Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

Barangolások IVBunkaerli-uandorlas a számok tükrében» J% megye szocialista ipa- rában a termelékeny­ség vizsgálata során mind gyakrabban vetődik fel — mint a termelékenység alaku­lását kedvezőtlenül befolyá­soló tényező — a munkaerő­hullámzás. a fluktuáció kér­désé. Az új gazdaságirányítási rendszerben a kilépéssel kap­csolatos kötöttségeket lénye­gében feloldották. A rendelet célja az volt, hogy lehetővé váljon a munkaerő iparon be­lüli ésszerű átcsoportosulása és a hatékonyság növelésére ható munkaerő-elosztás ala­kuljon ki. A rendelet alkotói arra számítottak, hogy a vál­lalatok a várható, illetve ren­deléssel alátámasztott terme­lésük létrehozásához képest felesleges munkaerő-kínálat alakul ki. A valóságban azon­ban nem ez történt. A vál­lalatok — attól tartva, hogy a termelés későbbi növelési le­hetősége esetén nem kapnak új munkaerőt — embereiket visszatartottak, sőt különfé­le okok (biztonsági törekvé­sek. átlagbérszi nt-<artás) és a többi miatt, meg újakat vet­tek fel. Ez a tendencia érvényesült az elmúlt évben megyénkben is. A munkásoknál 1968 első félevében a kilépések száma az 1967 első félévi 3090-ről 3281- re (10,6 százalékkal), a belé­péseké ugyanakkor 3393-ról 4154-re (12,2 százalékkal nőtt). A váltás (a kilépő dolgozó új munkaerővel való pótlása) az összes belépések 68,4 százalé­káról 67,4 százalékra csök­kent az új munkahely-léte­sítés ugyanakkor 1242-ről 1356-ra emelkedett. Ez az irányzat 1969 első fél­évében sem változott, sőt a munkaerő-hullámzás még na­gyobb méreteket öltött és ez a túlzott és gyakran spontán je­lentkező munkael'ő-vándorlás mindenféleképpen kedvezőt­len hatással van a termelé­kenység alakulására. (Begya­korlottsági színvonal csökke­nése, törzsgárda bomlása és a többi.) A kilépések száma megyénk szocialista iparában a munká­soknál 1969 első negyedévé­ben közel 2400, a második ne­gyedévben pedig több mint 2800 fő volt. A félév folya­mán kilépettek száma tehát 1968 első félévéhez viszonyít­va közel 60, 1967 azonos idő­szakához képest pedig mint­egy 70 százalékkal nőtt. A be­lépők száma 1969 első félévé­ben a kilépésekkel közel azo­nos nagyságú, mintegy 5200 fő volt. Kedvezőtlen, hogy az összes belépések háromne­gyed része váltás jellegű, vagyis az új felvételek csupán a kilépőket pótolták. A magas munkaerő-forgalom alapvetően a munkások fluktuációja, mert az alkalmazottaknál a munka­erő-vándorlás lényegesen ki­sebb. C Uentétes tendencia je­™ lentkezik a munkás­állományon belül a férfiak­nál és nőknél. Az előbbiek­nél a felvételek aránya fél­éves szinten az év eleji lét­számnak 14,6, a kilépéseké pedig 17,7 százaléka volt. A nőknél ugyanakkor a belépé­sek aránya volt magasabb (húsz százalék), a kilépések aránya pedig még a 12 száza­lékot sem érte el. A váltás a férfimunkásoknál az első negyedévben 83,3, a második­ban 87,9 százalék, a nőknél ugyanakkor mind a két ne­gyedévben az összes felvéte­leknek csak mintegy 44 száza­léka volt. A felvételeket a megfelelő időszak záró állományi lét­száméhoz viszonyítva azt lát­juk, hogy a megye szocialis­ta iparában dolgozó minden száz féffimunkás közül 15 fél évnél, ezen belül kilenc há­rom hónapnál rövidebb ideje van a vállalatnál. A nőknél ugyanezek az arányok 19, il­letve közel 12 fő. A férfiak­nál ezek zöme (a nőknél pe­dig mintegy fele) eddig is az