsze­rezte a vezetést a Gázművek. 1:0. Az 57. percben Tőzsér I. lövése visszapattant, és Lászlók a háló­ba talált. 1:1. A 67. percben Ko­vács F. megsérült és ápolásra szorult. A 69. percben egy irányt változtatott labda került a ven­dégek hálójába. 2:1. Elkeseredet­ten támadott a Mizserfa, időn­ként durvává vált a küzdelem. A 90. percben esett a mérkőzés utolsó gólja, 3:1. Jó: Radics. Lászlók, Géczi. Bp. Postás—Karancsl&pujtö 5:0 (4:0) Karancslapujtő, 250 néző, v,: Szabó. KarairLcslapnjtői Bányász: Tóth A. — Gordos, Oravecz, La- vaj F. — Serfőző, Kovács — Tóth S., Somoskői, Tórák, Lavaj A., Osgyáni P. (Tóth L.). Edző: Takács Dániel. Az első negyedórában a hazai­ak ügyesen kombináltak, ele Vígh két gólja alaposan lehütöt- te a kedélyeket. 2:0. Ezután 10 perc alatt újabb két gólt kaptak a hazaiak. A gólszerző Igloi volt. 4:0. A második félidőben ellaposodott a játék. A vendégek a vezetés birtokában kényelme­sen adogattak, a hazaiak pedig nem tudtak kapuba találni. A 83, percben korszerű támadás után Iglói állította be a végered­ményt. 5:0. Közepes iramú mér­kőzésen a Bp. Postásnak minden sikerült, elsősorban a két szélső tett ki magáért. A hazaiak közül senki nem nyújtott közepesnél jobb teljesítményt. Tűzoltó Dózsa—Bgy. Dózsa 4:2 (0:0) Balassagyarmat, loo néző, v.: Fehér. Bgy. Dózsa: Táj ti — Sza­bó, Juhász, Zsiga — Gál, Kalcsó — Rátóczki, Ferencsik, Balázsi, Melega I. Varga. Edző: Kalcsó Mátyás. Kiegyensúlyozott mezőnyjáték­kal telt el az első félidő. A csa­tárok nem lőttek kapura, sok volt a pontatlan adogatás. A második félidőben valamit emel­kedett a színvonal. A 48. percben Kalcsó öngólt vétett. 1:0. Az 51. és 59. percben a vendégek kö­zépcsatára, Kovács újabb két gólt lőtt. 3:0. A gólok számát a 68. percben Földi növelte. A 69. és 75. percben Rátóczki szépített. 4:2. A vendégcsapat megérdemel­ten győzött. Jó: Szabó, Rátóczki, Gál. ~ 9 TTI I* Az Ipari Műszergyár (IKLAD) értesíti kedves vásárlóit, hogy a COFIM kávéőrlő, a ' POLIMOT autópolírozó, a VENTIM és az SZK—40-es asztali szellőző, az UK—17-es háztartási var­rógépmotor és a T—12-es varrógép lábkap­csoló garanciális javítása; Nógrád megyében kizárólag a I Pamovih szövetkezeti és tanácsi ÁI végzi, a következő címe­ken: Salgótarjáni Szolgáltató Ktsz, Salgótarján, Liget u. 4. Szécsényi Szolgáltató Ktsz, Szécsény, Szolgáltatóház. R omhányi Vegyes Ktsz. Romhány, Kossuth u. 11. Gulyás Ernő 6 NÓGRÁD - 1969. október 28., kedd Utaztam a hippivel Mit hall a gyermek, az anya Mai műsor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom