Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
Szabad idd Kesztyűápolás A szarvasbőrből készült kesztyűket langyos, szappanos vízben mossuk, bőven öblögessük, majd tömjük ki lazán vattával kézformájúra. Amikor félig megszikkadt, glicerinnel vékonyan kenjük be. Sem napon, sem tűzhely közelében nem szabad szárítani A fehér bőrkesztyűt, ha nagyon piszkos, pár órán át hagyjuk benzinben állni. (Tisztításával nagyon vigyázzunk, mert a benzin és a gőze is robbanás és tűzveszélyes). Mosás után húzzuk a kezünkre, tiszta ruhával törölgessük szárazra. Ha kevésbé piszkos, elegendő benzines vattával átdörzsölni. A disznóbőr kesztyűt langyos, erősen szappanos vízben kell kimosni. Jól kiöblítjük és egy-két órán át áztassuk tiszta alkoholban. Ezután húzzuk fel a kezünkre, s szikkadásig törölgessük puha ruhával. Szellős helyen felfüggesztve szárítsuk. A dedaron és egyéb* színteíiltűs anyagból cészült kesztyűket — ha állandóan használatban vannak — a nylon holmikkal hetenként moshatjuk. Leghatásosabb a mosás, ha a vizes kesztyűket a kezünkre húzzuk, kevés mosószert öntünk rá, s a kézmosás mozdulataival dörzsöljük tisztára. Bőven öblítsük, amíg a víz tiszta marad. Ezután csavarás nélkül, kötélre felcsíptetve szárítsuk meg. K. M. A termessetjar gyönyörűsége „Bál annyi pénzem lenne, hogy gyalog járhatnék” — sóhajt fel a mai kor embere. És valóban, a kerekek éjjel-nappal forognak, szinte mindenkiből géppel „közlekedő” ember lett, akinek saját közlekedési eszköze: a lába fáradni kezd. Egyre több a keringési és anyagcserezavarokban szenvedő ember, s alig akad közöttük néhány, aki egy kis esti sétára szánja rá magát. Holott az emberi test szerkezete megkívánja a mozgást. Még a hosszú időre leállított autó is veszít teljesítőképességéből és az á szerszám, amelyet nem használnak, berozsdásodik. A különböző közlekedési eszközökön elfáradt tagjaikat sokan tornával vagy egyéb sporttal próbálják lazítani, ami hasznos és helyes. De semmi sem pótolhatja a természetjárás áldásait, a gyaloglás felfrissítő hatását, hegyen-völgyön, réten át, távol a zajos várostól. A természetjárás nemcsak a testnek tesz jót, hanem balzsamként hat az idegekre és a szellemre: lefoglalja a szemet és fület, a gyalogló újra ismerkedik a természettel, felüdítik az átmenti virágok és bokrok, a szabad tarka sokfélesége. A fák alatt jobb étvággyal eszik az ember, mint akár a legfényesebb városi vendéglőben. Valamennyi üdítő kedvtelés közül a legolcsóbb a természetjárás. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy elengedhetetlen a jó bakancs, amely kényelmes és amelynek vastag talp« alkalmas arra, hogy a köves helyeken is könnyen járjunk. Természetes az is, hogy semmi szűk. kényelmetlen holmit ne vegyünk magunkra, a lényeg a réteges. \ - : ' +Ú |||-«V-.. • ' :‘Ww : OTTHON*-Kiin kényelmes és könnyű öltözék. Kell egy kis hátizsák, amelyben elfér néhány dolog, amire szükség lehet: egy pulóver, egy összecsukható esernyő, egy kis elsősegélycsomag (kisebb sérülések a lábakon néha előfordulhatnak) és egy kis csomag szőlőcukor. De ajánlunk még egy napszemüveget és turistabotot is. Aki nem elégszik meg azzal, hogy csupán lakóhelye környékén gyalogoljon és akit csábít a kaland, az ismeretlen — akár hazájában, akár külföldön — az vegyen egy jó térképet, amely részletesen feltünteti a gyalogutakat stb. Persze a természetjárást, gyermekkorban legjobb elkezdeni, s különösen korunkban fontos, hogy aztán a gyermekek majd a felnőttkorban is szinte nélkülözhetetlennek tartsák a kapcsolatot a természettel, a vasárnapi vagy a szünidei természetjárást. Elfoglalt szülők számára jó alkalom ez arra is, hogy őszintébb és barátibb beszélgetésekre kerülhessen sor a gyerekekkel, akár az úgynevezett kényes kérdésekről is. A természetjárás legszebb időszaka az ősz. Nemcsak a festőket ihleti meg az őszi erdő színpompája, az egyszerű ember is elgyönyörködik az őszi lomb vörös—barna—arany színeiben. A derült őszi napok áz utolsó lehetőséget nyújtják a jó, tüdőtágító sétákra, igazi felüdülésre, a hosszú, sokszor ködös, nyirkos kora -téli időszak előtt E, a. Légzőtorna: mikor, hogyan? A KEVESET mozgó, napjának nagy részét ülő helyzetben töltő ember légzése nem biztosítja kellőképpen a tüdő szellőzését. A tüdő szélső részeinek, főleg a tüdőcsú- csoknak és az alsó lebenyeknek a levegője felületes légzés következtében nem cserélődik ki, ami a vér oxigénnel való felfrissülését csőkBalkezesség — balhiedelem — Balkezes a fiam —- panaszolta nemrégen egy anya. Mondja már: mit lehetne tenni ellene? Ajkkor nem tudtam megmondani, mit lehet tenni a balkezesség ellen, de azóta is ingatott a kérdés. Egyáltalán : szükség van-e arra, hogy tegyünk valamit ellene? Miért mondják az ügyes munkatársra, hogy a vezető jobb keze? S miért mondják aa ügyetlen emberre, hogy balkezes? A kedvetlen ember bal lábbal kelt fel, a szerencsétlen embert balsors üldözi. Hát valóban olyan hitvány, semmi térő a bal kéz, hogy még átvitt értelemben is csak rossz jelentéssel használjuk? A világon meglepően nagyszámú balkezes ember él, A szakirodalom szerint az emberek 6—10 százaléka balkezes. Hazánkban tehát mintegy háromnegyed millió lehet a számuk. Az esetek 85 százalékában a balkezesség örökölt. Érdekes, hogy sizáz Iker köziül 12—15 balkezes. A jobbkezes ikrek közül az egyiket rendszerint részben balkezesnek tekinthetjük, az ikrek tulajdonságai ugyanis általában szimetrikusak. Ebből is látható, hogy a balkezesség nem valami fogyatékosság vagy kóros, beteges jelenség. Csupán aoy- nyit jelenít, hogy a két kéz között felcserélődött a szerep, a bal kéz lett fejlettebb. A balkezesség az élővilágban természetes, mindennapos jelenség. Megfigyelhető á növényvilágban és az állatvilágban is. Sőt, az élettelen kőzetek világában sem ismeretlan. Pasteur figyelte meg először, hogy egyes kristályok balra, mások visizont jobbra törik meg a fénysugarakat. A botanikusok szerint 90 kúszónövény közül 70 jobbra, 20 balra fordul el. A bab például mindig jobbra hajlik, a komló pedig balra. Az állatvilágban hasonló jelenségekre találhatunk. A hangyák például fölváltva használják szárnyaikat, a szöcskék azonban kimondottan „balosok”. Ezzel szemben a tücskök jellegzetes ciripelésüket jobb szárnyuk és lábuk össizedörzsölésével keltik. A kutya mindig jobb mancsát nyújtja: ha megpróbáljuk arra kényszeríteni, hogy a másik lábát nyújtsa nekünk, akkor idegessé, nyugtalanná válik. A majmok egy része főleg a jobb lábát, más része főleg a bal lábát használja. Két tökéletesen jobb keze senkinek sincs, de a balkezességnek lehetnek fokozatai, lehet részleges (vagyis, ha valaki csak bizonyos esetekben használja a bal kezét, egyébként a jobb keze ügyesebb),« lehet teljes, amikor a jobb keze olyan ügyetlen, mint másoknak a bal. Viszont fejlettebb a bal keze. Hogy a korszerű orvostudomány a balkezességnek milyen nagy jelentőséget tulajdonít, ez abból is látható, hogy 1957-ben a f izikai No- bel-díjat két, Amerikában dolgozó kínai tudós kapta, akik munkásságuk egy részét a balkezesség tanulmányozásának szentelték, ök állapították meg, hogy a jobb és a bal kéz teljesen egyenrangú. Gyakorlattal a balkezesség — legalábbis részben — átképezhető, tehát a kézügyesség visszahelyezhető a jobb kézre. Szülők, hozzátartozók, a környezet (bölcsőde, óvoda) hatására a balkezes gyerekek sokszor már jobb kézzel tanulnak meg írni, noha azért á kenyeret bal kézzel szelik. Am balkezeseknél semmi esetre se szabad erőltetni a jobb kéz használatát. Ezt az általános iskolai Tanterv is kimondja. Az ilyen erőltetésnek alávetett gyermek magatartásában ugyanis némi fogyatékosságok mutatkozhatnak. Szemorvosok megállapították, hogy száz balkezes közül 12, a jobbkezesek közűi pedig csak négy bandzsai. Ez valószínű abból következik, hogy jóformán miniden balkezest megpróbálnak rászoktatni jobb keze használatára. Megtörténhet, hogy a serdülő fiú, leány emiatt dadog. A dadogok 60 százaléka balkezes. A jobb kéz használatának erőltetése lelki zavarokkal is járhat, a balkezeseknél. Az ilyen balkezes például zavarba jön, ha valakit felkér táncolni. A ballábas labdarúgó ugyanolyan pontosan rúg ballábbal, mint más a jobb lábával. Ám, ha Rászoktatják, hogy jobb lábával lőjjön kapura, elveszti biztonságérzetét és megbotlik saját lábában. Ismeretes, hogy a jobbkezesek agyának bal fele vala mivel • fejlettebb (ezért is használják főleg a jobb kezüket), a balkezeseknél pedig ez éppen fordítva van. De ez egyáltalán nem teszi őket értéktelenebbé, éppoly képességekkel rendelkezhetnek, s azokat éppúgy értékesíthetik, mint a jobbkezesek. Sajnos, az emberek nagy része előítélettel van. a balkezesek iránt. Pedig azok éppoly kiváló tel-'' jesítiményre képesek, mint a jobbkezesek. Ezt tények igazolják. Számtalan nagy képzőművész, festő, szobrász, előadóművész, sportoló balkezes volt. Gondoljunk csak közülük a legnagyobbra: Leonardo de Vincire, aki szobrait bal kézzel formálta, festményeit bal kézzel festette, gépelt bal kézzel szerkesztette. Raífaelo és Michelangelo is balkezes volt. Paganini, a világhírű művész bal kézzel hegedült, Robert Schumann is bal kézzel alkotta szerzeményeit. A világ élsportolói között ma is hány kardvívó akad, aki győzelmet győzelemre arat — bal kézzel. A balkezesség nem testi fogyatékosság nem betegség, hanem a természeti törvények következménye. Hogy valami rossz, kóros jelenség lenne, — ez bizony: balhiede- lem. Szüts László kenti és ezen keresztül rontja az egész szervezet energiaellátását. A légzés helyes módja mindenki számára helyesen végzett légzőgyakorlatok nagy szerepet játszanak az egészség megőrzésében, de számos betegség gyógyulásának a meggyorsításában is. Az átlagos belégzés, nyugalmi helyzetben általában 500 köbcentiméter levegő be- szívását jelenti a tüdőbe. A beszívott levegő mennyisége azonban a légzőizmok fokozott működtetésével ennek öt—hatszorosára is növelhető. A beszívott oxigén és a kilégzett széndioxid meny- nyiségének növekedése fokozza az anyagcserét, ami főleg a növekedésben levő gyermekek és a leromlott állapotban levő lábadozók szempontjából nagyjelentőségű. A légzőmozgáiok fokozása megerősíti, a mellkas izomzatát és javítja a bordaporcok rugalmasságát. A rekeszizom erősebb működése hatékony masszázst jelent a hasüri szervek és a haslzomzat számára. A gyomor és a belek természetes mozgása fokozódik, tartalmuk gyorsabban keveredik. A máj és a lép, s a vesék kiürülését, valamint vérellátását a fokozott légzés nyomán 'létrejövő nyomásváltozások segítik elő. A légzőgyakorlatok legelőnyösebben azonban a vérkeringésre hatnak. A belégzés szívóhatása a levegővel együtt vért is visz a mellkasba, a kilégzés pedig szinte kipumpálja' azt a mellkasi szervek ereiből. A mellkasnak ez a játéka lényeges segítséget jelent nemcsak a szív, hanem az egész vérkeringés számára. MILYEN esetekben várható tehát előnyös hatás, esetleg gyógyulás a légzőgyakorlatoktól? Gerincferdülés, mellkasdeformitás esetén, beesett mellkas megerősítésére. Mell- hártyagyulladás után a lenövések megakadályozására Is alkalmas a légzőtoma. Asztmában a rohamok ritkulása és súlyosságuk enyhülése várható a gyakorlatok rendszeres végzésétől. Tüdőtágulásnál helyes légzőgyakorlatok segítségével elkerülhető a fekvés következtében fellépő tüdőgyulladás. Idült székrekedés, has- puffadás, májpangás, sőt néha még a lábak duzzanata is több javulást mutat a légzőgyakorlatok alkalmazására, mint bármilyen más gyógymódra. Hogyan végezzük a légző- gyakorlatokat? A legelőnyösebb testhelyzet az állás, mert így tud a tüdő legnagyobb mértékben kitágulni, bár a rekeszmozgások szempontjából a fekvőhelyzet a legelőnyösebb. A légzőgyakorlatokat lehetőleg meztelen felső testtel végezzü . A légzés helyes ritmusát legkönnyebben néma számoló - sál, vagy váltakozó hangkéj.- zéssel (ii-uu) biztosíthatjuk. Légzőgyakorlatok közben szájon át ne vegyünk levegőt! (Az orr és a garat esetleges betegségeit pedig előbb gyógyíttas-j suk meg.) Lassú, mély belé-j légzés közben a karokat oldalt felemeljük. A belégzett levegőt ne tartsuk benn a tüdőben, hanem azonnal kezdji.k meg a lassú kilégzést. (A kilégzés mindig hosszabb ideig tartson, mint a belégzés.) Percenként 3—4 ilyen kilégzést végezzünk, összesen 20—25- ször egymás után. (A szokásos légzésnél fordított a helyzet. Ezért kell a normális légzéskor passzív mozgású kilégzést erősíteni, mint az amúgylsaktívan végrehajtott belégzést.) EGÉSZSÉGESEK a légző- gyakorlatokat egyedül végezhetik. Csak gyermekek és betegek számára szükséges gyógytornász irápyításia. A légzőgyakorlatokat éppolyan rendszerré kellene tenni életünkben, mint a mosakodást, a rendszeres fogápolást és a kultúrember higiéniájához tartozó egyéb mindennapi tevékenységét. Dr. S. R. NÓGRAD — 1969. október 19., vasárnap H
