Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-27 / 224. szám
Sokféle ám A jól felszerelt, bő választékot kínáló vegyesboltban Fü- löp György boltvezetővel beszélgettünk. öt éve boltvezető ugyanebben az üzletben kezdte valamikor tanulóként. Az üzletben ruhaneműt, vas-műszaki cikkeket. élelmiszert üvegárut, porcelánt, vegyi és háztartási cikkeket lehet vásárolni. Csak mosószerből legalább húszfélét számoltunk meg hamarjában. A boltvezető elmondta, hogy ha a rádió reklámoz valamilyen mosó szert, a pogonyi-'' asszonyok azonnal keresik, tgy hát nem lehet lemaradni a választékot illetően. Keresett cikk a televízió is. Ebben az évben 20 talált gazdát, de eladtak négy hűtőszekrényt, öt gáztűzhelyet és négy porszívót is. A bolt felében már ott sorakoznak tűzhelyek, jöhet a tél, az üzletben bőven van választék. A közelmúltban újfajta árucikkek találhatók az üzletben. Praktikus, modern, fonott kosarakat, lámpaernyőket, könyvespolcokat, kerti asztalokat árusítanak. A vásárlók gyakran megnézegetik őket és sokat el is visznek a szép árukból. A méteráruk iránt azonban kisebb az érdeklődés, aki ilyesmit akar vásárolni, inkább Salgótarjánban keresi. A bolt forgalma azonban így is éléri a száznyolcvan—kétszázezer forintot. Szilaspogonyi hétköznapok Fenn a hegyek között, közel az országhatárhoz települt Nógrád megye egyik takaros Ids községe, Szilaspogony. Korábban csak Pogonynak nevezték. A településről csupán a XVIll. század elejétől maradt ránk írásos emlék. Abból ki derül, hogy előbb Fáy Ábrahám, majd a XIX. század ele. jén a báró Kemény család volt d földesura. Az úri birtokot a felszabadulással egyidejűleg osztották fel a faluban. Szilaspogonyban termelőszövetkezet dolgozik, de nem ez jelenti a többség megélhetését. A faluban nincs egyetlen- család. ahonnan ne dolgozna valaki a bányánál, vagy a környező üzemekben, vállalatoknál. A közös gazdaság jobbára az asszonyok gyülekezőhelye. Nem sokan, mintegy 850-en lakják a községet és a hozzá tartozó Tótújfalut. Az utóbbi esztendőkben egyre inkább csökken a lakosság száma. A fiatalok beköltöznek a hegyről Zagyvára, Salgótarjánba. Akik viszont kint maradnak, megpróbálnak a korábbinál jobban, egészségesebben élni. A faluban tábla hirdeti: Szilaspogony, takarékos község. A betétkönyvek mintegy egymillió-hétszázezer forintot rejtenek. Az emberek sokat költenek televízióra, rádióra, bútorra. Lebontják az egészségtelen, régi házakat, hogy helyébe tágas, nagyablakos kőházat emeljenek. A nyár elején — a termelőszövetkezetek példájára — összevonták a tanácsokat is Zabaron és Szilaspogonyban. így együtt, talán előbbre jutnak a szorgalmas, törekvő pogonyi emberek is. Sok-sok régi álmot, vágyat sikerült már- 'is megvalósítani, kevés pénzzel és társadalmi összefogással Szilaspogonyban. Iskola, óvoda, orvosi rendelő, áruval megrakott bolt. fodrász és más iparos is van a faluban. De nagyon hiányzik a művelődési otthon, javításra szorul a falu útja. s jó volna, ha helyben több munkát találnának a lányok, asszonyok. A pagonyiak bizakodnak. Talán a két szomszédközség összefogása gyorsabb enyhülést hoz a meglevő gondokra fenn a hegyek között. Gyermekorvost szeretnének Az orvos hetenként egyszer .iái ki Ceredről, akkor van a községben rendelés. Ilyenkor nagyon sokan felkeresik. Havonta van tanácsadás a terhesek számára. Ezt a körzeti védőnő tartja. Amit hiányolnak a pogonyiak, az a gyermekorvos. Sok a kisgyerek Szilaspogonyban és a szülők szeretnék, ha legalább havonta egyszer kijárna a gyermekorvos is a községbe. Így a gyerekeket a legkisebb betegség esetén is Salgótarjánba kell vinni. Az orvosi rendelő jól fel van szerelve, és bizonyára nagy örömmel fogadnák — ha kijárna — a gyermek- orvost. Lehetne jobban is Lesz-e húsbolt* Autóbuszvárót szántak az idén a Szilaspogonyhoz tartozó Tótújfalunak. A lakók azonban a gyalogjáró mellett döntöttek. Húszezer forintért vásároltak anyagot, s remélték. hogy a községfejlesztési üzem dolgozói gyorsan a végére járnak a 600 méteres szakasznak. De a pogonyiaknak Valuta e , •• ..II«. rr Í5zaz torulkozo hogy nincs szerencséjük az új üzemmel Nemhogy befejezték, még el sem kezdték a munkát. Az orvosi rendelő csempézése ugyancsak nehezen halad. A pogonyiak — joggal — azt tartják, a ráfordított hozzájárulásért dolgozhatna jobban is, gyorsabban is a községfej lesztési üzem. Nyitva az ajtó A községben nagyon sok helyen hallottuk a panaszt, hogy nem lehet húst kapni Szilaspogonyban. Ha valaki vásárolni akar. Ceredre kell beutazni, ami plusz 10 forintot jelent. Pogonyban az asszonyok nagy része a termelő- szövetkezetben dolgozik, így szükségük lenne arra. hogy gyorsan juthassanak húsféléhez. A fslu boltjában felvágottat és füstölthúsfélét lehet ugyan kapni, de- hát ez kevés. A hentesüzlet kérdése szinte minden évben felvetődik. tanácsülésen is napirendre kerül. Ígéretet már kaptak is, csak éppen húst nem lehet vásárolni. Az lenne a szilaspogonyi asszonyok kérése, hogy az ÁFÉSZ valamiként keressen módot egy hentesüzlet létesítésére. A szövetkezet dolga Hat éve tanácstag a községben Sótér József. Választói nevében tette szóvá, milyen bajt zúdít a lakókra a Kőaljai patak. Medrét feltöltötte a hegyekből lezúduló víz hordaléka. Tavaszi olvadáskor, az őszi esőzések idején elönti a víz az utat, folyik az udvarokon át a mélyebben fekvő pincékbe. Nincs tanácsülés, hogy Sótér József ne szólna emiatt. Panaszuk megjárta már a járási és a megyei tanácsot is. sajnos eredménytelenül. Most Pétervásárán a Felső-Tarna- völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnál érdeklődtünk: mi az akadálya, hogy a Cered határában dolgozó kotrógép Szilaspogonyban is munkához láthasson. Mindösz- sze másfél kilométeres szakaszról van szó, s a munkát 10—12 nap alatt elvégeznék. Szabó János társulati elnök távollétében Vadkerti Jenöné. a főkönyvelő adott tájékoztatást. Mint mondotta, a társulatnak tagja az Egyesült Cere- di Termelőszövetkezet is. De i Kőaljai patak nem társulaU vízfolyás, s így rendbehozás.. - ra a termelőszövetkezetne : kellene módot találni. E- egyébként a gazdaság érdeke is. Hiszen a víz jelentős területen elárasztja, értéktelenné teszi a szövetkezet takarmánytermését. Diakálvária Az általános iskolában nagy csend fogadott bennünket, a gyerekek mind a két osztályteremben javában tanultak. Pogonyban csak alsósok járnak, Varga Gyuláné iskolavezető és Gál Imre tanító foglalkozik velük. Délután élén- kebb az élet, mert a nagyok úttörőfoglalkozását itt tartják. Az idén tizenhat első osztályos ült a padokban, ami emelkedést jelent az előző évhez képest. Az ide járó gyerekek szeretnek tanulni, ezt mutatja, hogy az átlaguk 3,6 körül mozog, és ahogy a tanító néni elmondja, az innen továbbkerülő gyerekek tartják tanulmányi eredményüket, sokszor még a középiskolában is. Az iskolát aránylag jól felszerelték szemléltető eszközökkel, csak a diavetítővel van baj. A hozzátartozó lencse ugyanis három éve szőrén-szálán eltűnt és azóta — bár a diasorozatok ott sorakoznak a szekrényben —, a kisdiákok mégsem gyönyörködhetnek a vetítésben. Ugyanis nincs és nincs lencse. Bár írtak már Budapestre az IFÉRT-hez, ahonnét kaptak is egyet, de az nem megfelelő. Hosszú leve- lezgetés,- telefonálgatás következett ezután amíg elérték, hogy ne kelljen kifizetni a lencsét, amit különben sem lehetett volna használni. Most újult erővel ismét hozzáfognak intézkedni, hogy mielőbb működjék a diavetítő. Nyugodtan aludni Sok mindent építettek az elmúlt években Szilaspogonyban. Orvosi rendelővel, postával, fodrászüzlettel, tűzoltószertárral, úttal, járdával gyarapodott a falu. Egy dolgot azonban sehogyan sem sikerült megvalósítaniok: nem tudtak méltó hajlékot teremteni a kultúrának. Van ugyan a faluban művelődési otthon. Valamikor iskola volt a sötét, hideg, vizes épület. Hogy a gyerekek jobb körülmények közé kerültek, s mert nagyon szükségét érezték a falubeliek, művelődési otthonná alakították. Most már nem sok örömük telik benne. Tanácstagi beszámolókon mondják el, tanácsüléseken beszélnek róla. S addig nem is alusznak nyugodtan a község vezetői, míg megoldást nem találnak. De mindez nagyon nehéz. Mert a 40 ezer forint éves községfejlesztésből nehezen lesz egymillió forint. Legalább ennyi pénz kellene az új művelődési házhoz. Segítség nélkül nem boldogulnak. Fonák helyzet Kegyetlenül rossz, sáros, kátyús az út a faluban. Nem múlik cl egyetlen nap sem. hogy ne emlegetnék a pogonyiak az egri útjavítókat. Mert mást nem tudnak tenni. Hívták szépen, szóltak hangosabban a vállalatnak, de mindhiába. A kő, amelyet az útjavításhoz hoztak, most is éppen úgy van mint ahogy annak idején leszórták az út mentén. így alakult ki az a fonák helyzet, hogy míg a faluban rossz, nehezen járható, a falun kívül kitűnően járhatók az utak. A községi tanács ugyanis megcsináltatta a külkerületek útjait, jó hatkilométeres szakaszon. A pogonyiak most azt nem értik: miért van a falu útja az egri vállalat kezében. Gk ugyanis evek óta semmit sem javítanak rajta! Ide vágyott Az óvodában a legkisebbek nagy játék közepette fogadtak, éppen várakat építettek kockákból. A vezető óvónő. Bálint Józsefné, irányította a nagy munkát. Két éve került ide és bár alföldi, de mindig az volt a vágya, hogy Nógrád megyében dolgozhasson. Az óvodások közül a legkisebb kétéves, de, már nagyon jól beleilleszkedett a közösségbe. Sok a játék a gyerekek számára. Az idén is mintegy ezer forintért vásároltak újakat. Az óvoda egyik fala tengert ábrázol, műanyaghalak úszkálnak a vízben. Az óvó néni tervezte és egyben ő a kivitelező is. De besegítenek a kiszesek is, az udvaron folyó építkezés után ők hordták el a földet, de csináltak a kicsinyeknek repülőt, hajót és most épül egy kis busz. Amíg beszélgettünk, elkészült az ebéd és a tizenhat óvodás nagy étvággyal ült neki a zöldség- levesnek és vidáman kanalazta utána a tejfölös húst galuskával. Szilaspogonyban még tartja magát a hagyomány: a menyasszonynak hozomány dukál, mégpedig nem is akármilyen. Amikor egy lány cseperedni kezd, édesanyja hozzáfog a hozomány összegyűjtéséhez. Leül a szövőszékhez, és addig dolgozik, amíg legalább száz törülközőt nem készít lányának. Amikor elérkezik az esküvő ideje, a rokonságból az asszonyok napokig mosnak, vasalnak, amíg a törülközők szépen egymásra hajtogatva bekerülnek a szekrénybe. Akkor szalagot húznak eléje, hogy a násznép megtekinthesse, mivel is indították útnak a lányt. A törülközők mellé kap bútort, dunnákat, párnákat, derékaljat, valamennyiből bőségesen. Ügy látszik Szilaspogonyban érdemes menyasz- szonyt keresni. De azért a fiatalemberek se maradnak le, őket is alaposan felszerelve indítják az új életnek, nehogy szó érje a ház elejét. Tizenegy, évig Szilaspogony tanácstitkára volt, s most július 1-től az összevont zaba- ri, szilaspogonyi tanács elnöke Fülöp István. Alig hogy hazajött a tanácsakadémiáról, máris új, megnövekedett feladatok várták. — Szilaspogony mindig csendes község volt — mondja az elnök —, itt jóformán mindenkit ismertem. Most Zabaron kezdhetem elölről az egészet. y Van mit tennie. Amellett, hogy ismerkedik a faluval, a személyes és a közösségi ügyek egész sorát intézi. Békíti a birtokháborítás miatt torzsalkodó feleket, de közben már azon gondolkodik, hogyan hozhatná össze a két község tanácstagjait. A tanács ugyan Zabaron székel, de Szilaspogonyban sem csukták be a tanácsháza ajtaját. Nyitnak minden reggel. Hétfőn az elnök tartózkodik a községben, kedden az adófelügyelő, szerdán a tanácstitkár. S így jönnek sorba a hét napjai. Fülöp István különösen ügyel arra, hogy rendjén menjenek a dolgok. Már csak azért is, nehogy az a vád érje, hogy „levette kezét” a falujáról. Jó üzemegység A tízezer holdas Egyesült Ceredi Termelőszövetkezetnek Szilaspogony az egyik legeredményesebben dolgozó üzemegysége. Kitűnő gabonatermést takarítottak be az idén. A búza holdankénti hozama majd 13 mázsa volt. Jól fizetett a rozs, az árpa is. A pogonyiak azonban az állathizlalás specialistái. A termelőszövetkezet évent mintegy 450—460 szarvasmar hát hizlal és értékesít. A jó szágok nagy részét Szilaspo gonyban nevelik. Mint mond ják, októberben értékesíte nek még 110 hízott marhát s ezzel teljesítik éves tervü két is. A szarvasmarha-hiz lalás több mint négymilli forint jövedelmet hoz a tér melőszöve tkezetnek. Az ilyesfajta szóbeszédre nemigen adnak a község veze tői. A falu közepén három telek is van. Egyet közülük Horváthéknak juttatnak. Gk kölcsönt vesznek fel, s lvi minden jól megy, tavass-ű megkezdik az építkezést is bent a faluban. Itt a tévé, hol a tévé? Az Iskolatelevízió korszakát éljük, az ország szinte valu mennyi iskolájában felhasználják az oktatáshoz. Az Iskola televízió műsorterve kint van ugyan a szilaspogonyi iskola tanári szobájának falán is, csak éppen nem sok hasznát veszik. Az iskolában ugyanis ninesen televíziós készülék. A gyerekek a párthelyiségbe szoktak elmenni időnként televíziót nézni, ez azonban sok nehézséggel jár, mert vagy van takarítónő, aki kinyitja, vagy nincs. Ezenkívül télen a helyiség nincsen fűtve, ami ugyancsak kellemetlen. Az itt dolgozó pedagógusok szeretnék, ha a pogonyi kisdiákok is élvezhetnék ezt a modern tanítási eszközt. Az fmsz igazgatója, Gál Ignác már tett ígéretet, hogy a televíziós készülék árának felét fedezik. Most már csak a másik fele hiányzik. Ha a ceredi termelőszövetkezet hozzásegít, lesz tévé. A gyerekek és a pedagógusok kérik, keressenek erre valamilyen lehetőséget a termelőszövetkezet vezetői. Elvégre a tsz-tagok gyermekeiről van szó. Asszony műn ka Horváthné A termelőszövetkezeti tagok többsége asszony Szilaspogonyban. Ott szorgoskodik most valamennyi a burgonya betakarításánál. Az őszi hónapok tengernyi munkát ki. nálnak az asszonytagoknak, később azonban alig akad számukra munkalehetőség. A termelőszövetkezet vezetősége a segéd- és melléküzemi tevékenység szélesítésével igyekszik javítani az asszonyok helyzetét. A mintegy 80 holdas gyümölcsös ápolása, a termés betakarítása az asszonyok gondja. A fűrésztelepen 18 pogonyi asszony dolgozik, s az üzem egész esztendőben munkát, s biztos keresetet nyújt számukra. panasza Két család — tíz felnőtt és gyerek — lakik egy kis konyhában, szobában. A ház a part alatt épült, bizonytalan homokra rakták a vályogtéglákat. Most már erősen repedeznek a falak, veszélyes a tető alatt lakni. Horváth Ignác- né is azért jött, hogy telket kérjen a tanácstól, amelyre új házat építenek. Lengyel Barnabás, a tanács- titkár ismeri a család nehéz helyzetét. Ajánlja is az asz- szonynak: — Tótúj faluban van telek ingyen megkaphatják. — Itt a faluban adjatok nekem helyet, titkár! — Határozott az asszony hangja. — Az uram is, a fiam is az erőműben dolgozik. Tótújfaluból messze van az autóbusz, elkésnek, hiányzót írnak, s oda a becsületük... Vagy attól tartotok, hogy a szomszédok nem örülnének a cigányoknak? \ Terjedelmes kőházak, takaros porták, szorgalmas bányászok, üzemi munkások, szövetkezeti asszonyok, egészséges, derűs fiatalok, ez ma Szilaspogony. a község mozgalmas képét, mai életét próbáltuk bemutatni összeállításunkban. az írásokat VTNCZE 1ST- VANNÉ és CSATAI ERZSÉBET készítette. Legközelebb szeptember DO- án, kedden a rétsági járásba. Szécsénkébe látogatnak munkatársaink.
