Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-06 / 180. szám
Ózdi lnpaszlalutuyűjíés Az ózdi kórház rendelőin, tézete a magyarországi vidé- ki rendelőintézetek között az egyik legszebb, legkorszerűbb. Ide látogatott el nem. ree egy balassagyarmati egészségügyi küldöttség, hogy a közeljövőben felépülő városi rendelőintézet munkamódszereit. dokumentációját hasznos tapasztalatokkal egészítse ki. A háromtagú küldöttség. melynek orvoson kívül gazdasági szakember és egészségügyi középkáder tagja is volt. főleg a betegnyilvántartás terén tapasztalható munkamódszerekkel ismerkedett. A régi balassagyarmati rendelőintézetben a betegek nyilvántartása szakágazatok szerint történt, az új intézetben már — ózdi mintára — központi nyilvántartást, kartotékolást vezetnek be. Társadalmi össze fogással A magukról gondoskodni nem, vagy csak nehezen tudó öregeket mindenki sajnálja. Ahol lehet, segítenek is rajtuk. Ahhoz viszont, ■hogy egyszerre huszonöt— harminc öreg otthonhoz, ellátáshoz jussoji. kevés a ro- konszenv, a sajnálat, oda széles körű társadalmi összefogás kell. Balassagyarmaton ez történt. Az egész város Összefogott, hogy az Öregek napközi otthonhoz jussanak. A nőtanács aktivitásának köszönhető, hogy a lakóépületből augusztus húszadikára jól felszerelt, szociális igényeket kielégítő helyiség válik, Né- hányan az ajándékozó vállalatok közül: az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat szőnyegeket, lakásdekorációt ad, az erdőgazdaság fát, s ugyanakkor szép csillárt vásárolt, a finomkötöttárugyár a helyiségek díszítéséről gondoskodik, a bútorgyár könyvszekrénnyel, a fémipar pedig anyagiakkal, társadalmi munkával járul hozzá az otthon megteremtéséhez. Rajtuk kívül — az ugyancsak besegítő vállalatok közül — még a határőrség katonáit kell megemlíteni. A gyökeres átalakítások eredményeképpen az alkotmány ünnepére ebédlővel, pihenőhelyiséggel, fürdőszobával ellátott épület várja a város öregjeit. A társalgóban rádión kívül tévé, újságok, folyóiratok is lesznek. A reggel kilenctől délután öt óráig nyitva tartó öregek napközi otthonában az ebédért, melyet a közeli szociális otthonból hoznak át, négyszáz forint nyugdíjon alul semmit sem kell fizetni. Négyszáz forint felett is igen csekély a hozzájárulás, a 150 forintot semmiképpen nem haladja meg. A városi kózse- géiyben részesülők továbbra is — a napközi otthonban való részvételtől függetlenül — megkapják segélyüket. Boátok a periférián /\em mostohák többé a puszták és a tanyák ]Nem l<fH o seorlséq!? Megnyugtató üzenet érkezett a pusztákra és a tanyákra: a fogyasztási szövetkezetek nem abban érdekeltek a a jövőben, hogy megszüntessék a perifériák kis forgalmú boltjait, hanem abban is, hogy törődjenek többet a népesebb településektől távol élő családokkal. rérdia érő sár A puszta és a tanya emlegetése Nógrád megyében kicsit furcsán hat, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy megyénkben a szó legszorosabb értelmében vett puszta és tanyás település nem található. Itt nem a szétszórt, a magán- tulajdon szentségét őrző tanyai építkezések jelentették a várostól, világtól távoli települések formáját, hanem a pusztákon (ezek sem alföldi jellegűek!) épült földesúri majorságok és bányakolóniák. Ez nemcsak a település formájában jelent különbséget, hanem a tulajdonviszonyokban is. Aki a majorban vagy a bányatelepen élt, az általában nem a magáéban lakott, tehát nemcsak a munkájában, hanem a magánéletében is kizsákmányolták a felszabadulás előtt. A felszabadulás után ezeknek az eldugott, korábban mostoha helyzetű külterületeknek Is megváltozott az életük. Az új ház'ak helyenként a majorokban és kolóniákon is megjelentek a régiek romjai helyén, s az ország, a szocializmus fejlődésével a perifériákon lakók igénye is sokat nőtt. Bár nem ez a jellemző, de a pusztákon és a tanyákon is találhatunk már autó- és motorkerékpár-tulajdonosokat, és még több helyen nézik a televíziót és hallgatják a rádiót. Segítésük közérdek Am de sokan élnek ma még kis településeken, és sok falunak vannak külső, külterületi részei, ahol mélyebb a sár, nagyobb a távolság a kultúrhá- zig, a vegyes- és italboltig, ha van egyáltalán ilyen üzlet a telepen, majorban, tanyán. Ezeken a helyeken nagy elégedettséggel vették tudomásul, hogy a jövőben az általános fogyasztási szövetkezetek őket sem kezelik mostohagyermekként, sem a kereskedelmi, sem a vendéglátóipari tevékenység terén. A múlt hónapban ugyanis az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Tanácsa a SZÖ- VOSZ igazgatóságának előterjesztése alapján megtárgyalta a szövetkezetek helyzetét, a múlt évi eredményeket, megvizsgálta a szövetkezetek forgalmát, gazdálkodását. A SZÖVOSZ egyik legsúlyosabb problémája a tanyákon, kis településeken működő szövetkezetek helyzete. Mint ismeretes, a perifériák kis boltjaiban rendkívül nehéz a rentabilitást megteremteni. Segítésük közérdek, mert a gyenge forgalom, a csekély nyereség, vagy éppenséggel a ráfizetés ellenére is el kell látni a kisközségek, a tanyák lakóit áruval. A SZÖVOSZ tehát a szövetkezetek hátéko- nyabb állatni segítését szorgalmazza. A Belkereskedelmi Minisztériummal máris sikerült elvi megállapodást kötni arról, hogy az 500 lakosnál kisebb településeken megszüntetik a szövetkezeti boltok eszmei bérleti díját. A kis településeken mentesülnek a szövetkezetek az eszkozlekötési járulék fizetése alól. Ezért szárnyal tehát a „nógrádi tanyák”, a mi szórványtelepüléseink lakóinak köszöneté, hiszen még nem is olyan régen össze-összecsaptak az ellentétes vélemények. Vállalták a kockázatot A fogyasztási szövetkezetek, különösen az új mechanizmus bevezetése óta jól megnézték, hogy hova ruházzák be a rendelkezésre álló, egyáltalán nem nagy összeget. Mindenesetre ott óhajtottak építkezni, bővíteni, korszerűsíteni, ahol annak gyorsabb megtérülésére, tehát nagyobb forgalomra, bevételre számíthattak. Elképzelhető, hogy a külterületek, a perifériák nem tartoztak a kedvencek közé, hiszen itt kisebb a forgalom, mint egy nagyobb községben, nem szólván arról, hogy az itteni kis forgalmú boltokat azonos terhek sújtották. S ha politikai meggondolások hatására az általános fogyasztási szövetkezet mégis boltot nyitott a pusztán, tanyán, telepen, a szövetkezet vezetői nehezen tudták megemészteni, hogy ezek a boltok nem hozzák, hanem viszik a jövedelmet. Ennek ellenére a lakosság oldaláról gyakran illették jogtalan vádakkal is az fmsz-eket. Nem akarták észrevenni, hogy bár a gazdasági ösztönzők nem ebben az irányban hatnak, a szövetkezetek vállalják a külterületek ellátását és az ezzel járó kockázatot. A szocialista rendszer egy új társadalmi struktúrát is kialakított. Ebben a mai boltosnak állampolgári kötelessége a megnövekedett igények minél hiánytalanabb kielégítése. A kültelek! boltok ügyében hozott új intézkedések most ahhoz is segítséget nyújtanak, hogy a perifériák bolthálózatának kialakítása és fenntartása ne jelentsen különös áldozatvállalást. Lakos György Űj fertőt! enítési módszer A mezőgazdaságban sok gondot okoz a különböző rendeltetésű épületek, magtárak, baromfikeltetők, borjúnevelők, fertőtlenítése. Az eddigi módszerekkel körülményesen és költségesen lehetett mindezt kielégítően megoldani. Újabban azonban már e tekintetben is segít a technika. Az egri Rákóczi Tsz által gyártott Germicid nevű su~ gárcsővel felszerelt lámpatestek széles körben alkalmazhatók sterilizálásra, illetve általános csíra-- és baktériummentesítő feladatok megoldására. Termelőszövetkezeteink egy része nagy érdeklődést tanú sít az új fertőtlenítési mód szer. illetve berendezés iránt Néhány helyen próbaképpen már alkalmazzák a Germicid lámpás eljárást. A tapasztalatoktól függően vezetik be ezt a módszert má^ szövetkezetekben is. Elgondolkoztató A tanév megkezdése, a pedagógusok testületekbe való tömörülése előtt érdemes néhány balassagyarmati vonatkozású adatot felidézni. Balassagyarmat 227 pedagógusa közül — a város mesz- szemenő gondoskodásának eredményeként — 173-an rendelkeznek saját házzal, illetve főbérleti lakással. Szolgálati lakásban, szobában és leányszálláson további 22, szüleivel együtt pedig 13 pedagógus lakik. Eddig huszonnyolc nevelő kapott kamatmentes pedagógus lakásépítési kölcsönt. Elgondolkoztató azonban — különösen a fiatalok számára elkeserítő —, hogy a városban nincs egy olyan életerős szervezet, klub, mely a társaságra, a kollektiven szórakozni és művelődni vágyókat összefogja. Pedig a városban jelentékeny az egyéb fiatal értelmiségiek: orvosok, jogászok száma is. Még egy, ugyancsak elgondolkodtató számadat: Balassagyarmat vezető beosztású pedagógusai között mindösz- sze hat nő található. (Részarányuk pedig hatvan százalék!) A nőket a vezető állásoktól távoltartó, leginkább emlegetett objektív okon; a család ellátásának kötelezettségén kívül egyéb szubjektív okok is közrejátszanak. Miért épül lassan A HŐSÉG bágyasztja az embereket. A vas úgy átmelegszik, mint a kályha. A szegecsmelegítő tűz if égéi Dolgoznak a Ganz-MÁVAG Hídgv áregység ének dolgozói az uj mát- ravidéki telepen. Már huszonnyolcán visszajöttek azok akik az anyavállalatnál ietöltötték a? átképzési időt. — Én vájár voltam 13 evet töltöttem a oúnyánál, és az elsők között kerültem ide — mondja Kazinczi Zoltán, mujd így folytatja: — Hegesztő tan folyamot végeztem Budapesten, a vállalat járműszerkezeti üzemében. Nem bántam meg, hogy így választottam, csak már gyárthatnánk és hegeszt- hetnénk . . — Én segédvájár voltam es túrós átképzésen vettem részt. Ha igaz, ott a ponyva alatt már az én fúrógépem van, azon fogok dolgozni — mutat a letakart gépre Telek István, majd elmondja, hogy órabért kapnak, de keresetük több lesz, ha már termelhetnek, hiszen a teljesítménybér mégis csak más, mint az időbér Torják Pál lakatos volt a bányánál, most újabb szakmát szerzett a Ganz-MAVAG-ban. — Letettem a hegesztő- vizsgát, mert itt abból kel! majd több szakember. Én em bántam meg, hogy idejöttem dolgozni, persze még nem agy megy a munka, ahogy szeretnénk, mert lassú az építkezés. Bárkivel beszél az ember, bizakodó hangulatot tapasztal. Végén azonban mindenki az építkezés lassúságát említi. — Az eredeti tervek szerint július 1-én meg kellett volna kezdenünk a termelést a szabadtéren — mondja illés Lajos főművezető. — Sajnos nem sikerült. Létszámunk lassan eléri a kétszázat. Visszajöttek 28-an, jelenleg 105 fő van Budapesten, sőt az első csoportból is maradtak ott hegesztők, mert szükség van rájuk, itt meg még nem tudjuk foglalkoztatni az itt levő munkaerőt. — Becslésem szerint egyhónapos késés van az építkezésben, de félő — a munka ütemét figyelembevéve —, liogy ez az elmaradás nem csökken, hanem inkább növekszik. Tervező, a Nógrádi Szénbányák tervezőirodája, kivitelező pedig a Nagybútonyi Gépüzem építőrészlege. A tervezésnél több gond hátráltatott. Ide a szabad térre először egy darupályát terveztünk, a későbbi felmérések kettőnek a beállítását tartották gazdaságosnak. A terv átdolgozása Időbe telt. Nekünk a tereprendezés a legsürgősebb, mert a gyártást itt a szabad téren kellett volna már megkezdenünk. Munkaerő hiányában ezt a munkát alvállalkozónak, a termelőszövetkezetnek adták ki. A munka viszont lassú ütemben halad. Minket szorít a kötelesség. A hídgyáregységnek 353 milliós éves terve van, és ebben már az a 800 tonnás termelés is szerepel, amit július 1-től az év végéig itt, Mátranovákon kell megvalósítanunk. Erről a vállalat, a lekötött megrendelések miatt sem mondhat le. Le kell gyártanunk ezeket a vasszerkezeteket, de nem mindegy, hogy 6 hónap vagy esetleg csak négy áll majd rendelkezésünkre. Ide diszponálnak még ebben a negyedévben 830 tonna anyagot, ózd és Diósgyőr szállítja, de mit tehetünk vele. Már ötven tonna itt van, amit kézzel kellett kiraknunk — A darut elkészítettük, a darupálya hiánya miatt azonban nem tudjuk a helyére rakni. Sürgős lenne az űj kompressaorház is mert ez a kerekes kompresszor már most kevés. Egy hete itt járak a Nagybátonyi Gépüzemtől, akkor javasoltam, adják a tervet és az anyagot, mi kivitelezzük az épületet, ha nincs rá kapacitásuk. Nekünk van öt kőművesünk, akik a TMK-műhelyt javítják, ácsunk, asztalosunk, villanyszerelőnk, akiket átcsoportosítanánk. Megvizsgáljuk ezt a lehetőséget — mondták, de azóta sem szóltak. Segíteni akartunk, hisz saját érdekünkről van szó — panaszkodik a főművezető és érthető a türelmetlensége. AZ ÜJ ÜZEM telepítését széles körű tárgyalások előzték meg. Megvalósításából jelentős részt vállalt a Nógrádi Szénbányák. A két partner között jó viszony alakult ki, és nincs is ma sem áthidalhatatlan ellentét, de a megállapodások, ígéretek kötelezőek mindkét fél számára. Az egyik elmaradása a másiknál Igen komoly gondokat okozhat, ha azt időben nem előzik meg. A jobb kooperációra éppen a főművezető által elmondottak szerint van mód. csak élni kellene vele. Az új üzem telepítésének üteme, ha az első tárgyalások és a jelenlegi helyzet közti időt számítjuk, igazán gyors, de még gyorsabb is lehetne a munka jobb megszervezésével, szorosabb kooperációval. Ez nemcsak a Ganz-MÁVAG, és a Nógrádi Szénbányák közös érdeke, hanem azoké a dolgozóké is akik holnap vagy később itt találnak munkaalkalmat. — B. J. Gondozni kellene A Volga nyolcvankilométeres sebességgel húz végig a nyárfasortol szegélyezett országúton. A vezető hirtelen fékez, pedig más járművet nem látni sehol sem. Az út azonban kanyarodik, s nem lehet tudni, szemben nem jön-e valami. A fáktól nem látni be a kanyart. Megyénk útjai mellett mind hosszabban emelkednek magasba a fák. Gyorsan növő nyárfát telepítenek az út mellé az erdészetek szorgos kezű munkásai, hogy minél előbb szemet nyugtató dísze legyen az embereknek. Am a legtöbb útszakaszon ez a dísz bántja a szemet, és bizonytalanságot okoz a gépkocsivezetőknek, mert fokozza a veszélyt a kanyarulatokban. Nagyon jó lenne, ha nemcsak az ültetéssel törődnének azok, akikre ez tartozik, hanem a fák gondozásával is. Időközönként nem ártana megmetszeni ezeket a fákat, az alsó ágakat eltávolítani, amelyek gátolják a kanyarulatok belátását. — P. a, — Szerkesztő úr írja meg, hogy... A hirtelen elhatározások okát nehéz kibogozni. A pillanatnyi döntést sok minden befolyásolhatja. Így történt ez Kresznai Ilonával is, amikor szempillantásryyi idő alatt határozta el, marad a szülőfalujában. Mezőgazdasági technikusként véglett a szécsényi technikumban, s most mégis a községi tanácson dolgozik. Korántsem a szakmában, mert az adóügyek tartoznak hozzá. Vajon miért történt így? Ilona ugyanis még végleges állast sem kapott, meri helyettesitőként „ugrott be" egy szülő asszonyka helyett. — Ez az, amit a legnehezebb megmagyarázni — mondja mosolyogva, s mintha tűnődne, hogyan is történt. — Amikor végeztem, egyetlen gazdaság sem kapkodott utánunk. A fiúk még jobban elkeltek, de mi, lányok? — Egyáltalán próbálkozott valahol? — Igen, de nem sikerült alkalmazást kapni. Akkor úgy tűnt, hiába tanultam. Pedig még traktort is tudok vezetni. Na, de ma már hogyan nézne ki egy lány a nyeregben? ... Furcsa, hogy valaki négy évig tanulja a mezőgazdaság mesterfogásait, s végül kiköt egy íróasztalnál — ahol egyébként hasznos munkát végez végtére —, de nem azt teszi, amit tanult, amire készült. Persze nem csak Kresznai Ilona járt így, hanem mások is. Érdemes lenne egyszer megvizsgálni, mi az oka ennek. — Elégedett? Megvonja a vállát. — Ahogy vesszük. Ebben a tőmondatban sok minden rejtőzik. Csalódás, kiábrándultság, de ugyanakkor reménykedés is. A jövővet szemben, amely annyira kiszámíthatatlan. Ilona arca fel- hőződik, amikor arról kérdezem, miként is lesz, ha visz- szájon dolgozni az, akit most helyettesít. Erre nem tud válaszolni. Tanácstalan. S mit tehet egy érettségizett lány egy faluban, munka után? Szórakozási lehetőség gyéren adódik. Mozi, televízió s maradnak mindent pótlóan a könyvek. — Kedvenc írója? Elgondolkodik. — Sok a kedvencem — fe leli. — íróban, költőben egy aránt. Talán Mikszáth. Jóka Maupassant. Ady, Petőfi, Váci Mihály, a legkedvesebbek. S Vácinak egy verse, a „Még nem elég .. " Hirtelen elkomorodik. Valami az eszébe jutott. — Nagyon szeretem a könyveket. Nem sajnálom rá a pénzt. Tavaly azonban nagyon elbánt velem a könyvügynök. Egyetlen megrendelt példányt sem kaptam meg. Minden kötet más volt mint amit kértem. Hát szabad így kúfár- kodni? Megpróbálom felderíteni, s megkérdem tőle, jut-e ideje a fiúkra. — Miért ne szakítanék erre időt. ha van aki megérdemli — válaszolja. — Sosem kedveltem a szépfiúkat, mert azok általában beképzeltek. Kresznai Ilona nagyon szereti a zenét is. Szeret táncolni, ha van hol és kivel. De itt Cserhátsurányban igazán kevés az alkalom. Esetleg Balassagyarmaton. Erre azonban ritkán szánja el magát. Már köszönök, amikor huncut mosollyal megjegyzi: — Szerkesztő úr, írja meg, hogy szerelmes vagyok... — idézi a slágert. Elneveti magát, mintha ezzel védekezne a mindennapok szürkesége ellen Hadar András [ NÖGRÁD — 1969. augusztus 6., szerda $
