Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-28 / 250. szám

Hétköznapi 0‘ jdvözolni kell a Magyar Televízió Politikai Fő- szerkesztőségének kezdemé­nyezését, a hétköznapi de­mokráciáról indított soroza­tát, amelynek első részét: Ki hogy érti ? címmel a minap láttuk a képernyőn. Számos panaszt hallottunk, s velük kapcsolatban a már-máir sztereotipnak tűnő megjegy­zést az intézkedésben illeté­kesek közömbösségéről. Pedig valóban érdemes elgondol­kozni azon, mennyire hozzá­tartozik a jó társadalmi köz­érzethez, az úgynevezett „nagy” demokrácia megbe­csüléséhez a „kis”, hétközna­pi demokrácia számos jelen­sége, egyében kívül, az apró­nak tűnő ügyekben is a gyors intézkedés, egymás negbecsülése, a közöny, a felelőtlenség, esetenként és helyenként az embertelenség felszámolása. Ez nem is annyira politi­ka, ez a hétköznapi élet — vélekedett valaki a képer­nyőn. Itt nem az általánosról kell beszélni, hanem a konk­rétról, s ezzel kapcsolatban a szólás lehetőségéről, a szólás megnyilvánulásáról és ered­ményéről. (Eredményéről? Az Élet és Irodalom egyik legutóbbi számában Abody Béla roppant okosan elemez­te napjaink kritikai légkörét és gyakorlatát. Többi között a sajtó kritikáról is szólott. Ar­ról tudniillik, hogy a kritika igazán akkor lehet csak fele­lős, s csak úgy van. értelme, ha elhangzása után követi azt a kritikában szóvátett dol­gokért felelősek valódi fele- lősségrevonása. Más esetben — önhibáján kívül — előbb- utóbb öncélúvá válik. Jelen­leg ugyanis gyakran az tör­ténik — s ebben is egyetér­tünk Abodyval —, hogy a megbíráltak elolvassák a kri­tikát, mosolyognak, mint akik tudnak valamit — és marad­nak! Mert jól szigetel a cikkíró által „szigjetelöréteg”- nek nevezett szűkebb, vagy tágabb társadalmi környezet, amely személyekben, intéz­ményekben létezik.) ások, helyesen, ugyian- csak úgy vélték: a hétköznapi demokrácia azt jelenti, hogy a nagy kérdé­sek mellett az apróbb kérdé­sek ne zavarják az embert a munkában, vagy a munka után. Valakitől ezzel kapcso­latban megkérdezte a ripor­ter: lakóterületén a lakógyű­lésen meghallgatják a véle­ményét? Válasz: Meg meg­hallgatják. .. (Mintha azt mondta volna: de minek? Úgyse intézkednek.) Emlegették a Tiborc- komplexust is, azt ugyanis, hogy ma még él a közvéle­ményben a reméljük, mi­előbb kivesző „történelmi” gyakorlattal összefüggésben, hogy kis hibákért és bűnök­ért talán előbb felelősségre vonnak valakit, mint a na­gyokért. „Ez ellen mit lehet tenni?” — kérdezték egyik közéleti személyiséglünket. „Legjobb orvossága, vélemé­nyem szerint, a nyilvános­ság. A közvéleményhez kell fordulni segítségért ” — hang­zott a válasz. Egyetértek. Márcsak azért is. a közvéleményhez kell fordulni, mert hiszen annak minden tagja hordoz, vágj7 hordozhat magában kisebb- nagyobb, úgynevezett egyéni sérelmet, tehát meg tudja ítélni az orvoslásban mutat­kozó bürokratizmus, lélekte- lenség valódi veszélyeit. A riporter a képernyőn feltette a kérdést: „S, ha a közvéle­mény téved, akkor miit lehet tenni?” A képernyőn elhang­zott panaszok azonban az esetleg jogosnak tűnő kérdés­sel ellentétben azt bizonyít­ják, hogy a közvélemény bár­milyen méretű felháborodá­sát sem ítélhetjük el, ha a bürokratikus ügyintézés olyan fokáról értesül, mint amilyen a kapualjban lakó személy­zetis, az életveszélyes állapo­tú házban lakók ügyének in­tézésével kapcsolatban meg­nyilvánul. S még sorolhat­nánk a példákat. T ermészetesen, rendkí­vül összetett dologról van szó, amikor a hétközna­pi demokratizmusról beszé­lünk. Ezúttal is csak egy-két példáról volt szó, ami össze­függ e fogalommal, de távol­ról sem tekinthető teljesség­nek. A teljességre különben is könyvtárnyi irodalom gyűlt már eddig is össze, amely kitér e fogalom elmé­leti vonatkozásainak összes­ségére. Az úgynevezett „kis” ügyék már-már reménytelenül las sú — néha azt hihetnénk, ki­látástalan — ügyintézése már távolról sem „csak” szemé­lyes ügy. Beletartozik a hét­köznapi demokrácia kérdés­körébe, s mint olyan, társadal­mi vonatkozásai vannak. Tóth Elemér A pecsenyesütő Szerény reményekkel nyi­tották meg tavaly május elsején a Salgótarján és Vi­déke Körzeti ÁFÉSZ pecse­nyesütőjét a megyeszékhelyen, a Karancs utcában: mindösz- sze 20—30 ezer forintos ha­vi forgalomra számítottak. Már az első hónap meglepe­tésszerű forgalmat hozott, Bo- csó Dezső, a pecsenyesütő üz­letvezetője négy hét alatt tel­jesítette negyedéves bevételi tervét. — És mi a helyzet ma? — kérdeztem. — Tessék körülnézni az üzlet­ben! Odakint esik az eső és az emberek mégis türelmesen vár­nak sorukra. Bent ugyanis nem férnek többen! — Tehát kicsi a bolt... — Ez a mi gondunk. Ha­vonta százezer forintnál na­gyobb forgalmat bonyolítunk le, de ha nyersanyag és hely lenne, megkétszerezhetnénk a forgalmat. Végigjárjuk a műhelyt is, nincs benne kivetni való. Tiszta, szépen csempézett he­lyiségek, korszerű húsfeldol­gozó gépek, négy hűtőszek­rény. Az udvaron a füstölő­ben kolbász pirosodik, a pin­cében pedig hordószámra áll a házi készítésű savanyú­ság, uborka, csalamádé, para­dicsompaprika, A higiéniával és a felkészültséggel nincsen baj. — Mi lenne mégis a meg­oldás? — teszem fel a kér­dést. — Jó lenne, ha a szövet­kezet megegyezésre tudna lép­ni a fodrász ktsz-szel, mert az ott felszabadított helyiség sokat javíthatna az ellátáson. Szervesen csatlakozik a bolt­hoz. Ki gondolta, hogy ek­kora érdeklődésre számítha­tunk! — A forgalmat kizárólag a tarjániak csinálják? — Fele idegenforgalom. Sokan jönnek a környező köz­ségekből, de az ország külön­böző helyeiről is. A bánya­múzeum látogatói, a Karancs turistái, a tévé stábja rend­szeresen felkeresnek bennün­ket. A parádi üveggyár dolgozói például, akik a Karancs Szál­lóban szálltak meg, nálunk ebédeltek. Bányásznapon, honvédségi napon, tűzoltóver- senyen elvárják, hogy mi is ott legyünk. A strandszezon végén egyszer-kétszer már a tarjáni strandfürdőre is ki­vonultunk ... — Elismerik-e a munkáját? — Nem panaszkodhatom. De aztán se éjjelünk, se nappa­lunk és a pecsenyesütőért dolgozik az egész család. Az idén márciusban Kiváló dol­gozó jelvényt és oklevelet kaptam, valamint kétheti fize­tésnek megfelelő jutalmat. — Tehát egy a gond... — Ügy van. Bővíteni kel­lene az üzletet, ha alkalmaz­kodni akarunk a fogyasztók igényéhez. S lehet az élelmi­szeriparban és