Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

„Jelentkezzenek a károsultak!” AZ ÜJSÄGOLVASÖ gyak­ran találkozik a rendőrségi felhívással, amely szinte min­dig ugyanazon a helyen, ugyanazzal a címmel jelenik meg a lapokban: „Jelentkez­zenek a károsultak!” Agya­fúrt csalók, veszélyes szél­hámosok áldozataihoz szól­nak a felhívások, olyan em­berekhez, akik tolvajoknak pénst kölcsönöznek. csavar­gókra bízzák értékeiket, laká­saikba fogadják a házasság- szédetgőket. alorvossal eyó- gyíttatják magukat, nem lé­tező örökségre előleget adnak, egyszóval a 1 egállá tszőbb me­séknek is „bedőlnék". Jelent­keznek-e a károsultak? Ha igen, mit mondanak vallomá­saikban. hogyan ítélik meg saját maguk hiszékenvségét. amelynek áid—fai lettek? * A nyomozótiszt várószobá­jában négy asszony beszélget. ... Az akták tanúsága sze­rint Őszi doktor „civilben" marós, különféle csalásokért többször ült börtönben. Leg­utóbb. amikor kiszabadult a börtönből, nem tudott azon­nal elhelyezkedni. Alkalmi is­merőseitől kért kölcsönöket, és miután teljesen eladóso­dott, elhatározta, hogy felcsap orvosnak. Jász Jenő korábbi katonai szolgálata idején fel­cser volt.. Ezen a „jogcímen" vásárolt egy orvosi táskát, ez­zel feszített az utcán, jelent meg az eszpresszókban. és mindenkinek így mutatkozott be: Doktor Jász-Oszwaid Osz­kár vagyok! Kitűnő fellépése hamarosan sokakat megtévesz­tett. elbűvölt. Hogy orvos vol­tát szükség esetén igazolni is tudja, személyi igazolványát meghamisította. Jó pénzért ..hivatását” is gyakorolta: be­tegeit olyan injekciókkal gyó­gyította, amelyeket saját ré­szére íratott fel az SZTK-nál. rónak az unokája. Mondtam a kisbíró nevét, mire ő rávágta hogy igen. ez az ő nagypapá­ja. Megörültem, hogy ebben a ménkű nagy városban leg­alább lesz útikalauzom. Egyébiránt táskarádiót akar­tam venni, a fiatalúr kész­séggel felajánlotta szolgálatait, el is kalauzolt egy üzletféléig, ott elkérte a pénzt, hogy majd beszél az üzletvezetővel, hogy az olcsóbbik készülékből adjon, aztán mire felocsúd­tam. az én barátom nyomta­lanul eltűnt’. P. Gyula mindig kigondolta a legmegfelelőbb mesét, saját szavaival csak olyan embe­rekkel kísérletezett „akik vették a lapot”. Csaknem negy­ven embertől sikerült kicsal­nia kisebb-nagyobb összege­ket. MÉHÉSZET A méz és az egészség Magyarországon a mézfogyasztás — az egy főre eső átlagot vizsgálva — igen alacsony. Köztudomású, hogy a méz a táplálékok kö­zött egyike a legjobbaknak, mivel a legkü­lönbözőbb vitaminokat tartalmazza. Gyógy­szerként is használják és sok esetben ered­ménnyel. Érdemes néhány egészségügyi hasz­nosságát megemlíteni. A mellhártyagyulladást előidéző bacilus há­rom nap alatt elpusztul a mézben. Tehát min­denféle — a mellkassal kapcsolatos — meg­betegedés esetében gyakran és bőségesen fo­gyasszunk mézet. De ugyancsak ajánlatos a vérhasi és a bélgyulladásos megbetegedések esetében is. A méz hozzájárul egészségünk fenntartásá­hoz. és közvetve az élet meghosszabbításához. Mivel ásványi só a normális táplálkozással nem sok kerül a szervezetbe, a méz nagy se­gítséget jelent azoknak, akiknek a tápláléka kevés vitamint és ásványi sót tartalmaz. A méz enyhe hashajtó hatású is. A bél normá­lis működésére jótékony befolyást gyakorol, ami elősegíti a bőr tisztaságát, megújhodását, s ennek következtében a fiatalos megjelenést Ezenkívül a méz diuretikus hatása is hozzá­járul az élet meghosszabbításához. A mézet vesegyulladás gyógyítására is használják. Meg­határozott adagban növeli a vízelválasztást, és fertőtlenítő hatása van, mivel csökkenti a vizeletben levő baktériumok számát. A mézet rendszeresen fogyasztó beteg közérzete jó. S akik rendszeresen fogyasztják — szellemi es fizikai dolgozók — kitartóbbak, fáradságmen­tesebben bírják a munkát. Tennivalók a méhesben — Határozottan felismer­tem a csirkefogót. Háromszáz forintot kért tőlem. Én bo­lond fejjel odaadtam a pénzt és nyugodtan vártam. hogy felszereljék lakásomba a te­lefont — így az egyik asszony. — Ez a férfi biztos fölényé­vel nyerte meg a bizalmat. Képzeljék, elhozta a vezetéket is, hófehér készüléket ígért, aztán nem láttam többé — mondja a másik asszony. Odabent, a nyomozó szobá­jában láthatjuk a férfit, F. Istvánt. Most már nagyon csendesen, szerényen viselke­dik, biztos fölénye, amely a károsultak szerint első számú fegyvere volt, nyomtalanul el­tűnt. F. elhitette áldozataival, hogy vezető beosztásban dol­gozik a postánál, csak egy szavába kerül és maris szere­lik a régen várt telefont. Ha valaki netán mégis kételke­dett szavaiban, türelmet kért, másnap elhozta a vezetéket, hangzatos kérvényt fogalma­zott, és a nagyobb hatás ked­véért okmánybélyeget is ra­gasztott a kérvényre. — Elismerem, hogy bűnös vagyok. JELENTKEZTEK a károsul­tak. szám szerint több harmincán. A rendőrségi fel­hívásból tudták meg valahá- nyan. hogy becsapták őket, kit JOO, kit. 500 forinttal. * Az iménti ügyben befejez­tük a nyomozást — tájékoztat a nyomozótiszt. — Persze ne­hány csalás lehet még F. számláján, csak ó nem emlék­szik többre, a károsultak pe­dig nem jelentkeznek többen. Előfordul. hogy a becsapott emberek szégyellik hiszékeny­ségüket. ezért nem is tesz­nek vallomást Őszi doktor példája csak megerősíti ezt a feltevésünket — Ki az az Őszi doktor? — Közismert szélhámos, rendes nevén Jász Jenőnek hívják. Ha akarja, előkere­sem az aktáit.. . ltjúyánlista tábor Karóson A szécsényi járási K1SZ- bizottság háromnapos tábort rendezett a hét végén ilá- róspusztán a járás ötven ifjú­gárdistája számára. A táboro­zásról Varga József járási KISZ-titkár elmondta, hogy feladatuk volt a tábor részt­vevőivel megismertetni az Ifjú Gárda szerepét, az ifjú- gárdisták feladatát, kötelessé­geiket és jogaikat. A fiatalok ' «adásokat hallgattak a mun- isőrségről, a KISZ időszerű ladatairól és a legfontosabb ’mzetközi kérdésekről- A bor lakói részt vettek egy . inapos túrán, s a szabad dejüket természetesen für­déssel és különféle sportfog­lalkozásokkal töltötték. TÍZEGYNÉHÁNY vaskos aktacsomó más esetekről, fur­fangosabbnál furfangosabb csalásokról tanúskodik. S ez mindössze egy év „termése”, egyetlen rendőrkapitánysá­gon. így leggyakrabban a vi­déki embereket környékezik meg, kerítik hálójukba a hi­székenység vámszedői. Itt van például P. Gyula bűnlajstro- ma. Az alig 30 éves fiatalem­ber ötször ült börtönben, be­jelentett lakása szerint vidé­ken kellett volna élnie, de ő a fővárosban ütött tanyát, al­világi társaival csalásra, fosz­togatásra szövetkezett. P. Gyula áldozatai között van egy paraszt bácsi, aki így adja elő panaszát a rendőrsé­gen: „Kérem, én megértem 65 esztendőt, de még nem ültet­tek fel ilyen csúfosan. Ez a fiatalember a pályaudvar sön- tésében szegődött mellém és megkérdezte, hogy ismerem-e őt, mert ha nem tudnám, fa­lubeliek vagyunk, ő a kisbí­« JÓLLEHET nem minden károsult jelentkezik a rendőr­ségen. a sajtófelhívások azon­ban mind nagyobb segítséget adnak a bűnügyek felderítésé­hez. T. László 55 éves, rovott múltú segédmunkást például házasságszédelgésért tartóz­tatta le a rendőrség. A nyo­mozás során kiderült, hogy T. László néhány hónapja újság- hirdetést tett közzé: meny­asszonyt keresett. Azoknak, akik tetszettek neki, házassági ajánlatot tett, mondván, csak lakásra van szükség. A jó megjelenésű szélhámos azon­nal tudott lakáscímeket is. Hogyan. hányán hittek T. Lászlónak? Eddig hét bejelen­tés érkezett a rendőrségre, amelyekből arra lehet követ­keztetni, hogy a segédmunkás hiszékeny nőktől több mint20Ó ezer forintot csalt ki. De van még néhány más ügy is a há­zasságszédelgő számláján, olyan, amit bevallott — és feltételezik — olyan is, amit nem vallott be. Ezért a rend­őrség várja, hogy minden ká­rosult jelentkezzék. Kőszegi Frigyes Minden méhész tudja, hogy a méhészeti év augusztus el­sejével kezdődik. Ugyanis a jó betelelés megkívánja, hogy már augusztusban biztosítsuk a téli élelemszükségletet. Ilyenkor, ha hordás nincs, a méhész kisebb adagokban ad­ja be a méhcsaládnak azt a kiegészítő készletet, amellyel a léputcánkénti két kilogram­mos mézszükségletet biztosíta­ni kell. Ahol a gazdaságok megfelelő területet hagytak pillangós magfogásra, ott a méhek a hasznos magporzáson túl a telelőkészletet is be­hordhatják. A méhész mér­leggel ellenőrizheti a súlygya­rapodást. Az augusztusi hor­dás vagy etetés az anyát több petézésre serkenti, s ez­zel az áttelelő méhek nagyobb számban fiatalok; a tavaszi fejlődést a fiatal nemzédékkel több sikerrel lehet biztosítani. Az etetést 1:1-hez arányban kevert cukorsziruppal végez­zük. Ez a keverék alkalmas a méhek által szükséges át­dolgozásra. Ha sűrűbb anya­got adunk be. akkor nehe­(Fotó: Koppány) Vitorlások pihenője zebb a szirup átdolgozása. Sű­rűbb anyagot elkésett etetés­nél adunk a méheknek, ami kedvezőtlen lehet. Tehát idő­ben kell a telelőkészletet ki­egészíteni — ha erre szükség van —, ami általában az augusztusi hónapnak felel meg. A telelőfészkeket úgy ren­dezzük augusztus elején, hogy abban megfelelő — a Hasítás­ra is alkalmas — keretek ke­rüljenek. Általában a nagy- boconádi fekvő kaptárakban egy család részére most 11 keretet helyezünk. így kell a telelő készletet akár természetes, akár mesterséges úton kiegészíteni. Majd szep­tember végén, amikor a téli fészek végleges rendezésére kerül sor, a csekély mézko­szorús kereteket kiemeljük és a legjobb kjlenc darab kere­tet hagyjuk a családnál. Ez­zel a módszerrel biztosíthat­juk a léputcánkénti két—két kilós élelemkészletet. A szű­kített fészekben a tél ideje alatt jobb a hőgazdálkodás, nincs páralecsapódás. A ki­emelt keretkészlet miatt a méhcsalád erejét túlozva több meleget termel. A fészken kí­vüli hideg levegő találkozik a párával, lecsapódás, lucsok lesz. Ez a rendellenesség ta­vasszal még azt a bosszúságot is okozza, hogy a szélső kere­teinken vastagon található a penész. Ezzel a lép és a keret is romlik. Kovács István Jugoszláv méhészek ISőgrádban Jugoszláv méhészvendéget üdvözölhettek július végén az őirhalmi méhészek. Németh László nógrádszakáli méhész meghívására hazánkba érke­zett Terhes László, a szabad­kai Mezőgazdasági Lap szer- kesztőségének méhészeti Rak­lap-főszerkesztője. Útja Bu­dapesten keresztül — ahol hozzá csatlakozott Gerhard Dezső kispesti méhész is — Örhalomba vezetett- Magával hozta otthonából Terhes Sán­dor kiváló méhészt is. A községben Kovács István méhészetének telephelyére mentek, ahová a környékbe­li méhészek csaknem húszta­gú csoportja is elkísérte a vendégeket. A méhészet meg­tekintése után Terhes Sán­dor a különböző kaptártí­pusokról tartott ismertetőt az előnyös mézeltetés céljá­ból- Ezt élénk vita követte. Németh László pedig felol­vasta legújabb szakdolgoza­tát. Ezek után Terhes László főszerkesztő ismertette álta­lánosságban hazájuk méhé­szetének helyzetét, összeha­sonlítva a magyar méhészet­tel. Tájékoztatta a méhésze­ket az időszerű termelési és mézpiaci helyzetről. majd kérdésekre válaszolt- Végül Kovács István ismertette és bemutatta az elektromos pem pő szippantóját. ami nagy érdeklődést keltett a jelenle. ő méhészek körében. Örhalomból Szécsénybe, majd Nógrádszakálba látogat­tak a méhészek. A vendég­látók méhészeti cikkek aján­dékozásával kedveskedtek a iugoszláv vendégeknek­Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Kirill Kondrasin vezényel. — 9.0ü: Igaz­gató, mint vendég. Riportmüsor. — 9.15: Csínom Palkó. Részietek a daljátékból. — 10.05: Szülj nekem három íiút. . . a szovjet elbeszé­léseket bemutatja: Puskás Károly. — 10.30: Mozart-müvek. — 11.30: A Szabó család. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: írj. Burka Sándor népi zenekara játszik. — 13.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 13.59: Ki­rill Kondrasin vezényel. — 14.31: Nőkről nőknek. — 15.10: Sárdy Já­nos énekel. — 15.25: Monte Chris­to grófja. — 16.00: A világgazda­ság hírei. — 16.05: Mai témák — mai dalok Vietnamról. — 16.17: Könnyű hangszerszólók. — 16.30: Arcok munka közben. — 16.40: Te­kercs Sándor nótákat énekel. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.19: Kadosa Pál: Vili. szimfónia — bemutató. — 17.45: Gondolatok az űrkutatásról. — 18.00: Klasszikus opere.ttrészletek. — 18.15: Könnyű­zenei Híradó. — 18.45: Ifj. Magya­rt Imre nótáiból. — 19.25: A múlt szezon nagy sikere volt ... A Ma­gyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekarának hangversenye a Zeneakadémia nagytermében. — 21.09; Visszhang. Fél óra moziról. ■Sirlr 'házról, olvasásról, tanulásról. 21.:'’ Beszélgessünk zenéről! — 22.20: Liszt-művek. — 23.00: Nép­dalok. néptáncok. — 23.44—0.25: Regi magyar operákból. PETŐFI RÁDIÓ; 8.05: Kórusok népdalokat énekelnek. — 8.15; Ázsia munkásmozgalma. A koreai kommunisták küzdelmei. IV. rév (Ism.). — 9.00—10.00: Ezeregy dél­előtt , . . — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.55: Néhány perc tu­domány. — 12.00: Borisz Godunov. Operarészletek. _ 12.40: Házunk tája. a Falurádió műsora. — 13.05: Versenymüvek. — 14.00; Kettőtől hatig, a Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 18.10: Magyar parnasz- szus. a székely mesemondó. — 5 3.40: Hangverseny a stúdióban. — 19.20: Konzultáció. Ipartelepítés — termelékenység. _ 19.40: Lakatos Lajos cim balmozik. — 20.25: Cj könyvek. — 20.28: Az öregkori emlékezet. — 20.38: Fő » vendég. Zenés játék két részben. — 23.19: Kamarazene. TELEVÍZIÓ: 17.5S : VIÜsorismer­tetés. — 18.00: Hírek. - 18.05: Ki­használt lehetőség l. — 18.1:*?: Show-hivatal. — a könnyüműfaj valdája. — 18.55: Esti mese. JÍK10: Együtt könnyebb. Riportfilm. — 19.35: Rcklámműsor. — I9.4u: Parabola. — 20.00: Tv-liíradó. 20.20: Váljunk el. Sardou és N;»- jac víg.iátékának tévé-film vált - ta. — 21.35: IManucJ de Falla — zeneszerzői arckép. — 22.00: Tv- híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.30: Gu- mek- és ifjúsági műsor. — 18.33: A kassai stúdió műsora. — 19.00: és 22.00: Tv-liíradó. — 20.95; Visz- szaterek. Tv-játck. — 21.45; Tv- film a nyárról-

Next

/
Oldalképek
Tartalom