Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

Szabad idd Kesztyűápolás A szarvasbőrből készült kesztyűket langyos, szappanos vízben mossuk, bőven öblögessük, majd tömjük ki lazán vattá­val kézformájúra. Amikor félig megszik­kadt, glicerinnel vékonyan kenjük be. Sem napon, sem tűzhely közelében nem szabad szárítani A fehér bőrkesztyűt, ha nagyon piszkos, pár órán át hagyjuk benzinben állni. (Tisztításával nagyon vigyázzunk, mert a benzin és a gőze is robbanás és tűzveszé­lyes). Mosás után húzzuk a kezünkre, tiszta ruhával törölgessük szárazra. Ha kevésbé piszkos, elegendő benzines vat­tával átdörzsölni. A disznóbőr kesztyűt langyos, erősen szappanos vízben kell kimosni. Jól kiöb­lítjük és egy-két órán át áztassuk tiszta alkoholban. Ezután húzzuk fel a kezünk­re, s szikkadásig törölgessük puha ruhá­val. Szellős helyen felfüggesztve szárít­suk. A dedaron és egyéb* színteíiltűs anyag­ból cészült kesztyűket — ha állandóan használatban vannak — a nylon holmik­kal hetenként moshatjuk. Leghatásosabb a mosás, ha a vizes kesztyűket a kezünk­re húzzuk, kevés mosószert öntünk rá, s a kézmosás mozdulataival dörzsöljük tisz­tára. Bőven öblítsük, amíg a víz tiszta marad. Ezután csavarás nélkül, kötélre felcsíptetve szárítsuk meg. K. M. A termessetjar gyönyörűsége „Bál annyi pénzem lenne, hogy gyalog járhatnék” — só­hajt fel a mai kor embere. És valóban, a kerekek éjjel-nap­pal forognak, szinte mindenki­ből géppel „közlekedő” ember lett, akinek saját közlekedési eszköze: a lába fáradni kezd. Egyre több a keringési és anyagcserezavarokban szen­vedő ember, s alig akad kö­zöttük néhány, aki egy kis esti sétára szánja rá magát. Holott az emberi test szerkezete meg­kívánja a mozgást. Még a hosszú időre leállított autó is veszít teljesítőképességéből és az á szerszám, amelyet nem használnak, berozsdásodik. A különböző közlekedési esz­közökön elfáradt tagjaikat so­kan tornával vagy egyéb sport­tal próbálják lazítani, ami hasznos és helyes. De semmi sem pótolhatja a természetjá­rás áldásait, a gyaloglás fel­frissítő hatását, hegyen-völ­gyön, réten át, távol a zajos várostól. A természetjárás nemcsak a testnek tesz jót, ha­nem balzsamként hat az ide­gekre és a szellemre: lefoglal­ja a szemet és fület, a gya­logló újra ismerkedik a ter­mészettel, felüdítik az átmen­ti virágok és bokrok, a sza­bad tarka sokfélesége. A fák alatt jobb étvággyal eszik az ember, mint akár a legfénye­sebb városi vendéglőben. Valamennyi üdítő kedvtelés közül a legolcsóbb a termé­szetjárás. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy elengedhetet­len a jó bakancs, amely ké­nyelmes és amelynek vastag talp« alkalmas arra, hogy a köves helyeken is könnyen járjunk. Természetes az is, hogy semmi szűk. kényelmet­len holmit ne vegyünk ma­gunkra, a lényeg a réteges. \ - : ' +Ú |||-«V-.. • ' :‘Ww : OTTHON*-Kiin kényelmes és könnyű öltözék. Kell egy kis hátizsák, amely­ben elfér néhány dolog, amire szükség lehet: egy pulóver, egy összecsukható esernyő, egy kis elsősegélycsomag (kisebb sé­rülések a lábakon néha elő­fordulhatnak) és egy kis cso­mag szőlőcukor. De ajánlunk még egy napszemüveget és tu­ristabotot is. Aki nem elégszik meg az­zal, hogy csupán lakóhelye környékén gyalogoljon és akit csábít a kaland, az ismeretlen — akár hazájában, akár kül­földön — az vegyen egy jó térképet, amely részletesen fel­tünteti a gyalogutakat stb. Persze a természetjárást, gyermekkorban legjobb elkez­deni, s különösen korunkban fontos, hogy aztán a gyerme­kek majd a felnőttkorban is szinte nélkülözhetetlennek tart­sák a kapcsolatot a természet­tel, a vasárnapi vagy a szün­idei természetjárást. Elfoglalt szülők számára jó alkalom ez arra is, hogy őszintébb és ba­rátibb beszélgetésekre kerül­hessen sor a gyerekekkel, akár az úgynevezett kényes kérdésekről is. A természetjárás legszebb időszaka az ősz. Nemcsak a festőket ihleti meg az őszi er­dő színpompája, az egyszerű ember is elgyönyörködik az őszi lomb vörös—barna—arany színeiben. A derült őszi na­pok áz utolsó lehetőséget nyújtják a jó, tüdőtágító sé­tákra, igazi felüdülésre, a hosszú, sokszor ködös, nyirkos kora -téli időszak előtt E, a. Légzőtorna: mikor, hogyan? A KEVESET mozgó, napjá­nak nagy részét ülő helyzet­ben töltő ember légzése nem biztosítja kellőképpen a tü­dő szellőzését. A tüdő szélső részeinek, főleg a tüdőcsú- csoknak és az alsó lebenyek­nek a levegője felületes lég­zés következtében nem cseré­lődik ki, ami a vér oxigén­nel való felfrissülését csők­Balkezesség — balhiedelem — Balkezes a fiam —- panaszolta nemrégen egy anya. Mondja már: mit lehetne tenni ellene? Ajkkor nem tudtam meg­mondani, mit lehet tenni a balkezesség ellen, de azóta is ingatott a kérdés. Egyálta­lán : szükség van-e arra, hogy tegyünk valamit ellene? Miért mondják az ügyes munkatársra, hogy a vezető jobb keze? S miért mondják aa ügyetlen emberre, hogy balkezes? A kedvetlen ember bal lábbal kelt fel, a szeren­csétlen embert balsors üldözi. Hát valóban olyan hitvány, semmi térő a bal kéz, hogy még átvitt értelemben is csak rossz jelentéssel használjuk? A világon meglepően nagy­számú balkezes ember él, A szakirodalom szerint az em­berek 6—10 százaléka balke­zes. Hazánkban tehát mint­egy háromnegyed millió lehet a számuk. Az esetek 85 szá­zalékában a balkezesség örö­költ. Érdekes, hogy sizáz Iker köziül 12—15 balkezes. A jobbkezes ikrek közül az egyiket rendszerint részben balkezesnek tekinthetjük, az ikrek tulajdonságai ugyanis általában szimetrikusak. Ebből is látható, hogy a balkezesség nem valami fo­gyatékosság vagy kóros, be­teges jelenség. Csupán aoy- nyit jelenít, hogy a két kéz között felcserélődött a sze­rep, a bal kéz lett fejlettebb. A balkezesség az élővilág­ban természetes, mindenna­pos jelenség. Megfigyel­hető á növényvilágban és az állatvilágban is. Sőt, az élet­telen kőzetek világában sem ismeretlan. Pasteur figyelte meg először, hogy egyes kris­tályok balra, mások visizont jobbra törik meg a fénysuga­rakat. A botanikusok szerint 90 kúszónövény közül 70 jobbra, 20 balra fordul el. A bab például mindig jobbra hajlik, a komló pedig balra. Az állatvilágban hasonló jelenségekre találhatunk. A hangyák például fölváltva használják szárnyaikat, a szöcskék azonban kimondot­tan „balosok”. Ezzel szemben a tücskök jellegzetes ciripelé­süket jobb szárnyuk és lá­buk össizedörzsölésével keltik. A kutya mindig jobb mancsát nyújtja: ha megpróbáljuk ar­ra kényszeríteni, hogy a má­sik lábát nyújtsa nekünk, ak­kor idegessé, nyugtalanná vá­lik. A majmok egy része fő­leg a jobb lábát, más része fő­leg a bal lábát használja. Két tökéletesen jobb keze senkinek sincs, de a balke­zességnek lehetnek fokozatai, lehet részleges (vagyis, ha va­laki csak bizonyos esetekben használja a bal kezét, egyéb­ként a jobb keze ügyesebb),« lehet teljes, amikor a jobb keze olyan ügyetlen, mint másoknak a bal. Viszont fej­lettebb a bal keze. Hogy a korszerű orvostudo­mány a balkezességnek mi­lyen nagy jelentőséget tulaj­donít, ez abból is látható, hogy 1957-ben a f izikai No- bel-díjat két, Amerikában dolgozó kínai tudós kapta, akik munkásságuk egy részét a balkezesség tanulmányozá­sának szentelték, ök állapí­tották meg, hogy a jobb és a bal kéz teljesen egyenrangú. Gyakorlattal a balkezesség — legalábbis részben — át­képezhető, tehát a kézügyes­ség visszahelyezhető a jobb kézre. Szülők, hozzátartozók, a környezet (bölcsőde, óvo­da) hatására a balkezes gye­rekek sokszor már jobb kéz­zel tanulnak meg írni, noha azért á kenyeret bal kézzel szelik. Am balkezeseknél semmi esetre se szabad eről­tetni a jobb kéz használatát. Ezt az általános iskolai Tan­terv is kimondja. Az ilyen erőltetésnek alávetett gyer­mek magatartásában ugyanis némi fogyatékosságok mutat­kozhatnak. Szemorvosok megállapítot­ták, hogy száz balkezes közül 12, a jobbkezesek közűi pedig csak négy bandzsai. Ez való­színű abból következik, hogy jóformán miniden balkezest megpróbálnak rászoktatni jobb keze használatára. Meg­történhet, hogy a serdülő fiú, leány emiatt dadog. A dado­gok 60 százaléka balkezes. A jobb kéz használatának eről­tetése lelki zavarokkal is jár­hat, a balkezeseknél. Az ilyen balkezes például zavar­ba jön, ha valakit felkér tán­colni. A ballábas labdarúgó ugyanolyan pontosan rúg bal­lábbal, mint más a jobb lá­bával. Ám, ha Rászoktatják, hogy jobb lábával lőjjön ka­pura, elveszti biztonságérze­tét és megbotlik saját lábá­ban. Ismeretes, hogy a jobbke­zesek agyának bal fele vala mivel • fejlettebb (ezért is használják főleg a jobb ke­züket), a balkezeseknél pe­dig ez éppen fordítva van. De ez egyáltalán nem teszi őket értéktelenebbé, éppoly képes­ségekkel rendelkezhetnek, s azokat éppúgy értékesíthetik, mint a jobbkezesek. Sajnos, az emberek nagy része előíté­lettel van. a balkezesek iránt. Pedig azok éppoly kiváló tel-'' jesítiményre képesek, mint a jobbkezesek. Ezt tények iga­zolják. Számtalan nagy kép­zőművész, festő, szobrász, előadóművész, sportoló bal­kezes volt. Gondoljunk csak közülük a legnagyobbra: Leonardo de Vincire, aki szobrait bal kézzel formálta, festményeit bal kézzel festet­te, gépelt bal kézzel szerkesz­tette. Raífaelo és Michelange­lo is balkezes volt. Paganini, a világhírű művész bal kézzel hegedült, Robert Schumann is bal kézzel alkotta szerze­ményeit. A világ élsportolói között ma is hány kardvívó akad, aki győzelmet győze­lemre arat — bal kézzel. A balkezesség nem testi fogyatékosság nem beteg­ség, hanem a természeti tör­vények következménye. Hogy valami rossz, kóros jelenség lenne, — ez bizony: balhiede- lem. Szüts László kenti és ezen keresztül ront­ja az egész szervezet ener­giaellátását. A légzés helyes módja mindenki számára helyesen végzett légzőgyakor­latok nagy szerepet játsza­nak az egészség