a kereskedem lemben máshoz igazodni? L. Gy. A mi feladatunk is megnövekedeti Szamoshelyi Jenőnek, ax OTP ISógrád megyei Igazgatósága vezetőjének nyilatkozata Az új gazdaságirányítási még egy számot: a megye 133 rékpénztár a lakosságnak ki­rendszer és az azzal kapcsola- községe közül, 108 elérte a ta- elégíti pénzbeli igényeit. tos változások éreztetik hatá- karékos község szintet. A gazdasági mechanizmus sukat a takarékpénztár felada- _ Ho alakult hitelek időtartama során a lakosság tarnak összeteteleben is. Elő- . # ------*— t érbe kerültek azok az üzlet- rifenybevetele ebben az ido- ágak, szolgáltatások, amelyek szakban? közvetve vagy közvetlenül a , dolgozók anyagi és kulturális , takarékpénztár a la- helyzetének javítását vannak koffag részére általában meg­hivatva szolgálni. határozott hitelcél megvalósí­tására hosszú, közép és rö- Az OTP megnövekedett fel- vid lejáratú hitelt folyósít. A adatairól beszélgetett munka- hosszú lejáratú hitelek tekinte- társunk Szamoshelyi Jenővel, tében a lakásépítési kölcsönök az OTP Nógrád megyei Igaz- különféle konstrukciói szolgál­gatósága vezetőjével. ják a lakosság lakásépítéssel “s'^eenMvobb'ösz­— Az új gazdaságirányítási Megyénk szegge, a lakásépítést. Ilyen rendszer bevezetése óta ho- ^dlg legelter:jed.: támogatással ebben az évben gyan alakult a takarékbetét Jfbb építési forma a családi ggi lakás építés€ kezdődik “■Tr takar k tó ^ Az 1966. ev takarekossagi kában mGgyei fiókunk mo _ igényeinek kielégítésén túl. jelentős szerepet kapott a ta­karékpénztár a tanácsok pénzeszközeinek kezelésében, a fejlesztési alap terhére törté­nő hitelnyújtásban és a taná­csi célcsoportos beruházások finanszírozásában. A mintegy másfél év alatt 29 tanács, vé­szére csaknem 7,6 millió fo rint hitelt nyújtottunk, de segítettük a célcsoportos beru­eredményei az erőteljes pro- ellenére Mi a tapasztalat az át- családi ház építéséhez és 383 utalási betétszámla kezelésé­paganda-tevekenyseg euaroc családi ház helyreállításához, nél? sem erte el a kívánt szintet. metve kors2erűsítéséhez nyúj: , . .. Ennek megunnak az obiektiv to« kölcsönt. Fellendülőben 77 ^ a konstrukció é« ev okai, többek kozott a lakosság többszintes társashoz- ma3US elseien indult be me­körében elterjedt különböző ™ a gyénkben. Mondanom sem híresztelések és mások. Ez- JJSSmÄ S™- kel1’ hogy a megyeszékhelyen, zel ellentétben 1968 első nap- csénvben B pásztón’is kezd Salgótarjánban a lakosság fo­jaitól kezdve, eddig nem ta- Storni t az érfS kozott kényelmét szolgálja. A----------------- -m tapasztalat rendkívül jo ~ pasztáit áUományemelkedés forma. 1969. szeptember 30.ig indult meg megyeszerte Janu- már m ^ beruházásos tár- ar első heteiben, de azt köve- sasb;iz készült el a megyében, toen is, egyik napról a másik­ra több millió forinttal nőve- A házhelyértékesítés is sak vagyunk abban, hogy ez kedett a megye betétállomá- egyik feladatunk. Míg tavaly a szám az év végéig növek- nya. A korábbi év készpénz- az első félévben a tanácsok szik majd. tartalékolási törekvése a múlt mindössze 71 telket adtak át _ a hetetek kezelése a hí év elejétől fokozatosan felöl- értékesítésre, addig az idei év telek nyitása melletT foglal dodott es így a lakosság pénz- első telében már 775-öt kap- kozik takarékpénztárunk a tartalékának nagyobb részé tünk meg. 1968. január 1-től takarékbetétbe került. Az el- 734 telket értékesítettünk, múlt évi betétgyűjtési irány­számunk 38 millió forint volt, amit 74 millió forintra teljesí- a termelőszövetkezeti tagok és tettünk. Ennél nagyobb emel- mások háztáji gazdaságának kedést még soha nem értünk segítésére, az árucikkek vá- el éves szinten. Körülbelül így sárlására pedig kölcsön fon­alakul az idei betétállomány májában nyújtunk hitelt, pl. is. Az 1969. évi éves irányszé- bútor, televízió, hűtőgép, mo- munik 60 millió formt, amit sógép stb. vásárlására. 1968- szeptember 30-ig 77 millió fo- tói napiatokig több mint 16 rintra teljesítettünk. Terme- ezer ember részére engedé- szetesen még további álló- lyeztünk áruvásárlási hitelt, mányemelkedéssel számolha- mintegy 69 millió forint ér- megváltozott körülményeknek tunk. tékben. A lakosság készpénz- megfelelően eleget tegyünk Megyénkben a betétképződés igényét személyi kölcsön útján feladatunknak: s szolgáljuk és a takarékosság eredményei- elégíti ki az OTP. Az utóbbi mind az állam, mind a lakos- re jellemző, hogy míg 1967. másfél év alatt 15 800 fő ré- ság érdekeit — mondotta be- december 31-én ° a betétállo- S7^re folyósítottunk csaknem fejezésül Szamoshelyi Jenő mány csak 368 millió forint 52 millió forintot Ezek alap- elvtárs. volt, addig most, szeptember íaT1 mondhatom, hogy a taka- S. L. 30-ig 519 millió forintot ér­tünk el. Az emelkedés az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta 151 millió fo­rintnak felel meg. Hasonlókép­pen alakult a betétesek szá­ma is. Az 1967. év végi 54 630- cal szemben az idén szeptem­ber 30-án már több mint 70 ezer fő. Érdekesen alakult az egy lakosra jutó átlagbetét is. A 2 évvel ezelőtti 1566 fo­rint az idén szeptemberig 2203 forintra növekedett. És Salgótarjánban ma már csak­nem ötszáz család élvezi az ebből eredő előnyöket. Bizto­takarékpénztórunK a valuta üzletági tevékenység­gel. 1968 elejétől csupán az Kiterjed hitelkonstrukciónk . kül,lö/di a^ekozári akció keretében mintegy 1000 utalványt váltottunk be, csak­nem 2 millió forint értékben. A valuta-deviza üzletág bőví­tésével együtt járt forgal­munk növekedése is. Az év folyamán csaknem kétezer tu­ristát láttunk el szocialista és nyugati valutával. Célunk továbbra is, hogy a Ktsz-szék ház Szécsényben A közelmúltban fejeződött be a szécsényi ktsz új szol­gáltató házának építése. A 2,6 millió forintos beruházás­sal épült létesítményt a kö­zelmúltban adták át rendel­tetésének. A férfi- és női fod­rászat dolgozói már az új műhelyben fogadják a vendé­geket. Ellentétben mindenféle híreszteléssel, a ktsz vezető­sége az új környezetben sem módosította az árakat. A szol­gáltatások köre viszont bővült. Űj a kozmetikai részleg, amely csütörtökön és pénte­ken tart nyitva. Az új épületben dolgozik már az órás részleg is. A te­levízió- és rádiószerviz is itt van, s a jövőben külföldi gyártmányú rádió- és televí­zió garanciális javításával Is foglalkoznak. Tágas, szép, új termet kapott a fényképész részleg. Minden olyan szüksé­ges eszköz megvan, amely a zavartalan munkát biztosítja. Egy ház három élete ■Ad- v _______________ . '. • ... ' : Van egy kicsi házikó Eresztvényben, a buszmegálló mellett. Kutyául fest! Az ablaküvege­ket kitörték, minden foghatót elmozdítottak belőle. Mállik a vakolat, törnek a cserepek a tetőn. Belül a fehér falakat trágár fantáziájú egyének telefirkálták. Bizony, szebb napo­kat is megért már ez a ház. Egykor a kőbányához vezető iparvasút számára szolgált fűtő­házul. Később élelmiszerbolt céljaira használták. Most éli harmadik és egyben legszomo­rúbb életét. Nem kell senkinek, ott áll elhagyottan, Szomorú, hogy a megyei turizmus központjában nem tudnak hasznosítani egy sok mindenre felhasználható épületet (Koppány György felvétele) Országos vállalkozás: a tsz-vagyonbiztosítás A termelőszövetkezet ma díjbevételt felemésztik, pedig már lényegében mezőgazdasá- az idei jellegzetesen „típus- gi nagyüzem, ahol az önálló- nyár” volt. A tavalyi esztendő ság, a vállalatszerű gazdálko- is átlagos kárlefolyásúnak dás az eddiginél sokkalta éle- mondható. Hogyan lehetséges, sebben veti fel a felelősség hogy az időszakonként vissza­kérését is. Gondoskodni kell térő nehezebb évekre (gondol- a kivédhetetlen vagy alig el- junk csak például az 1965-ös hárítható elemi csapások — árvízre) a biztosító jóformán többek között a vihar, tűz, semmit sem tartalékolhat? A jégverés, árvíz, az állatok jár- biztosítás már annyira diffe- ványos megbetegedése — anya- renciált, oly sok kárveszélyre gi fedezetének megteremtésé- terjed ki, hogy a károk vala- ről. Ennek világszerte kiala- miben mindenképpen bekö- kult formája a biztosítás. vetkeznek. Éppen ezért az A tsz-vagyonbiztosítás koc- dyen nagy- országos vállalko- kázatainak kibővítése után, ?“• mint a tsz-vagyonbiztosr- 1967-ről 1968-ra a kárfizeté- tas’ . mmd . ? biztosítottnak, sek összege 73 százalékkal nö- mi"d a b‘z ositonak elonyo- vekedett, 1968-ban 972 millió sebb-, Ébreszt ai kar megtérül, forint kártérítést fizettek ki a 3 ,bc ?lyt. d',) eíelek nagyüzemek- nagyobb . , kockázatvállalásra íitóT on c,á. nyújtanak lehetőséget. A koc­kázatkiegyenlítődés tette le­hetővé, hogy a 73 százaléknál nagyobb kárfizetést eredmé­nyező bővítést az Állami Biz­tosító mindössze 23—30 száza- Nagyon valószínű, hogy 1969- lékos díjemelkedés mellett ben a károk csaknem a teljes vállalja magára. mezőgazdasági nek, a befoljrt díjak 90 szá zalékát. Az idén a kártéríté sek összege már szeptember közepéig meghaladta a 800 millió forintot. Fejlődik a FÜTŐBER Ma^ybátonvban A FÜTÖBER nagybátonvi üzemében hónapról hónapra szaporodik a létszám és a termelés is. Az első negyed­évben még nem érték el a hétmilliós termelési értéket, de a harmadik negyedévben már ennek csaknem dupláját teljesítették. Az idén eddig csaknem 31 millió forint éi tékű terméket állítottak elő Létszámuk ma már mef haladja a 200 főt. A négy« dik negyedévben pedig mé mintegy 16 millió forint ér tékű készterméket akarna előállítani. Ennek zöme a pi acon igen keresett hőcserélő. NÓGRAD ~ 1969. október 28„ kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom