Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

Szénmedencénk életéből SSSSSSSSSSJ’SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSSSSSL'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSs'SSSSSSSSSSSSS^SSSSSSSSSSSTSSSSSSSS/SSSSSSSs A ménkesi példa A feltár Elővájás feltárás, a mun- •iahelyek lejtése. előkészitésc i mi feladatunk — mondja jübner Ferenc, a szorospata- d akna 42 éves brigádvezető- e. akit a kertjében találtunk meg, majd így folytatja:' — Féléves eredményünk 110 százalék volt. Júliusban íz egyik műszak végén hívat­lak a műszaki vezetőhöz. El­mondta, hogy milyen sürgős a vágat amit hajtunk, még job­ban rá kell kapcsolnunk, logy a frontfejtés időben sze­relhető legyen. Kérdezte, túd- juk-e vállalni a nagyobb üte­met, ha több segítséget ka­punk? Vállaltuk. Júliusban azután 160 méter előrehala­dást értünk el, augusztus kö­zepére pedig elkészült a vá­gat, Augusztusban is száz ml 160 métert értünk el vényben. Csúszdával dolgoz­métert kellett még előreha- tunk, kem-myfabiztosítást al­ladnunk, a 250x220-as szel- kalmaetun1» de az anyagot Az ifjúsági brigád vezető je Minden posztot végigjárt már a bányászszakmában Si­mon János, amíg szocialista brigádvezető lett a mizserfai Gusztáv-aknán. Apja Kistere­y® Simon János brigádvezető nyéről hordta éveken keresz­tül a postát a mizserfai bányá­szoknak, és négy fiából bá­nyászt nevelt. Simon János dolgozott kis csapaton, front­fejtésen, de az utóbbi időben mindig feltárási munkát kap a brigádjával. Munkájáért ka­pott már Kiváló dolgozó, sőt kormánykitüntetést is. Még maga is fiatal, hiszen 39 éves, és már 21 éve bányász. Bri­gádjában nagyobbrészt fiata­lok dolgoznak, akiknek neve­lése elsősorban a brigádveze­tőre vár. Nem kis büszkeség­gel újságolja, hogy a brigád tagjai közül már ketten elvé­gezték a bányaipari techniku­mot, de dolgoznak tovább mint vájárok. Most négyen a munka mellett hegesztőtan­folyamra is járnak. A több szakma sohasem rossz, külö­nösen akkor érdemes tanulni, ha a jövő még bizonytalan. Ha kevesebb bányász kell, ak­kor milyen jó lesz, ha mind­járt a másik szakma is meg­van. Van egy Trabantja Simon Jánosnak. Már négy éve vet­te, és ahogy mondja, nagyon jó jármű. Ketten vannak a feleségével, de utas mindig akad, megtelik a Trabant. Ez­zel látogatják beteg társaikat is, amikor sor kerül rá. — Két hónapig kitart még ez a munkahely, és végzünk a légvágattal. Az augusztusi ter­vünk 77 méter előrehaladás volt, TH-gyűrűkkel biztosí­tunk. Számításom szerint most is meglesz a 84—85 méteres kihajtás. — mondja búcsúzó­ul. o nekünk kellett hordani 300 méterről, így tehát bőveh volt tennivalónk. Amikor hozzáfogtunk a 310 m-es szállítóvágat kihajtásá­hoz még úgy volt, hogy csak két hónappal később kerül sor a front üzembe helyezésé­re. Ez a terv időközben meg­változott, ezért kellett gyorsí­tani a munkát. Sikerült — mondja Gübner Ferenc. A szocialista brigád koráb­ban kilenctagú volt, most pe­dig 12 tagú. Arról nevezetes, hogy amit rábíztak, azt még mindig becsülettel teljesítette rsakúgy, mint most legutóbb. Bár ilyen eredményt még so­ha nem sikerült elérniük. — Milyen feladatokat kap­tak azóta? — kérdezem. — Egy 500 méteres vágat, illetve egy 30 fokos dőlésű ereszke kihajtása vár ránk. Itt egy újabb frontot készí­tünk majd elő. Januárra ez­zel is végezni szeretnénk és számításaink szerint sikerül is. ha a lehetőséget biztosít­ják a brigádnak. A nagy tel­jesítmény . fellelkesített ben­nünket és szeretnénk még na­gyobb eredményt elérni. Eh­hez már tapasztalatokat sze­reztünk és ha egy kicsit még jobban sikerül megszervez­nünk a munkát, akkor itt is jól haladunk majd — vála­szolta. Jól hassnosítjáh A Nógrádi Szénbányáknál az idén mintegy másfél millió fo­rint áll rendelkezésre műsza­ki fejlesztési témák kidolgozá­sára, kísérletekre, tervezésre. Ebből az összegből beruhá­zásra nem fordítanak. Több. előre meghatározott feladatot már megvalósítottak. Kísérle­tet folytatnak többek között a 144 milliméteres süveggeren­dákkal. Ez a biztosító eszköz 15 centiméterrel hosszabb a korábban alkalmazottnál, és igen nagy jelentősége lesz — főleg a gépesített frontokon. — A kísérletek sikeresek és az új süveggerendákkal minden ki­lencedik fogás után egy szere­lést megtakarítanak. A szoros­pataki frontfejtés után a vál­lalat több frontján alkalmaz­zák majd az új típusú süveg- gerendákat. Ménkesen jól bevált a szál­lítás, a bunkerkiszolgálás automatizálása. Ebben a félév­ben éppen a ménkesi példa alapján, Kányáson is auto­matizálják a nyugati mező- bunker- és gümiszalag vezény­lését. Jelentős összeget fordítanák többek között a Nagybátonyi Gépüzem és a kisterenyei ve­gyesüzem műszaki fejlesztési témáinak kidolgozására, új profilok kialakítására. Ezen­kívül a sújtólégbiztos elektro­mos berendezések javításának tökéletesítését is megoldják. Ménkesen az idén megpá­lyázták az Élüzem címet. Eredményeik alakulása arra enged következtetni, hogy nem is ok nélkül. Hónapról ■ hónapra javult itt a munka hatékonysága és ma már szá. mokkái is bizonyítható az egységes törekvés, a gazda­ságosabb termelésre. Csak néhány számot említünk elöljáróban. Tavaly még 132.8 százalé­kos költségszinten 'Mi»a*tak. Fekete József, a kezdeményező Határidő előtt Mizserfán, a központi mű­helynél dolgozik a Huszár- Kapusi aranyérmes szocialista iparosbrigád. Munkájukkal már sokszor kivívták maguk­nak az elismerést. Legutóbb is nagy fegyvertényt hajtottak végre. A Gyulai osztályozón sok gondot okozott a Szeltner- rosta, amely hetenként javí­tásra szorult, és sok műszakot emésztett fel. Ezenkívül a munkához. Szabad szombaton és vasárnap, tehát két nap alatt elkészítették a vibrátort, így termeléskiesés nélkül sike­rült megoldaniuk az átszere­lést. A brigád feladata a bánya­üzem területén előforduló ja­vítások, karbantartások elvég­zése. Munkájuk bőven van, ha az egyik gép elkészült, az ud­Aki sokallja, csinálja utánunk,. Varga József brigádja a mátranováki Gáti-aknában ar­ról nevezetes, hogy sosem fél a nehéz feladatoktól. Nem egyszer oda vezényelték, ahol a legjobban szorított a cipő, és baj volt a termeléssel. Frontot készítettek elő a múlt hónapban is. Figyelemmel kí­sérték a frontbrigád munká­ját, s látták, hogy a vártnál gyorsabb az előrehaladás. Az­tán, az aknavezető is figyel- v' eztette őket, hogy gyorsítsák a tempót. Rajtuk múlott uryanis, hogy mire a front le­fogy, lesz-e új munkahely a frontbrigád számára. Az elmúlt félévben átlago­san 108—109 százalékos telje­sítményt értek cl. Júliusban azután rákapcsoltak. A mun­kahelyen váltottak és ahogy mondják, levegőzésre sem volt idejük. Az eredmény nem ma­radt el. Százharminc százalé­kos havi teljesítményt értek e> és mire lefogyott a régi front. megkezdhették az át- s~erelést. Elkészült a szüksé­ges vágat. indulhatott az egyelőre 45 méteres frontfej­tés, ami később hetven mé­terre szélesedik. — Volt, aki sokallta telje­sítményünket, amikor kiszá­mították — mondja Varga József. — Én akkor azt mond­tam — folytatja —, aki sokall­ja a keresetünket, próbálja utánunk csinálni. A jó mun­kát megfizetik. — Egy új elövájást kaptunk most. Itt megint frontfejtést készítünk elő még az idén, bár csak jövő évben kerül rá a sor, hogy betelepítsék. Ad­dig nekünk még 180 métert kell előrehaladnunk. Csak csille legyen elegendő, a töb­bit bízzák ránk. Legutóbb 92 méteres előrehaladást értünk el egy hónap alatt. A szocialista brigád mun­kája nagymértékben függ a vezető szervezőkészségétől. Ebben nincs hiány Varga Jó­zsefnél, aki már 30 éve bá- nyászkodik és ennek a bronz­koszorús brigádnak alapitó tagja, bár a vezetésével csak az idén bízták meg. Ez azt jelenti, hogy 100 fo­rint megtermelt értékre 32 forint 80 fillér állami dotá­ciót vettek igénybe. Az idén az első félév átlagában ezt már 105,1 százalékra ledol­gozták, júliusoan pedig már csak 60 fillér dotáció esett 100 forintra. Az augusztusi várható eredmény még ennél is jobb. Érthető tehát a kí­váncsiság: mi van a szártiok mögött? Elkészült a nagyfokú ter­melési koncentráció. Gépesí­tették a két, egyenként át­lagosan 100 méter széles frontfejtésnél a jövesztést és a szgllítáűt, sőt a berendezé­sek működtetését automatizál­ták. Föld alatti bunkert léte­sítettek, ami átmeneti időre az üres csille hiányát is el­lensúlyozza- A koncentráció­val jelentős improduktív lét­számot szabadítottak fel és állíthattak termelő munkára. Áz egyik feltétel tehát a mű­szaki fejlesztés volt, amiről ma már úgy vélekednek: a vártnál is jobban sikerült. Ennek a megvalósítása a ve­zetők és beosztottak közös munkája volt. Az adottságokkal élni is tudni kell, hiszen a műsza­ki fejlesztés önmagában még ,nem minden. A bányászok, és elsősorban a 16 Szocialista címért, vagy annak megtar­tásáért küzdő brigád szemlé­lete, hozzáállása volt a döntő. Az elmúlt félévben például egv sem akadt közöttük, amelyik ne teljesítette volna időarányos felajánlását. Két nagy, egyenként 63 főt számláló frontbirgád kovácso. lódott össze. Az egyik. Fe­kete Józsefé, már régi. hiszen alapító tagjai aranyérmesek. Ök fél év alatt több mint háromezer csille szenet küld- tek a felszínre terven felül. Széngyaluval dolgoznak. A másik brigád Fekete Vil­mosé, most lesz várományosa a Szocialista brigád címnek. Ök csaknem ezer csille szén­nel v tetőzték meg a féléves tervüket. Maróhengerrel dől. goznak. A két. frontfejtés kiszolgá­lása előkészítéssel, vágatok kihajtásával és szállítással, üres csillével igen fontos, mondhatnánk központi kér­dés. Az akna termelésének kilenc tizedét ugyanis az a két gépesített tömegtermelő mun­kahely adja. — Te Vilmos, mi most a termelési tanácskozáson fel­hívtuk a többi bányák szoci­alista brigádjait a verseny fokozására, a bányásznap és felszabadulásunk 25 éves ju­bileuma tiszteletére, de én úgy gondolom, a két brigád között is kellene versenyt in­dítani — így szólt Fekete Jó­zsef frontmester társához, Fekete Vilmoshoz. Azt is ki­fejtette azután, hogy miért javasolja a páros versenyt. Egyforma létszámmal, és ál­talában azonosan széles front­fejtésen dolgoznak. Az egyik gyaluval. a másik maróhen­gerrel jöveszti a szenet. Kapcsolatuk eddig is jó volt. segítettek egymásnak niég emberekkel is ha szük­séges volt, nemcsak tanácsok­kal. Más kérdés az, hogy Fe­kete Józsefék már az elmúlt két negyedévben megnyerték a nagybátonyi gépesített frontfejtések versenyét, s a velejáró 20—20 ezer forintot. A maróhenger sem rosszabb gép a gyalunál. Minek rész­letezzük. A két frontmester megegyezett és a brigádtagok csak üdvözölték a párosver- sen^ gondolatát. — Most még jobban figyel­jük egymás eredményét, és úgy érzem, a kapcsolat is jobb lett — mondja a kezde­ményező Fekete József. A versenyre pedig jellemző, amit Kormos Ottó aknaveze­tő mondott: — A maróhen­geres front, tehát Fekete Vilmosék, legutóbb néhány tized százalékkal megelőzték a versenytársakat. Biztos va­gyok benne, hogy legközelebb megint a gyalusok lesznek az élen és élénk lesz a vetélke­dő. Az aknaüzem az első fél­évben 3737 tonna szenet adott terven felül a népgazdaság­nak. Ezt átlagosan 20 fővel kevesebbel valósították meg. mint amennyit terv szerint alkalmazhattak volna. Mun­kaszervezéssel pótolták a hi­ányt. Jobb is lehetne az eredményük, és kérték, ha írok róluk, említsem meg a sorozatos vagonhiányt, ami káros számukra. Kiszámítot­ták. hogy fél év alatt pél­dául vagonhiány miatt a ki. és belapátolás 1200 műszakot emésztett fel, ami 150 ezer forint többlet bérköltséget jelent. Ha ezt a munkát ter­melésre használhatták volna fel, csak összüzemi teljesít­ménnyel számolva is, 192 va­gon szénnel többet hozhattak volna felszínre. A szép ered­ményekért tehát gondokon is úrrá kell lenniük a ménkesi bányászoknak. Üjabb javítanivalót visznek a műhelybe H őség j utal om szén szétválasztása sem volt kifogástalan. A gépészeti cso­port tervezésére egy új vib­rátort szereltek fel, hogy csök­kenthessék a karbantartási költségeket és minőségileg tö­kéletesebbé tehessék a szén osztályozását. Az átépítésre eredetileg négy napot tervez­tek. A feladattal a Huszár-Ka­pusi brigádot bízták meg, akik az osztályozói Varén Gyula brigádjával közösen fogtak varról a következőt vihetik a műhelybe. Erényük, hogy min­dig az újon törik a fejüket. Az idén, az első félévben például hét újítást nyújtott be a bri­gád, amelyből hatot már meg­valósítottak, egy pedig kísér­let alatt áll. Azóta is több javaslatukat naplózták már, amelyek elbírálása most fo­lyik. Műhelybe tolják a javításra váró gépet. Már kiszámolták az idei hűségjutalmat a Nógrádi Szénbányák üzemeinél. Elké­szültek a listák arról, ki mennyit kap. Kifüggesztették mindenütt közszemlére, hogy módot és időt adjanak az esetleges reklamációra. A jo­gosat figyelembe veszik, orvo­solják. Olyan is van, aki hiába reklamál utólag. Bár kevés, de azért akad ilyen is. Év­közben elfeledkezett arról, hogy a hűségjutalom — ahogy nevében is benne foglaltatik — a bányához való hűségért jár. Az indokolatlan hiányzó­nak nincs rá joga. A jogosul­taknak viszont az idén is több mint 36 millió forintot fizet­nek ki a bányásznapon. NÓGRAD — 1969. augusztus 31., vasárnap v

Next

/
Oldalképek
Tartalom