megőrzésé­ben, de számos betegség gyó­gyulásának a meggyorsításá­ban is. Az átlagos belégzés, nyu­galmi helyzetben általában 500 köbcentiméter levegő be- szívását jelenti a tüdőbe. A beszívott levegő mennyisége azonban a légzőizmok foko­zott működtetésével ennek öt—hatszorosára is növelhető. A beszívott oxigén és a kilégzett széndioxid meny- nyiségének növekedése fokoz­za az anyagcserét, ami főleg a növekedésben levő gyer­mekek és a leromlott álla­potban levő lábadozók szem­pontjából nagyjelentőségű. A légzőmozgáiok fokozása meg­erősíti, a mellkas izomzatát és javítja a bordaporcok ru­galmasságát. A rekeszizom erősebb működése hatékony masszázst jelent a hasüri szervek és a haslzomzat szá­mára. A gyomor és a belek természetes mozgása fokozó­dik, tartalmuk gyorsabban keveredik. A máj és a lép, s a vesék kiürülését, valamint vérellátását a fokozott lég­zés nyomán 'létrejövő nyo­másváltozások segítik elő. A légzőgyakorlatok legelő­nyösebben azonban a vérke­ringésre hatnak. A belég­zés szívóhatása a levegővel együtt vért is visz a mell­kasba, a kilégzés pedig szin­te kipumpálja' azt a mellkasi szervek ereiből. A mellkas­nak ez a játéka lényeges se­gítséget jelent nemcsak a szív, hanem az egész vérke­ringés számára. MILYEN esetekben várha­tó tehát előnyös hatás, esetleg gyógyulás a légzőgyakorla­toktól? Gerincferdülés, mell­kasdeformitás esetén, beesett mellkas megerősítésére. Mell- hártyagyulladás után a lenö­vések megakadályozására Is al­kalmas a légzőtoma. Asztmá­ban a rohamok ritkulása és súlyosságuk enyhülése várha­tó a gyakorlatok rendszeres végzésétől. Tüdőtágulásnál he­lyes légzőgyakorlatok segítsé­gével elkerülhető a fekvés kö­vetkeztében fellépő tüdőgyul­ladás. Idült székrekedés, has- puffadás, májpangás, sőt néha még a lábak duzzanata is több javulást mutat a légzőgyakor­latok alkalmazására, mint bár­milyen más gyógymódra. Hogyan végezzük a légző- gyakorlatokat? A legelőnyö­sebb testhelyzet az állás, mert így tud a tüdő legnagyobb mértékben kitágulni, bár a re­keszmozgások szempontjából a fekvőhelyzet a legelőnyösebb. A légzőgyakorlatokat lehetőleg meztelen felső testtel végezzü . A légzés helyes ritmusát leg­könnyebben néma számoló - sál, vagy váltakozó hangkéj.- zéssel (ii-uu) biztosíthatjuk. Légzőgyakorlatok közben szá­jon át ne vegyünk levegőt! (Az orr és a garat esetleges beteg­ségeit pedig előbb gyógyíttas-j suk meg.) Lassú, mély belé-j légzés közben a karokat oldalt felemeljük. A belégzett leve­gőt ne tartsuk benn a tüdő­ben, hanem azonnal kezdji.k meg a lassú kilégzést. (A ki­légzés mindig hosszabb ideig tartson, mint a belégzés.) Per­cenként 3—4 ilyen kilégzést végezzünk, összesen 20—25- ször egymás után. (A szokásos légzésnél fordított a helyzet. Ezért kell a normális légzés­kor passzív mozgású kilégzést erősíteni, mint az amúgylsak­tívan végrehajtott belégzést.) EGÉSZSÉGESEK a légző- gyakorlatokat egyedül vé­gezhetik. Csak gyermekek és betegek számára szükséges gyógytornász irápyításia. A légzőgyakorlatokat éppolyan rendszerré kellene tenni éle­tünkben, mint a mosakodást, a rendszeres fogápolást és a kultúrember higiéniájához tar­tozó egyéb mindennapi tevé­kenységét. Dr. S. R. NÓGRAD — 1969. október 19., vasárnap H

Next

/
Oldalképek
Tartalom