Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

Buktatók nélkül / U .i törvény megszületé­sének lehettünk tanúi a múlt. héten. Az or­szággyűlés tiszteletre méltó intenzitással foglalkozott a szakmunkásképzéssel. Har­minc hozzászólás bizonyította, hogy népünk képviselői szi­vükön viselik a jövő munkás- os/.iályának a sorsát. Mi tette indokolttá az új törvény megalkotását? Első­sorban az a társadalmi igény, hogy szakmunkásképző intéze­teink olyan embereket ké­pezzenek, akik mind szakmai­lag, mind politikailag tudá­sún legjavát adják a jövő tár­sadalmának felépítéséért. Az uj törvény egyben kifejezi azokat a várakozásokat, amellyel az új gazdasági re­form eredményei elé tekin­tünk. A reform fokozott igényt támaszt munkásosztályunkkal szemben. Olyan szakmunká­sokra van szükség, akik a megnövekedett üzemi felada­toknak minél teljesebben ele­get tudnak tenni. Az után­pótlás képzésében eddig túl­zott differenciáltság uralko­dott. A lépcsőzetesen felépülő új szakmai képzés rendszere megszünteti ezeket a hátrál­tató bukkanókat. A ma szak­munkásának — éppen ezért a jövő szakemberének még fokozottabb mértékben — nemcsak fizikumára és már begyakorolt, munkáját végző mechanikus mozdulataira van szüksége. A tudományos for­radalom egyre nagyobb elmé­leti felkészültséget kíván. N em hiába fejtette ki Veres József munka­ügyi miniszter: „Szá­mítanunk kell a jövőben arra, hogy a szakmunka a legösz- szetettebb szellemi és fizikai munkák közé tartozik. Ennek megfelelően növelni kell a képzésben az elméleti okta­tásra szánt időt. Az elméleti oktatás idejének növelése egybeesik a szakmunkáskép­zésnek mint iskolatípusnak a fejlesztési irányaival is. Az ezzel kapcsolatos törekvések a szakma megtanulásán kí­vül lehetőséget adnak a kö­zépfokú műveltségnek a je­lenleginél rövidebb idő alat­ti megszerzésére.” Az új törvény elsősorban ál­lami feladatokat jelent, de a vállalatoknak, üzemeknek, gyá­raknak is meg kell találni a segítésnek a módját, hiszen a jövő szakmunkásgeneráció- jat az ő számukra képezik. Csak úgy érhetünk el ered­ményeket, ha biztosítjuk a szakmunkásképzés alapvető feltételeit. Miről van itt szó? A fizikai dolgozók gyerme­keinek segítéséről, _ új diák­otthonok, kollégiumok, a képzés számára nélkülözhe­tetlen korszerű, új műhe­lyek építéséről. A pedagógusok előtt is megkülönböztetett feladatok allnak az új törvényből adó­dóan. Rendszeresebbé kell tenni a pályaválasztási mun­kát. Üssze kell egyeztetni a társadalmi és az egyéni érde­keket. Mindez elsősorban az altalános iskola elé állít nagy feladatokat. A z alaposan, körültekin­tően végzett munka csaknem minden eset­ben meghozza az eredmé­nyét, amely nem az adott pillanatban gyümölcsözik, ha­nem akkor, ha látjuk a volt tanítvány gyarapodását, hely­zetét a társadalomban. Az új törvény felhívja a holnap munkásnemzedékének, a mai f szakmunkástanulók­nak a figyelmét arra a fele­lősségre, mely már most rá­juk hárul. Gáspár Sándor mondta: ,,A törvény végre­hajtásával úgy formáljuk a szakmunkástanuló ifjúság jel­lemvonásait. hogy azokban a munkásosztály pozitív tulaj­donságai, a becsületes és szor­galmas munka, a fegyelem és a munkaszervezettség igé­nye, a szaktudás és az új tech­nika iránti érdeklődés váljék uralkodóvá. A munkásifjú­ságban — mint a jövő mun­kásosztályának letéteményesé­ben — fejlesszük ki a poli­tikai tudatosság, az osztály- hűség, az áldozatvállalás, a közösségi érzés, a szocialista erkölcs és hazaíiság, a pro­letár nemzetköziség tulajdon­ságait”. Egy nemzet