iparban dolgozott, csupán vállalatot cserélt. Vállalatonként az újonnan felvettek aránya igen széles skálájú szóródást mutat. (Két százaléktól 130 százalékig). A vállalatok 27 százalékánál, (ahol az összes munkás közel 46 százaléka dolgozik) a felvé­telek aránya kisebb mint az induló létszám 10 százaléka, további 15 vállalatnál (az ösz- szes vállalatok egyharmadá- nál) pedig 10—20 százalék kö­zötti. A vállalatok 40 százalé­kánál azonban meghaladja a 20 százalékot is. A felvételek és kilépések — és ezen belül a váltás — ilyen mérvű megemelkedésének nyilvánvalóan nagyon sok oka lehet. A fő ok azonban — vé­leményünk szerint —, hogy a vállalatok az elmúlt évben a bérszint tartása érdekében igyekeztek létszámukat ala­csony bérű dolgozókkal nö­velni. Az új, kis keresetű dol­gozók most már maguk is több bérre számítanak és ha nem kapnak emelést, kilép­nek, magukkal viszik azt az előnyt, amit belépésükkel hoz­tak. A kilépés — amennyiben nem követi váltás, és így lé­nyegében csak a kapun belüli munkanélküliség felszámolá­sát célozza, feltétlenül hasz­nos és vállalati szinten a ter­melékenység javulásához ve­zet. Amennyiben a kilépést váltás, új felvétel követi, úgy ennek káros hatását a válla­latok kénytelenek viselni. A feladat tehát kettős. A meglevő szakképzetlen létszámot — bármilyen meg­fontolásból is kerültek a vál­lalathoz — fel kell használni a szakképzett munkaerő te­hermentesítésére és lehetősé­get kell adni, hogy szakmát szerezzenek. A felesleges — és legtöbbször csak a munkafe­gyelmet lazító — „dolgozók” előtt" ugyanakkor szélesre kell tárni a vállalatok kapuit, hogy minél könnyebben tá­vozhassanak és kilépésükkel hozzájáruljanak a kapun be­lüli munkanélküliség felszá­molásához, a termelékenység növeléséhez. (G. J.) Mikor segítenek n varsányiakon? Azt hiszem, a varsányiak csupán kényszerűségből térnek be az italboltjukba, mert ha nem szomjaznának ebben a nagy nyári hőségben, biztos elkerülnék. De mit tegyenek, ha a községben olyan ez a sokak járta helyiség mint amilyen elhanyagoltat ritkán látni. Az italbolt udvara —. mivel innen nyílik a bejárat — piszkos, rendezetlen. A göngyölegek — hordók, dobo­zok, ládák — egymás hegyén- hátán hevernek, kitéve a gyűj- ;őszenvedélyüknek hódolók­nak. Az ivóban sincs eszményi (•end, de ilyen körülmények között nem is lehet teremteni. Víz sincs, mert már régen el­romlott az a kézi szivattyú, amellyel a kint levő kútból a padláson elhelyezett tartály­ba leheteti nyomatni a vizet. Az italboltosok erejüket meg- teszitve hordják a vizet, hogy legalább a minimális egész­ségügyi követelményeket biz­tosíthassák. Ám a szennyvíz elvezetése sincs megoldva. Erről talán a legtöbbet mond­hatna Bárány Anzelm, akinek az udvara az italbolt mögött van. A. szennyvíz ugyanis ide folyik át egy csövön, s innen szabadon fut tovább az ut­cán a közeli patakba. Ottjártunk alkalmával Tiszt­tartó István, az italbolt veze­tője a délelőtti műszakban dolgozott, így helyettese. Szita István mutatta meg készsége­sen a tenyérnyi raktárhelyi­séget. Még megfordulni is kö­rülményes lenne. A jelenlevő vendégek — munkából hazatérő szövetke­zeti parasztok, gyárból érkező falusiak — mellőzve a válasz tékos szavakat, nyilatkoztak erről az áldatlan helyeztről. Felhívták a figyelmünket, hogy tekinsük meg azt a helyiségei is — közvetlenül az italbolt bejárata mellett —, ahol a földmüvesszövetkezeti felvá­sárló települt. Ide hordják a baromfit, a tojást, s néha olyan az udvar, mint egy per­zsavásár. De vajon kinek jó ez? A vendégnek, aki szeret­ne nyugodtabb, tisztább kör­nyezetben fogyasztani, annak nem jó. Ide hozza a pénzét, hogy hideg italt kapjon érte, emberi körülmények között. A szövetkezeté a forgalom, amelyből úgy látszik nem jut arra már évek óta, hogy el­fogadható körülményeket te­remtsenek a varsányi italbolt­ban. De vajon miért nem? P. A. Előkészítő foglalkozások Az iskolára való felkészítés érdekében egyre több helyen szervezték meg megyénkben az előkészítő foglalkozásokat. A balassagyarmati járásban is, ahol nem működik óvoda. Ilinyben, Csitárban, Nógrád- gárdonyban, Ipolyszögön, Cserháthalápon és Hugyagon folyt előkészítő foglalkozás a járásban, az első osztályban tanító nevelők vezetésével. Habár Hugyagon van óvoda, a cigánygyermekek részére itt is szükségesnek tartották az iskolai előkészítő megszerve­zését. A második évtized első éve Autó- és buszkaravánok az ország minden részéből. A kocsik szinte megállás nél­kül hömpölyögnek az ország­úton. Az utat leszámítva, igazi sztrádái hangulat. A hőség enyhe gutaütést kínál. A felületes szemlélődő a melegtől elpilledve csak eze­ket az általános és szinte közhelynek számító mondato­kat tudja rögzíteni. Szegedre beérve azonban mindjárt megváltozik a hangulata. A Tisza-parti város tobzódik, az örömökben. Utcáin sokezres tömeg, színes ruhakavalkád. A plakátok egyszerre több eseményre csábítják az ér­kezőt. De ami a legfontosabb, amiért emberek tízezrei ér­keznek nyáron Szegedre, az a szabadtéri játékok. A második évtized első éve az idei nyár a Szegedi Szabadtéri Játékok felújítá­sának történetében. Tíz esz­tendő alatt neve, rangja túl­nőtte az ország határait. Nem­léte ma már hiányt jelentene. Hozzátartozik a hazai kultu­rális élet nyári eseménysoro­zatához. Méreteivel és vonzá­sával nemcsak itthon, hanem Közép-Európában is egyedül­álló. Nylocszázezer néző és 165 előadás egy évtized alatt. Or­szágot, látásmódot, kultúrát formáió tevékenység az, ami­vel Szeged meghódította az embereket. „Ez a hatalmas színpad nagy tömegekben teremtett kultuszt a magyar zenének, az egyetemes zene-, balett- és drámairodalom ki­emelkedő alkotásainak. Olyan együttesekkel és szólistákkal találkozhatott itt a hazai és külföldi közönség, amelyek és akik az európai és hazai művészeti élet élvonalába tartoznak. S ha hozzágondol­juk, hogy a Szegedi Szabad­téri Játékok a közönség leg­szélesebb rétegeiből toboroz­ta nézőseregét, a második évtized nyitányán kultúrpo­litikai jelentőségét sem hall­gathatjuk el” — írja dr. Tari János, a játékok igazgatója az idei prospektus bevezető­jében. S valóban igaza van. A ko­moly józanság elmét formáló értelme határozta meg tizen­egy évvel ezelőtt a szabadté­ri játékok újjászületését. Nem a divat diktálta feszti­vál-megvalósulásnak vagyunk tanúi — ami szerte a világon egyre jobban elharapódzik—, hanem az alföldi „Napfény­ország” — ahogy a csongrádi­ak nevezik — megújulásának. Szeged és környéke Európa- szerte egyedülálló és minden tekintetben rendkívüli él­ményt nyújt az ideérkezőnek. őszinteség és kitárulkozás. Bárkit bármiről faggat az utazó, készséggel áll rendel­kezésére. Még akkor is, ha nem „bennszülött”. Mert nemcsak látszólag igaz. ha­nem a valóságban is tény. hogy Szeged nyaranta az egész ország kultúráját meg­mutatja és egy egész országot szolgál ki. Befogad és kisu­gároz. Nem véletlen, hogy a AZ IRODAHELYISÉGBEN cseng a telefon, valaki fel­veszi a kagylót és figyelme­sen hallgatja a segélykérő szavakat- Napjában számta­lanszor keresik a balassa­gyarmati Gelka szervizt két járás minden részéből a te­levízió- és rádiótulajdonosok. A beszélgetések nagyjából megegyeznek egymással: „Kérem, valami baja van a televíziónak. Szalad a kép . .. Jöjjenek ki, nézzék meg!"’ Aztán még néhány mondat, a felvevő feljegyzi a legfon­tosabb adatokat, a nevet és lakáscímet, közli melyik napra várják a szerelőt. Solti Miklós, a szerviz ve­zetője belelapoz a megrende­lések soraiba­— A hét minden napján kocsival járjuk a környező községeket — mondja —, sze­relőink a rétsági, a balassa­gyarmati és a szécsényi járás egy részében végeznek javí­tási munkát. Pontosan kidol­gozott menetrendünk van, hogy melyik nap hová me­gyünk. Kedden például min­dig a szécsényi járásba, vagy csütörtökön az Érsekvadkert —Romhány—Magyarnándor háromszögbe tartozó közsé­gekbe látogatunk el­Egy negyedév alatt a ba­lassagyarmati Gelka szerviz csaknem 200 ezer forint ér­tékű munkát végzett a la­kosságnak. Ez azt jelenti, Szalad a kcp... hogy három hónap alatt négyezernél több „beteg” ké­szüléket javítottak meg. Az év bármelyik szakában bőségesen el vannak látva munkával- A területükhöz tartozó községekben sok rá­dió és televízió van, s ezek száma hónapról hónapra emelkedik. Egyre nagyobb szükség van a szerelők hoz­záértésére, szakértelmére, így éppen annak a veszélye áll fenn, hpgy a fokozott igény- bevétel a gondosság rová­sára megy. A SZERVIZ ELŐTT álló fel­adatok tekintélyes részét a jótállásos készülékek javítá­sa teszi ki- Solti Miklós kész­séggel bocsát a rendelkezé­semre néhány címet, ahol az utóbbi időben jártak a Gelka szerelői. Azt tanácsolja, kér­dezzem meg a legilletékeseb­beket, elégedettek-e a szer­viz munkájával, valóban gon­dos és lelkiismeretes munkát végeznek-e, amikor az érté­kes készülékekhez nyúlnak. Homolya Lászlóéinál Ér- sekvadkerten a család ifjú tagjától, Marikától tudom meg, hogy Olimpiájuk van, s a legutóbbi javítás óta ki­fogástalanul működik­Szintén Érsekvadkerten, Kovács Ignácéknál is meg­elégedéssel beszélnek a ba­lassagyarmati Gelka szerviz szerelőjének munkájáról. Kovács Ignác mutatta meg a Sztár TH 672 típusú készü­léket, amelyet egy évvel ez­előtt vásároltak. így még jót­állásos. — Rossz volt a kép — mondja. Hívtuk a szervizi. A szokásos napon jött is a sze­relő. Hamarosan kiderült, hogy csak az antenna beállí lásán kell változtatni. Azóta jó a televízió. — Kértek valamit a javí­tásért? — Nem. A jótállásra csi­nálták ... Nagyon udvariasak, rendesek voltak Egy fillért sem fogadtak el. ELLÁTOGATTAM még Paulovics József ékhez. Nekik is Sztár televíziójuk van, még érvényes a jótállás. Itt sem ér­te szó a Gelka házatáját. Ami­óta megjavították a készülé­ket, semmi probléma nincsen vele- A nálunk szerzett ta­pasztalatok is azt mutatják, hogy a Gelka szerviz szerelői gondosan dolgoznak, igaz, csupa olyan helyen jártunk, ahol a javítás semmibe sem került. Azok, akik esetleg egymás után többször na­gyobb összeget fizetnek ki javításért bizonyára minden­re sokkal érzékenyebben re­agálnak. Erről majd más al­kalommal ... K. S. mutat évente. Igazán sajnál­tuk, hogy ott-tartózkodásunk ideje alatt már bezárt. De akad helyette más látnivaló is. A hetedik országos őszi­barack- és borkiállítás egye. dülálló a maga nemében. Vi. rágkiállítás, kutyaparádé bő­víti a sort. Az idei évad egyik kiemelkedő eseménye a tize­dik nyári tárlat. Akit a köny­vek érdekelnek, az a Somo­tranzittal rendelkező idegen ittragad, meghosszabbítja itt- tartózkodását, s a következő évben a már látott, tapasz­talt és a még újabb megle­petésre áhítozó régi ismerős­ként tér vissza. Így terjed a játékok híre, hírneve. Az Idegenforgalmi Hivatal­ban amikor megtudták, hogy Salgótarjánból érkeztem, nem kis elismeréssel beszéltek megyénkről. Szeged hálás minden vendégének a rész­vételért, a látogatásért. Min­den ember újabb látogatók érkezését jelenti. Éppen ezért örömrhel emlegették a külön­járatokat, amelyekkel nógrá­diak százai érkeztek ide. A szabadtéri játékok soro­zata önmagában azonban ke­vésnek bizonyulna. A szege­diek. a város vezetői egyéb látnivalókról is gondoskod­nak. Az ipari vásár és kiálli-' tás egyre gazdagabb anyagot gyi Kői yvtárban tekintheti meg a ritkaságokat. Turista- találkozó, pedagógiai nyári egyetem, eszperantót alálko­zó, fotószalon, a szakszerve­zeti együttesek negyedik or­szágos táncfesztiválja — mind az idei nyár programja. Sze­geden mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő területet. Több mint nyolc­vanféle rendezvénnyel ké­szültek, illetve készülnek az idei nyárra. Csak győzze az idegen a látnivalókat meg­szemlélni. Szeged a felnőttkor magas­röptű pályáját járja. A sza­badtéri játékok, az ünnepi hetek kavalkádjában beiga­zolódnak Móra Ferehcnek városáról írt. szavai: „Aki oda kerül, soha el nem hagy­ja. Ügy város szeretni nem tud a világon, mint Szeged.” ' Ezt. igazolják a látogatók százezrei. Molnár Zsolt Clj iskola Cserhátsuránvhau Szeptember elsején adják át az új csérhátsurányi áltajáno- iskolát. Ebbe a körzeti isko­lába .iáinak majd be Heren csényből is a gyerekek, mint egy száztízen. A négytanter­mes, emeletes épületet a tan­évnyitón avatják fel. Ezzel ki­lencre emelkedik a tantermek száma, s lehetővé válik, hogy csak délelőtt legyen tanítás az általános iskolában. Két régi tanteremből műhelyt alakíta­nak ki. Így mód lesz télen a fiúk gyakorlati oktatására. A lányok sütés-főzéssel foglal­koznak majd. A hat új neve­lővel megoldódik a szakos ok­tatás problémája is. A heren- csénvi tanulók számára az AKÖV buszjáratokat indít. A pedagógusok lakáskérdését is megoldották. Szeptemberben különben egy új kétszobe összkomfortos lakás építéséhez is hozzákezdenek. Hatmillió a jobbáuyi rekonstrukcióra A Nógrád megyei Textilipa­ri Vállalat jobbágyi telephe­lyének rekonstrukciója hosz- szas tárgyalás után szabad utat kapott. A vállalat veze tősége a Könnyűipari Minisz­térium segítségével négymillió forint hitelt kapott a Magyar Beruházási Banktól 43 hóna­pos törlesztésre. Ugyanakkor kétmillióra növekedett a ta­nácsi hozzájárulás mértéke. A pénzügyi feltételek megterem­tése ■ azt • jelenti, hogy a je­lenleginél gyorsabb ütemet is diktálhatnak az építkezésben a Riolex Építöanyagipárt Vál - lalat dolgozói. A vállalat vezetői szeretnék a jobbágyi üzem rekonstrukci­ós munkálatait jövő őszre be­fejezni. Az építkezések után az előzetes tervek szerint 500 dolgozó talál majd megélhe­tést ebben az üzemben. NOGRAD - 1969. augusztus 14., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom