Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
Járda és kisajátítás Sikerek a tsz-ben Rétsdg, Bánk és Tolmács közigazgatásilag és termeiö- szövefckezetileg összetartozik. A tanács központja Rét sápon, a termelőszövetkezeté Tolmácson székel. Azért van Bánkon csak tana-siurenu.zls a,, s a tsz-ben csak üzemegység. Az üzemegységet AJarnó András vezeti. Ö és Máté János, a LókosvÖlgye Tsz l'őagronómusa adott tájékoztatást a Ste-ta- gok életerői, eredményeiről A három tsz egyesülése után megkezdődött a szakosodás. Bankon, ártól azelőtt társulásos alapon ugyanez tettek, most is a növendékeket nevelik. Tíznapos korban kerülnek ide a szarvasmarhák. és csak 5—6 hónap múlva, 220—250 kilós súlyban kerülnek el innen a többi üzemegységekbe. Száz hízómarhát hizlalt az idén az üzemegvsée, amelynek java része exportra ment. A hízok húsz hónapos korra elérték az 550 kilogrammos súlyt. Kilencvenöt tehén átlagában rendkívül megnőtt a tejhozam Bánkon: tehenenként! évi háromezer literre számítanak, tavaly 1970. tavalyelőtt 1500 liter volt a:: atlag Az állomány teljesen negatív. A kétszázas, kis Juhászat négy kilónál nagyobb ayap- júhozammal dicsekedhet, azonkívül 180 pecsenyebárányt Is neveltek görög megrendelésre. Szépen jövedelmez a bán- ki szárazföldi kertészet is: 74 hold átlagában 15 ezer forint fölött volt az árbevétel holdanként. Tíz holdon szamócát termesztenek, sok uborka' küldtek külföldre, s a bevételt növeli a bánki specialitás is: a máktermesztés, sárgarépa köztessel. A kertészet szép jövedelmet ad a tagságnak és foglalkoztatás megszervezéséhez is hozzájárul. Több 8}int három mázsa mák termett az idén holdanként. Az egyesülés, a szorgalmas munka és a nagyobb hozamok eredményeként növekedett a tsz-tagok jövedelme is. Bánkon äz idén élvezik a garantált készpénzfizetés előnyeit először: a természetbenit is beszámítva, a szövetkezet a munkadíj 93 százalékát havonta kifizeti. Panasz a pultnál Megszokták a bankiak, a csinos, tiszta élelmiszerboltokat, megsze- ^ vették az udvarias, szolgálatkész boltvezetőt, Vincze Sándornét. Elégedettek, hogy lényegében valamennyi fontos élelmiszert helyben vásárolhatták. Vincze Sáncomé azonban korántsem ilyen elégedett. Szeretné, ha az eddiginél még jobban kiszolgálhatná a vásárlókat. Ehhez pedig az kellene, hogy elegendő száraz töltelékárut kapjon, leg ven szalonna, amit most már hetek óta nem szállítanak a boltba. Aztán sörből is lehetne több, hiszen mindössze öt hektolitert kapnak havonta. s ha már a panasznál tart. mondja azt is, hogy a VA sem küld elegendő árut. Sokan vásárolnák például a kályhákat, de nem kapott egyetlen egy darabot sem Pedig ezek a cikkek legalább húszezer forinttal javítanák t forgalmát. A bevétel persze így sem rossz, havi 150—16C ezer forint. Nem zed ék i p rob I ém a ? Nyerni szeretnének A SZOT üdülője Fiatalokkal és haladóbb gondolkozásé felnőttekkel beszélgettem arról, vajon igaz-e. amiről Bánkon annyi szó esik. hogy nagyok a nemzedékek közti ellentétek’ Mint mondják, nem lehet ezt nemzedéki ellentétnek nevezni, de az a tény., hogy a fiatalság mintegy kilencven százaléka eljár Vác- ra és Pestre dolgozni, az igényesség növekedését is eredményezi. A fiatalok egy része éppen ezért elégedetlen az otthoni maradisággal, életmódján változtatni akar. ami gyakran az öregek ellenzésével találkozik. A fiatalok például a bánki üdülőtelep kiépülésével mindinkább kellemes kikapcsolódásra, szórakozási lehetőségekre találhatnának, de túlzottan a szülői fegyelem alatt állnak. Márpedig a fiatalok nem értenek egyet azzal, hogy a fiatal házasok a régi hagyományok szerint házasságkötésük után egy szobában éljenek a szülőkkel és nagyszülőkkel amikor sokszor több szoba is kihasználatlan. Sok fiatal lázad az egyhangú étrend ellen is. Szüret időszaka van, de Bánkon nemcsak a bor forr. A bánkiak beneveztek a járási takarékossági versenybe. Molnár Endréné, a falu fiatal, rokonszenves postamesternője szándékukat sem titkolja. Mosolyogva mondja: — Nyerni szeretnénk! S erre megvan minden esélyük, a szorgalmas, dolgos, takarékos bánki embereknek. A legutóbbi értékelés szerint az elsők a versenyben. Olyan nagy községeket előztek meg, mint Diósjenő, Nagyoroszi. Több mint egymillió-háromszázötvenezer forintot rejtenek a takarékbetétkönyvek. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy meghaladja a hétszázharminc forintot az egy főre jutó megtakarított pénz. — A verseny legjobbja, ötvenezer forintot, a második harmincezret, a harmadik húszezer forintot kap — sorolja a postamesternő. — Jó volna, ha hozzánk jönne az ötvenezer forint... Azt is mondja, hová költenék a pénzt. Meghosszabbítanák a gyalogjárókat, vagy pedig végre fodrászüzletet kapna a falu. A gyorsan változó Bánk A régi krónikák szerint Bánk a rétsági járás egyik legöregebb községe, bár a török idők előtti korszakról nem sok írásos hagyaték maradt fenn. A török hódoltság alatt ugyanis porig pusztították, még a templomát is földdel tette egyenlővé a török, s az elmenekült lakosság vissza se mert szivárogni. A régi Bank helyét csak a törökök kiűzése után idevándorolt, evangélikus vallású szlovákok kezdték betelepíteni. Azóta is zárt nemzetiségi egység, szorgalmas népe kicsit magánakvaló életmódot folytat, s a török korszaktól tartó évszázadok a görcsös vagyonszerzés jegyében teltek el. A község egyik nagy nevezetessége a huszonhat holdas halastó, amely a község jelenlegi fejlődésében központi szerepet tölt be. A Bánki tó környéke ugyanis néhány év óta egy új, dunakanyari üdülőtelep gyors kiépülésének képét vette fel. A tó körül üdülőházak, víkendházak épülnek, tisztítják a tó medrét az iszaptól, telkeket mérnek ki, épül az új strand és a hozzája tartozó korszerű épület, kabinokkal, orvosi rendelővel, halásztanya létesült, előreláthatólag két éven belül átadják rendeltetésének az ötszáz személyes camping-tábort. Mindez magával vonja a járulékos beruházásokat, a folyóvízellátást, a villamosítást és mindazt, ami egy korszerű üdülőtelepen nélkülözhetetlen. Ez a lázas építkezés nem múlhat el nyomtalanul a község belső életében sem. A zártságnak oldódnia kell, a tó körüli pezsgés megmozgatja a bánki lakosság családi, községi életét is. A hétszázötven lelkes kisközség csendes zártságából oly hirtelen gyorsasággal vetkezik ki, hogy idősek és fiatalok egyszeriben magánéletükben is pótolni akarják azt, amitől elmaradtak. A maradi hagyományok őrzésében különleges helyet elfoglaló községben észrevehetően gyors, konfliktusokat is támasztó kulturálódási folyamat zajlik le. Rohamosan nőnek az igények is, amelyek eddig nem tartottak lépést az anyagi fejlődéssel. Ebben az épülő, szépülő, joggal mondhatjuk, forrásban levő kisközségben kerestük ezúttal a hétköznapok örömeit, problémáit. Már nem szőnek Minden házban rádió A tóparton találkoztunk Lomén Jánosnéval, aki a Lókosvölgye Tsz bánki üzemegységének tagja: éppen a színes rongyszőnyegeket mosta, sulykolta a vízparton. Valamikor a szlovák településű községekben nagy divat volt a házi szövésű rongyszőnyegek készítése, vajon az maradt-e Bánkon is. Lomenné azt mondta: „A szövőszékek még sok háznál megvannak, de újabban már nem szőnek a bánkiak.” Talán rongyhulladékkal nem győzik, vagy sokkal inkább a gyári áriuk olcsóságával nem lehet versenyezni. Ráadásul a rongyszőnyeg szövése lassú, sok időt és energiát igénylő, sziszifuszi munka. A községet járva azonnal szembetűnik a sok televízióantenna. Bánkon a lakóházak jó egyharmadában van már televízió. Nyilván a tv-tulajdo- nosok száma a továbbiakban még növekszik. Még kedvezőbb a kép, ha azt vizsgálja az ember, hány házban szól a ráA doktornő Űj körzeti orvosa van a községnek dr. Bornemissza Éva személyében, aki hetenként egyszer, pénteken tart orvosi vizsgálatot a bánki rendelőben, bár a betegekhez bármikor házhoz megy. Rom- hányban él egyébként dr. Ja- kubeczky József, járási tisztiorvos felesége. Amíg ő nem végzett iskoláival, a férje látta el a körzetet. Egy hónapja jár csak ki a doktornő, de kedvességéről, igyekezetéről máris sokat mesélnek. Megszerették. megkedvelték és c azzal igyekszik a bizalmat meghálálni, hogy igyekszik magas szintre emelni a község egészségvédelmét és még a hatáskörébe tartozó társadalmi problémák leküzdéséből se vonja ki magát. dió. Azt mondják, a faluban 140—150 van. Ma már egyetlen olyan lakás sincs, ahol ne volna rádió. Sőt gyakoriak az olyan házak, ahol kettő is akad. Hiszen az utóbbi időben egészen magasra szökött a fiatalok körében a táskarádió-tulajdonosok száma. Nem Noé bárkája A bánki Bárka nem úszó alkalmatosság, hanem nagyon ízléses berendezett, korszerű kisvendéglő, a földművesszövetkezet kezelésében. Csulik István, a kisvendéglő vezetője elmondotta, hogy bár az idén a tó kotrása miatt a forgalom alatta maradt a várakozásnál^, a Bárka-kisvendéglő így is havi kétszázezer forintos forgalmat bonyolított le. A forgalom zömét az idegenforgalom, abból is 65 százalékban az ital adja. Azért sokan étkeznek is itt, a SZOT-üdülő vendégeinek étkeztetését is ők oldják meg. Jani bácsi Hosszabb ideje vezeti Lomén János bácsi a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat bánki főzdéjét. Az idén rendkívül nagy a termés és ez újból felvetette az idős pálinkafőző panaszait. A főzőüstbe csak kétszáz liter cefrét lehet betölteni, a finomító űrtartalma a valóságban csak 115 liter, azután a raktárt is nagyobbítani kellene. Jani bácsinak az a fájdalma, hogy akiknek sok a cefréjük. vagy korán akarnak pálinkához jutni, azok kénytelenek a falun kívül nagyobb üsttel rendelkező üzemben főzetni. Nála a főzde falán is 130 név szerepel előjegyzésben. Az épülő Bánk egyik legszebb, legkorszerűbb és leg- frisebb épülete a nyolcszobás, tizenhat személyes SZOT-üdülő, amelyet az idén május végén adtak át rendeltetésének. Az idén már százhat vendég élvezte a szabad időt ezen a szép tájon, a kényelmes szobákban és termekben. Mint Bakos Pálné, a gondnok elmondotta, a vendégek nagyon jól érezték magukat, amiről a vendégkönyv beírásai is tanúskodnak. Az üdülő építését eredetileg a felsőpetényi ásványbánya szakszervezete kezdte meg, később azonban átvette a SZOT és csak egyetlen szoba maradt meg a bányászok használatában. Minthogy a szobák olajkályhával fűthetők, a gondnok a téli üdülővendégek - fogadására is felkészült. A kirendeltség vezetője Már-már attól tartottunk, hogy nem akad kalauzunk az érdekesen fejlődő Bánkon. Csáti József, a járási mun- kásőrparancsnok, aki a község párttitkára, a Dunántúlon tartózkodott, Yáczkovszki Zsuzsanna, a KISZ-titkár Vácott dolgozik, Koczka Béla. az elnökhelyettes, a bánki kirendeltség vezetője pedig Rom- hányból jár be naponta. Koczka elvtárs azonban hűségesen őrködik községe gondjain, s minthogy csak júliustól van jelenlegi funkciójában, még mindig ismerkedik az emberekkel. gondokkal. Ö szegődött kalauzul utunkhoz. Jólesett látnunk, milyen igyekezettel jegyzi meg a falusi élet belső ellentmondásait, s hogyan keresi az ellentmondások feloldásának űtját-módiát. Pedig egy ilyen gyorsan fejlődő községben a tanácsházán is élén- kebb az élet mint másutt. A község lakosságát közelről érinti a Bánki tó üdülőszerepének kialakulása, hiszen éppen a tó kedvéért sok háznál tartottak libát, ami tudvalévőén népgazdasági érdek is. Ámde az üdülőtelep kialakításával kerítés mögé kerül a tó, a víziszárnyasoknak nem lesz többé szabad bejárásuk. Talán ennek is betudható, hogy az őslakosok közül néhányan nem nagy örömmel fogadják Bánk ilyen irányú fejlődését Igaz, hogy az efféle szemléletnek széles körben nincs visszhangja. A falusi lakosság többsége a község fejlődésében saját lehetőségeit is látva, tudomásul vette azt, hogy a képen is látható csendélet nemsokára már csak a múlté lesz. Nagy a forgalom a bánki főutcán, a Petőfi úton, nem véletlenül helyeztek el sebesség- korlátozó táblákat. Az se véletlen, hogy a lakosság mind sürgetőbben veti fel a járdásí- tás kérdését. Csakhogy, amint a tanácsházán tájékoztatást kaptunk róla, szűk az út, jár- dásítani csak a többi tervek végrehajtásával lehet. Amikor a tanácskirendeltség fölött végeznek a szanálással, és alul elvégzik a parkosítást, napirendre kerül a járdásítás is. Szélesebb lesz az út, és a tó felőli oldalon park és sétány teszi kellemesebbé a napokat. Ez azzal jár, hogy sokan a Kenderes-földekre költöznek, az új házhelyeknek kijelölt telkekre. Éppen ezért a tanácsnak igen nagy a kisajátítási gondja: kisajátítással szereznek helyet az üdülőépületeknek, kisajátítottak telket a vf- kendházaknak és kisajátítással oldották meg a telkesítést is- 50—60 telket adtak ki eddig és ugyanennyi kislakás is épült. A festői környezetben fekví Bánk község hihetetlen gyors fejlődéséről igyekeztünk képei adni összeállításunkban. A fejlődést kísérő örömeket és gondokat LAKOS GYÖRGY és VINCZE ISTVANNE jegyezte fel, a fényképfelvételeket KOPPÁNY GYÖRGY készítette. Legközelebb október 22-én, szerdán a pásztói járásba. Palotásra látogatnak munka társaink.
