Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

Ötéves a honismereti mozgalom Szerkesztői üzenetek N. N. (Balassagyarmat): Ér­tesítjük, hogy leveleinek hite­les másolatát megküldtük az illetékes hatóságokhoz, kivizs­gálását kérve. V' Fél évt^d nőm nagv idő. Éppen ezért érdemel szót, hogy egy mozgalom. amely elindulásakor csupán néhány embert foglaü magába. las­san felöleli a megye egész te­rületét. Nádújialutól Szurdok­püspökiig, Somoskőújfalutól a rétsági és a balassagyarmati járásig, kis falvakban és a megyeszékhelyen egyaránt megtaláljuk aktivitását. Hogyan is kezdődött? 1964. október 23-án rendezte meg az akkori Nógrád megyei Népművelési Tanácsadó első alkalommal, a későbbiek fo­lyamán rendszeressé vált ta­lálkozót a honismereti akti­visták részére. Az első érte­sítés azt közölte, hogy az ösz- szejöveteleken a falukrónika- írás módszereiről, a bányász­a megyében és munkáshagyományok gyűj­tésével kapcsolatban, népraj­zi gyűjtésről hallanak a meg­jelenők majd előadásokat. A mozgalom azóta kitere­bélyesedett, erős fává növe­kedett. Ma már magába fog­lalja a honismereti szakkör­vezetőket. a helytörténeti ku­tatással foglalkozókat, a falu- krónika-írónak, az önkéntes néprajzi és nyelvírásgyűj- tőket és mindazokat, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban arra, hogy lakóhe­lyük múltjával és jelenével foglalkozzanak. Munkájukat segítik a megye társadalmi, tanácsi és pártszervezetének vezetői is. A művelődési köz­pont, a levéltár, a múzeumok szakmai segítsége erősíti munkájukat. Tisztelt Szerkesztősé«! n Rendszeres olvasója vagyok lapjuknak. Tudom, sok pana­szos levél érkezik önökhöz, viszont azt is tudom, hogy egy-egy jó cikkel vagy egyéb intézkedései sok emberen segítenek. Most, ha megenge­dik én is szeretném, ha ez­úton felhívhatnám a figyel­met egy nagyon fontos in­tézmény támogatására. Ez pe­dig nem más mint a horpá- csi nevelőotthon. Hosszas be­tegségem. gyógykezeltetésem ideje alatt két fiamat is eb­ben az otthonban gondozták, ahol egyébként ötven gyer­meket gondoznak. Mikszáth régi kastélyában vannak a gyerekek, eléggé mostoha kö­rülmények között. Az épü­let tatarozásra szorulna. Az intézmény igazgatója, Gréczi Ferenc elvtárs minden tőle telhetőt megtesz a szép kör­nyezet kialakításáért. Azon. ban elszorul az ember szive, ha meglátja a levegőtlen kis szobákat. Az épület műem­lék, védett. Talán ezért tö­rődnek vele oly keveset? A la­pon keresztül talán föl lehet­ne hívni az illetékesek, va­lamint a KISZ figyelmét, nem beszélve a társadalmi munkáról, a szocialista brigá­dok segítségéről. Példa erre a Televíziót az iskoláknak c. felhívás, s nap mint nap előttünk nyer bizonyítást a segítség szebbnél szebb pél­dája. E nevelőotthonnak is.se- gitségre van szüksége, érde­mes rá felfigyelni. Hiszen sok beteg szülő és gyerme­ke problémája rendeződik itt. ha esetleg ilvetv-helvzétbe ke­rül. Szilágyi Istvánná Salgótarján Karancsság története A Nógrád megyei Levéltár Salgótarjánba költöztetése több vonatkozásban élénki- töleg hatott és hat a megye kulturális életére. Elsősorban értékes segítséget jelent a Nógrád megye története című nagyszabású monográfia szer­zőgárdájának a kutatótevé­kenységben, s nem elhanya­golandó a nógrádi honisme­reti és helytörténeti mozga­lomban betöltött szerepesem. A levéltári anyag Salgótar­jánban könnyen hozzáférhe­tő, a levéltár munkatársai rendelkezésére állnak a falu­történetek kutatóinak is. A Nógrád megyei Munkásmoz­galmi Múzeum és a megyei levéltár október 26-án közös szervezésben értékesnek ígér­kező kiállítást nyit Karancs- ság községben, ahol a hely­ség történetére vonatkozó anyagot mutatják be a lakos­Az elmúlt idő alatt tevé­kenységüknek máris több em­lítésre érdemes állomása volt, melyről a NÓGRÁD is rend­szeresen közölt tudósításokat. Az 1964. november 1-én meg­nyitott vizslási krónikát rö­videsen több követte. S itt nem mehetünk el anélkül, hogy ne emlékezzünk meg az egész mozgalom legaktívabb munkásáról, összefogó irányí­tójáról, Kovács János muzeo­lógusról. Ö volt az, aki ügy­buzgalmával, lelkesedésével összefogta és előre vitte e ne­mes ügyet. Utódában: Szabó Béla muzeológusban hozzáér­tő követője akadt. A félév­tizedes mozgalom e szép múltja után hisszük, hogy még többet fog hallatni ma­gáról. Sz. E. Kiállítás — előadás A múzeumi hónap Nógrád megyei eseményei között ván­dorkiállítások bemutatása is szerepel. Közülük érdeklődés­re tart számot a Nógrád me­gye műemlékeit bemutató tárlat. A kiállítás tájékoztat­ja az érdeklődőket a megye műemlékegyütteseiről, a mű­emléki együttesekkel össze­függő védelmi tevékenységről, a múlt még élő emlékein ke­resztül. A kiállítást a mai napon ösagárd községben mutatják be, holnap pedig Nógrádkövesd lakói gyönyör­ködhetnek a gazdag anyag­ban. Nógrádsápon Nógrád megyében az elmúlt időszakban számos régészeti feltárás folyt, amelyek hozzá­járultak a megye régmúltjá­nak pontosabb megismerésé­hez, az itt- zajló történelmi események értékeléséhez. A nógrádsápi templom régésze­ti feltárásáról a mai napon Ambrusné Kozák Éva régész, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség munkatársa tart előadást Nógrádsápon. Holnap pedig a hollókői várásatások eredményét ismerteti Balas­sagyarmaton, a városi műve­lődési házban. (T. E.) * D. M. (Salgótarján): A Pe­dagógusok Lapja havonta két­szer jelenik meg, k Népszava Lapkiadó Vállalat terjeszti. (Budapest, VII., Rákóczi út 54.). Előfizetési díja egy évre; 18 forint. Csekklap a kiadó­tól és a Pedagógusok Szak- szervezetének megyei bizott­ságától igényelhető. * I. M. (Nagybátony): A Vide­oton Rádió és Televízió Gyár 1968. július 1-től emelte fel kétévre rádió- és televízió-ké­szülékeinek garanciális idejét. Szeptemberben vásárolt rá­diójára tehát nem egy, hanem két évig érvényes a jótállás. Javasoljuk a jótállási jegyet mielőbb javíttassa ki a terüle­tileg illetékes szervizzel. * K. J. (Szécseny): A kijelölt háztáji föld használatának év­közben történt megszűnése esetén a tsz-tag részére meg kell téríteni az addig végzett munka és egyéb befektetés ér­tékét. Ha a háztáji földhasz­nálat közvetlenül a termés betakarítása előtt szűnik meg, a vezetőség engedélyt adhat a termés betakarítására. + L. É. (Salgótarján): Az ál­talános iskola és a gimná­zium esti, valamint az általá­nos iskola levelező tagozatán tanulókat 3, a gimnázium le­velező tagozatán tanulókat 6 munkanap tanulmányi sza­badság illeti meg tanévenként. A tanulmányi szabadság tar­tamára a dolgozónak átlagke­reset jár. A vállalat azonban — szükség esetén — munka­időkedvezményt biztosíthat a dolgozónak, de a dolgozó erre az időre munkabértérítést nem követelhet. « K. S. (Salgótarján): Ha a dol­gozót 1 évnél rövidebb, hatá­rozott időre alkalmazták, nem adható ki részére több tanul­mányi szabadság, mint ameny- nyi a vállalatnál munkavi­szonyban töltött idejével ará­nyos. Munkahelyváltozás ese­tén a dolgozót a korábbi vál­lalatánál ki nem adott tanul­mányi szabadság az új mun­kahelyén illeti meg. # M. I. (Palotás): Az Mt. V. 78. § (4.) bekezdése szerint a vál­lalaton belüli egészségvédel­mi és balesetelhárítási okta­tást munkaidő alatt kell meg­tartani. Az oktatás, illetőleg a vizsga miatt kieső időre a dolgozónak átlagkereset jár. A dolgozót tehát nem éri anya­gilag károsodás azért, mért saját egészsége és testi épsé­ge védelmében tanul. an^A.O/V-WV^^^VA/'VV/O/VOA/O/VVUO/UVVonyO/VOA/O/V'X/NXNA^VV'VVO/VA/VO/U'VVOA/'VV'S/VO/VO/V'VVA/V^/VV «ZVVVWWVVVWVVVVVVVV Józsi ötéves, amikor szí­vét megoperál ják. Diagnózis: érszűkület. Ham ok t. erényén, egy fiatal bányatelepi házas­pár mindent elkövet, hogy kisfiúk meleget, közvetlensé­get érezzen, feledtessék vele a természet korai mostohasá- gát. Józsi elég jól tanul. Az­tán gimnáziumban íratják. Üjabb betegség, s a 3. osz­tály előtt tanárai ajánlatára, levelezőként folytatja az is­kolát. Az évek szaladnak. Dolgozni szeretne. De hol? Nehéz munkát nem vállal­hat. Göröngyök az úton Aki ismeri a Fodor csalá­dot, Józsit, abban önkéntele­nül is együttérzés támad. Ez viszont kevés. Az apa kilin- cselése is. Józsi átlépi a 17. esztendejét. Társai érettségi előtt állnak, többen már ke­resnek közülük. Udvarolnak, élik a fiatalok mindennapi életét, vidámak, harsányak. Jóskát padiig a magány, a reménytelenség keseríti. Más­fél évig tart ez. Otthon egyre lesi, várja a postát. Üzene­tet vár, sorra járja a tarjáni üzemeket: acélgyár, tűzhely­gyár, ktsz. A töltőtollasok de­cemberre biztatják. A tűz­helygyárban lenne munka, de éjjeli műszakra az orvos nem engedi. Biztatást kap a KISZ- töl, a megyei tanács ipari osz­tályától. Hiába, üzenet nem jön. A postás tagadóan rázza a fejét... Üzent a Rádió Otthon van, egyedül. Nyolc­éves testvére vidám, de a szülők szemében látja a csen­des aggódást. A társadalom­ról gondolkozik; a beszédes, vidám emberekről, akiknek egészen más a gondjuk, mint neki. Talán az, hogy mit ve­gyenek, mivel töltsék az időt, menjenek-e presszóba, a lá­nyokhoz, vagy a határba se­gíteni ? Milliószor lebeg előtte az, hogy sokan ülnek irodában, vagy egy asztalnál könnyű helyen, ahol ceruzát forgat­nak, talán csak beidegződött adatokat, szabályokat forgat­nak* a fejükben és ebből is van keiiyerük, és azok nem betegek. — Én nem férnék el közöttük? Nekem miért nem lehet? — kiált fel benne a sóhaj. Haszontalannak érzi magát, az életet, mert csak azt látja, hogy a szülők nya­kán él, pedig a madár is ki­repül, ha bírja már a szár­nya. Levelet ír a Petőfi rádió­nak. Válaszul közük vele a műsoridőt, szeptember 27., amikor felolvassák levelét. Ott ül szorongva a rádió mel­lett. Ekkor a láthatatlan, gör­csös. szorító kéz, amely oly sokáig bénította. • egyszerre lazulni, engedni kezd. — Reméljük, Józsi kérésére felfigyel majd a társadalom ■— ez volt az utolsó mondat a rádióban, amit a bemondó­tól hallott. Megáll a postás... És most már megáll a pos­tás is Fodorék házánál. Az or­szág különböző helységeiből jönnek a levelek, sárga, fe­hér, rózsaszínű borítékba zárva. Nem üzemek, vállala­ti vezetők írnak. Hasonló sorsú fiatal fiúk, lányok, akik hallották az üzenetet, a se- gítségvárást a rádióból. Nem ígérnek sokat, de azt nyíltan, őszintén: barátságot, levele­ket, amelyek segítik elűzni a magány egyhangúságát. A levelek: Árki Katalin Bakony oszlopról: „Én sajnos segíteni nem tudok rajtad, nem vagyok gyárigazgató vagy miniszter. Csupán írok. s még arra sem gondoltam, hogy vigasztaljalak, a sajnál­kozás megalázó. Inkább meg­próbálok levelező partnered lenni. Bár ez gyér vigasz a sok kilincselés után. de min­denki azt teszi, ami tőle te­lik.” Egy egri kislány ezt írja: „Panaszos leveled megdöb­bent és a fájdalom érzésével hallgattam végig a rádióból, ezert határoztam el, hogy ír­ni fogok. Gondolom, hogy fájdalmad egy nagyon picike részét megosztom veled...” Kurucz László Budapestről ezt üzente levelében: „Ha nem ragaszkodik a falujá­hoz, itt könnyebben valóra válhatna az elgondolása, ezért felajánlom segíteni aka­rásomat. Jöjjön el és lakjon itt nálunk, mint családtag. Szívesen látom bármikor, második otthona lesz, ahol jól fogja érezni magát és el­helyezkedését is megoldjuk.’ Levél jött a Szovjetunióból is. Fiatalember írta, aki ba­rátságot ajánl és levelezést. Révben Akit dolga mostanában a Nóarád megyei Nyomdaipari Vállalathoz hozza, az a por tán találkozik egy nyúlánk fiatalemberrel. Fodor József­nek hívják. Dolgozik. A Nóg­rád megyei Tanács Ipari Osz­tálya segített Józsinak és ter­mészetesen a nyomda. Ezer- négyszáz forint fizetést kap. Nem sok pénz. de kezdőnek elég s Józsi boldog. A látha tatlan kéz szorítása végleg felengedett. Szemében öröm hangiéban elégedettség. — Most fogok érettségizni Mindenki nagyon jó hozzéim a nyomdában. Az igazgató elvtárs azt mondta, ha vala mi kérésem van, forduljak hozzá Jóska révbe jutott. Egész­ségileg is jól érzi magát. Gulyás Ernő JOGOSULT-E A BEDOLGOZÓ BALESETI JÁRADÉKRA? Az egyik alkalommal áru átadásánál az üzem területén balesetet szenvedtem. Kezelő orvosom véleménye szerint sé­rülésem következtében mintegy 15 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenés marad fenn. Szeretném tudni, leszázalékolás után számíthatok-e valamilyen járadékra, s a járadék folyósítása mellett vállalhatok-e tovább munkát? — kérdd F. A.-né olvasónk. A bedolgozó az 1968. május 21. után bekövetkezett üze­mi balesetből eredő rokkantság esetén kaphat baleseti jára­dékot. Ekkor jelent meg ugyanis a 2/1968-as számú SZOT- szabályzat, amely e kérdésben intézkedik. A korábbi ren­deletek baleseti járadék folyósítását nem tették lehetővé. Baleseti járadékra a bedolgozó akkor jogosult, ha az üzemi balesetből eredő munkaképesség-csökkenése a 15 százalékot meghaladja, de a 67 százalékot nem éri el. A baleseti járadék összege 16—25 százalékos munkaké­pesség-csökkenésnél a munkabér nyolc százaléka, 26—35 százalékos munkaképesség-csökkenésnél a munkabér tíz százaléka, 36—49 százalékos munkaképesség-csökkenésnél a munkabér tizenöt százaléka, 50—66 százalékos munkaképes­ség-csökkenésnél a munkabér 30 százaléka. A baleseti járadékot a bedolgozó keresete mellett Is kor­látozás nélkül megkaphatja. Olvasónk tehát Igényelhet bal­eseti járadékot. MIKOR KELL PÉNZBEN MEGVÁLTANI A SZABADSAGOT? S. I. olvasónkat beleegyezésével másik vállalathoz he­lyezték át, és új munkahelyén csak az ott töltött hónapok után járó szabadságot akarják részére kiadni, pedig ebben az évben még egy nap szabadságot sem vett ki. Űj munka­helyén azt a felvilágosítást adták, hogy forduljon korábbi munkáltatójához, és kérje a szabadságidő pénzbeli megvál­tását. Tévesen tájékoztatták olvasónkat, mert ha év közben más vállalathoz helyezik át, szabadságát a két vállalattól együttesen kapja meg. A 6/1967. (X. 8.) Mü.M. sz. ren­delet szerint a korábbi munkahelyen ki nem adott szabad­ságot a dolgozónak új munkahelyén kell megkapnia. Egyéb­ként a volt munkáltatója köteles lett volna a MIL-lapra fel­jegyezni a ki nem adott szabadságot. A szabadság pénzbeli megváltásáról csak akkor lehet szó, ha a dolgozó munkaviszonya év közben szűnik meg, vagy pedig sorkatonai szolgálatra hívták be, és az évben a vállalatnál eltöltött idővel arányos szabadságot nem • kapta meg. NEM MENTESÜL A TARTÄSDIJ FIZETÉSE ALÖL, AKI MUNKAHELYÉT JOGOS OK NÉLKÜL ELHAGYJA T. I. olvasónk lérje a tartásdíjat eddig is rendszertele­nül fizette, munkahelyét sűrűn váltogatja, hogy a tartásdíj fizetése alól mentesüljön. Férje eddig szakmunkán dolgozott, most kevesebb fizetéssel járó segédmunkát vállalt, de emel­lett olyan mellékjövedelme van, amit kimutatni, illetve bi­zonyítani nem lehet, ezért nem számítható be a tartási kö­telezettség mértékének megállapításánál. Jogosult-e olva­sónk továbbra is a korábbi fizetése alapján megállapított tartásdíjra? \ A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint, ha a tartás díj fizetésére kötelezett azért hagyta ott a magasabb mun­kabérrel járó munkakört, hogy ezzel a tartásdíjra jogosolt igényeit kijátssza, illetőleg csökkentse, ez az eljárása nem szolgálhat javára. A tartásdíj csökkentését ebben az eset­ben jogosan nem igényelheti. Mindenesetre a bíróság a munkahelyváltozás okait körültekintően és megalapozottan vizsgálja abban a perben, amelyet volt férje indított a tar­tasd (j csökkentése érdekében. MIKOR KAPHATJA MEG A TULAJDONOS A KÖZÉLET ÁLTÁL HASZNÁLT HELYISÉGET? F, A-né olvasónk írja, hogy lakása két helyiségét 10 év óta a helyi földművesszövetkezet használja raktárnak. Szükségük lenne a helyiségre, mivel egyszoba-konyhás la­kásban laknak négyen. Olvasónk kéri, adjunk felvilágosítást, van-e lehetőség arra. hogy a fennálló rendelkezések értel­mében a helyiséget visszakapjak? A közületi szervek elhelyezéséről szóló 47/1960. (X. 20.) Korm. sz. rendelet 22. §-a szerint a közületi szerv által hasz­nált bármely helyiséget — megüresedés esetén Is — magán- személy, illetőleg nem közületi szerv részére lakás vagy egyéb (üzlet, műhely stb.) célra az alábbi kivételektől élte- ’ kintve, csak az elhelyező hatosag (tanacs) hozzájáruló hatá­rozata alapján lehet felhasználni. Az említett kivétel: ha a személyi tulajdonban álló, 1953. április l. napja után épült épületek helyiségeinek használatával közületi szerv felhagy, a tulajdonos a megüresedett helyiségekkel az elhelyező ha­tóság hozzájárulása nélkül szabadon rendelkezik. Ha 1953. április 1. napja előtt épült olvasónk háza, a tulajdonos ré­szére csak akkor lehet használatba venni megüresedés ese­tén az fmsz által használt helyiséget, ha a tanács arra nem tart Igényt, közületi elhelyezés céljára. Az említettek arra az esetre is vonatkoznak, ha az frnsz kiköltözne a helyiség­ből. Ha ilyen szándéka nincs, csak kölcsönös megegyezés alapján, a tanácsi elhelyező szerv közreműködésével (más­hol megfelelő helyet kellene biztosítani) lehetne szó arról, hogy hozzájussanak a további két szobához. Pótkönyv — hibákkal Nem tudom hány harmadi­kos kisdiák kapott pót-nyelv- tankönyvet a Május 1. úti iskolában. Az év elején meg­vásárolt Édes anyanyelvűnk címet viselő tankönyvek egy része ugyanis hibásnak bizo­nyult, illetve egy fejezet is­métlődik benne. A harminc­nyolcadik oldaltól kezdődő rész kétszer szerepel. Tehát a szülők már eleve hibás köny­vet vásároltak. Igaz, az ára nem csillagászati összeg — há­rom forint ötven fillérbe ke­rül — de ez nem jelentheti azt, hogy a gyerekek hibás könyvet kapjanak. Ez a do­log egyik része. A másik szá­momra már elszomorítóbb. A géppel írt, és gémkapoccsal összetűzött pót-nyelvtankönyv, amit a kisdiákok kaptak, ugyanis hemzseg a gépelési és a helyesírási hibáktól. Elő­fordulhat géphiba, ezt min­denki tudja, ha írógéppel dol­goznak. De nem akadt senki az iskolában, aki átnézte vol­na ezeket az íveket? Egy har­madikos gyerek, aki most ta­nulja a magyar nyelvtan alap­jait, nehezen tud kiigazodni a hibák között, nem beszélve arról, hogy ezek a lapok szá­mára megtanulandó anyagot jelentenek. Nem beszélve a helyesírási hibákról. Annak a példánynak, amely a kezembe került az első mondata mind­járt így hangzott: „Montjá­tok meg . .így, szó szerint. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. (csatai) NÓGRÁD — 1969. október 23., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom