Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

A pénztár előtt sor kígyózik. Egy idős néni fizet, s ma­roknyi apróból válogatja a pénzdarabokat. Nehezen megy íev pápaszem nélkül. Min­den egyes pénzérmét külön a szeméhez emel. A pénz­tárosnő nyugodtan vár, de a sorból egy türelmetlen fér- fihana hallatszik. — Mi lesz már ott? Me- gyül'k-e már tovább? A néni restetlkedő igye­kezetében még úgy sem ha­lad. — Adja ide, néni­1- 'mT Majd segítek kiszámol­ni — mondja a pénztáros. A nénike halkan rebegi: j — olyan egyformák ezek, hógy összekeverem őket. .. Tényleg nem egyedülálló Nincs pihenésünk Ez a panaszoslcvél 180 csa­lád ügyes-bajos dolgairól szól. Már sok helyen és sok alkalommal felvetettük, va­lamint a NÖGRÁD szeptem­ber 14-1 számában Is olvas­tuk, hogy a Rákóczi út 23. jelű épület mi mindennek van kitéve. Nap nap után okoz bonyodalmat az autó­busz helyljáratának megál­lója, mióta az ts itt van tart- I italian az állapotunk. Ez azt is jelenti egyben, hogy éjjel 12 óráig nem lehet pihenni a zajos várakozóktól, a bot­rányt okozó verekedésektől, melyért nem egyszer már a rendőrség segítségét voltunk kénytelenek igénybe venni. Már a tanácsnál is jelentet­tük és javasoltuk, hogy nem lehetne-e a buszmegállót az SBTC-klubházhoz tenni. Há­zunk előtt állnak meg este a bányászbuszok Is és Innen az utasok Irányt vesznek a Nem­zetibe egy-egy körre, addig persze zúg a busz motorja. Jó lenne ezek után illetékeseknek fontolóra venni helyzetünket, s tenni valamit nyugalmunk érdekében. A Rákóczi út 2, 4, 6, 8, 10. sz. ház lakói kassza előtt eset, hogy halljuk a pana­szokat például az új ötfo­rintosokra Akárhányszor el­számolják kétforintosként. De zavar van a többivel is. Mió­ta az új éremsorozatot nyom­ják, megszaporodtak a pana­szok. Á régi recés tízfillérest az új húszassal, a régi sima húszast meg az új ötvenessel keverik össze. Vastagságra, átméretre szinte egyeznek. Ha oszlopba rakjuk a te­nyerünkön, nem igen lehet elkülöníteni egymástól. Nem a fogásáról, hanem a veretük­ről ismerhetők csak fel. A ré­gebbi sort már a tapintásról is megérezte az ujj. Mióta mindkétféle forgalomba van, minden egyes darabot külön Szerkesztői H. I.-né (Salgótarján): A töbo gyermekes anyát ezen a címen pótszabadság illeti meg az Mt. V. 50. §. (2) bekezdése értelmében. Eszerint három gyermek esetén évenként két nap, minden további gyermek után gyermekenként ugyan­csak 2—2 nap, de évenként legfeljebb 12 munkanap pót- szabadság jár a dolgozó anyá­nak. K. B. (Nagybátony): Védő ételt vagy védő italt az egészségre ártalmas munka­körben, munkahelyen (meleg, gázos stb.) vagy télen a sza­badban dolgozóknak lehet juttatni, ha az ártalom meg­felelő védő berendezéssel, vé­dő felszereléssel nem szüntet­hető meg. A védő étel és vé­dő Ital juttatásának szabályait az egészségügyi miniszter a 7/1967. (XII. 27.) Eü. M. szá­mú rendelete állapítja meg. L. V. (Kisterenye): az Mt. 55. g. (4) bekezdése kimondja, a súlyos fegyelmi büntetéssel sújtott dolgozó a büntetés jel­legétől függően 1—3 évig an­nak hatálya alatt áll. A vál­lalat ez alól önt jó munká­ja alapján hamarabb mente­sítheti. meg kell nézni, ami termé­szetszerűleg lassítja a kiszá­molását, ha többről van szó. Arról már a lapok is cikkez­tek, sőt annak idején az ille­tékes is válaszolt, igaz nem kielégítően, hogy a nikkel 2 és 5 forintosok körül baj van. Ezeknél nem a recézés, ha­nem á szín és az alaknagyság okozza a zavart. Tudjuk, hogy folyamatosan kivonják a for­galomból a régi, puhább alu­mínium érméket, de a nik­kelpénzek maradnak, s ak­kor továbbra is fennáll a té­vesztés lehetősége. Ezen csak egy mód segíthet, ha meg­gyorsítják a forgalomból va­ló kivonását a régieknek. Szabó Emil üzenetek S. A. (Salgótarján): A mun­kaügyi vitát eldöntő szerv (munkaügyi döntőbizottság) határozattal dönt. (Mt. 66. 8. [3] bek.) A határozatot zárt tanácskozáson kell meghozni. (Az eljáró tanácson és a jegyzőkönyvvezetőn kívül te­hát más a helyiségben akkor nem tartózkodhat). Ennek so­rán a döntőbizottsági tagok, majd végül az elnök szavaz­nak. J. Gy. (Balassagyarmat): Mellékfoglalkozás — több mellékfoglalkozás esetén is — csak olyan időre létesíthe­tő. hogy — az első munkavi­szony munkaidejét is figye­lembe véve — a dolgozó ösz- szes munkaviszonyaiban a rendes munkaideje havi át­lagban a 300 órát ne haladja meg. F. S. (Szécsény): A felmon­dási idő 15 naptól 6 hónapig terjedhet. Ezen a kereten be­lül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett mun­ka jellegétől függően a kol­lektív szerződés határozza meg. Szeptember 18-án reggel vendég jött hozzám Csehszlo­vákiából. Vendégem 70 éves idős nénike. A következő esetet mondta el, vele történt. Vonattal érkezett meg 17- én este 9 óra körül. Taxival szeretett volna lakásunkra jön­ni tekintettel arra, hogy he­gyen lakom a Somlyó utcá­ban. Az ügyeletes gépkocsive­zetők azonban nem voltak hajlandók felhozni — mond­ván, hogy ők az „isten háta mögé” nem mennek. (Meg­jegyzem mintegy 600—700 méter a lakásom a taxiállo­mástól.) Vendégem este 9 órától 11 óráig ott ült a taxi­állomáson egy pádon, addig könyörgött, eredménytelenül. Ekkor mit volt mit tennie, elvánszorgott a Karancs Szál­lóba. Másnap reggel csomag­jait a szállóban hagyva fel­jött hozzám, csomagjait pedig később magam szállítottam el. Megjegyzem, hogy naponta a lakásom előtt sok gépkocsi fordul meg. Feljár a mentő, járnak Volga, Warsava sze­mélygépkocsik, a GELKA- szerviz kocsija, nem beszélve arról, hogy az utcánkba sze­mélygépkocsi-tulajdonos is van. Ezek a tények mind azt bizonyítják, hogy nem az „isten háta mögött” lakom. Ez a minősíthetetlen eset viszont azt bizonyítja, hogy a taxive­zetők emberségből embertele­nül vizsgáztak, nem beszélve a munkafegyelemről, melyről úgy látszik nincsenek tájéko­zódva. Varga József Somlyó út 9. Szívtelen vasutas! Férjem, 1969. májusa óta Buda­pesten, kórházban van. Egy meg­beszélt látogatási napon nem tudtam elutazni hozzá, így hospzú levelet írtam. Mivel éppen más­nap reggel munkába indultam Salgótarjánba, a' kistér enyei vasútállomáson odaadtam a 6.16- as gyorsvonaton szolgálatot telje­sítő vasutasnak, aki éppen indí­tani akarta a gyorsvonatot. Azt hittem, hogy az a postakocsi, át­adtam a levelet, amelyen bélyeg is volt, kérve, hogy sürgős, adja fel Pesten. Férjem a kórházban még azóta sem kapta meg levele­met. a szolgálattevőt ugyan nem Ismerem, de nem gondoltam vol­na, hogy ilyen lelkiismeretlen tu­dott lenni. Ezzel a levéllel nem­A FIZETETT SZABADSÁGRÓL A munkaviszonyban eltöltött teljes hónap vagy részhó- nap esetén is jár-e a szabadság? Több helyről érkezett olyan levél szerkesztőségünkbe, amelyből az volt megálla­pítható. hogy a szabadságok kiadása tekintetében bizony­talanság mutatkozik. Volt olyan olvasónk, aki azt panaszol­ta. hogy az év közben megszűnt munkaviszonya után nem kapta meg a teljes szabadságot azzal az indokkal, hogy csak a teljes munkában eltöltött hónapok után illeti meg őt a szabadság. Mi az igazság ebben, kérik olvasóink a taná­csunkat. A korábbi Munka Törvénykönyve valóban kimondta, ha a dolgozó a naptári év egy részébén áll munkaviszony­ban, szabadságát a munkában töltött teljes naptári hóna­pok arányában kell megállapítani. Az új Munka Törvény- könyve ezt már nem mondta ki és így kedvezőbb a dolgo­zókra. Ennek megfelelően a részhónapok arányában is meg­illeti a dolgozót a szabadság. A szabadság kiszámítását egyik olvasónk sérelmes példájával mutatjuk be. Olvasónk március 25-től szeptember 14. napjáig dolgo­zott, összesen 169 napig állt munkaviszonyban és figyelem­mel beosztására és korábbi munkaviszonyára, az évi ren­des szabadságát 22 napban állapították meg. Mivel nem dolgozta ki a teljes évet, 5 hónap után állapították meg a szabadságát és ezért munkaviszonyának megszűnésekor 5 hónap után járó szabadságidőt, összesen 9 napot adtak ki részére. Az olvasónkkal szemben történt eljárás törvény­sértő volt, mert nem 5 hónapig állott munkaviszonyban, ha­nem 5,6 hónapot dolgozott (169 nap: 30 nap), így tehát a töredékhónap után is jár az arányos szabadságmegvál­tás. Olvasónknak 10 nap szabadság járt volna, mert 12 hó­napra 22 nap illette meg, ami azt jelenti, hogy 1 hónapra 1,83 nap szabadság a járandósága (22:12 = 1,83). Mivel ol­vasónk 5,6 hónapot dolgozott, azt meg kell szorozni az 1 hónapra járó szabadság idejével, vagyis 1,83-dal, amely sze­rint 10 nap illeti meg. Mikor és hol kell bejelenteni a tűzkárt és az állatkárt? A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a biztosítási szabályzatban megállapított időn belül köteles a biztosító a kart megtéríteni. Az érré vonatkozó szabályzata a biztosító­nak az úgynevezett vagyon- és balesetbiztosítási általános szabályzat. Ez kimondja, hogy a kárbejelentéstől számított 15 nap alatt kell a kárt megtéríteni. Fontos, hogy a kárbe­jelentés megfelelő okiratokkal ellátva törtéhjék, mert ettől számít a határidő. Zöldkárra és a jégkárra más határidőket állapít meg a szabályzat. Olvasóink a tűzkárra és az állat­kárra vonatkozóan tettek fel kérdést, amelyre vonatkozóan a szabályzat kimondja, hogy a tűzkárt az első fokú tűzren­dészen hatóságnál 2 napon belül, a betöréses lopást, rablás­károkat az illetékes rendőrhatóságnál nyomban be kell je­lenteni. Ha a biztosított állat megbetegszik, azt a hatósági állatorvosnak 24 órán belül, ha pedig az állat elhull, akkor a községi állatorvosnak kell, valamint a helyi tanácsnak 24 órán belül bejelenteni. Ugyancsak ennyi idő alatt kell a kárbejelentést a biztosítónál Is megtenni. Mennyi ideig jár a táppénz a beteg dolgozónak? M. P. olvasónk írja, hogy 1963 óta dolgozik az erdő- gazdaságnál. Múlt év október 3-án megbetegedett. Kórház­ba került és megműtötték. Betegsége olyan, hogy legalább egy évig munkaképtelen lesz. Olvasónk sérelmezi, hog;- mindössze 80 napig részesült táppénzben, pedig — aminl írja — a múlt évben 148 ledolgozott napja volt. Levélírónk szeretné megtudni, miért nem jár neki tovább a táppénz? A sötétkék bársonypárnán szép fényes csillag nyugszik. Rajta a szó csupa nagybetű­vel: A BÉKÉÉRT. A ragyo­gó csillag ékes bizonyítéka, hogy akinek adományozták, kivette részét a békemozga­lom munkájából. Azért dol­gozott, ami a földkerekség min­den egyes emberének vágya, hogy béke legyen, hogy a gyerekek soha ne tudják meg, mit jelent a süvítő szirénák hangjára, egyetlen bőrönddel rohanni az óvóhelyre, miköz -» ben egyre jobban hallik a sú­lyos terhet hurcoló repülőgé­pek hangja. Aki végigélte a háborút, tudja, nem csak em­legetni kell a békét, hanem tenni is érte. Krizsanyik Jánosné két há­ború emlékét hordozza magá­ban■ Az első világégéskor még kislány volt. De édesapját elvitték a frontra. Hallatta, látta maga körül az aggódást, félelmet, azt a feszült várako­zást, ami a postás útját kí­sérte, hoz-e vajon tábori la­pot ma vagy még egy napot kell várni? De dolgozni ott hon Is kellett és Ilonka néni tizenegy éves korában már aratott. Ott dolgozott akkor egy orosz hadifogoly is, akit Nelublnnak hívtak. És egy­szer a magas, szőke hajú ka­tona a karjába emelte a kis Ilonkát, úgy mutatta a többi­eknek, nézzék, hogy dolgozik ez a csepp kislány. Ez az emlék, most nyugdíjas korá­ban is mélyen él, olyan ele­venen, mintha ma történt volna. Azóta eltelt sok esztendő* llonka néni öt gyereknek a kék bársonyon adott életet és napjait a szün­telen munka töltötte ki. A munka és a küzdelem. Aztán egyszer a férje azt mondta neki: — Gyere, lépj be a pártba. Neked való az. Te mindig szeretted az igazságot, most elérkezett az az idő, amikor dolgozhatsz érte. A népfrontnak megalakulá­sa óta tagja. A pásztói• köz­ségi népfrontbizottságban ugyanúgy dolgozik, mint a járásiban. Gyűjtött aláírásokat a háború ellen, részt vett bé- kegyüléseken. Egyszer Kuta­sán ő volt a gyűlés szónoka. Volt miről beszélnie, a saját életén érezte, mit jelentett a háború. Krizsanyik Jánosné soha­sem volt szótlanul tűrő. Ami­kor cselédként a kommenciót porciózták, mindig megmond­ta: — Töltsd csak meg azt a kannát, megdolgoztam én azért! Várják otthon a gye­rekek, kell nekik az étel. Először egy kicsit talán hú­zódozott, Az öt gyerek mel­lett hogyan tudjon eljárni? Egyszer aztán elment és az­óta mindig. Vállalta a nehézsé­geket és nem ismert fáradt­ságot. Ilonka nénit Pásztón min-' denki Ismeri. Ez nem is cso­da. Nyolc évig volt ország- gyűlési képviselő, dolgozott a községi tanácson és a terme­lőszövetkezetben. Ma már há­rom éve nyugdíjas, de még mindig fáradhatatlan. Bár­hova hívják, szívesen megy. A népfrontbizottságban tud­ják, Krizsanyik nénire min­dig lehet számítani. Ezt a ki- tíltelés átnytíjtásakor külön hangsúlyozták. A szeretetet, megbecsülést ma is ugyanúgy érzi mint évekkel ezelőtt. Bizonyítják ezt az ajándékba kapott po­harak, vázák és egyéb tár­gyak. Es ezek mellé most egy nagy ajándék. Ilonka néni október közepén felszáll arra a békevonatra, amely Moszk­vába viszi utasait. A terme­lőszövetkezet küldi jutalom­képpen­Azon az ünnepségen, ame­lyen a sötétkék bársonyon nyugvó kitüntetést átadták, Krizsanyik Jánosné nagyon boldog volt. Ugyanúgy mint valaha kislány korában, ami­kor az a szőke hajú katona erős karjaival a magasba emelte. Csatai Erzsébet csak az emberekben bízott re­ményem, hanem fontos irataim is elvesztek. S. Gy.-né Kisterenye Cikkünk nyomán Már nem olajoznak Lapunk augusztus 33-i számá­ban megírtuk, hogy a balassa­gyarmati Tünde presszóban, ki tudja milyen okból, olajjal tisz­tították a márványpadlót. Ez véleményünk szerint sehogyan sem illett a rendkívül kedves, szép, reprezentatív berendezésű presszó hangulatához. Cikkünk nyomán a Nógrád megyei Ven­déglátó Vállalat arról értesített bennünket, hogy írásunkban fel­vetett észrevételünket köszönettel vette. Azonnal intézkedtek a márványpadozat olajozásának megszüntetéséről. Néhány soros levele alapján azt kellene mondanunk, hogy joggal sérelmezi, hogy megszüntették a táppénz fo­lyósítását. Hogy ezt határozottan is állítsuk, ehhez több adatra lett volna szükségünk, így arra is, hogy a múlt év­ben volt-e már betegállományban és ha Igen, mennyi ide­ig. Nem tudjuk azt sem, hogy keresőképtelensége első nap­ját megelőzően 365 napon belül részesült-e és mennyi ideig táppénzben és hogy a jogszabály szerinti folyamatossága fennállt-e munkaviszonyában. Jogszabály szerint a keresőképtelenné vált dolgozót leg­feljebb egy éven át, tbc-megbetegedéssel betegállományba került dolgozót két éven át illeti meg a táppénz, ha beteg­ségét közvetlenül megelőzően legalább egy-, illetve kétéves folyamatos munkaviszonya van. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, legfeljebb annyi ideig jogosult a táppénzre, amennyi folyamatos munkaviszonyt igazolni tud betegsé­gét megelőzően. Akkor folyamatos a munkaviszony, ha ab­ban megszakítás nincs, illetve az 30 napnál nem hosszabb. Ha olvasónk a betegségét megelőző 365 napon belül táp­pénzszolgáltatást nem kapott és legalább egyéves folyama- os munkaviszonnyal rendelkezett, akkor vele szemben té­vedtek és munkahelyén levő üzemi kifizetőnél éljen pa­usszal. A hibás a kisgyermek volt.,.? Szeptember elsején a dél­utáni órákban Kirperger Béla szécsényi, ötödik osztályos ta­nulót elütötte egy Nagylócról jövő motorkerékpáros. A gyermek a kórházba .szállítás közben, a mentőkocsiban meghalt. A rendőrségi vizsgálat ki­derítette, hogy a hibás a gyer­mek volt, aki játék közben az útra futott, a motorkerék­pár elé. A gyermek idős szülei el­fogadták a megállapítási és mély gyászukban megrendül­ve próbálnak enyhet találni az idő múlásával. A magam részéről a baleset előidézőjé­nek a Közúti Útfenntartó Vállalatot tartom, mert az út mellett nem tisztította ki a fasor hajtásait és az az árok­tól egészen a fák tetejéig nő­ve, mintegy bozótfalat alkot­va, elfogta az útról való le- látást, ugyanakkor lehetetlen­né tette az útra való rálátást is. A baleset napján és a mai napon, szeptember 17-én is Nagylócon volt intézniva­lóm. Élénken emlékezetem­ben van még a baleset és éppen azon gondolkodtam, amikor a helyszínhez értem. A bozótot Irtják az úttörők. Megszólítottam őket. — Ugye, ha ezt előbb csinálják, akkor a haláleset be sem követke­zik? — Kérem, mi csak most lettünk ide küldve, nem raj­tunk múlik — kaptam a vá­laszt. Meggyőződésem, ha az út. menti bozót nincs, baleset sincs, meggyőződésem, hogy az Útfenntartó Vállalat ha­nyagsága lett a kisgyermek halálának okozója. Sokkal kisebb hibákért fe­lelősségre vonják a vétkest. Nem szabad, hogy ez az ügy szó nélkül legyen elfelejtve. Azt kívánom az illetékesek­től, keressék meg azt, aki túl későn adta ki az utasítást a munkára és büntessék meg hanyagságáért, mellyel halált okozott. Legyen ez az esel fi­gyelmeztető az Ütfenntart i Vállalat számára és nézzen szét munkaterületén, a bal­esetek megelőzése érdekében dolgoztassanak és időben vé­geztessék el a munkát, ne a megtörténtek után. Domszky György Szécsény NÖGRAD — 1969. október 2., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom