Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-13 / 186. szám
VlUG PROLETÁRJAI EGVPSUUPTEKI AZ' MSZ/JA.P NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A. MEGY El TANÁCS LÁPJA XXV EVE 186, SZÁM ARa 80 fill ER 1969. AUGUSZTUS 13., SZERDA Az Apollo—11 utasaina első sajtókonleienciája (2. oldal) Cél, a városiasodás (3 oldal) Pékségekben (8 oldal) Szervezettebben, túlórák nélkül Megyénk iparában az elmúlt félévben 582 ezer túlórát használtak fel. öt százalékkal többet mint egy évvel ezelőtt. Minden munkásra átlagosan több mint két és fél műszak túlórázás jutott. Elgondolkoztató ez a szám még akkor is. ha figyelembe vesszük, hogy vannak rendkívüli esetek, amelyek indokolttá teszik a túlórák elrendelését. De hihetetlen. hogy ennyi rendkívüli eset lett volna. A túlórák mögött más okok vannak. Kényelem a vezetés részéröl és megalkuvás egyes üzemi szakszervezeti szervek részéről. Sokszor a munkaszervezés hiányosságaira visszavezethető elmaradás pótlását csak a mértéktelen túlóráztatással látják biztosítottnak. Különösen érvényes ez a megállapítás a Nógrádi Szénbányákra, ahol fél év alatt csaknem 51 ez,er túlmüszakot használtak fel, a tervezettnél 81 százalékkal többet. Mindez a mü- szakgazdálkodás lazaságát bizonyítja. Minek kell szól cníelni a túlórák ellen, hiszen a dolgozó végeredményben jól jár, többet keres? Ez a szemlélet, eléggé elterjedt és káros. A szakszervezeti szerveket is — ha szót emelnek — az a vád éri, hogy keresetellenesek, holott a munkások érdekeit képviselik A túlórapótlékként, kifizetett összegeket ugyanis a rendes munkaidőben végzett munka hatékonyságának fokozására is fordíthatnák. A túlórákért kifizetett többletbér végsősoron majd a nyereségrészesedést csökkenti. Az a bizonyos jóljárás tehát csak pillanatnyi és látszólagos valami, amiért árat kell tizetni valakinek. A párt és kormány határozata a munkaidő fokozatos csökkentését írja elő. a végrehajtást azonban feltételekhez köti. A műszaki színvonal- emeléssel. jobb munkaszervezéssel. a feleslegesen kieső idők csökkentésével kelj biztosítani, hogy a termelés és a dolgozók keresete ne csökkenjen. Igen komoly elemzőmunka. intézkedési terv kellett a rövidített munkaidő bevezetéséhez. Sajnos, sok helyen úgy látszik — a túlórák nagy számából is erre lebet következtetni — a felkészülés formális volt A tervezett intézkedések nem valósultak meg maradéktalanul. A túlóra nemcsak azért káros. mert drága, hanem azért is. hogy' a túlzottan igénybe vett munkás másnap nem tud olyan intenzitással dolgozni, mint az akinek elegendő ideje volt a pihenésre. Legyünk őszinték: aki a nyolcórás műszakot becsületesen ledolgozza. nincs kedve még újabb órákat eltölteni a munkahelyen. hacsak nincs valami komoly oka rá. Jobban tiszteletben kellene tartaniuk egyes vezetőknek a dolgozók pihenéshez való jogát. Túlórázásra a jövőben is szükség lesz, de azért nem árt betartani a határt. A kollektív szerződésekben általában ezt meg is szabták. de mégsem tartják be. Érvényt kellene szerezni mindenütt az üzem alkotmányában foglaltaknak és csökkenteni a túlóráztatást. Elsősorban az illetékes szakszervezeti szerveknek kell erélyesebben fellépni a dolgozók érdekvédelmében. A túlórát elrendelő vezetőknek is jobban meg kell gondolniuk a jövőben, mikor feltétlenül szükséges a túlóra és mi az amit a törvényes munkaidőben is elvégezhetnek. A Nógrádi Szénbányáknál kilátásba helyzeték a priémium- elvonást azoknál a vezetőknél, ahol nem tarifák be a mértéket. Valószínű az ilyen anya- sí ösztönzés is segít majd. de legfontosabb. hogv a szemlél-'* változzék, hosv olvan közvélemény alakuljon ki mindenütt, amelv elítéli a felesleges túlóráztatást, ami káros az eevénre és közösségre esv- arónt. Borió János Elutazott Koszigin Alekszej Koszigin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására rövid id^ig Magyarországon üdült, kedden hazautazott Budapestről. Magyarországi tartózkodása során néhány napot a Balatonon töltött, meglátogatta a herendi porcelángyárat, megtekintette Budapest és Veszprém nevezetességeit. Alekszej Koszigint a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő és Biszku Béla búcsúztatta. Jelefi volt F. Tyitov, nagykövet. B«* Í«‘.i«‘z6döll a a IC IÁ I* koiiüri'NK/.uha Mint a hírügynökségek jelentették. a Román Kommunista Párt X. kongresszusa kedden délután, magyar idő szerint 16 órakor befejezte munkáját. A záró beszédet Ni- colae Ceausescu, a párt fótit kára mondotta. A kongresszus egyhangúlag Nicblae Ceausescut választotta meg a párt főtitkárává. ( lesi nirum a menyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága két évvel ezelőtt tárgyalta és határozatában célul tűzte ki a megye településhálózatának tervszerű, céltudatos fejlesztését- Jóváhagyta a településhálózat irányelveit, melyeknek érvé- i nyesítését a tanácsok számá- ! ra elrendelte. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén a határozat végrehajtásának tapasztalatait vitatta meg Megállapította, hogy a járási tanácsok alaposan megtárgyalták az erre vonatkozó feladatokat és figyelembe vették a tervek elkészítésénél A településhálózat fejlesztésének egyik jelentős tényezője a lakásépítés, amely módot ad a falukörzetközpontok gyorsabb fejlesztésére. Erre a célra az OTP Nógrád megyei fiókja az irányelveknek megfelelően, a regionális központ szerepkört betöltő településeken a magánlakás-építkezésekhez kedvezőbb kölcsönt biztosít. A tanácsi fejlesztési alap terhére lakásépítést általában csak falukörzetközpontba célszerű előirányozni- Törekedni kell arra is. hogy az épületek és más hasonló célt szolgáló lakóépületek teljes közművesítése egy tömbben, esetleg több szintes módon készüljönA végrehajtó bizottság ezt követően tárgyalt az Építésügyi ’ és Városfejlesztési Minisztérium által kidolgozott országos településhálózat-fejlesztési keretterv javaslatairól. A keretterv a regionális rendezési tervnek része, mely az ország egész területére. minden városra és községre átfogóan megadia a tervszerű fejlesztés szempontjából legjelentősebb alapadatokat és követelményeket. A nagyszabású terv kiterjed a településhálózat Tovább nőtt a szakszervezetek szerepe és tekintélye tartott a Sitakssservezetek Nógrád megyei Tanácsa Két év telt el a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusa óta, amely hosszú időre megszabta a szakszervezetek tennivalóit. A szak- szervezeteknek az eltelt időszak alatt kifejtett tevékenységéi értékelte tegnap a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa. Az ülés első napirendi pontja annak a jelentésnek a megvitatása volt. amely a szakszervezetek legutóbbi kongresszusa határozati Véget ért a táborozás kezdődik a jubileumi túra — Jubileumi táborból, jubileumi túrára — ez a programja annak a huszonöt Nógrád megyei ifjúkommunistának, akik a salgótarjáni egyhetes táborozáson a legkiválóbb eredményeket érték el. Tegnap délben a városi kempingben felállított táborban Kálovits Géza. a KISZ megyei bizottságának tiktára, aki egy hétig a táborozok első számú vezetője volt — kihirdette az összesített eredményt: a hét altábor közötti versenyből „abszolút” győztesként a salgótarjáni fiatalok Kun Béláról elnevezett altá- bora került ki. A sport- és ügyességi versenyekben a Tanácsköztársaság történetének ismeretéből rendezett szellemi vetélkedőkön és a körletrend pontozásában sokáig — egészen az utolsó pillanatig, a tegnap délelőtt megrertdezett szellemi vetélkedő döntőjéig — fej-fej mellett küzdöttek az altáborok. Az elsőbbség kérdését végül is a szellemi vetélkedő eredménye döntötte el. A hétfő esti tábortűznél (a műsort megnézte Matúz József, az MSZMP megyei bizottságának u lkára és Kiss József, a bizottság osztályvezetője is) még teljesen nyílt volt a kérdés: a jubileumi táborozási programban melyik altábor éri el a legjobb eredményt. A szellemi vetélkedő tegnapi döntőjén már csak három csapat állt versenyben — a szécsényi, a salgótarjáni járás, valamint a versenyben győztes salgótarjáni fiatalok csoportja. Nagy tétért küzdött a három, egyenként ötfős csapat, hiszen a tábori pontverseny szabályai szerint a legeredményesebben vetélkedő csapat részt vesz az országos jubileumi túrán. Azok számára, akik esetleg úgy gondolják, hogy egy ilyen vetélkedő nem különösebben nehéz vagy izgalmas, idézzünk néhány kérdést, amelyekre helyes válaszokat adtak a fiatalok. Mikor és hol alakították meg a KMP-t a magyar internacionalisták? Milyen álnevet használt Kun Béla, amikor hazatért Szov- jet-Oroszországból ? Ki volt az 1919-es május elsejei dekoráció fő alakja? íme, három kérdés abból a harmincból, amelyre tegnap a Kun Béla altábor versenyzői feleltek a leghelyesebben. A győztes csapat tagjai Kocsis Lászlóné, Pampurik György (mindketten a Salgótarjáni Kohászati Üzérnek dolgozói). Varga György (Gépipari technikum), Bolyós Tibor (IKV távfűtés). Székvölgyi József (Vendéglátóipari Vállalat). A Sálgótarján történetéről szóló kiadványból készültek fel, ezt a könyvet olvasgatták a táborba érkezésük előtt és a táborozás ideje alatt is, felhasználva a meglehetősen szűkre szabott szabad időt. Az első elődöntőn hat pont előnyt szereztek, ezt azonban a szabályok értelmében nem vihették tovább. A második elődöntőig „beállították” a hatpontos! előnyüket és végül a döntőn — igaz. hogy minimális előnnyel, mindössze egy ponttal — ők győztek. A jubileumi' túrán a Kun Béla altáborból azonban nem öt, hanem hét fiatal vesz részt: Grosch Tamás (SKÜ), a háromtusaversenyben elért eredményei alapján, Csetneki László (Építőanyagipari V.) pedig a táboréletben tanúsított aktivitása jutalmául került a huszonöt fiatalból álló megyei túracsapatba. Tegnap Skoda Ferenc, a KISZ megyei bizottsága első titkárának értékelésével és köszöntőjével véget ért a táborozás. Az értékelés a tábo- rozóknak, a köszöntő az or szágos jubileumi túrára induló legkiválóbbaknak szólt. A túra első csoportja ma, délelőtt éri e] Szendehely határát és így Nógrád megye területén előrehaladva közeledik Salgótarján felé. végrehajtásának Nógrád megyei tapasztalataival és a további feladatokkal foglalkozott. A jelentés sokoldalúan elemezte a szakszervezetek tevékenységét, kitért a különböző társadalmi, állami és gazdasági szervekkel való kapcsolatok alakulására; az életszínvonal növelésére irányuló törekvésekkel. Taglalta az áruellátással és árképzéssel, a lakásépítési program végrehajtásával, a munkaidő-csökkentés tapasztalataival, a munkás- és egészségvédelemmel összefüggő aktuális kérdéseket. Bátor véleménynyilvánítás Vadkerly Lóránt, a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsának titkára a jelentést kiegészítő szóbeli előterjesztésében hangsúlyozta: — A szakszervezeteknek mind bátrabban véleményt kell mondaniok a szervezett dolgozókat érintő, az életszínvonalat befolyásoló törvények, határozatok alkotásáról, és hatékonyabban segíteni végrehajtásukat. Az üzemi demokráciáról szólva elmondotta: — A munkáspanaszok iktatóját lapozgatva, a fogadónapokon elhangzott észrevételeket értékelve megállapítottuk, hogy nőtt a jogos panaszok száma. Az okokat felsorakoztatva hozzáfűzte: — Azoktól a vezetőktől pedig, akik a demokrácia lényegét nem értik, vagy nem hajlandók megérteni, a kellő figyelmeztetés után megvonjuk bizalmunkat. Mindez jogunk és kötelesésgünk. Részletesen mérlegelte a lakásgondok enyhítésének lehetőségeit, majd megállapította: — Azt valljuk, hogy az igényeket csak úgy lehet jobban kielégíteni, ha az állami erőforrásokon felül a vállalatok is többet vállalnak magukra, és saját alapjaikból segítik a dolgozóik lakásgondjainak megoldását. Üdvözöljük és bátorítjuk az ilyen kezdeményezéseket. Bér feszültség A szóbeli előterjesztés során két, különösen széles tömegeket érintő témát is megtárgyaltak: a munkásvándorlás . fokozódását és az árak alakulását. A munkaerő-csábi tás azért lehet sok helyen eredményes, mert — közismert jelenség — a vállalatok a régebbi dolgozók bérét óvatosabban rendezik, míg az újonnan felvetteknek nagyobb órabért adnak. Mindez további bérfeszültséget teremt, és egyaránt károsan befolyásolja a népgazdaság, a vállala tok és az egyén érdekeit. Az árak és bérek viszonylatát boncolgatva Vadkerty Lóránt végső konklúzióként fo galmazta meg: — A szakszervezeti szerveknek határozottan fel kell lépni a társadalmi és fogyasztói érdekeket sértő intézkedésekkel szemben. Erre hivatottak az ártanácsadó és árellenőrző bizottságok, a társadalmi kereskedelmi ellenőrök. A vita Az előterjesztést követő vitában számos hozzászóló saját tapasztalataival, észrevételeivel egészítette ki az elhangzottakat. Többen hangsúlyozták, hogy az utóbbi két évben tovább növekedett a szak- szervezetek hatásköre, szerepe és tekintélye, valamint azt, is, hogy egyúttal a követelmények is emelkedtek, s a jövőben eredményes munka csak fokozott igényességgel, a szak- szervezeti munka színvonalának további javításával érhető el. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának ülésén a délutáni órákba nyúló vita után egyhangúan jóváhagyták az előterjesztést, majd a második félévi munkatervekkel, és egyéb ügyekkel foglalkoztak. K S. jelenlegi aránytalanságainak elemzésére, valamint a ' településeknek a termelésben betöltendő szerepére- Megállapítja az egyes települések vonzáskörzetét és a célszerű fejlesztési ütemet. A terv hosszabb idő távlatában nyújt fejlesztési támpontokat. Ugyanakkor ipari vonatkozásban is feltárja, bogy a figyelembe vehető iparfejlesztéseknél mely városok és községek biztosítják a legkedvezőbb beruházási és üzemeltetési feltételeket- A terv Nógrád megyét illetően is részletes útmutatást tartalmaz. A végrehajtó bizottság a salgótarjáni járás területéről részletese bben informálódott a korábbi megyei vb határozat végrehajtásának alapján. Megállapította, hogy az an vasi eszközök tervezését a fejlesztési irányelvek figyelem- bevételével koncentráltan végezték- Érvényesült a járásban az a törekvés, hogy a fejlesztési alap és költségvetés eszközeivel célszerűen gazdálkodjanak. A negyedik öléves terv ide vonatkozó célkitűzéseit. az eddigiektől eltérően már gazdaságossági számítások is megelőzik. Állami erőből elsősorban Kistoronyén és Nagyba- ton.vban építenek majd lakásokat. Emellett biztosítják a magánlakás-építkezésekhez szükséges házhelyigényeket. Nagy súlyt helyeztek a közvilágítási hálózat bővítésére, valamint a lehetőségek szerint a tanácsi kezelésben levő utak felújítására. A települések tervszerű fejlesztését szolgáló általános és összevont rendezési tervek folyamatosan készülnekA végrehajtó bizottság ezt követően a temetőgazdálkodásról tárgyalt, tájékozódott a közgazdasági szabályozók változásának hatásáról, valamint meghallgatta a járási, és városi tanácsok közlekedési feladatainak ellátásáról és a végrehajtó bizottságok ágazati munkájáról készült jelentést. Alkotó munkaközösség A múlt tanév elején a balassagyarmati járás igazgatói munkaközössége a járás hároméves közoktatási tervében elfogadott elveknek megfelelően alkotó munkaközösséggé alakult át. Az új forma lehetővé teszi, hogy aZ általános iskolai vezetők sokkal alaposabban megismerkedjenek egy-egy kérdéssel, öt csoportot alakítottak ki, egyben három—négy igazgató található. Érdekes témákkal foglalkoznak, így például mélyrehatóan elemzik az ünnepeinkre való felkészülés hatását a világnézeti és hazafias nevelésben. Témaként vetődtek fel az alábbiak is: A tanulók önállóságra nevelésének módszerei az iskolai és iskolán kívüli munkában, illetve Az eredményvizsgálat módszerei és a tapasztalatok felhasználása az iskolavezetés munkájában. A munkaközösségi csoportok megbeszélik a témával kapcsolatos vizsgálódási szempontokat. A tapasztalatokat évenként két—három alkalommal vitatják meg.
