Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

Szocialista országok levele U Thanihoz Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán részt vevő belorusz, bolgár, magyar, mongol, lengyel, román, szovjet, ukrán és csehszlovák küldöttség 1969. szeptember 19-én levelet inté­zett U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához; a levélben a küldöttségek, súlyos kihatással lennének a kormányaik megbízásából ke- civilizáció egész fejlődésére, rik a főtitkárt, tűzzék fontos az egész emberiség jövőjére. és síkigős kérdésként az ENSZ-közgyűlés 24. üléssza­kának napirendjére ezt a kér­dést: „A vegyi és baktérium- (biológiai) fegyverek kidolgo­zásának, előállításának, kész­letei felhalmozásának eltiltá­sáról és e fegyverek megsem­misítéséről szóló nemzetközi határozata, egyezmény megkötése” Az ENSZ, valamint a lesze­E cél elérését elősegítendő fenti küldöttségek kormánya felhívással fordul minden ál­lam kormányához, tanúsítsa­nak kellő figyelmet a vegyi és baktérium- (biológiai') fegy­verek kidolgozásának, előál­lításának, készletei felhalmo­zásának eltiltásáról és e fegy­relésd bizottság keretei között vet"ék megsemmisítéséről sző- baktériumfegyve- lo nemzetközi egyezmény megkötése kérdésének megvi­tatása iránt. A fenti államok a vegyi es reket illetően eddig kifejtett erőfeszítések bizonyos re­ményt keltő eredményekkel a. közgyűlés ele terjeszik meg­jártak. — Az ENSZ-közgyűlés több amelyeket a vitatás végett egy ilyen egyez­mény tervezetét. Ha a köz­gyűlés olyan határozatot hoz­Amikor e kérdésnek a köz- ge elfogadott, leszögezte, mi­gyűlésben való megvitatását lyen nagy jelentőségű az 1925. indítványozzák, a fenti álla­mok kormányai abból indul­nak ki. tagállamok túlnyomó többsé- ”a’ amo^y támogatja az emlí­tett egyezmény megkötésére irányuló javaslatot, meggyő- jűnius 17-én kelt genfi jegyző- ződósünk ^ szerint komolyan könyv, amely eltiltotta a fojtó, elu®ejptenéa békt^iigyét, az gá­hogy olyan veszedel- mérgező 'és más hasonló gá- ®®e?z., .ern'3enség erdekeit mes, tömegpusztító fegyverek zok és bakteriológiai eszközök szolgálná, teljes kiküszöbölése az álla- háborúban való használatát A dokumentumlevelet alá­mint és fontos, általánosan elismert írta: A. Gurinovics, a Belo­nemzetközd jogszabályokat rusz Szovjet Szocialista Köz­mok fegyvertárából aminők a vegyi és baktérium­(biológiai) fegyverek, a népek tartalmaz, békéjének és biztonságának Az ENSZ főtitkárának a le- fenntartását és megszilárdítá- szerelési bizottság kezdemé- sát szolgálná. Az említett or- nyezésére a vegyi és baktéri- szágok kormányai időszerűnek um- (biológiai) fegyverről As és halaszthatatlanul szüksé- esetleges használatának kö- gesnek tartják e probléma vetkezményeiről készített je- megoldását, különösen a je- lentése szintén bizonyítja, hogy a vegyi - és baktérium- fegyvér használata katasztro­fális következményekkel járna riumfegyverek tökéletesítésé- az emberiségre nézve. Ez társaság külügyminisztere, Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-iképviselője, S. Jerdy- chowski, a Lengyel Népköz- társaság külügyminisztere, A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, J. Marko, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere, M. Tarabanov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminiszter-he­re, gyártására és készleteinek dokumentum fokozta annak lyettese, L. Tojv, a Mongol lenlegi viszonyok között, ami­kor sok országban munkála­tok folynak a vegyi és bakté­íedhalmozására. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az embe­riség áldozatává válhat egy olyan háborúnak, amelyben vegyi és baktériumfegyvere- ket használnak, mert egy ilyen háború következményei felismerését, hogy elengedhe­tetlenül szükség van olyan in­tézkedésekre, amelyek törvé­nyen kívül helyezik nemcsak a vegyi és baktérium- (bioló­giai) fegyver hasiznál atát, ha­nem magát e fegyvert is. Népköztársaság külügyminisz­tere, C. Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere, D. Belokolosz. az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminisztere. (MTI) EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Nyitány az ENSZ-palotában — Vietnam: amerikai helybenjárás — Robbanások a Közel-Keleten — Őszi csaták Nyugat-Európában SZEPTEMBER harmadik Ilyen körülmények között résztvevőinek kívánt valamit hetében az ősszel együtt, év- különösen nagy várakozással nyújtani — hanem saját, túréi­ról évre menetrendszerűen kö- várta a világ, hogy a két szu- metlenkedő közvéleményének, szönt be a világpolitika „nagy- perhatalom, az Egyesült Álla- amely a választásokat követő üzemének” évadja is. Ilyenkor mok és á Szovjetunió felelős „viharszünet” után ismét kezd kezdi meg ugyanis munkáját politikusai milyen alaphangot hallatni magáról. Az elnök az ENSZ-közgyűlés. Ülésszaka ütnek meg a közgyűlés álta- ugyanis közölte, hogy részben mindig kedvező alkalom a lános vitájában. A várakozás lefújják a most esedékes „viet- kormányoknak, hogy mind az annál is nagyobb volt, mert nami behívásokat”. Bejelente- üvegpalota termeiben — híva- amerikai részről, a világszer- sének amerikai visszhangja és talosan —, mind a folyosókon vezetnek otthont nyújtó or- nem utolsósorban Harriman vagy éppen a fehér asztal rtlel- szág nevében, maga az állam- nagykövetnek, a párizsi viet- lett — nem hivatalosan — fő, Nixon elnök vázolta fel namtárgyalásokon tavaly az kifejtsék _ álláspontjukat a kormánya külpolitikai elkép- amerikai fődelegátus tisztét nemzetközi élet eseményeiről, zeléseit. Minthogy Nixon el- betöltő veterán diplomatának . , .. , nők beszédét csupán húszon- bíráló megjegyzései világossá Az ENSZ-kozgyülés, akar- négy óra választotta el Gromi- teszik, hogy a Fehér Ház pro- S8?“.t V’aw.udén,lS yalság* ko szovjet külügyminiszter pagandatechnikája korántsem feihők árnyékában kezdte meg felszólalásától, a két esemény váltotta be eddig a hozzá fú- munkajat. Változatlanul tart időben is annyjra közel esett zott reményeket, a gyesult Államok vietnami egymáshoz, hogy szinte önként ... hadüzenet nélküli háborúja s kínálta az összehasonlítást. , Az ENSZ-kozgyulesen e- ez súlyos tehertételként nehe- len vannak a négy nagyhata­zedik a nemzetközi kapcsola- Dióhéjban, a New York Ti- lom külügyminiszterei, akik- tok egészére. A közel-keleti mes című nagy tekintélyű ame- nek így módjuk lehet a köz­tűzfészek pedig éppen a köz- ríkai napilaptól kölcsönzött gyűlési termen kívül is meg- gyűlés megnyitása előtti na- ötlettel azt mondhatnánk, hogy vitatni a közel-keleti helyzet pókban parázslóit fel újra, míg Nixon elnök (részint a galé- aggasztó fejleményeit. A Szov- igen veszélyesen. U Thant riának, részint többmilliós tv- jetunió és az Egyesült Államok ENSZ-főtitkár most előter- közönségének szánva) szép máris érintkezésben áll egy- jesztett rendes évi jelentésé- szavakkal próbálta pótolni a mással: Dobrinyin, washingtoni ben éppen a közel-keleti vál- washingtoni politikából hi- ság elhúzódásából és kiélező- ártyzó komoly tetteket, addig déséből vonta le azt a követ- Gromiko külügyminiszter, a keztetést, hogy a nemzetközi szovjet külpolitikától meg­helyzet rosszabbodott. FELHIUAS (Folytatás az 1. oldalról) az idegen területeken ál­lomásozó megszálló csapatok kivonásáról szóló biztonsági tanácsi határozatok végrehaj­tását az államok által. 2. Kinyilatkoztatja, hogy az 1. pontban kifejtett követelé­seket nem teljesítő államok cselekményei az ENSZ alap­okmányának durva megsér­tését jelentik. 111. A KÖZGYŰLÉS kijelenti továbbá, a nemzet­közi biztonság megszilárdítá­sa érdekében szükséges, nogy a világ valamennyi állama vezérelvének tekintse külpo­litikai tevékenységében vala­mennyi nép mélységes érde­keltségét a béke megőrzésé­ben és a nemzetközi bizton­ság megszilárdításában. Szigorúan betartsa nemzet­közi kapcsolataién a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett elésének elveit — a szuvere­nitás, az egyenjogúság, min­den egyes állam területi sért­hetetlensége, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás elveit és azt az elvet, amelynek ér­telmében tiszteletben kell tartani az összes népek jogát saját társadalmi rendszerük '( szabad megválasztására”, kizárólag békés eszközök­kel, erőszak alkalmazása vagy erőszakkal való fenyegetőzés nélkül oldja meg az államok között felmerülő vitákat. IV. A KÖZGYILES 1. kifejezi meggyőződését abban, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítását elősegíthetik a világ külön­böző térségeiben létrejövő regionális biztonsági rendsze­rek, amelyek az adott térség összes államának egy üttes erőfeszítéseire épülnek, s amelyek az ENSZ-alapok- mányban foglalt tételeknek megfelelően jönnek létre és funkcionálnak. 2. Felszólítja az államokat, tanulmányozzák az ilyen ha­tékony regionális biztonsági rendszerek kérdését azzal a céllal, hogy intézkedéseket tehessenek e rendszerek lét­rehozására. V. A KÖZGYŰLÉS 1. emlékeztet arra. hogy a nemzetközi béke és biztonság megőrzéséért az ENSZ tag­országai a Biztonsági Tanács­ra hárították a fő felelőssé­get, s hogy az ENSZ tagor­szágai kötelezettséget vállal­tak a Biztonsági Tanács ha­tározatainak való engedelmes­kedésre és e határozatok vég­rehajtására, 2. előterjeszti a Biztonsági Tanács elé megvizsgálás cél­jából az alábbi javaslatokat: Meghatározott időszakon­ként megtartott ülésein, amelyeket az alapokmány 28. cikkelyének második szaka­sza értelmében a kormányta­gok szintjén vagy más kü­lönleges megbízatású képvise­lők szintjén hívnak össze, vizsgálja meg a nemzetközi biztonság általános helyzetét azzal a céllal, hogy haladék­talan intézkedéseket dolgoz­hasson ki a biztonság meg­szilárdítására. Szükség esetén fogadjon el hatékony gyakorlati intézke­déseket az agressziós cselek­mények ellen, felhasználva ehhez, ha a szükség úgy kí­vánja, teljes jogkörét, ame­lyet az ENSZ alapokmánya biztosít a Biztonsági Tanács számára. VI. A KÖZGYŰLÉS 1. megerősíti, hogy a nem­zetközi biztonság megszilár­dítása szempontjából rendkí­vül nagy jelentőségű az ag­resszió általánosan elfogad­ható meghatározásának i ki­dolgozása, az államok kö­zötti baráti kapcso­latok és együttműködés elvei­nek összehangolása, megálla­podás elérése az ENSZ béke- fenntartó műveleteinek kér­désében az ENSZ-alapok- mány szigorú betartása alap­ján. 2. Javasolja az ENSZ il­letékes különleges bizottsá­gainak, amelyek az előző pontban említett kérdéseket szorozzák meg erőfeszítései­ket azzal a céllal, hogy mi*- előbb a közgyűlés és a Biz­tonsági Tanács elé terjeszt­hessék javaslataikat és in­dítványaikat. VII. A KÖZGYŰLÉS 1. felszólítja a világ összes államait, tájékoztassák a köz­gyűlést és a Biztonsági Ta­nácsot azokról a lépésekről, amelyeket a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának kérdésével foglalkozó jelen felhívással összefüggésben tesznek, 2. elhatározza, hogy 25. ülésszakának előzetes napi­rendjére felveszi azt a kér­dést, „hogyan hajtják végre az államok a nemzetközi biz­tonság megszilárdítását cél­zó intézkedéseket”, 3. felkéri az ENSZ főtitká­rát, küldje meg a jelen fel­hívást a világ valamennyi ál­szokott következetességgel ko­moly tetteket, jelentős nem­zetközi intézkedéseket java­solt, mind az egyes válság­gócok, mind az általános nem­szovjet nagykövet és Sisco, il­letékes amerikai külügyi ál­lamtitkár révén. Noha ezek a — több órás — eszmecseréit nem nyilvánosak, a nyilvános­ság a hivatalos közgyűlési beszédekből és a két kormány eddigi állásfoglalásaiból kö­vetkeztethet a kibontakozás zetközi biztonság tekintetében esélyeire. Nem titok ugyanis, — nagy szavak helyett. hogy a világszervezet közgyű­lése eddig nem kevesebb mint AZ, HOGY AZ amerikai három határozatot hozott a külpolitika az Egyesült Nem- közel-keleti válság, pontosabb zetek Szervezetében is inkább szóval az izraeli agresszió, az a propagandaszólamok felé to- arab területek megszállása lódik, éppen a héten már saj- ügyében — s ezekhez időköz- nálatosan előrevetette árnyé- ben 17 biztonsági tanácsi ha* kát, amikor NWon elnök nagy tározat is járult! hírlapi előkészítéssel beharan­gozott vietnami bejelentéséről EZEN A HÉTEN nemcsak a kiderült, hogy az új, érdemi, nemzetközi életet rázkódtat- táfgyalási alapot nyújtó in- ták meg — elsősorban a Kö- tézkedések helyett — mind- zel-Keleten — robbanások, ha- össze 35 ezer amerikai katona nem több nyugat-európai or- kivonását tartalmazza. Mint- szág belpolitikai életét is. hogy e 35 ezer amerikainak is Franciaországban most kezd csupán a fele vesz részt köz- beérni a frankleértékelést kö­vetlenül a harcokban, s utá- vető kormányintézkedések vé­nük is még csaknem félmillió tése: a dolgozók nagyarányú lesz a Vietnamban állomásozó sztrájkmozgalommal jelezték, és bevetett amerikai haderő bogy nem kívánják ők fizet­tés kísértetiesen emlékeztei nl a tokesallam szuksegrend- Johnson elnök — megbukott —. szabályainak költségét, őszi vietnami taktikázására. sztrájkcsaták híre jött Olaszor­Ma már egészen nyilvánva- szágbó1’ Nyugat-Németország- ló, hogy a Fehér Ház ezzel a hói és a tengerentúli Argentí- 35 ezres csapatkivonással nem nából is. a párizsi vietnamtárgyalások — S. P. __ h ivatottak megvizsgálni, sok- lama kormányának. (MTI) A közelmúltban volt a Ma­gyar—Finn Kulturális Egyez­mény aláírásának 10. évfor­dulója. Helsinkiben dr. Vainö Kaukonen professzor, a Finn —Magyar Társaság alelnöke nyilatkozott munkatársunk­nak, hogyan látják Finnor­szágban a két nép kapcsola­tait, milyen eredmények szü­lettek az elmúlt tíz esztendő­ben a kulturális együttműkö­dés területűn. A professzor megemlékezett a hagyományos finn—magyar kapcsolatokról és elmondotta, hogy a második világháború előtt a kulturális kapcsolatok főleg a finn-ugor körökre szorítkoztak. 1950-ben, a Finn—Magyar Társaság létre­hozatala után a kapcsolatok kiszélesedtek. így jutottunk el tiz évvel ezelőtt a sokoldalú kulturális egyezmény megkö­téséhez. — Hogy funkcionál most az egyezmény? — Mindkét részről hattagú vegy es-b i zo t tségo t alakítot­tunk. Magam is tagja vagyok a finn vegy esbizott súgnak. Minden második évben tar­tunk közös értekezletet, s ezen kétéves munkatervben állapodunk meg. A munkatér- vet tulajdonképpen két részre oszthatjuk. Az egyik a finn­ugor kapcsolatokat és kuta­tásokat érinti. Ennek kereté­ben mindgn évben ' egy fiatal egyetemista ösztöndíjasként Rokonnépek barátsága (2.) Beszélgetés Helsinkiben a magyar—finn kulturális kapcsolatokról MÖORÄD — 1969. szeptember 21., vasárnap | jön Finnországba tíz hónapra a finn nyelv tanulására. Ugyancsak tíz hónapig finn hallgató tanul magyar egyete­men. Ezenkívül több egyete­mi hallgató — kölcsönös nyelvtanulás céljából — rövi- debb időre szóló ösztöndíjjal tartózkodik egymás országá­ban. — A 40-es, 50-es évek ki­esése miatt a fiatalabb gene­ráció nem ismerte meg egy­más nyelvét. Amit akkor el­mulasztottunk, azt most si­kerül pótolnunk. Ezenkívül a helsinki és turkui egyetemen is folyik magyar nyelvoktatás magyar előadóval és elmond­hatom, hogy nagyon élénk az érdeklődés nálunk a magyar nyelvtanulás iránt. — Igen jelentős dolognak tartom a szótárkészítést is. amelyen a debreceni egyete­men Papp István professzor dolgozik. Budapesten már megjelent a finn—magyar szótár és tudomásom szerint kéziratban már készen van a magyar—finn szótár is. Ezenkívül még néhány más kérdésben is van közöttünk megállapodás. Csak néhány példát említenék: művészet- történet, irodalom, mezőgaz­daság, erdőgazdaság, fafeldol­gozás, fizika, matematika, ké­mia, biológia, földrajz, csilla­gászat. Az egészségügy terü­letén a Finn Egészségügyi Fő­bizottság a magyar egész­ségügyi szervekkel speciális megállapodást készít elő. Nagy érdeklődést tanúsítanak a ma­gyarok az építészet iránt. A zenei oktatás is fontos helyet foglal el a megállapodásban. Finnországban nagy az érdek­lődés Kodály zenei oktatási módszere iránt. — Említésre méltó, hogy az évek során több magyar fia­tal tanult a helsinki műszaki egyetemen, a fafeldolgozási szakon. — Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a különböző terüle­teken történő információ- cserének, a tudományos és szakmai ismeretek cseréjének. Ezek között szerepel a fel­nőttoktatás kérdése, amelyet Magyarországon a TIT képvi­sel. Igyekeztünk kibővíteni kapcsolatainkat a Magyar Tu­dományos Akadémia és az ennek megfelelő finn szerve­zet — a Finn Tudomá­nyos Társaság — kö­zött. Helsinkiben sok tudo­mányos kongresszust rendez­nek évente és a kulturális bi­zottság segíti a magyar ér­deklődőket a részvétel szervezésében. meg­Szép számmal voltak jelen magyar hallgatók a jyvásky- lá-i nyári egyetemen. Finn­országban ezenkívül különbö­ző tanfolyamokat is rendeznek a finn nyelv és irodalom ta­nulmányozására olyan külföl­di egyetemi hallgatók részé­re, akik már tudnak finnül. Lappänrautaban az idén tar­tottak Ilyen tanfolyamot, amelyre a finn oktatásügyi miniszter ösztöndíjakat rend­szeresített. Hasonló tanfolya­mot rendeznek Magyarorszá­gon, Debrecenben a nyári egyetemen, A finn nyári egye­temen minden évben ma­gyar tudós is tart előadást a magyar nyelvoktatásról. Lahtiban minden nyáron írótalálkozót rendezünk. Az a tapasztalatunk, hogy mindkét országban nagy az érdeklődés egymás irodalmának megis­merése iránt. — Zenei kapcsolataink bi­zonyítéka az éppen most nagy sikerrel bemutatott Vér­nász című magyar opera. Fontos programpontja a munkatervünknek a kiállítá­sok cseréje. A sok érdekes. Finnországban megrendezett magyar kiátllítás közül sze­retném kiemelni a magyar népművészeti kiállítást, a Budapestet bemutató fénykép­kiállítást és különösképpen a magyar festőművészeti kiállí­tást a XIX—XX. század alko­tásaiból. Reméljük, hogy ezt követheti majd a magyar kö­zépkori és újkori művészet al­kotásait bemutató kiállítás. — Külön megállapodás van a két ország rádiója és tele­víziója között. A Magyar Te­levízió nemrégen teljes estét betöltő finn műsort sugár­zott és viszont. Az idén bonyolítottuk le a nagy sikerű „Barátság-híd” akciót, amelynek keretében 360 finn utazott Magyaror­szágra és ugyanannyi magyar érkezett Ide hozzánk. Tudjuk, hogy minden évben nem le­het ilyen nagyszabású akc t indítani, de reméljük, hoyv rövid idő elteltével újabb „Barátság-hidat” építhetünk. Kulturális egyezményünk célja, hogy rokon népeink, amelyek földrajzilag ugyan távol állnak egymástól, de nyelvileg közel, miinél szoro­sabb barátságot építsen ki. Ügy érzem, hogy kapcsolata­ink kimagasló eseménye lesz a finn köztársasági elnök kö­zelgő látogatása Magyaror­szágon — fejezte be nyilatko­zatát Vainö Kaukonen pro­fesszor. a Finn—Magya* Társaság alelnöke, a társaság alapító tagja. Gáti István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom