Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

9 H Halak „szoptatása" Az emberiség közös célja IVapjainkban egyre több tárására irányultak mestersé- A Szovjetunióban a Hold ta- ország kapcsolódik be ges égitestek segítségével. nulmányozását automatikus — kisebb-nagyobb mértékben Gagarin és Tyitov Föld kö- berendezésekkel végzik, még­— az űrkutatásba. Természetes, rüli repülését a Vosztok űr- liozzá teljes sikerrel. hogy az egyes országok — hajón Glenn követte a Mer- Az űrkutatási technika je- adóttságaik alapján — külön- kuron. Ezzel megnyílt az út lenlegi szakaszában az embert böző módon vesznek részt a az emberiség előtt a világűr vivő űrhajók felbocsátása je- világűr meghódításában. Az közvetlen kutatására. lentős anyagi áldozatokat kö­eltéréseket a műszaki-tudomá- , . . . vetel, és bizonyos idővesztesé­n.vos. valamint pénzügyi fel- A másik igen fontos ku- geket okoz. Az automatikus tételek. külpolitikai célok, tatási irányzat a szov- űrállomások sokkal kisebb ál­nemzeti hagyományok figye- íet Guna és Venus, valamint dozatot követelnek, és keve- lembevétele Indokolja. az amerikai Mariner^ és Sür- sebb idő szükséges megalkotó­veyor automatikus urallomá- sují)1oz. Másik nagy előnyük. Az ember űrrepülésének el- sok, amelyek énekes informá- hogy huzamos ideig képesele ső éveiben a szovjet és az ciókkal szolgáltak és széles működni a világűrben, jobban amerikai űrkutatási program távlatokat nyitottak a Hold és bírják a hőmérsékletváltozáso- íőbb célkitűzéseiben igen kö- más bolygók megismerése kat a túlterhelést és a sugár- zelállt egymáshoz. Mindkét or- előtt. zást. A szovjet tudósok azért sz.ágban egymáshoz hasonló Az USA-ban még a hat- js tulajdonítanak nagy jelen­kozmikus berendezések készül- vanas évek elején — bejelen- tőséget az automatikus űrállo- tek a tudományos feladatok tettek, hogy nemzeti feladat- niásoknak mert a naprendszer magoldasára. A Szputnyik-—1 nak tekintik az ember eljut- bolveóinak felderítése az elkö- és a Szputnyik—2 után az tatását a Holdra, és erre a vetkiző 'években Ifsak ember USA-ból Is felröppent az első célra hatalmas anyagi eszkö- nélküli űrhajókkal történhet, mesterséges hold, az Explo- zöket mozgósítottak. Az erő­rer—1. Ezek a próbálkozások feszítések eredménye a Satur- űzovjet kutatók vélemé­jelentették a Kozmosz- és az nus és Apollo űrkutatási ra- ^ nye szerint az ember Explorer-programok kezdetét, kétarendszerek megteremtése által vezérelt űrhajók repülé­amely a földközeli világűr fel- volt. Gépesítik az oktatást Az oktatás igen fejlett Ja. pánban. Jelenleg hatvanezer, nél is több iskolája van az országnak, a beiratkozott ta­nulók és diákok száma ösz­vlzsgát. 1968-ban a Japán egyetemekre és , főiskolákra beiratkozott hallgatók száma meghaladja a másfél milliót. Ilyen körülmények között szesen körülbelül huszonhá- Japán közoktatási költségei- rommillió. • nek teljes összege évente kö­Japánban az elemi iskola rülbelül 15 százalékkal nő; je- hat és a középiskola három lenleg hozzávetőlegesen két- osztálya, összesen tehát kilenc billió yen. iskolai év kötelező a lakos- A további fejlődés elősegíté­ságra, és ennek a kötelezett- sére Japánnak feltétlnül ha­ségnek az iskolás korúak 99,6 tékonyabbá l^ell tennie az ok­százaléka tesz eleget. A fenn. maradó 0,4 százalék testi fo­gyatékosságban szenvedő vagy szellemileg elmaradt gyermek; tatást, s a legfrissebb szellemi termékekkel kell gazdagítani az ország oktatási rendszerét. Az oktatás hatékonyságának őfc ugyanis mentesülnek az növelésére három lehetőség általános tankötelezettség kínálkozik: 1. az audiovizuális alól. oktatás terjesztése, 2. a rádió­Az alsó osztályok elvégzése és televízióműsorok felhaszná. után a tanulók 72,3 százaléka lása az oktatásban és a 3. folytatja középiskolai tanul- a programozott oktatás és az mányait és ez a százalékarány oktatógépek bevezetése az éVről évre növekszik. A kö. egyéni tanulásban. Mindhá- zépiskolát végzetteknek a fe- rom módszerrel megkezdték az le tesz egyetemi felvételi oktatást. Repülőgépről számlálják az erdők lakóit Szibéria vadgazdaságai, ha- vadászati szakírók számára, talmas erdőségei felett rend- akiknek átadják tapasztalata szeresen átrepülnek a kü- kat idősebb társaik. lönrepülőgépek, amelyekben __________________________ v adászok, vadászati szakírók és kerületi felügyelők ülnek. Repülésük célja: az erdei la­kók életének tanulmányozá­sa, a jávorszarvasok, a szibé­riai őzek, s más állatok, il­letve madarak pontos hyilván- tartása. Különösen nagy gonddal tanulmányozzák az úgyneve­zett „nyugalmi övezeteket”, ahol szénával ellátott etetők vannak. Ezek a helyek termé­szetes takarmánybázissá vál­tak, és gondosan óvják. A vadászok megelégedéssel állapítják meg, hogy rendsze­resen gyarapszik a jávorszar­vas-állomány és meghonoso­dik a szomszédos erdőségek­ben is. Emelkedett a nyírfajd- kakasok, a süketfaj dók és más erdei és mocsári madarak szá­ma A ragadozók, különösen a farkasok számát a területi vadászati szakemberek na­gyon pontosan ismerik. A cseljabinszki területen pl. olyan kevés a farkas, hogy egyáltalán nem okoznak ká­rokat. A vadászoknak azt ajánlották, hogy egyelőre ne bántsák őket. E vadászrepütésnek még egy célja van: szemléltető oktatás­sá válik a fiatal vadászok és sének egyelőre csak a Föld körüli világűrben van jogo­sultsága. Segítségükkel egy sor műszaki-tudományos kér­dés tisztázható. Ezt bizonyítot­ta a Vosztok, Voszhod és Szó júz űrhajók repülése. Ezeknek különös előnyük, hogy a Föld körüli repülés so­rán egyszerre több feladatot is teljesítenek: meteorológiai, geológiai stb. megfigyeléseket végeznek. Várható, hogy kuta­tásaik nyomán lökésszerű fej­lődésnek indul a geofizika, az oceanográfia, a biológia és geológia tudománya. Ezenkí­vül természetesen csillagászati és asztrofizikai méréseket is végeznek. Várható, hogy a jövőben, — az űrkutatási technika fejlődé' sétől függően — az ember irá­nyította szovjet űrhajók foly­tatják majd az automatikus űrállomások által megkezdett Hold és más bolygók kutatá­sának programját. Az USA — saját utat választva — kiemel­kedő sikert ért el a Hold-ku­tató expedíció előkészítésében és megvalósításában. Az űrkutatás előtt álló fela datok sokrétűsége a tudósokat különböző eszközök és mód szerek megalkotására készteti. Ezek — kölcsönösen kiegészít­ve és gazdagítva egymást — végül is sok ország erőinek egyesítéséhez vezetnek, hogy közösen alkossák meg és használják ki az űrkutatási eszközöket. Ez a záloga a vi­lágűr sikeres meghódításának, V. Gyimov az APN tudományos kommentátora A tenyésztett ponty növekedése nem túlságosan gyors, harmadik évében átlagban csak másfél, leg­feljebb kétkilósra növekszik. A hamburgi Max Planck Intézetben táplálékkísérleteket végeztek pontyokkal: szoptatóüvegből folyékony táplálékot adtak a halaknak, amely hallisztet, szóját és vitaminokat tartalmazott. A pontyok hamar megtanulták az újfajta táplálkozást, kiszopták a táp­anyagot a szoptatóüvegből. Az Ily módon nevelt állatok NÚlya a harmadik évre elérte a hat—hét kilót. Mikrofilmen makroművek A mikrofényképezés pálya- anyag mlkrofényképezéssel futását elsősorban az hatá- szinte „egy pohár vízbe” sű­rozza meg, hogy a világot el­árasztó papírtengert végre gá­tak közé kell szorítani. Sta­tisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban 16. ríthető, ami rendkívüli költ­ségmegtakarítást eredményez. A mikrofilmezés 24x36 milli­méteres képkockákkal kezdő­magas e betű körülbelül 1,2 mikron átmérőjű ponttá zsu­gorodik a filmen, de vetítés­kor ismét élesen jelenik rneg. E kicsinyítésre jellemző, hogy a Kodak gyár kisméretű iro­dött, ma már feltűntek a jobb daszekrényében például 2000 Angliában pedig 8 év alatt helykihasználású perforálatlan millió oldalnyi dokumentum. filmszalagok, és polgárjogot nak megfelelő mikrofilmkár- nyert a 16 milliméteres film tyát lehet tárolni. Egy ame- hihetetlen mennyi- is, sőt hevesen vitáznak a rjkai szervezet 220 ezer doku­nyomtatott informá- két milliméter nagyságú film mentációs rajz mikrofilmesíté­kockak korul is. Készítem , . ■ , J ■ . tudnak olyan filmet, amelyen seve* kereken 158 tonna pa­megkétszereződlk a könyv. tárak állománya. Az ilyen, szinte ségű ció mar nem fér el a legkorszerűbb könyvtárak, ban sem. Ez a mérhetetlen egy nyomtatott 1,4 milliméter pírt takarított meg. Közlekedés kalauz nélkül A kalauznélküli közlekedés bevezetése előtt Budapesten 5512 kalauzra lett volna szük­ség, de a Budapesti Közleke­dési Vállalat csak 4014-el rendelkezett. A KN-közleke- dés bevezetése óta e kategó­riában és járműkísérőként 2785 személyt alkalmaznak. Megtakarítottak tehát 1229 kalauzt — munkaerőt, akiket különböző, eddig betöltetlen munkakörben helyeztek el. Egyetlen dolgozó sem vált fe­leslegessé. A költségszámítá­sok szerint a KN bevezetésé­nek többletköltsége 60,5 mil­lió, a megtakarítás 70,5 mii lió forint. A jegyellenőrök számát 300-zal növelik. A Dezimjánnij-tűzhányónál A fókák rekordjai A Weddel-tengerben élő 15 percig tartózkodnak, száz fókák olykor szinte hihetet- méternél mélyebben azonban len, 600 méteres tengermély- ritkán tartanak ki öt percnél ségbe is lemerülnek — álla­pították meg a hatodik kon­tinensen tevékenykedő ame­rikai tudományos expedíciók tengerbiológusai. Csaknem ezer fókalemerülést figyeltek meg, és mértek meg műsze­hosszabb ideig. Az időtartam­rekordot egy kifejlett nős­tényfókánál mérték: 43 perc 20 másodpercig tartózkodott a víz alatt. A mélységrekord 600 méter, de a kutatóknak egyelőre még elképzelésül: rekkel. Kimutatták: a fókák sincs róla, hogyan viseli el ritkán merülnek 300—400 mé- ezeknek az emlősállatoknak a térnél mélyebbre. Száz méte- szervezete a víz rendkívül rés tengermélység fele.tt 6— nagy nyomását. Bűnös: a cigaretta A cigarettafüst feltehetően lékát teheti ki a ben2pirén. 4—5 ezer kémiailag mégha- tározható vegyületet tartal­maz. Közülük csak mintegy 700-at Ismerünk még napja­Azzal is érvelnek, hogy a pi­pa- és szivarfüstben lényege­sen több benzplrén van mint a cigarettafüstben, a statlszti­inkban. Vajon melyikük bű- kai adatok szerint viszont u* nős a cigarettafüst rákkeltő erős cigafettázás mégis több hatásáért? A heidelbergi rákkutató rosszindulatú daganatot okoz. Mindinkább gyűlnek a bi­központban végzett legújabb ZOnvítékok amellett, hogy a vizsgálatok szerint nemcsak tüdőrákot helyi hatású vegy: bizonyos szénhidrogének, pél- anyagok idézik elő, amelyek dául a közismert rákkeltő a légűtakon jutnak be a ttí- benzpirén különböző típusai, dőbe. Ezt. az is bizonyítja. hanem minden jel szerint hogy a rosszindulatú daganat ban „átszellőzött” szakaszait támadja meg. Az erős do­hányzásnak nagy szerepe van egyes nikkelvegyületek és a főként a légutaknak a legjob radioaktív polonium is. A vi- — ...... l ágszerte elfogadott feltevés­sel ellentétben a heidelbergi kutatók nem a 3,4 benzpirént ebben. A tüdőrákban való tartják a főbűnösnek, mert megbetegedés veszélye 40—50- ebből túlságosan kevés van a szer nagyobb a napi 30 ciga- clgaretta füstjében. Ügy szá- rettáná] többet szívó dohá_ nyosok, mint a nemdohányzók esetében. mítják, hogy a cigarettafüst­ben levő rákkeltő anyagok­nak csak mindössze 1 száza­Berazin brikethon í-' így kezdődik a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai vulkángcolögusainak napi munkája. Nagy sebességű terepjáróvontatő minden eshetőségre készen áll. Nagy awtlwalatot tesz a közleke­désben és a nehéz terepek leküzdéséből)!, Néhány év múlva talán már nem folyékony benzin­nel tankoljuk fel gépkocsija­inkat, hanem brikett formá­jában rakjuk be az üzem­anyagot. A „száraz benzin" érdekes eljárás terméke. A gyártás során a folyadékot parányi mikrotokokba zárják A minitokocskák millióiból álló por látszatra, és érzésre teljesen száraz mint a finom púder, jóllehet 95 százaléknyi benzint tartalmaz. A gépko­csikban külön berendezést kell majd alkalmazni a pará­nyi tokocskák felszakítására, hogy ezen a módon a motor hozzájuthasson a folyékony benzinhez. NÖGRAD - 1949. augusztus 31., vasárnap U

Next

/
Oldalképek
Tartalom