Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-13 / 212. szám
Hí' megérkezik a váci autóbusz, sokan szállnak fel rá. hogy alig egy óra múlva már valamelyik váci üzemben foglalják el munkahelyüket. Különösen sok fiatal jár el dolgozni és ez rányomja a bélyegét a kulturális munkára is. Hiába van a művelődési otthon helyben, a fiatalok Vácott keresnek szórakozást. Azért teljesen itt sem áll meg az élet. Sokan vesznek részt a téli tanfolyamokon, a kisze- sek népi táncot is tanulnak és rendszerint sikerrel szerepelnek a járási és megyei vetélkedőkön. Mindamellett nagyobb leleményességgel és kezdeményező készséggel változatosabbá lehetne tenni helyben is a fiatalok szabad óráit és napjait. Első osztályosokat faggatunk az alsópetényi főutcán, amint éppen hazafelé tartanak. Kérdésünkre bátran újságolják, hogy nagyon jó iskolába járni, szeretnek ott lenni. Ezt támasztja alá Kiss Jánosné igazgató-tanítónő is. Mint elmondja, az iskolában a tornatermen kívül mindenük meg van. Jó a politechnikai felszerelés, gondoskodik a fűtésről a tanács, s mitöbb, a szlovák hagyományok ápolása érdekében bevezették a szlovák nyelv tanítását is. Felsőpetényből jár át szlovák nyelvet tanítani egy jövendőbeli tanárnő, a nemrégiben érettségizett, fJrmyiczki Maria Községi klub ség. Üj házak Rendkívül nehéz dolga van Kékesi Erzsinek, a falu KISZtitkárának. Mindössze fél esztendeje, hogy a fiatalok megbízták az irányítással. A KISZ-szervezetet azonban rendkívül nehéz összefogni. A fiatalok többsége csupán a hét végét tölti otthon. Akkor pedig pihenni, szórakozni sze" retnének. A tapasztaltabb, a mozgalmi munkában járatosabb községi vezetők próbálnak segíteni ebben a KISZ- nek, a fiataloknak. A most megnyílt Bányász-klubot szeretnék községi klubbá szervezni. Olyan kultúrközponttá, ahová szívesen járnának a fiatalok tanulni, olvasni, televíziót nézni, beat-zenét hallgatni és táncolni is. Vác vonzásában Segíí a lakosság Á Hármaskönyv falujában Újoncok az óvodában Megyénh legrégibb községeinek egyikében jártunk. A táj. mely szelíd begyeivel, terméstől roskadozó szilvafáival és kertes hazaival a dunántúli lankákra emlékeztet, már a honalapítás idején is járt és lakott hely volt. A XIII. századból már pontos értesüléseink vannak birtokosainak változásairól. Eredetileg a híres Csák nemzetség birtokához tartozott. A Borovszky monográfiában olvashatjuk, hogy Alsópetényt a Csák nemzetségből származó „Pósa fia Ugrón, királyi főlo- vászmester. . . 1268-ban és 1274-ben a Zsadány nembeli Dé- nesnek adta, 1280-ban aztán újból eladta 1000 márkáért a Gyulazombor nembeli Erdő Ispánnak, akit a helység birtokába be is iktattak. Emiatt a két birtokos között húsz évig tartó per keletkezett. A régi adományosnak, a Zsadány nembeli Dénesnek 1300-ban 225 márkát kellett fizetnie, hógy a helység birtokában megmaradhasson...” Később I. Ulászló király a Szobi családnak adományozta, viszont Szobi Mihály Werbőczy Istvánnak adta, aki ide vonult vissza, amikor hírhedt töménykönyvét, a Hármaskönyvet irta. Gyurcsányi Ignáczné 1791-ben ennek az eseménynek gúla alakú emlékkövet is állíttatott, hexameterbe szedett latin szöveggel. A hírhedt Werbőczy emlékét itt már csak a templom közelében alig-alig található rommaradványok őrzik, amint az újabb, felsSabadulás előtti birtokosok emléke is elmosódott volna, ha a Prónay család müemlékkastélyának ebek har- mincadjára menő rommaradványai nem emlékeztetnének rájuk minduntalan a főutcán. Mert az alsópetényi magyar és szlovák lakosság a felszabadulás óta nagy ' békességben és boldogságban építi új életét Alsópetény történelmi földjén. S ha a hűtlenül kezelt kastélyok és a Cserespusztán roskadozó gazdasági épületek maradványai eltűnnek, itt már csak a nagyapák lógnak emlékeztetni a múltra. Az alsópetényi változásokról szeretnék most beszámolni! Mi van, mi nincs Nincs sötét- A községfejlesztési hozzájárulásból és jelentős társadalmi munkával készült el a gyalogjáró az Arany János utcában az idén. Nem sok, mindössze hatvanezer forint az, amit a község építésére, szépítésére fordíthatnak AI30- petényben. S mennyi mindent kellerte ebből építeniök! Tavaly és az idén az utakat, a gyalogjárókat kezdték rendbé- hoznd. Jelölőgyűléseken, tanácsüléseken sokan tették szóvá. Az idén még 300—400 méter gyalogjárót csinálnak az Akácfa utcában. Ahogyan eddig, most is számítanak a lakosság támogatására. Délelőtt tizenegykor, a zárás pillanatában találkoztunk Laluja Imrénével, az alsópetényi élelmiszerbolt helyettes vezetőjével. Arról faggatjuk, hogy milyen az áruellátás. Mi az, ami kapható és mi hiányzik. Mint elmondja, az áruellátás sokat javult, általában mindent megkapnak, amit rendelnek, alig egy-két cikk szerepel az üzlet hiánylistáján. Nincs például babapiskóta, sör és a cigarettafélék közül Fecske és Fiitol. A kenyér minőségére viszont, amelyet Rétságról kapnak, nincs panasz. Időben kapják és jó a kenyér. A jó áruellátásnak is köszönhetik, hogy az utóbbi két hónapban már 240 ezer forintra nőtt a havi forgalom. Laluja Tmre tanácselnök 19 éve került az apparátusba. Dolgozott a járási tanácsnál» letöltötte katona idejét és úgy jött Alsópeténybe. Még elsorolni is sok, milyen változáson ment keresztül a kis falu ez alatt az Idő alatt. Laluja Imre a legemlékezetesebbnek a villamosítást mondja. A községfejlesztési alapot gyűjtögették rá, bankhitelt vettek fel, s egy-egy család 600 forintot fizetett. Nehezen ment, amíg Romi adózó épületek a faluban mindenki megértette, mit jelent az embernek a fény. Most már ott tartanak, hogy a külterületen élők maguk kérik, vezessék be a villanyt. Laluja Imre nem mondja, hogy mindez az ő érdeme. A tanácstagokat, a község lakóit dicséri. Azokat, akik megértették: kicsi ugyan a község, de mégsem maradhat sötétben. Kés alatt Ház a krumpli helyén Fürgén suhog a kapa, még fürgébben mozog a kéz, ambit Janek Jánosné a betakarítást végzi a burgonyával beültetett telken. Testvére, Géczí Jánosné is segít az idén apróbb szemű Ella-krumpli szedésében. Sietni kell, mert a fiatalok alig várják, hogy megkezdhessék az építkezést. A telken ugyanis Janekné Pesten dolgozó kőműves fia épít még az idén modern házat. Mert olyanok már Alsopetényben Is a fiatalok, hogy akármilyen lakásban már el sem laknának. Hét szoba kell nekik, meg összkomfort. Janekné szerint, ha két fiatal összeházasodik, első útjuk az OTP-be vezet — házépítési kölcsönért Sok tétova hu-za-vona fű- krjf ződik az Alsópetény határa- «*^Q| ban fekvő Cserespusztához. ' A NÓGRÁD Szerkesztősége jS»’ its többször cikkezett amiatt, ojjfe -ifeuiVA hogy erős falú téglaépületek mennek ott tönkre, amikor HhM jÉ JÉfc a gazdasási épületekre a IHeIbv J ÍH tsz-ek mű milliókat köt tenek. Mi több, itt is új ho- L;fälä8&a 1 dályt építtetett a Nógrádkö- ijpí vesdi Állami Gazság, mégpedig a még álló gazdasági P’ TKBBSFWJf épületek szomszédságában. uEB WKKKfw minthogy a tulajdonviszo- |B i nyokban nem tudtak rendet |L jift-r ■( teremteni. Az idén végre Hi . ] megoldás született. Az addig hanyagul, gazdátlanul község másodállású borbélyát a , ,, lakásán. A borbélyüzletet ugyankezeit epuleteket átvette a is zárva találtuk, a helybeli fi- ...... . « , . garó ugyanis beteg. De hát nem községi tanacs. Sokat mar is borbély ő csakugyan, hanem , ,, , csak műszak után, mert egyébnem tudtak a megtizedelt it^nt a Felsőpetényi Ásványbánya . , . ,. Vállalatnál dolgozik. Most mégis épületekkel kezdem, szét- ráVesszük, hogy serkenő szakállünkön mutassa be kézügyessé- bontjak őket és a hasznai- Két_ K6t ügyes lánya. Manyi és . . ... , _ . , , Erzsi fürgén heiyet csinál. a ható epuletamyagot aruba hokkedlit kinevezzük borbély- , ,- széknek és felavattuk az alsónebocsátjak. Eddig 70 ezer fo- tény! borbélyt. Mint mondja, nem . , ... , .. is olyan rendkívüli dolog, hogy a nnttal sikerült Így megnő- lakásán fogadja a vendéget, mert , ... .... ... már készül házának udvarán az Vélniük a kozsegfejlesztesi új borbélyműhely Nemsokára az aisópetényiek Is odajárnak nyi- alapot. ratkozni, borotválkozni Terv a fiókban Kikezdte az enyészet, pusztul, omladozik a község egyik műemlék jellegű épülete, a Prónay-féle kastély. A község vezetői már ■ három éve szóvá tették: jó volna megelőzni a falak leomlását. A megyei tanácson ígérték: készíttessék el a felújítási tervet, s a megyei, a járási szervek, a műemlékvédelmi felügyelőség, no meg a községi tanács összefogásából előteremtik a szükséges pénzt is. Hatvanezer forintot fizetett ki a községi tanács a tervért, mely most Is a fiókban hever anélkül, hogy '•bárki is megtekintette volna. Akkor 800 ezer — 1 millió forintért helyrehozhatták volna az épületet. Most már talán 2 millió Is kevés lenne hozzá. így aztán érthető, ha nem akadnak jelentkezők a kastély helyre- állításához. Pedig nemcsak Alsópetény, hanem a környék is hasznát látja az épületnek, ha annak idején nem feledkeznek meg ígéretükről az illetékesek. fi m A kedves vezető óvónő, Nemes Dénesné ezen a napon a szokottnál is kedvesebb, mert ma jelentek meg először az óvoda „újoncai". Sok apró, nagyobbára szőke kislány és fiú keresi helyét az udvaron a temérdek játék között. Magyarázat nélkül is láthatjuk, hogy jól érzik itt magukat a kis jövevények, az otthonosan mozgó „öreg” óvodások társaságában. Huszonheten vannak, vidáman élnek. Különösen a billenőhintának van nagy sikere: egyszerre nyolcán is rákapaszkodnab. De ha elhangzik az ebédre szóló hívás, sietnek kezet mosni. Aztán leülnek a kis asztalkák mellé, mert megéheztek ám a szabad levegőn végzett nagy „ munkájukban! Árva a ház... Nyolc éve is van már annak, hogy először jött orvos a faluba. Ez idő alatt Alsópetény orvosi körré „nőtt”. Van rendelőjük, lakást vásároltak az orvosnak. Innen látták el Felsőpetény és Keszeg betegeit is. Március óta azonban üresen áll, árva az orvos háza. Lakója Balassagyarmatra távozott, s azóta sem lépett örökébe senki. Nőtincsről, Rom- hányból, Rétságról próbálták helyettesíteni, egy héten egyszer. Nemrégiben felcsillant a remény: három jelentkező is jött egyszerre Alsópeténybe. Sürögtek-forogtak a községbeliek. tatarozták-festették az orvosi lakást, hogy tiszta, szép környezetbe érkezzen az új lakó. A jelentkezők azonban sorra meggondolták magukat. Az orvosi lakás azóta is üresen áll, de remélhetölen most már nem sokáig. Csáti Józsefné, a járási tanács elnökhelyettese mondta: október 1- tői újra lesz orvosa Alsópe- ténynek, így Keszegnek és Felsőpeténynek is. Az asszonyok gondja Jó az iskolában! A felsőpetényi Ásványbánya tulajdonképpen Alsópetény határában van. Sok, legalább száz alsópetényi férfinak biztosít megélhetést. Többen — különösen a fiatalok — Budapestre és Vácra járnak dolgozni. Nem tekinthető azonban megoldottnak a nők foglalkoztatottsága. Legalább 80 olyan leány meg asszony van a faluban, akinek nincs munkája de szívesen dolgozna. A község vezetői a Váci Kötöttáru- gyárral, a salgótarjáni Textilipari Vállalattal tárgyaltak kihelyezett üzem ügyében. Az eredmény az lett, hogy a Textilipari Vállalat a községet is bevonta bedolgozó hálózatába. Most egy sereg asszonv vállalt ily módon munkát. Ez is megoldás, ha earvelőre nincs más lchetőTágas, szép házakat építenek az emberek Felsőpetény- ben. Hetvennél is többnek mondják azoknak a lakásoknak a számát, amelyeket a fel szabadulás óta emelték a faluban. S ez még mindig nem elég. A községi tanács 30 házhelyet mért ki. Jövőre a telkeken megkezdődik az építkezés is. Tiszta egészséges környezetben igyekszenek élni az alsópetényiek. Ezen a héten a rétsági lá*ás egyik kisközségében, Al- s^-eténvben jártunk. hogy beszámoltunk lakóinak változatos életéről. Törién-dmi hely, ahol a dolgozók új életük út történelmét írják. A beszámolókat Vincze Istvánné és Lakos Győrév írta. a felvételeket Konoánv György készítette. a panaszokat Tóth Laiosné jeevezte fel. Legközelebb a násztól iárás- ba. a Cserhát völgyében fekvő Feisőt-ojdra iátokat el brigádunk, ahol délelőtt 10-től 1” óráig laounk egyik mu»»k*»+ar. iá fogadta az érdeklődőké': vagy panaszosokat.
