Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-03 / 203. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ M SZíty P N Ó G RÁD WIGYti BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI #A,N Á C S L AP j A XXV. ÉVF.. 203. SZÁM ARA; 80 FILLER 1969, SZEPTEMBER 3., SZERDA Elviség és gyakorlatiasság Ahogyan a társadalmi életünk valamennyi területén, úgy a pártmunkában is a2 újabb, a korszerűbb módsze­rek és formák keresésének időszakát éljük. A növekvő feladatok sokrétűsége — min­denekelőtt a gazdaságirányítás reformjának bevezetése, álla­mi életünk továbbfejlesztése, a szocialista demokrácia kiszéle­sítésének feladata — erőtel­jesen igényli a pártmunka stílusának továbbfejlesztését. Ismeretes, hogy pártunk IX. kongresszusa, majd a központi bizottság több határozata is foglalkozott azzal a követel­ménnyel, hogy a pártszerveze­tek tevékenységében nagyobb helyet kell biztosítani az elvi elemzőmunkának. Az is új­szerű követelmény, hogy az elvi elemzőmunkával ne csak kifejezetten vezető pártszer­vek, hanem megyei, járási, városi, sőt az alapszervezetek is rendszeresen foglalkozza­nak. Egyesek úgy képzelik el ezt a feladatot, hogy a párt- szervezetek fokozatosan vala­miféle elméleti irányító szer­vekké, a pártmunkások pedig tudományos kutatókká válnak. A pártszervezetek — úgymond — csupán elvi jellegű felada­tokat oldanak majd meg és a gyakorlati munka, a szervezés, az ellenőrzés az illetékes álla­mi és gazdasági szervek fela­data lesz. Más oldalról vi­szont jelentkeznek olyan néze­tek is, amelyek ugyan elisme­rik az elvi elemzőmunka szükségességét, de azt kizáró­lag a vezető pártszervek mo­nopóliumának tekintik. Mondani sem kell, hogy mindkét álláspont téves és nem felel meg a pártmunká­val szemben támasztott új kö­vetelményeknek. Szocializ­must építő társadalmunk fej­lődése olyan irányba tart, hogy a helyi szervek önálló­sága minden téren és nagy­mértékben növekszik. Az ön­állóság fontossága, fejlesztésé­nek szükségessége nem valami divatos jelszó, hanem a társa­dalmi, gazdasági fejlődésünk­ből következő objektív szük­ségszerűségek felismerése. Ar­ról van szó, hogy a feladat általában sokrétűbbé, diffe­renciáltabbá vált és ezért a megoldási módokat is árnyal­tabban, életközeiben, a helyi szervek által vagy azok köz­reműködésével kell kidolgoz­ni. Mit jelent ez a köve­telmény a pártmunkában? Mindenekelőtt azt, hogy ér­vényesíteni kell az elméleti munka stílusának lenini kö­vetelményeit, azaz a konkrét helyzet konkrét elemzését. Kívánatos általános gyakorlat­tá tenni, hogy a helyi párt­szervek rendszeresen tanul­mányozzák saját területeik speciális problémáit, az is­métlődő gazdasági és politikai jelenségeket és ezekre a párt politikájával szinkronban levő helyi megoldási formákat dolgozzanak ki. Elméleti mun­ka ez? Igen, a szó igazi ér­telmében! A korábbi állapo­tokhoz képest az ilyen jellegű feladatok megnövelik a párt- szervezetek munkáját, az elvi elemzőmunkát. De mégsem mondhatjuk, hogy a munka ilyen irányú fejlesztése a gya­korlati, a szervezőmunka háttérbe szorítását eredmé­nyezi. A, helyes irányú elmé­leti munka végsősoron a gya­korlati, szervezőmunka tar­talmát, értelmét adja meg, s annak erősödéséhez vezet, több vonatkozásában is. Az egyik, hogy az elméleti mun­ka is nagyfokú tervszerűséget, szervezettséget követel a pártszervezetek munkájában. Meg kell keresni, találni mindenkelőtt azokat a kom­munistákat, akik erre a mun­kára a helyi pártszervezetek­ben a legalkalmasabbak. To­vábbá gyakorlati munka része az is, hogy ezeknek a kom­munistáknak a tevékenységét irányítani, szervezni, ellenő­rizni és segíteni kell. Vannak olyan nézetek is, amelyek szerint a pártszerve­zetek elméleti, elemzőmunká­jának növekedésével csökken­teni kell a pártmunka opera­tivitását. Ez sem felel meg ilyen kategorikusan a való­ságnak és alkalmat ad félre­értésekre. Egyesek úgy gon­dolják, hogy az operativitás azonos valamiféle elaprózott, kicsinyes, a részletekbe menő beavatkozással, az állami, tár­sadalmi vagy gazdasági szer­vek munkájába. Az operati­vitás egészen mást jelent. Nem más ez mint az egyes elvi felismerésekből következő te­endők gyors megszervezése és konstruktív megoldása. Az operativitáshoz tehát nagyon is hozzá tartozik az elviség, a szakszerűség és a hatékony­ság. Napjainkban nagy erőfeszí­tések történnek, hogy a gaz­dasági és az állami szervek önállósága növekedjék, hogy megszűnjék az átfedés, a pár­huzamosság a párt-, valamint az állami és gazdasági munka között. Mint már az eddigiek során volt róla szó, a párt­munka is szüntelenül fejlődik, de ez a fejlődés nem fordula­tok, 'különböző ugrások útján ment végbe. A pártmunka fejlődése egy viszonylag lassú és átgondolt folyamat. E folya­mat eredményeként a párt­munka szüntelenül új voná­sokkal gazdagodik és ugyan­akkor fokozatosan kiküszöböli a régi, idejétmúlt módszere­ket. V. I. Megállapodás kölcsönös előnyökkel A KISZ Központi Bizottságá­nak Mezőgazdasági és Falusi Osztálya a falusi fiatalok kollektív összefogásához, ne­veléséhez, kulturális, szociális igényeinek kielégítéséhez fon­tos eszközöknek tekinti a Biztosítási és önsegélyező Csoportokat. Éppen ezért ezeknek a céloknak a megva­lósításához szükséges, hogy a Biztosítási és Önsegélyező Csoportok intéző bizottságá­ban a KISZ képviselője is helyet kapjon. Ezeknek a céloknak a meg­valósítását kezdték meg me­gyénkben is azzal a megálla­podással, amelyet a napokban kötött egymással a KISZ me­gyei bizottsága és az Állami Biztosító megyei igazgatósá­ga. A megállapodás értelmé­ben a megye két termelőszö­vetkezeti területi szövetsége mellett működő CSÉB intéző bizottságban helyet kapnak a kiszes fiatalok képviselői is. Ezek a fiatalok gondoskodnak a kiszesek érdekképvisveleté- ről, ugyanakkor feladatuk a CSÉB taglétszámának növelé­se is a fiatalok között. A megállapodás szerint a Bizto­sítási és önsegélyező Csopor­tokba belépett fiatalok a tag­sági jogok élvezői lesznek. Ez azt jelenti, hogy az alap­szabálynak megfelelően ré­szesülhetnek segélyezésben, szociális és kulturális javak­ban. ff agyar pártkülflütliég utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására kedden délelőtt magyar pártküldöttség utazott Moszkvába, a Szovjetunió gazdasági életének tanul­mányozására. A delegációt Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A küldöttség tagjai1 Németh Károly a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Havasi Fe­renc, a KB tagja, a Komárom megyei pártbizottság első tit­kára, Bálint József, a KB gazdaságpolitikai osztályának ve­zetője, Kiézl Róbert, a KB gazdaságpolitikai osztályának he­lyettes vezetője, Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem rektora és Rachíát László, a Ganz MÄVAG pártbizottságának titkára­A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Sándor József, a Központi Bizottság tagja és Venéczi János, a budapesi pártbizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt N. N. Szikacsov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa. (MTI) UTAZÁS MOZESKOSARBAN Koppány György felvétele Csaknem négymillió forint értékű termésemelkedés Hazaérkezett Bulgáriából Fock 3en© Javult a gyepgazdálkodás -— Holdanként négy mázsa műtrágya Kevés a viüauypásztor A megyében nagy jelen- az idén 29. Mégis emelke- tősége van a gyepgazdái- deU a legelöterületek fűho- kodásnak. Mint az állatte­nyésztők . nyáreleji tanács­kozásán is megállapították, az eredményes állatte­nyésztéshez nélkülözhe­tetlen a legelőterületek fokozatos javítása. zama. A dotált tsz-ek jói hasz­nálták fel a műtrágyát, amelynek elszőrását szak­emberek ellenőrizték. A legelöterületek megjaví­pedig megközelítőleg négy­millió forint. Ez azt jelenti, hogy már az első hasznosítás többletter­méséből megtérült a 3,5 mil­lió forinté® állatni támoga­tás. Zavarja a korszerű legel­A feladat megvalósításához fására technológiai terveket tetést, hogy a legeltetési az állam 3,5 millió forint készítettek és bevezették a támogatást adott az üzemek- korszerű hasznosítást, nek. Ebből az összegből kö­zel ötezer hold legelőterüle- Az idén a korábbi évek- tet műtrágyáztak meg. En- ben alkalmazott három mázsa nek. Emiatt a korszerű hasz- nek eredményeképpen az vegyes műtrágya helyett négy nosítást nem vezethették be. utóbbi évekhez viszonyítva mázsát használtak fel holdan- Nagybátonyban, Karancske- az idén a gyepgazdálkodás ként. Javult a fűhozam és sziben a tsz-ek a legelőgaz- a legnagyobb fejlődést érte ahol a hasznosítás korszerű dálkodási bemutatót is csak el formáját alkalmazták, egész úgy évben jó volt a legelő. Az eredményekhez hozzá­járult még, hogy a legelő- Az első félévi zöldfűmeny- gazdálkodás a megyei állat- nyiség meghaladta a múlt- tenyésztésl felügyelőség ha- esztendő évi hozamát. Pél- tásltörébe került. Hozzáértő dául a múlt évben egy hol- szakemberek nyújtottak se- dón 46 mázsa fű termett, az gítséget az üzemeknek a le- idén pedig 70,8 mázsa. Ter- gelőW'ületek megjavítására, mészetesen az eredményhez Oj határozatokat is hoztak hozzájárult a csapadékos a gazdálkodás elősegítésére, időjárás is. „Az idén az el- Az állami dotációt egy-egy ső félévben 307,3 milliméter területre koncentrálták. El- csapadék áztatta az esőre mindig éhes dombos lege­lőket. idényben az AGROKER nem tudott elegendő villanypász­tort biztosítani az üzemek­tudták megrendezni, hogy maguk készítettek vil­lanypásztort. Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden hazaérkezett Bulgáriából, ahol szabadságát töltötte. A kor­mány elnökének fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes, és Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykövete. (MTI) Gromiko Belgrádha utazott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, kedden reg­gel Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter meghívására Moszkvából Belgrádba utazott, osztásakor figyelembe vet­ték: biztosított-e annak a jövedelmező félhasználása. Igaz, ennek következtében, amíg az elmúlt évben 45 üzem kapott dotációt, addig A termés emelkedése csaknem kétszázezer má­zsa, emelkedési értéke Külterületi földek értékesítése, illetőleg haszonbérbe adása A MÉM és az É VM irányelvei Irányelvek jelentek meg ról. A Mezőgazdasági és az egyes álami tuajdonban Élelmezésügyi Minisztérium levő, nagyüzemi gazdálko- és az Építési és Város- dásra nem alkalmas külterü- fejlesztési Minisztérium leti földek értékesítéséről, irányelvei szerint a kertsze- illetőleg haszonbérbe adásá- rű művelésre való külterü- ________________________________leti állami földek közül olya­nokat lehet értékesíteni, ha­szonbérbe adni, amelyek me­zőgazdasági rendeltetésűek, de nagyüzemi gazdákodásra nem alkalmasak. Nem alkal­mas nagyüzemi gazdálkodás­ra az az állami tulajdonban levő, külterületi mezőgazda- sági rendeltetésű föld. amely zárt-kertben zárt kert jel­legű területen van, vagy ma­gánszemélyek tulajdonában levő földek közé ékelődik be. Alkalmatlannak minősül a föld akkor 'te, ha gépi erő­vel csak nagy ráfordítással, vagy egyáltalán nem művel­hető és a mezőgazdasági ter­melés a távlatba sem lát­szik megoldhatónak. A z akció céljára felhasz­nálható területeket 200—400 négyszögöl nagyságú föld­részletekre ■ lehet csak osz­tani. A 200 négyszögölnél kil sebb földrészek kialakításá­ra irányuló előterjesztést el­utasítják. A nem értékesít­hető területeket haszonbér­be lehet adni, azonban eze­ken csak a rendelkezésben megszabott létesítmények építhetők. Épül az új AFIT-szerviz Salgótarjánban

Next

/
Oldalképek
Tartalom