Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-17 / 215. szám

A közvélemény nyomására f Franciaország Negyvenezer amerikait uonnak ki Vietnamból A vasúi melleit a metró is sztrájkol Nixon elnök kedden reggel bejelentette, az Egyesült Álla­mok december 15-ig újabb 35 ezer katonát von ki Dél-Viet- namból. Az elnök azt mondot­ta, hogy későbbi időpontban újabb revízióra kerülhet sor az amerikai csapatdk létszámát illetően. A keddi bejelentés annak a tanácskozásnak eredménye, amelyet az elnök a múlt hé­ten tartott, legfőbb vietnami szakértőinek bavonásával. A tanácskozást követőért Saigon­ból olyan hírek láttak nap­világot — Ky alelnököt jelöl­ve meg forrásul, hogy az amerikai kivonás 40 ezer kato­nát érint. Nixon ennél kisebb arányú kivonást jelentett be, s az idén kivonásra kerülő ala­kulatok együttes létszáma, 65 ezer £ő, elmarad a korábban kilátásba helyezett 100 ezer főnyi létszámcsökkentés mö­gött Az elnök kedd reggeli be­jelentését a Fehér Házba ren­delt újságírók előtt tette meg Nixon azt mondotta, hogy ez a lépés is az Egyesült Államok jó szándékait bizonyítja és azt mondotta, hogy az USA több intézkedést tett a vietnami há­ború rendezésére, így tárgya­lásokat és választásokat java­solt. Az elnök szerint Dél-Vi- etnamban északi csapatok vannak és ezeket is ki kell vonni az országból, de az Egyesült Államok hajlandó el­fogadni a „de facto” kivonást, anélkül, hogy ennek ellenőrzé­sét külön megállapodás tár­gyává tenné. „Minden kérdés­ről készek vagyunk tárgyalni, kivéve a dél-vietnami nép ön­rendelkezési jogát” — jelen ’ette ki ar újságíróknak. Mint ismeretes, a második csapatkivonásra vonatkozó döntést az elnök korábban el­halasztotta. azzal az indoklás­sal, hogy a szabadságharcosok támadó hadműveleteket indí­tottak. A keddi bejelentés jó­részt a közvélemény erősödő nyomásának hatására született, amely határozott lépéseket kö­vetel a háború „deamerikani- zálása” érdekében. Fred Har­ris demokrata párti szenátor, a párt országos bizottságának vezetője a Nixon-bejelentés előtt röviddel adott tv-inte'r- jújában azt hangoztatta, hogy a kormányzat még akkor sem tett eleget ennek, ha az elnök újabb amerikai csapatok kivo­nását rendelné el. (MTI) Megnyílt az ENSZ közgyűlése Száznégy kérdés a napirenden Kedden délután, közép-euró- Gromlko szovjet külügyminisz- A megnyitóra kiadott Ideig- pai idő szerint este nyolc óra tér, aki hétfőn este érkezett lenes napirendi javaslat 104 után New Yorkban megnyílt New Yorkba. Ugyancsak New pontot irányoz elő a közgyű- az Egyesült Nemzetek Szer- Yorkban van számos szocia- lésre. Ezek között számos vezete közgyűlésének 24. ülés- lista ország külügyminisztere, nagyfontosságú probléma sze- szaka. A világszervezet 126 az afrikai és ázsiai államok vtíság^a fajüldö^és°^ a tagállama magas szintű kül- sok vezető politikusa. Rogers, fajj elnyomás, a fejlődő or- döttségekkel képviselteti ma- amerikai külügyminiszter szin- szágok helyzete, és az ENSZ gát: az ülésre több állam- és tén megérkezett a közgyűlésre, megerősítésére tervezett intéz­kormányfő, illetve külügymi- Az amerikai külügyminiszter j^edések- Napirendi pont a ........................ .... , . koreai kérdés es az amerikai m szter jelentette be részvéte- találkozni kíván Gromikóval megszálló csapatok kivonása. lét. Már a világszervezet szék- és több más ország diplomá- Ugyancsak napirendre tűzik helyén tartózkodik Andrej ciai képviselőivel. Közel-Kelet Akcióban a* arab ... ellenállók Izraeli repülőgépek kedden nevű rádióállomása közölte, bombáztak két Palesztina! ge- hogy libanoni katonai egysé- rillatábort a Jordián folyó ke- gek az ország észaiki részében leti partján, jelentette be Tel tüzet nyitottak két palesztinai Avivban egy katonai szóvivő, menekülttáborra. A rádió sze- A 20 perces légitámadás után rint a hadsereg már hétfőn a gépek sértetlenül tértek este körülvette a két tábort, vissza. A jelenlegi Incidens oka is­*_____ , . , meretlen, de a rádió feitevé­“ f®““* GaZa vfosana* se szerint annak az ultimá- foterén kedden reggel arab tumnak a S2ellemébeR került ellenállok kézigránátos me- rá sor ameIyet a libanoni ha- renyletet hajtottak végre. tóságok iatéztek a PaLesztinai amelynek következtében egy Felszabadítási Szervezethez a : /\-SK^ y életétKVe“te!’ menekült táborokban kitört te és többen megsebesültek, korábbi zavargások után. Az izraeli rendőrség 80 sze­mélyt letartóztatott. * Hebron közelében, az egyik Abdullah Al-Kursaini, Je- faluban szintén kézigránátos men új miniszterelnöke ked- akciót hajtottak végre, amely den felkereste Szaada váro- célpontja a helyi rendőrőrs sát, amelyet néhány nappal volt. Az izraeli hatóságok a fa- ezelőtt foglaltak vissza a köz­lő ban kijárási tilalmat léptet- társasági erők a királypártiak, tek életbe, a biztonsági erők tói. A miniszterelnököt a vá­pádig házkutatásokat tartót- ros főterén nagy ünneplő tö- tak- meg fogadta, akik büszkén mutatják a királypártiaktó! zsákmányolt, s közszemlére A palesztinai ellenálló szer- kitett, nagyrészt amerikai ere­vezetek „Palesztina hangja” detű fegyvereket. (MTI) Hars-repülés o századfordulón Nixon elnök elé terjesztette alakulnak az előkészítési jelentését az a különleges munkálatok, munkacsoport, amely Agnew Az Egyesült Államok űr- aielnök és Thomas Paine, az szakértőinek érdeklődését a p szágos Űrhajózási Hivatal Mariner—6. és a Mariner—7. (IAS A) igazgatójának, vala- űrszondák által visszajutta- r int szakértőknek részvételé- tott televíziós képek keltették v;l ez év februárjában azzal fel a Föld legközelebbi boly- a céllal alakult, hogy kidől- gószomszédja, a Mars iránt, g >zza az Egyesült Államok to- Egyesek sürgették a Mars- vábbi űrkutatási programját, program felgyorsítását és A Fehér Ház szóvivője sze- 1982-re irányozták elő az el- rint Nixon elnök hozzájárult ső amerikai Marsra-lépését. ahhoz a javaslathoz, hogv Az említett munkacsoport tag- 1980-tól kezdve kísérleteket jai és Nixon elnök azonban tegyenek a Mars meghódítá- úgy döntöttek, hogy a5 első sara. Az elkéozelések szerint próbálkozást a századforduló- áz első Mars-utazásra az ra halasztják. A döntés mö- 1980-as évek végén vagy az gött minden bizonnyal költ- ezt követő évtizedben kerül- ségvetési megfontolások álla- ne sor, attól függően, hogyan nak. — 1969. sreofembor 17., szerda ismét a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságárvak kérdését. A keddi megnyitó ülésen a 23. közgyűlés időközben el­hunyt elnöke, Emilio Arenales guatemalai külügyminiszter helyett a guatemalai küldött­ség vezetője, Alberto Fuentes Mohr külügyminiszter mondott rövid beszédet. Ezt követően választották meg a 24. ülés­szak elnökét, ezúttal első íz­ben egy afrikai nődelegátus személyében. A libériái nem­zetiségű Angie Brooks orszá­gának helyettes külügyminisz­tere, több év óta vesz részt a világszervezet munkájában. Ezt követően a közgyűlés bi­zottságai választották meg tisztségviselőiket. A szerdai ülés még mindig főként admi­nisztratív ügyekkel foglalko­zik: a közgyűlés alelnökeinek megválasztásával. Az érdemi vita csütörtökön kezdődik meg. Ezen a napon szólal fel a világszervezetben Nixon ame­rikai elnök. Gromlko szovjet külügyminiszter beszédének Kedden reggel, közvetlenül a szaksáé, v özetek és a vasút- tgazgatóság közötti tárgyalá­sok megkezdése előtt, sztrájk robbant ki a párizsi metró­nál. A sztrájk következtében a "francia főváros 14 metró­vonala közül kettőn teljesen, másik kettőn pedig részlege­sen leállt a forgalom. A rész­leges metrósztrájk tovább súlyosbította a francia fővá­rosnak a vasutassztrájk mi­att már amúgy is megromlott közlekedési helyzetét. A vasutassztrájk a jelek szerint a befejeződéséhez kö­zeledik. Hétfőn, a késő éjjeli órákig tartó tárgyalások vé­gén, a szakszervezetek kép­viselői „konstruktívnak” mi­nősítették az igazgatóság leg­újabb javaslatait. Kedden délelőtt újból találkoznak az igazgatóság és a szakszerve­zetek képviselőt. Ez utóbbiak időközben megtárgyalták az igazgatóság javaslatait a szak- szervezeti vezető szervekkel és magukkal a legilletékeseb­bekkel, a hatodik napja sztrájkoló mozdonyvezetőkkel és kalauzokkal. A gáz- és elektromos mű­vek dolgozóit képviselő szak- szervezetek szerda délelőtt találkoznak az igazgatóság vezetőivel és tárgyalnak ve­lük tagjaik követeléseiről. A francia kormány hétfőn délután szakított azzal a tak­tikájával, amelyet az államo­sított szektor dolgozóinak kö­vetelésével szemben alkalma­zott. A taktika lényege az volt, hogy az érdekelt vállala­tok igazgatóságára hárította a dolgozók követeléseiről való tárgyalást és elutasított min­den kormányszintű beavatko­zást. Az erősen deficites vál­lalatok viszont kormánytámo­gatás nélkül, saját erőből nem A képen: a párizsi kihalt Saint Lazare pályaudvaron, egy türelmes utas kötéssel tölti az időt, s így várja a vonatok újraindulását tudnak elfogadható engedmé­nyeket tenni a dolgozóknak. Az erős nyomás hatására ezért Chaban-Delmas minisz­terelnök hétfőn este megbe­szélésre gyűjtötte össze az ér­dekelt minisztereket és az érintett vállalatok igazgatóit. Demokratikus retormok Eszak>Irországbao Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának Végrehajtó Bi­zottsága kedden tett nyilat­kozatában , hangsúlyozza, fel­tétlen szükség van Észak-Ir- országban demokratikus re­formok haladéktalan végre­hajtására. Hugh Noor, Észak-lror- szág Kommunista Pártjának főtitkára kijelentette: semmi jel nem mutat arra, hogy az angol kormány bármilyen in­tézkedést is szándékozna hoz­időpontja még nem ismeretes, \ni ^ak-lrország demokra- de valószínűleg pénteken hang-1 tikusabb kormányzása érde- zik el. I kében. (MTI) Argentínában katonai felügyelet alatt a vasát Néhány órával az argentin vasutasok hétfőn éjféltől meg­hirdetett 24 órás általános sztrájkjának kezdete előtt a kormány rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében az ország vasutainak száznyolc­vanezer dolgozóját a katonai hatóságok felügyelete, alá he­lyezik. A Buenos Aires-i he­lyiérdekű vasutak dolgozói már vasárnap sztrájkot kezd­tek. s e sztrájk jelenleg Is tart. ami súlyos okozott. katonai ellenőrzés alá helye­zett vasutasoknak azonnal íolytatntok kell a munkát, sőt a szabadságon levőknek is vissza kell térniük munka­helyükre A kormánvrendelet szerint a most meghirdetett általános sztrájk komoly veszélyt jelent az ország életére, s ezért a A továbbiakban a rendelet megállapítja, hogy a vasuta­sok általánosságban továbbra is a polgári bíróságok illeté­kességi körébe tartoznak, de amennyiben a kormány által zavarokat súlyosnak minősített vétsége­ket követnének el, a hadse­reg főparancsnoka különleges katonai bíróságokat jelölhet kj ügyük tárgyalására. (MTI) Választás a fjordok országában /. HAJSZALON múlt csak, de jelentős külkereskedelmi de- norvég választásokon ismét ficittel küzdött, amelyet kül- a polgári koalíció került KI földi — főleg amerikai buktassák 1965-ben. A régi árnyékok még most is olyan kedvezőtlenül hatnak, hogy a munkáspárt nem tudta az ab­szolút bizalmat visszaszerezni. PERSZE helytelen lenne a norvég problémákat elszige- , 4 telten, kezelni, hiszen azok rancsnokság épült ki Norvé- csak egy részét képezik az gia területén. Washingtonban egész északi politikai komp­és pedig már nyilván feledésbe lexumnak Ennél pedig elég győztesen. A nagy versenyt a angol — kölcsönökkel próbált merült az. a norvég kikötés is, bonyolult alapkérdéseket kell A azonban hogy az ország csak azzal a számba venni Történelműé" ország feltétellel csatlakozik a NA- és gazdaságilag kialakult az TO-hoz, ha nemzeti hadsere- északi államok között egy bi­gét legfeljebb különleges ese- zonyos sórsközösség Ez egy­tekben, illetve háború esetén más politikai akcióinak köi­mánykoalícióban résztvevő vonalvezetése sem. Norvégia rendelik alá a NATO-nak. csönös egymásrahatásában is számadatok így illusztrálják: fedezni. A kölcsönök a munkáspárt 74 mandátumot nem oldották meg az szerzett a százötven közül, az exportproblémáit 1965-ös választás 68 mandá­tumával szemben. A kor­Nem volt szerencsésebb a norvég kormány külpolitikai azon NATO-orszógok közé tartozik, amelyeknek sok kö­Kevéssé értékelik azt a nor- megnyilvánul. Finnország vég nyilatkozatot is, hogy az konstruktív semlegességi poll legnagyobb párt, a konzerva tívok két mandátumot vesz­tettek, a liberálisok ötöt. Per Borten miniszterelnök, a kon- zervatív párt vezetője azonban lltikai képletnek a felépítését helyezését norvég területen. Svédország telességük és kevés joguk ország nem engedélyezi béke- tikája például az észak-euró- van. Ennek az előnytelen po- Időben az atomfegyverek el- paj stabilitás a közvélemény, nem Is alap­talanul, az évtizedeken át kor­így is kormányképes maradt. Az északi országban az el­múlt évek során már több elemzés látott hogy a norvég amely 1935. május 20-án ke- J rült uralomra és oly hosszú politikusok részéről, hogy döntő eleme, semlegessége Rámutattak ugyanis: Norvégia azonban már sokkal nyuga . . ^sógterulete a NATO hatás- tabbru árnyalt, de azért blzö­mé ny zó munkáspárt számláján körébe tartozik, s így szerepel nyos esetekben erősíti ezt napvilágot, tartja nyilván. ( Akadtak az Atlanti Paktum stratégiai stabilizáló törekvést Neealív munkáspárt, ugyan és akadnak most is terveiben. Az ország a vél- irányban hat viszont Dánia és éveken át tartotta meg több­ségét, miért vesztette el — legalá'bbis részben — válasz­tói bizalmát? Norvégiában a politikai problémák hátteré­ben elsősorban a gazdasági helyzet, továbbá a NATO­próbálkozások felelős norvég lalt kötelezettségek követ- Norvégia NATO-lagsága' bár ke/tében nem állhat félre, ha kétségtelen, hogy a két ország a NATO atomháború megin- vonalvezetése az Atlanti Pak­turnon belül időnként mér- munkaspárti kormány séklő tényezőként hat. Már Norvégiának speciális helyze­tet biztosítsanak az Atlanti dítását határozná el. Paktumon belül. így Ger­hardsen munkáspárti vezető is tgy mind belpolitikai: mind ezért sem közömbös ho'ev fi kijelentette annak idején, hogy külpolitikai határozatiamé- gyelemme) kísérjük az északi ellenzi a multilaterális NATO gával elkedvetlenítette vá- térségben zajló "és 'ezen ellenvetései lasztóit és olyan támadási te- a norvégiai politikái esemé­atomhaderőt, de tagság, illetve az atomfegyver- nem változtattak azon, hogy rületet nyitott, amelyet a nyékét, kezés politikája áll. Norvégia az ő kormányzása alatt nem polgári pártok eredményesen időben kevesebb, mint öt NATO-pa- ki ts hasznátlak, hogy meg­gazdasága abban az Sümegi Endre v

Next

/
Oldalképek
Tartalom