előtt ennél szebb célok soha’ nem lehet­nek. I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF.. 227. SZÁM ARA: 80 FILLER 1969. OKTÓBER 1., SZERDA Európa biztonság közös ügyünk Losonczi Pál ebédet adott Kekkonen elnök tiszteletére ga Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden az Országház Vadász-termében ebédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke tisz­teletére. Részt vettek az ebéden az elnök kíséretének tag­jai is. Magyar részről jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, Czinege Lajos, dr. Horgos Gyula, Nagy Józsefné. Péter János, a kormánytagjai, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. A meleg baráti hangulatú ebéden Losonczi Pál pohár­köszöntőt mondott: Losonczi Pál pohárköszöntője tekintjük, hogy minden egyes nép maga döntse el társadal­mi rendszere fejlődési formá­ját. Ez viszont nem akadá­lyoz meg bennünket abban hogy a nemzetek egymás kö­zötti kapcsolatait az ENSZ elveinek betartásával képzel­jük el. Elnök úr! Ebben az évben olyan új törekvést figyelhet­tünk meg Európában, amely földrészünk legfontosabb kér­désére, biztonságára próbál megoldást találni. Az európai biztonság kérdései megoldásá­nak kiindulópontja az az alighanem mindenütt elfoga­dott tény, hogy semmiféle po­zitív eredményt nem lehet el — A mostani hivatalos Iá- tőségű javaslatokat tett az érni erő alkalmazásával vagy toga-tás új szakaszt nyit kap- európai béke és biztonság in- az azzal való fenyegetéssel. _ A csolataink fejlődésében — tézményesítésére. megoldás alapja csak áz ér­mondotta többek között. — — őszintén örülünk annak, dekelt felek eléggé nagymér­Nemcsak azért, mert az ilyen hogy a finn kormány magáé- yű egyetértése lehet. Nekünk, találkozás feleleveníti a két vá tette az európai biztonság finneknek az a nézetünk: ha nép közös történelmi múltját, eszméjét, s a finn fővárost en’e összpontosítjuk íigyel- hanem azért is, mert alkal- javasolta a konferencia szín- műnket, talán el lehet érni. mat ad felmérni együttmű- helyéül. Üdvözöljük a finn hogy mindenki pozitívan és ködésünk jelenlegi állását, to- kormány kezdeményezését, ne óvatoskodva vegyen részit vábbfejlesztésének lehetősé- meggyőződésünk, hogy az közös problémáink megoldó-” geit mind a kétoldalú kap- összeurópai biztonsági konfe- sában. így friss nézetek ala- csolatok, mind a nemzetközi renci-a sikeres előkészítése kulnak ki, amelyek tovább élet területén. ügyében kifejtett erőfeszíté- szolgálhatják az új közeledési Örömmel mondhatjuk, sekkel Finnország is jó szol- módok megtalálását a régí- hogy megbeszéléseinket az gálátokat tett Európa minden ekkel. a zsákutcának bizo- egytütműködést szorgalmazó népének érdekében. nyultakkal szemben, és a baráti kapcsolatok el- — Az európai biztonság Finnországban úgy hisszük, mélyítését őszintén óhajtó kérdései nem választhatók el hogy az európai népek bizton- szellem jellemzi, s ezért kö- az általános nemzetközi vi- sága létrejöttének útja a köl- szönetemet szeretném kifejez- szonyok problémáitól. Viel- csönös, egyetemes, az egymás ni mindenekelőtt önnek, el- namban és a Közel-Keleten iránti érdekek megtalálásá­nak úr. A két testvérnép ha- vér folyik, s a helyi háborúk ban és az ezekre épülő együtt- gyományos kapcsolatainak magukban hordozzák a vi- működési formák fejlődésé- megfelelően tárgyaltuk és vi- lágháború veszélyét. A ma- ben rejlik. tattuk meg az országainkat, gyár és a finn kormány ál- Elnök úr! Engedje meg, hogy népeinket érintő és érdeklő láspontja ismert ezekben a mind a magam, mind Finnor- kérdéseket. Ez a szellem hat- kérdésekben, s őszintén örü- szág nevében hálámat fejez- ja át eszmecserénket a nem- lünk annak, hogy sok telein- zem ki azért, hogy néhány zetközi kérdések megtárgya- tetben azonos vagy hasonló napot itt tölthettem rokon- lásánál is. Megítélésem sze- módon közelítjük meg és ér- népünk vendégeként. Szeret - rint különösen vonatkozik ez tékeljük ezeket a nemzetközi azokra a kérdésekre, amelyek béke és biztonság szempontjá- szorosan . összefüggnek Euró- ból olyan fontos problémákat, pa békéjével és biztonságával. — Köszönöm önnek, elnök Mondhatom ezt azért is, mert úr. hogy elfogadta meghívá- ebben a vonatkozásban na- sun.kat, örülök a tárgyalások gyón közel került egymáshoz jó eredményének. Bizakodva künk, rokonnépeknek saját te- Budapest és Helsinki neve. tekintünk kapcsolataink fej- vékenységünkkel is sikerül Ha szabad emlékeztetnem rá, lödésének új állomásai elé. hozzájárulnunk az európai né- itt, ebben a házban írták alá A magyar és finn nép ba- pék közös feladatának megta- a Varsói Szerződés Politikai rátságára és együttműködésé- lakásához és tisztázásához. Tanácskozó Testületének tag- re, elnök űr és valamennyi Hölgyeim és uraim, kérem, jai azt a felhívást, amely — a kedves finn vendégünk egész- hogy velem együtt emeljék jelenlegi európai realitások- ségére emelem poharam ból kiindulva —, nagyjelen- mondotta Losonczi Pál. Szirmai István elvtárs 1906. április 13-án született Zilahon. Jogtudományi egyetemet végzett. 1929—1941 között a Kommunisták Ro­mániai Pártja tagjaként — elsősorban Erdélyben tevé­kenykedett. Tagja volt a KRP erdélyi tartományi veze­tőségének és titkára a Vörös Segélynek. Részt vett az il­legális kommunista sajtó szerkesztésében. 1941-től az er­délyi pártszervezetek összekötöjeként, majd a felvidékiek instruktoraként Magyarországon tevékenykedett. 1943-ban tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának, majd a békepárt titkárságának. 1943 decem­berében letartóztatták és 15 évi fegyházbüntetésre ítél­ték. 1944 októberében megszökött. A felszabadulás után Szegeden a Magyar Kommu­nista párt dél-magyarországi titkárságának helyettes ve­zetőjévé, majd vezetőjévé választották. 1946-tól a köz­ponti vezetőség póttagja és a tömegszervezetek osztályá­nak vezetője volt. 1947—1949 között az MKP, majd az MDP országos szervező bizottságának titkári teendőit lát­ta el. 1949 és 1953 között a rádió vezetője, a párt kv póttagja volt. 1953-ban koholt vádak alapján letartóztat­ták, majd rehabilitálták. 1956-ban az Esti Budapestet szerkesztette. 1957 elején kinevezték a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökévé. 1957. júliusától 1959. végéig az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs- és Propaganda Osztályát vezette. 1956 végétől az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, 1959 végén az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, 1962 novemberétől pedig a Politi­kai Bizottság tagja lett. 1959 decemberétől 1966 decembe­réig a Központi Bizottság titkára volt. A párt IX. kong­resszusa után a Központi Bizottság agitációs- és propa­ganda bizottságának vezetőjévé választották. Országgyűlési képviselő volt. Több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenysége, politikai és társadalmi mun­kássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászló­rendje 1. fokozatával tüntették ki. Cikkeinek és beszédeinek gyűjteménye A kommunis- • ta eszmék győzelméért címmel 1964-ben jelent meg. Szirmai István elvtársnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága tag­jának, országgyűlési képviselőnek a temetése október 3-án, pénteken 15 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) te­mető munkásmozgalmi pantheonjában. Elhunyt elvtársunk családtagjai, munkatársai, barátai és harcostársai a ravatalnál 14 órától róhatják le kegye­letüket. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ném hinni, hogy ezzel a láto­gatással tovább erősítettük azokat a szálakat. amelyek­nek olyan fontos szerepe volt nemzeti létérzésünk fennma­radásában. Remélem, hogy ne­poharukat Magyarország és népe egészségére és sikerére! Dr. Urho Kaleva Kekkonen köszöntője Az ebéden pohárköszöntöt súlyos tapasztalatokat, arról, mondott dr. Urho Kaleva miképpen fojtották el a hala- Kekkonen is. Köszönetét dás iránti törekvéseket és mi­mondott Losonczi Pál meleg lyen sok különféle erő pró- szavaiért, majd a többi kö- balta kioltani az emberek tű­zött ezeket mondta: datában élő reményt is. En­— Nemzeti kulturális ha- nek ellenére a magyar nép gyományaink hosszú időre és vezetői megtalálták az elő­nyúlnak vissza, értékesek. Az revivő utat azzal, hogy a lé­első alapokat már jó kétszáz nyegesre, saját népük s ikeré- évvel ezelőtt a nyelvészek nek és jólétének ápolására rakták le. Ez a kapcsolat koncentráltak, azonban a következő kutató- Sok vonatkozásban mi is nemzedékek során már nem képesek voltunk Finnország- szorítkozott a tanult emberek ban eltogadni a történelem szűk körére, hanem mindkét kihívását, éppen azáltal, hogy országban kiterjedt a népmű- a lényegesre tekintettünk, velésre, a megújhodást sürge- Semlegesség! politikánk ki­tő bátrak körére, tehát egyre alakításakor eltekintettünk at- szélesebb körre is. A finn nép tói, hogy máshonnan vegyünk ismeretei gazdagabbak lettek, példát. A leglényegesebb né- amikor egy távoli szellemes, pünlc biztonsága volt a szá- művészileg és eszmeileg is munkra, s az ezt figyelembe fejlett testvért talált, a ma- vevő ^ semlegességi politika gyár testvért. volt a nekünk megfelelő. így jött létre egy baráti ha- Külpolitikánknak két tartó- gyomány, örökség, amelyet pillére van.: ez megfelel ere- rendkívül sokféle tevékeny- deti érdekeinknek és nagyon ség ápolt évtizedeken át. Most alkalmas arra, hogy megszab- a mi nemzedékünkön, a sor, ja a nemzetközi politikában a hogy a régieknél fejlettebb- mi helyzetünkben levő ország ként. továbbra is ápoljuk és feladatait. Megőrizzük felío- gondozzuk kapcsolatainkat, a gásunkat, kifejezésre juttat- kölcsönös előnyök szem előtt juk, de nem indulunk érteke­tartásával. Magyarország na- resztesháborúba. Hiszünk a gyón régi, önálló kultúrállam, sokféleségben. a többféle amelynek népe a történelem megoldási Tehetőségben és a folyamán gyakran szerzett türelmességben. Feltételnek Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és kísérete kedden délután a Csepel Vas- és Fémmüvekbe látogatott el. nyilatkozik Az év első nyolc hónapjában 1546 szabálytalanság követ- szerzett tapasztalatokról szá- kezményeként. molt be kedden a Belkereske- Tapasztalataik szerint meg- delmi Minisztérium klubjában növekedett a minőségrontások tartott sajtótájékoztatóján dr. száma és gyakori a központi Acs Lajos, az Állami Kereske- ármegállapítások hiányos vég- delmi Főfelügyelőség vezetője, rehajtása, elsősorban a szét­tagolt szövetkezeti kereskedel­Az ÁKF az idén a minőség- vizsgáló intézetekkel, a tanácsi szervekkel, a vállalati és a társadalmi ellenőrökkel együtt működve csaknem 14 000 bolt­ban, lerakatban, vendéglátóhe­lyen, valamint 120 nagykeres­kedelmi központban, 180 ipari üzemben és 940 kiskereskede­lemben, szövetkezeti vállalat­nál 17 750 vizsgálatot tartottja teljes bolthálózat egyharma- dába eljutottak. A vizsgálatok fele a vendéglátóiparra, ne­gyede az élelmiszer-kereskede­lemre jutott. A gazdasági re­mi hálózatban. Sok hiányossá­got tártak fel az áralkalmazás tekintetében, főleg a mező- gazdasági nagyüzemek saját árudáinál. Az idegenforgalmi területe­ken tartott 4500 ellenőrzés vi­szont a vendéglátóipar kalku­lációs munkájának javulását rögzítette. A felfedett szabály­talanságok között az első he­lyen a hamis mérés áll, a 2000 minőségellenőrzés 15—35 szá­zalékánál találtak hiányossá­got. Két éven belül harmad­szor tartottak ellenőrzést az form bevezetése utáni ellenőr- . „ , , , , , zések szinte kizárólag segítő epitoanyag-kereskedelemben jellegűek voltak, a türelmi idő tájékoztató es azonban tavaly már lejárt. végül beszá­molt arról, hogy a miniszteri- A vizsgálat nyomán 2730 um panaszirodájához és a fel­esetben intézkedtek az ÁKF ügyelöségekhez az idén 2140 munkatársai, illetve a felügye- panaszbejelentés érkezett, s tőségek. Egyebek között 842 000 ezek 75 százaléka jogos, meg- forint pénzbírságot róttak ki alapozott volt. Növekszik a bogyósok területe Tsís-elnökök, agrouómubok fauúcskozása Kétfeáj'uu Nagyszabású tanácskozásra került sor tegnap Rélságon a Palóctáj Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let megyei szervezete, a Nóg- rácl megyei Növényvédő Állo­más és a nógrádsápi Május 1. Tsz szervezésében. A ta­nácskozás napirendjén a Bo­gyós gyümölcsűek korszerű te­lepítésié chnológiá ja szerepelt. A tanácskozást Hajczinger A napirend szerint Kollá- nyi László tudományos kutató a málnatelepítés technoló­giáját és az új fajtákat is­mertette előadásában, Porpá- czy Aladár tudományos tató előadásának címe viszont A feketeríbizke-telepítés tech­nológiája, új fajták, végezetül pedig Ruszin Tibor, a növény­védő állomás főmérnöke a bogyós gyümölcsűek komplex védelmének 1968/69-es kísér­leti eredményeiről tartott elő­adást. A Dániel József elnök­kötött egyezmény értendőben gyümölcsszállításunkat a har­madik ötéves terv végéig az eddiginek ötbb mint négysze­resére kell növelni. A megye ku- termelőszövetkezeteiben jelen­leg 73 ezer hold bogyós ül­tetvény van. A harmadik öt­éves terv hátralevő Időszaká­ban további 1200 hold tele­pítést irányoztak elő, a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban pedig további mintegy 3200 hold bogyós ültetvény lé­tesítését tervezik. __ . ,T,__. , m létével lezajlott tanácskozáson Ä Är«: elsősorban az intenzív, új fajták náes Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Osztályának veze­tője nyitotta meg, hangsúlyoz­ván a bogyós gyümölcsűek szerepét megyénknek homo­kos területein, miközben kü­lön kiemelte a technológiai és növényvédelmi feladatok mind nagyobb jelentőségét es Ismerve a HUNGAROF- ROCHT, a hűtő- és konzervipar igényeit, értékesítési gondokkal számolni nem kell. A HUN- GAROFROCHT Vállalat iirss ..... . . gyümölcsként málnából 700, A bogyos gyümölcsűek iránt feketeribizkéből 800 tonnával Nyugaton és a szocialista or- nagyobb mennyiségre tudna szágokban egyaránt nagy az értékesítési szerződési kötni érdeklődés. A Szovjetunióval külföldi partnerekkel. a növényvédelem lehető­ségei iránt nyilvánult meg érdeklődés a jelenlevő tsz-el- nökök, agronómusok körében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom