Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-03 / 203. szám
Munkavédelem és üzemi vezetés Ivan Storozscnko, a mogilevi körzet lakosa, a Volodarozkij kolhoz tagja, tegnap ünnepelte — mint a képen látható, családi körben — 100. születésnapját. 3 fia, 6 lánya, 34 unokája, 50 dédunokája és 12 ükunokája van (Tclefotó — TASZSZ—MTI—KS) A közvélemény-kutató lapok nyomán Felzárkózik a brigád Megdöbbentő és elgondolkoztató jelentést olvastam ,8 napokban: üzemi bnlese’e';r szólt és — bár a százalékos kimutatások vagy az elemző szöveg csupán tényeket ismertet — a sorok közül mée is előbukkantak emberi, csaló, dl tragédiák is. Szemem elöl1 láttam a csonkult kezű munkást, a kórházba siető feleséget. az iskolás gyereket, aki szipogva mondja: „Aput bal eset érte. nem tudtam tanulni." A statisztikai adatok pedig (gy szóltak: 1968-ban minden ezer ipari dolgozó közül 51 balesetet szenvedett, ami kevesebb ugyan mint korábban, de még mindig sok. És 1969 első félévében sem javult a baleseti arány. A másik megjegyzés pedig: nem csökkent az üzemi balesetek miatt kiesett táppénzes napok száma, ami az esetek súlyosbodására utal. iW^ífáiseíflIf, elmulasztják... Beszélni kell az üzemi balesetekről, mert megköveteli u szocialista humanitás, a dolgozó ember életének és testi épségének védelme. Többet kell tenni megelőzésükért, mert ez szoros összefüggésben van a munka, a termelés hiá nyosságaival is. A SZOT elnökségének jelentése ezt írta: „Az üzemi baleseteket alapvetően az okozza, hogy a tervezés, a termelés szervezése, irányítása során a munkavédelmi előírásokat rendszeresen megszegik, valamint az új-/ műszaki-technológiai eljárások bevezetésénél gyakran elmulasztják a legszükségesebb biztonsági rendszabályok kidolgozását is.” A jelentés a továbbiakban bizonyítékokat sorol. Az üzemi balesetek több mint egyharmadát, az áramütéseknek pedig a többségét a technológiai, üzemviteli utasítások megszegése okozza. Géppel, illetve gépeknél végzett munka közben fordul elő az összes balesetek 48 százaléka. Személyek, tárgyak esése és omlás következtében történt az ipari balesetek másik negyven százaléka és a halálos szerencsétlenségek huszonhat százaléka. De lapozzunk a baleseti jegyzőkönyvekben is, sorra olvashatjuk: — Hiányzott a biztonsági felszerelés. Nem javították ki a rossz védőeszközt. Szabálytalanul végezték a2 anyagmozgatást. Megszegték az állványozási vagy dúcolási előírásokat. Jobb szervezéssel Ne azt firtassuk most, hogy az üzemi vezetőknek vagy a balesetet szenvedetteknek a hibájából adódott-e több szerencsétlenség. Erről még a baleseti jegyzőkönyvek összesítése után sem lehetne valós képet kapni. Tény azonban, hogy gondosabb szervezéssel, jobb termelésirányítással és alaposabb ellenőrzéssel nagy mértékben csökkenteni lehetne a munka közben történt baleseteket. , Lényeges követelmények ezek azért is, mert bár a korábbi évekhez képest jóval magasabbak a munka- védelemre jutó anyagi ráfordítások, ezekkel azonban nincs megfelelő arányban a balesetek számának csökkenése. Az elkövetkező népművelési-oktatási évben a pásztói járási nőtanács különös gondot fordít a községi nőtanácsok. a termelőszövetkezeti nőbizottságok és a szülői munkaközösségek vezető testületéinek továbbképzésére, politikai, ideológiai nevelésére. Ennek szellemében állította össze népművelési-oktatási tervét is. Az 1969/70-es oktatási évet felhasználja a pásztói járási nőtanács arra. hogy feldolgozza és ismertesse az MSZMP KB-nak a nőkérdésről hozott határozatát, propagálja a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés egyes, a járást is érintő mozzanatait, részt vállaljon hazánk felszabadulása 25. évfordulójának megünLegfőbb probléma. hogv nem javul a fegyelem a sza bályok megtartásában, rész ben az önállóság helytelen értelmezése, részben a munkaerő-vándorlás miatt. Nem véletlen, hogy a múlt évber az összes üzemi balesetek 4 százalékát olyanok szenved ték, akik még egy esztendősem töltöttek munkahelyükön Ennek tulajdonítható, hogy háttérbe szorult a felelősség- revonás, elnézőbbek a műhelyvezetők a társaikat vagy önmagukat veszélyeztető dolgozókkal szemben is. Hamis az a nézet, hogy a munkaerő megtartása érdekében elnézőbbnek kell lenni. Lehet, hogy egyesek megsértődnek a fegyelmezésért, a munkavédelmi szabályok szigorúbb betartásáért, de a munkások többségének ez tetszik, hiszen érdekük a munka biztonsága S vajon hány emberben merül fel a gondolat, hogy vállaljon-e ott munkát, ahol sorozatosak a balesetek. ahol nem érzi kellő biztonságban életét és testi énségét? Ha a munkaerőgondokkal hozzuk összefüggésbe a baleseti helyzetet. ezt a jogos emberi aggodalmat is figyelembe kell venni. Építőipari vállalatoktól kilépő munkásokat kérdeztek meg távozásuk okáról. Jelentős része ezt válaszolta: „állandóan attól féltem, hogy valami baj ér, mint annyi sok társamat.” Igen, így is számolhatunk ezzel a kérdéssel. Rend a munkában A szervezettebb munka és gondosabb irányítás mellett a hatékonyabb ellenőrzés is feltétele a baleseti arány javulásának. Az ellenőrzés azonban csak akkor jó, ha az üzemek, a műhelyek vezetői jobban támaszkodnak a dolgozókra. A szakszervezetek már évekkel ezelőtt létrehozták a munkavédelmi őrségeket, azzal a céllal, hogy munkahelyükön segítsenek feltárni a veszélyforrásokat, kisérjék figyelemmel a rendszabályok betartását és óvják társaikat a balesetektől. Jobbak az eredmények ott, ahol a műhelyek és üzemek vezetői megbecsülik a munkavédelmi őrök tevékenységét. Sajnos sok olyan tapasztalat is van. hogy nem sokat törődnek jelzéseikkel, véleményükkel vagy javaslataikkal. A Salgótarjáni Acélárugyárban — ahol egyébként eredményes munkát végez a 230 főnyi munkavédelmi őrség — előfordult, hogy egyik üzemrészben a művezető két hónapig meg sem nézte naplójukat, személyesen is hiába jelentkeztek, semmi sem történt a jelzett veszélyforrások megszüntetéséért. Rossz az ilyen közömbösség, mert az üzemért, társaikért felelősseget érző társakat is elkeseríti. Rend a munkában, a munkahelyen, támaszkodás a dolgozókra, főként a törzsgárda tagjaira, feltétele, hogy csők kenjen az üzemi balesetek száma. Ezek az igények nem különlegesek és több munkát sem jelentenek, hiszen a rend és fegyelem biztosítása a vezető elsőrendű feladata. A javuló munkavédelem ezért lényeges feltétel a vezetői minősítésben is. Kovács András nepléséből és., ismertesse a Nemzetközi Demokratikus N ószövetség kongresszusán hozott határozatokat. Az előadások, előadássorozatok eddig is jól bevált oktatási formának bizonyultak, ezért idén is előadássorozatot szervez a járási nő- tanács a TIT-tel közösen a járás nagyobb községeiben. Az előadásokon hangsúlyozzák majd a felszabadulás politikai jelentőségét — elsősorban az asszonyok helyzetének megváltozása szempontjából. A falun élő asszonyok életéről külön is szó leez. Tájékoztató előadást tartanak a szülői munkaközösségi elnökök és az iskolaigazgatók részére. A járási művelődési osztállyal közösen szervezendő előadáson a szülői Sokszor gondokkal, el. lentmondásokkal terhe, hónapok, évek telnek el. mire egy laza munkahelyi együttes összeforrott brigáddá válik. Amikor az olvasók kívánságára a szocialista brigádok életével, munkájával foglalkozunk, erről sem feledkezhetünk meg. A gáztűzhely a háziasszonyok legkészségesebb segítőtársa ott, ahol a villanytűzhely használata nem volna gazdaságos, az a bizonyos „sparbert” pedig. .. A ma, de még inkább a jövő, a korszerű tüzelőanyagé, a gázé és a gáztűzhelyé. Ügye, nem kell könyörögni, hogy „valaki hozzon már be egy kis fát”, vagy „ „fiacskám, nem tennél a tűzre”. Csak egy apró mozdulat, a gyufaszál, esetleg gázgyújtó és... 1 Nos, míg a háziasszony elvégzi a begyújtás cseppet sem megerőltető műveletét, míg az jár az eszében, hogyan lesz elég a hónap végéig a kosztpénz, biztosan nem is gondol arra, hány kézen megy keresztül, mennyi ember munkáját őrzi a gáztűzhely, de ha már mindent odarakott a gázra, talán kezébe veszi az újságot és akkor. .. * Három évvel ezelőtt a meglevő kettő mell£ egy újabb brigád alakult a ZIM Salgótarjáni Gyáregysége, közismertebb nevén . a Tűzhelygyár szereldéjében. Az újsütetű brigád magja néhány munkaközösségek és az iskolák közös feladatait, fontos nevelési problémáikat tűzik napirendre. A minden esztendőben nagy népszerűségnek örvendő gazdasszonyköröket idén is megrendezik. Lesz háztartási ismeretek szakkör, amely a sütés-főzés fogásaival. a szép tálalással és terítéssel ismerteti meg az asszonyokat, kezdő és haladó fokon szabó-varró tanfolyamok és sor kerül kézimunka-tanfolyamok indítására, amelyeken eredeti palóc hímzést tanulnak a résztvevők. A járási nőtanács mozgósítja az asszonyokat az egyéb oktatási formákon való részvételre is. régi dolgozó volt, közülük került ki a brigádvezető is. Szabó Gyuláné. A többiek valamennyien kezdők, gyakorlatlanok voltak. Azokban az években egyre több gáztűzhelyet kért a kereskedelem, ez tette szükségessé a brigád életrehívását: fokozni a termelést, több, még több gáztűzhelyet a fogyasztóknak! Igen ám, de hogyan? A létszám még nem minden ahhoz, hogy az új dolgozók eredményesen tudjanak dolgozni, meg kellett ismerni a szalagszerű gyártás legapróbb részletét is, a rakoncátlan izmokat, az engedetlen ujjakat meg kellett tanítani a fogásokra. — Minden űj dolgozót a régiek tanítottak be — emlékezett vissza Szabó Gyuláné. — A tandíjat persze meg kellett fizetni. Teltek a hónapok, sorra a kezünk alá kerültek az M 101, az M 102, és a 103-as gáztűzhelyek. Bármilyen nehéz is volt az az időszak, már az első évben beneveztünk a szocialista brigádmozgalomba. 4Rosszul teszi, aki egy kéz- legyintéssel elintézi ezt- az eseményt. Voltaképpen egy tisztes termelési szint elérése sarkallta tovább valamennyi- üket arra, hogy minél több és jobb gáztűzhely kerüljön le a szalagról. Ezeknek az asszonyoknak és férfiaknak (az asszonyokat nem csupán udvariasságból vettem előre, tulajdonképpen ők vannak többségben, a tizenöt brigádtagból tizenegy nő) köszönhető, hogy a konyha dísze, ez a hasznos bútordarab nemcsak formás és szép, de a gázégők szabályosan ontják a lángot és a sütő jól szuperál. Hogy azokban, akik még soha nem jártak a gyárban, valami halvány kép alakuljon ki a gyártásról. lássuk a „medvét”, a munkahelyet. A hatalmas téglalap alaprajzú csarnokban párhuzamo. san egymás mellett három szerelőszalag sorakozik. Milyen a szerelőszalag? Hosszú sínpályán szaladnak az egyetlen deszkalapból és négy apró kerékből álló kocsik, rajtuk a tűzhelyek. A szalag két oldalán hagyott szabad térségben végzik az első műveleteket, a gáztűzhely csak ezek után kerül a szalagra. Itt dolgozik Nágel József né, aki a régiek közül való, a szigetelőanyagot rakja a helyére, a sütőajtót és a csuklópántot szereli fel. * Beszélgetés , közben sem hagyta abba a munkát.' — Jó itt-dolgozni — mondta. — Az ujjaimban van már minden fogás. Eleinte nagyon nehéz volt... Az újakra mindig rá kell dogozni. Én már sok embert betanítottam. Ha később nem lesznek hűtlenek hozzánk, akkor megéri... Mester Györgyné a fehér ajtót, erősítette a vázra. Azok közé tartozik, akik megalakulása óta tagjai a brigádnak. — Most már összerázódott a brigád — fejezte ki a véleményét. — így. már lehet dolgozni. A fizetés sem rossz. Általában 1500—1600 forint van a borítékban. De ha ebből az űj exportszériából, a M 303-as gáztűzhelyből napi százat összeszerel a brigád, s ezt a teljesítményt tartani tudjuk, akár 1700 forintot is meg lehet keresni. Illés Tivadarné is hasonlóképpen vélekedett. Aztán még mosolyogva azt is hozzáfűzte, hogy „jó a brigád, ha jó a brigádvezető”. „És ha van kikre támaszkodnia” — egészítettem ki a mondatot. Hiszen csak kollektiv munkával lehetett elérni, hogy amíg az M 303-as új típusból néhány héttel ezelőtt még csak 40—50 darabot tudtak összeszerelni egy műszak alatt, abból is rengeteg utólagos javításra szorult, azóta elérték a százdarabos teljesítményt, s mindössze tizenhat kerüli vissza hozzájuk a szalag vé géről, ahol a minőségi ellen őrök tevékenykednek. * Az új dolgozók egyike Debreceni Gyula, aki két hónapja hagyott fel a hentes szakmával. A „nagy ugrás” az élelmiszeriparból a vasiparba. nem volt zökkenőmentes. — Marton József sokat segített — mondta. — Háromnégy hét telt el, mire belejöttem a munkába... Mizser László, a gyár szak- szervezeti bizottság bér- és termelési felelőse megerősítette, kiegészítette mindazt, amit a brigáótasok elmondtak. Szabó Gyuláné Kiváló dolgozó. „Április 4.” szocialista brigádja két év alatt felzárkózott a másik két régebbi kollektíva mellé. Ma már a Zöldkoszorús jelvény tulajdonosai, amit — ha a megkezdett úton haladnak tovább — a bronz, az ezüst és az arany követhet... Együtt könnyebb Jó kapcsolatot tart Palotáson a községi tanács és a községi nőtanács. Számos feladat megoldásán munkálkodnak közösen, s így természetesen a siker is nagyobb. Többi között közös célul tűzték ki a fiatalok kettős nevelésének megszüntetését. A községi tanács és nőtanács együttes értekezleteken, a tanácstagok pedig választókerületükben vitatják meg az ezzel kapcsolatos feladatokat. A téli politikai oktatások nagyobb látogatottsága érdekében is együttes erővel fejtik ki a szervező munkát. A családi és társadalmi ünnepek színvonalas megtartásán már eddig is sokat fáradoztak Palotáson, idén ismét előbbre lépnek. Számba veszik a várható családi és társadalmi ünnepeket és alkalmankénti beszélgetéseken népszerűsítik őket. A nők közéleti szereplése nem Palotás egyedi gondja. de az asszonyok felelősségteljes állásba helyezése a községben is probléma, csakúgy mint majdnem minden olyan helyen, ahol sok asz- szony dolgozik. Sokszor éreztetik még káros hatásukat a maradi nézetek, melyek szerint az asszonynak a főzőkanál mellett a helye. A régen túlhaladott gondolkodás megváltoztatása sok évre szóló feladat. Nagy fába vágták fejszéjüket a községi nőtanács vezetői, amikor célul tűzték ki: a politikailag és szakmailag rátermett, jól képzett asszonyokat állami és egyéb funkciókban helyezik el. Ehhez a községi tanács támogatást ígért. Sok fáradságot és törődést követel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok lelkiismeretes teljesítése. A veszélyeztetett gyermekek felkutatásában, az örökbefogadás elősegítésében és a nevelőszülők rendszeres ellenőrzésében sokat tehet a nőtanács. Látogatják a gyermekotthonokat Is, az ott nevelkedő gyermekeknek ez minden alkalommal nagy örömet okoz. Emellett sokat segít a gyermek- és ifjúságvédelmi munka feltérképezésében is. Megkülönböztetett gonddal foglalkoznak a kiskorúak házasságkötésével, ezek gyakoriságának megszüntetésével. Nemcsak a községi tanácscsal, de a helyi Vöröskeresztszervezettel is szoros kapcsolatot épített ki a palotási nőtanács. Hozzájárulnak a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom eredményeihez és segítenek a térítésmentes véradómozgalom fellendítésében. Saját ügyének tekinti a nőtanács az iskola és a család kapcsolatának helyes alakítását, s a községi tanáccsal együtt foglalkozik a szülői munkaközösségek tevékenységének hatékonyabbá tételével. Ennek sikerétől várják többek között azt is, hogy a palotási gyerekek pályaválasztása megfeleljen a község igényeinek, de összhangban legyen a gyerekek képességeivel és kedvével is. A palotási tanács és nőtanács a jövőben fokozottabban törődik a női tanácstagokkal. Segítséget nyújt a társadalmi munka megszervezésében, a választókerületi lakosság mozgósításában, és a tanácstagi beszámolók elkészítésében. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a női tanácstagok legalább olyan bátran gyakorolják közéleti hivatásukat, mint férfi társaKiss Sándor ik. Sz. M. NÓGRÁD — 1969. szeptember 3., szerda A nőtanács a nők oktatásáért
