Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
Az erkél y — verenda „bútorzata”! Az emberben állandó vágy él a friss levegő, a természet inán. Munkája befejeztével, ha hazatér szívesen üldögél el a városi ember a lakása erkélyén, a szabad levegőn éppúgy, mint a családi házzal rendelkező vidéki ember a nyitott verandáján, vagy teraszán. (Sajnos nem minden lakáshoz épül még). De sok városi és falusi embernek van már rendszerint valóban teraszos hétvégi pihenőháza is. Kint a szabad levegőn a beszélgetés, vagy olvasgatás testét-lelkét felüdíti, teljes kikapcsolódást nyer. Ha már olyan szerencsesek vagyunk, hogy erkéllyel, verandával, vagy terasszal rendelkező lakásunk, házunk van, ne ócska lim-lomok tárolására, vagy raktárként, például tüzelő elhelyezésére használjuk. Ez nemcsak esztétikailag nyújt csúnya látványt, hanem ^ezzel megfosztjuk eredeti —, s számunkra oly jelentős — funkciójától is. Erkélyünk avagy verandánk, teraszunk bútorzatának megválasztásánál a célszerűségre, ugyanakkor a kényelemre is kell törekednünk. Milyen is legyen az? Először is alkalmazkodnunk kell az alapterülethez. Hiába tetszik esetleg egy nagyméretű, vesszőből fonott pihenőfotel, vagy egy ernyővel ellátott lengő hintaágy, ha nem oda való — mozogni sem tudunk tőle — sajnos le kell mondani róla. Kis alapterületű erkély, keskeny veranda esetén könnyű, esetleg összecsukható camping székeket, foteleket, vagy nyugágyat kell beszereznünk, amelyeket használaton kívül máshová is el tudunk helyezni. Nagyobb alapterületen már asztal is elfér, ami alkalmas lehet étkezésre, gyerekeknek játék elhelyezésére, vagy lecke megírására, felnőttek számára kártya, vagy egyéb játékszenvedély kielégítésére. Ez lehet kör alakú, vagy szögletes, nyitott teraszon, erkélyen ernyővel ellátott, vagy anélküli. {A különböző színű ernyővel ellátott asztalok azért praktikusak, mert erősebb napsütés esetén kellemes, árnyas helyet biztosítanak és kellemes színfoltot is adnak.) Az ülőbútor lehet fémvázas, fonott, vagy ponyvás, amit különböző huzatú és színű habanyaggal töltött párnával tehetünk még kényelmesebbé. Műbőrrel bevont szék ilyen helyen nem alkalmas, mert a külső hőtől (nap) és az emberi test melegétől kellemetlenül átmelegszik, és átnedvesedik a rajta ülő ruhája is. A szellőző szövet- és vászonhuzatok megfelelőbbek. A fa- vagy fémvázas, állítható nyugágy olvasásra, napozásra és pihenésre egyaránt alkalmas. Ott pedig, ahol nemcsak a hely, hanem a pénztárca is megengedi, nagyobb asztal, kényelmes kerti fotelek, függő- vagy hintaágy, nyugággyal kiegészítve kellemes együttest és tökéletes pihenést biztosítanak. Jámborné Burián Judit A selypítés, a gyermeki beszédhibák szinte természetes velejárói az anyanyelv elsajátításának. A beszédet még csak tanulgató kisgyerek ösztönösen elhagyja a nehezen kiejthető hangzókat, a legkönnyebb formára egyszerűsíti a számára még bonyolult szavakat. így marad meg sokszor még iskolás korig is a „kéjemszépen,” a „szőt” a „cak” stb., a lovacska helyett „jovacska” így lesz a nagyapából néhol egyszer és mindenkorra „Apapa”. De ebben már nem a gyerek a hicsmi bás. hanem felnőtt környezete, amely saját gyönyörűsége, mulatsága kedvéért eltűri, sőt, megrögzíti a beszédhibákat. Mert igazán szeretnivaló, aranyos a kisbaba, ahogy csöpp szájával oly buzgón kerekíti a hangokat, formálja a szavakat. A felnőtt pedig ezt látva megfeledkezik róla, hogy ő maga már egyáltalán nem olyan megindítóan bájos és aranyos, ha módszeresen csacsogja, gügyögi és előselypíti a gyereknek: „Szej- vusz Anuta! Tátá Apapa!” A felnőttek gügyögése nemcsak idétlenül nevetséges, de súlyos pedagógiai vétség is a kicsi ellen. A gyermek nem játékszer, hanem a család egyenjogú tagja, létezésének első percétől fogva; bízvást nem azért jött a világra, hogy bennünket, felnőtteket bohóságaival szórakoztasson. Ne akarjuk tehát hibáit rögzíteni, ahelyett, hogy kijavítanánk. Ne akarjuk a gyermeket éveken át.. mesterségesen szellemi kiskorúságban tartani, mert ezzel nem szolgáljuk, hanem éppen hátráltatjuk fejlődését. Óvodás, iskolás korban több nehézsége lesz versmondásnál, felelésnél, olvasás-írásnál, ha kicsi korban nem tanítottuk meg tisztán beszélni. Sok szülő úgy véli, ebből nem érdemes problémát csinálni, a kiskor! beszédhibákat. pöszeséget, selypítést a gyermek később magától is kinövi. Csakhogy ez nem minden esetben megy végbe maradéktalanul, ha a kicsit nem segítjük hozzá, hogy a selypítést „kinője”. A , felnőtteknél tapasztalható sokféle beszédhiba, raccsolás, motyogás, hadarás, dadogás rendszerint a gyermekkorból eredi s oka általában nem alkati elváltozás, hanem azl esetek többségében ugyancsak a gyermekkorra visszavezethető ideges eredetű zavar. félsz, gátlásosság — és az, hogy az illetőt nem tanították meg idejekorán helyesen, szépen, tisztán beszélni. A gyermeki beszédhibák legtöbbször könnyen kijavíthatok külső segítség nélkül, a családon belül, ha őszintén törődnek velük. A gyerekek — mint ismeretes — igen hiszékenyek, szívesen elfogadnak mindent attól a felnőttől akit szeretnek, akinek tekintélye van előttük. Ezért helyes ha az apa. vagy az édesanya azt mondja (természetesen nem bántóan, nem szigorú parancs formájában): „Ez nem »jépav hanem répa. Próbáljuk csak meg. utánam tudnád-e mondani: répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó” — miközben jól megropogtatja az r-betűket. Ez a fajta játékos tanulás tetszik a kicsiknek, szívesen követik, ha mi is következetesen vissza-visz- szatérünk rá. (Sokféle ilyen alkalmas rigmust ismer nyelvünk). Mint tudjuk, a legjelentősebb nevelőeszköz a felnőtt példája: az ember azt teszi, amit otthon látott, gyermekkorában. Ha a felnőtt környezet helyesen, szépen beszél — nemcsak a durva kifejezéseket kerülve, hanem egyúttal a szavak, hangok megformálását, a nyelvtani szabályok betartására is vi. gyázva — a gyermek előbb- utóbb jó stílusával fog kitűnni az iskolában. Ezért okos dolog, ha az édesanya vagy az apa már kiskorában igyekszik a gyermekbe beleplántálni a szép beszéd iránti igényt: ha este, lefekvéskor odaül á kiságy mellé és mesét mond vagy rövid • kis verset a gyéreknek (ez egyébként is a legjobb útja a szülő-gyermek közti bensőséges kapcsolat, a későbbi komoly beszélgetések kialakulásához), szépen ejtve, értelemszerűen hangsúlyozva a szavakat. Így a kicsi maga is kedvet kap ahhoz, hogy pár soros verset kívülről megtanuljon, s ha kedve van (erőltetni nem szabad!)' a rokonok, vendégek előtt felmondjon. Ez az első sikerélmény, — ami növeli a gyermek Önbizalmát, 5 erősíti szándékát, hogy valami szépet, jót produkáljon. Ily módon fejlesztjük a kicsi szókészletét, javítjuk beszéd- módját. s szinte észrevétlenül beleoltjuk a költészet, az irodalom szeretetét. Ez nem is nehéz, hiszen a gyermekek szívesen ismételgetik, mondogatják a visszatérő, csengőbongó rímeket, élvezik a játékos rigmusokat, szókapcsolatokat. Ha a beszédre tanításnál, a beszédhibák gügyögő elnézése vagy ünneplése helyett — igazi makarenkói igényes szeretettel egyengettük a gyermek útját anyanyelve, a magyar nyelv gazdag szépségű kincsestárához is szélesre nyitottuk előtte a kaput. Bars Sári Kétrészes ruhák erősebb termetre A molett nők részére szeretnénk néhány öltözködési ötlettel szolgálni. A fiatal lányok között, akik sportolnak, többet mozognak és vékokínálkozik. A kötényruha pél- Rajzaláírások: 1. Virágúéul előnyösebb, mint a mintás selyemből készült kisszoknya-blúz. de a kosztümszoknyához lehet blúzt hordani, ez legyen kívül hordható, nyabb csontozatúak, kevés az jumperszerű hosszú.' vagy pu- erős méretű, míg az asszo- lóver amely lezser és nem ta- nyok között már magasabb az pad szorosan a testhez. A ru- arány. A mai divatból számos háknál, kabátoknál és kosztü12SJ??2S?tJ£Lu*' ■— kompié. A sima, egyenes vonalú ruha felett csípő alá érő kabátka van, amely az anyag egyik színével díszített a galléron és a kézelőn. Elegáns alkalmi ruhaként nyáron igen jól kihasználható. Télire ugyanez, csak molettekre, középkorúakra 11 én karcsúsítottak, és nem szgVetből, esetleg kasmírhatáegyaránt. Manapság a korha- szűkek, de a túlzottan bő, tár eltolódott, „nincs öreg- testtől erősen elálló sem elősú műszálszövetből. asszony , mindenkinek mod- nyos — ez mar evek óta bétában van koratol és testalka- , . ,. .. , bizonyított elv. 2. rajzunkon is egy olyan divatos modellt mutatától elvonatkoztatva divato. *~w“"** w ' tunk be, amely időtálló, tesan öltözni. Természetesen jó Tehát a középút a helyes hát egész évben viselhető. A ízléssel és meggondoltan kell választás. Ugyanez vonatkozik kazakos ruha bevarrott, lefeválogatni a színek, minták és a szoknya hosszának a megái- lé bővülő ujjakkal készülhet lapítására is. formák között. Tulajdonképpen nincsenek előírások, illetve kevés az, ami — tilos. — Túlzottan élénk színeket, nagy és feltűnő mintákat, szeszélyes formákat nem ajánlunk. Nagyon előnyös megoldás egész évben a kétrészes ruha. Ez lehet kosztüm, kompié, A miniszoknya fiataloknak, vékony termetű- eknek illik, de a rövid ruha, amely a térd fölé, vagy térdközépig ér, vagy a térdet takarja, választékot nyújt mindenkinek. Nem szabad ma már konzervatívnak lenni, alkalmazkodni kell a divathoz, hiszen életformánk minden megnyilvánulásához ma már az egész országban szívesen vagy jumper jellegű és a leg újabb közöttük a kazakos alkalmazkodik minden ember, megoldás. Az egybeszabott ru- aki a mai élet korszerű lehe- !hák közül is számos variáció tőségeiben örömet talál. selyemből- vagy műszálas szövetből. Nagyon előnyös, finoman elegáns forma, hosszú nyaklánccal díszíthető alkalomszerűen. 3. rajzunkon hosszanti csíkmintás jersey szövet, vagy nyári pamutból készült jumper ruhát mutatunk be. Tetszés szerint megkötős bőr. vagy saját anyagából készült övvel is hordható. A felső rész ingblúz jellegű. Nádor Vera A gyógyfürdőzésről Palacsintasiités Láttam egyszer életemben én egy híres főszakácsot. Intésére serény kukták törték meg a diót, mákot, a habverők habot vertek. Fakanalak sorakoztak. A csintalan segédkukták marcipánból falatoztak. Segédkukta lettem volna, ha a volna ott nem marad, s akkor tán a marcipánból nekem is jut néhány falat . . . Nem tagadom: irigyeltem a főszakács sok-sok titkát, de főképp azt irigyeltem, mint süti a palacsintát! Palacsintasütő lendült és vidám bukfencet hányva átfordult a palacsinta a félig nyers oldalára, sőt némelyik jó magasra fel is szállt a levegőbe, ámde hopp! és máris újra visszatalált a sütőbe. Szegény torkos segédkukták akárhogy is reménykedtek, szakadt bőrű palacsintát szinte soha nem ehettek. (Kimondja a szakács- törvény — okos törvény, az nem vitás —, hogy a sérült palacsintát egye meg a segédszakács! Meg is eszi mivel neki mit se számít forma, alak — kettészakadt palacsinta a konyhában egy se marad! S a töltelék? Lekvár, túró... aki szakács, úgyis tudja: abból biz’ a maga részét megeszi a segédkukta!) Kis fülekkel, nagy fülekkel, jól füleljen minden gyerek! Mini sütöttem palancsintát? — elmondok egy történetet. Megálltunk a tűzhely előtt, emlékszem rá, éppen négyen, én pedig a palacsintát sütni kezdtem nagy merészen. Fellendült a palacsinta nagybüszkén a levegőbe, csak az a baj, vajmi ritkán talált vissza a sütőbe. Egy gyönyörű palacsintát mielőtt a földre esett, Kormos kutj'a úgy kapott be, miként máskor egy nagy legyet, és a másik ' palacsinta hasonlóképp perdült egyet, s azzal hoplá! váratlanul Donki cica fején termett. És így tovább . . . , közben pedig sejtve már a baljós véglet — Zsuzsi húgom mind megette a jó túrós tölteléket! Lelkes Miklós HA KISSÉ huzamosabb ideig figyeljük valamelyik fürdőépület kapujánál a fürdővendégek jövését, menését, érdekes jelenséget tapasztalhatunk. Az érkezők fáradt tartásával ellentétben, a fürdőből távozóknak rugalmas, könnyed a mozgása. Mi a magyarázata ennek a jótékony hatásnak, amely megszűnteti az izmok fájdalmát, frissé, rugalmassá teszi a testet és másfél óra alatt szinte újjá varázsolja a munkában görnyedt, kimerült szervezetet? A gyógyvizek emberi szervezetre gyakorolt hatásai fizikai és kémiai jelenségekkel magyarázhatók. A meleg vízben az erek kitágulnak, a szervek vérellátása fokozódik, az izmok és erek görcse oldódik. A kémiai hatás azon alapszik, hogy a víz vegyi alkatrészei a bőrön és belélegzés útján a tüdőn keresztül a szervezetbe jutnak, s azt kedvező irányban befolyásolják. A kénes és radioaktív vizek a mozgásszervi betegségek kezelésében használatosak. A szénsavas fürdőket szívbetegségeknél, a jódos vizeket a pajzsmirigy, a sós-fürdőket pedig nőgyógyászati betegségek kezelésében alkalmazzuk. A gyógyfürdő olyan, mint a gyógyszer, csak bizonyos betegség esetén alkalmazható. Helyes dózisban használ, túladagolva azonban méreg lehet. Kevesen ismerik a gyógyfürdők alkalmazásának helyes módját. Ez a magyarázata annak, — orvosi javaslat nélkül használta gyógyfürdőzés esetében — hogy egyeseknek használ a fürdő, másoknak nem, sőt olyan eset is előfordul, hogy a fürdőkezelés után fokozódnak a panaszok. Éppen ezért vegyük sorra az egyes fürdőformákat, ismerjük meg azok alkalmazásának legelőnyösebb módját. A hőlégkamrában ezért ráz, ezért nevezik — helytelenül — ,,szárazgőz”-nek. Benne a bőr verejtéke könnyen elpárolog. A rosszullét veszélye a magas hőmérséklet ellenére is kicsi. A gőzkamrában — a levegő vízgőzzel telítettsége miatt — a verejték nem tud elpárologni, így könnyen ájulás következhet be. A hőlépkamrában ezért 10—15, a gőzkamrában pedig 6—10 percnél hosszabb ideig nem ajánlatos tartózkodni. Alacsony vérnyomás esetén fejhűtő használata ajánlatos. Helyes, ha az idősebbek, valamint a szív- és érbetegek egyáltalán nem veszik igénybe a gőzkamrát, amely mint izzasztó kezelés a hűléses és különféle idült betegségeknél hasznos lehet. A medencefürdő. A gyógyfürdőkben általában forró, (39—40 fok) közömbös (35 fokos) és hűvös (32—33 fokos) medencék vannak. Előnyös a fürdést a legmelegebb medencében kezdeni, amelyben lehetőleg ne merüljünk bele nyakig, csak a fájdalmas testrészt fürdessük, legfeljebb 5—6 percen át. Utána a közömbös hőmérsékletű medencét vegyük igénybe, amelyben már fél, háromnegyed órát is tartózkodhatunk. Végül — egy fontos tanács — vegyünk hűvös zuhanyt. A ledörzsölés után fél óra pihenés következzék — lehetőleg csendben. Iszapkezelés. Az iszapot források, tavak, folyók fenekéről emelik ki, majd sűrű péppé keverik és sterilizálják. Előnye, hogy jobban tartja a meleget, mint a víz és még magasabb hőfokon alkalmazható. A pakolásokat általában 40— 42 fokos vízzel végzik. Az íszappakolás hatása erélyesebb, mint a fürdőkezelés, a szívet és az érrendszert azonban alaposan megterheli, ezért fej- és szívhűtő alkalmazása szükséges. A gyógyfürdőzés és az iszap pakolás Is lappangó gyulladást fellobbanthat, ideggyulladás esetén pedig a fájdalmat rendkívüli mértékben fokozhatja. A fürdőkúrának a szervezet egészét áthangoló ingerhatása csak bizonyos betegségek esetén és azoknak is csak bizonyos szakaszaiban alkalmazható. Ezért a fürdőkezelée szükségességének megállapítása szakorvos feladata. Mindenki számára fontos azonban tudni azt, hogy mikor tilos. A melegfürdő heveny, lázas betegség esetén ronthatja az állapotot és a fertőzés továbbterjedését idézheti elő. Vérzéssel járó állapotban fokozza a vérzést. Elősegíti á rosszindulatú daganat növekedését és terjedését. A szív munkáját megnehezíti, s előrehaladt érelmeszesedésben a magas vérnyomásban szenvedőknél veszélyes köve'>t-zménn vei járhat. Érszűkületben — a végtag anyagcseréjének fokozásával — ronthatja az állapotot és a végtag üszkösödését idézheti elő. Előzetesen tehát, mindig kérjük ki szakorvos tanácsát VÉGŰI- nagyon fontos és hasznos tudnivaló: a fürdő hőmérsékletére, idejére és a bemerülés mértékére vónatko- zó orvosi előírásokat — a fürdőben a táblákon olvasható figyelmeztetéseket — mindenkor pontosan tartsuk be. Dr. Sándor Róbert NÓGRÁD — 1969. augusztus 10., vasárnap H
