Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-29 / 199. szám

Veres összecsapások a Mekong deltájában Mérgező anyagok — Párizsi értekezlet A vietnami harci tevékeny­ség központja szerdán a Me- kong-delta rizsföldjeire tevő­dött át, ahol véres összecsapá­sok voltak a dél-vietnami— amerikai csapategységek és a szabadságharcosok között. A dél-vietnami „regionális mi­lícia” egységeit gépfegyveres helikopterek támogatták. A partizánok — az ameri­kai katonai parancsnokság jelentése szerint — 24 katonai létesítményt árasztottak el tü­zérségi lövedékekkel. Az ame­rikaiak B—52-es bombázókkal kísérelték meg felszámolni a szabadságharcosok feltétele­Peking kalandor irányvonala Mindenfelől — mindenről WASHINGTON A amerikai atomenergia bi­zottság bejelentette, hogy szerdán a nevadai kíséreti te­lepen végrehajtották az Egye­sült Államok ez évben 15. föld alatti atomrobbantását. A 20 kilotonnás erősségű rob­bantás körzetében kisebb mennyiségű radioaktivitást észleltek. KENNEDY-FOK Szerdán este „Pionír—10” jelzéssel mesterséges holdat indítottak útjára a Kennedy- íokról, „Delta” típusú hordo­zórakéta segítségével. A hor­dozórakéta második fokozata nem indult be, így a kíséret — melynek célja a napsugár­zás és a mágneses mezők ta­nulmányozása lett volna — nem sikerült. TOKIÓ Csütörtökön 10 000-re emel­kedett azoknak a személyek­nek a száma, akik 1969-ben japán közlekedési balesetek következtében vesztették éle­tüket. 1968-ban 14 256 személy halt meg az országutakon. Molnár Károly: Korzikától Szent Ilonáig VI. Az államcsíny A szahad jövő bizloiítéha a Szovjetunióval való barátság A Pravda csütörtöki számá­ban Gustáv Husák a CSKP KB első titkára, a szlovák nemzeti felkelés 25-ik évfor­dulójának szentelt cikket írt. Ebben megállapítja, hogy a szlovák nemzeti felkelés „ha­talmas antifasiszta, politikai, fegyveres támadás volt, amely­nek során a szlovák nép egye­sült a nácizmus ellen küzdő népek családjával”. Husák hangsúlyozza, hogy ebben a harcban a szlovák nép a Szovjetunióval vállvetve harcolt az egységes csehszlo­vák állam újjászületéséért, új belpolitikai és külpolitikai ala­pokon. „Népünk sohasem tar­totta lehetségesnek felszabadu­lását a Szovjetunióval való kö­zös harc nélkül. Szabad jö­vőjének biztosítékát a Szov­jetunióval való megbonthatat­lan barátságban látta”. Hu­sák ezután méltatja a szov­jet kormány és a szovjet ka­tonai parancsnokság erkölcsi, politikai és katonai támogatá­sát. amelyet a felkelés első napjától kezdve nyúl'tlt a szlovák népnek. Rámutat, hogy Á bábkormány elnöke nyilatkozott Tanácskoznak Afrika vezetői Az afrikai egységszervezet miniszteri tanácsának zárt ajtók mögött megtartott első munkaülésén a titkárság na­pirendjavaslatát vitatták meg és arról tárgyaltaik, hogyan osztják fel a témákat a poli­tikai, gazdasági és adminiszt­ratív bizottság között. Diallo Telli főtitkár beszámolt a külügyminiszternek az afrikai helyzetről. A UPI jelentése szerint, Hailé Szelasszié császár meg­nyitó beszéde után Mohamed Fajek egyiptomi tájékoztatás­ügyi miniszter ismertette a közel-keleti helyzetet. „Jobban szeretem a nyílt clloii-séget az áIrtok bará­toknál.” (Napóleon) Negyvenhét napig vitorlázott a gyenge francia hajóraj. Az egyik háromárbócos neve Fortune volt és Napóleont va­lóban nem hagyta el a sze­rencséje. Egyízben már majd­nem összetalálkozott a Föld­közi-tengeren cirkáló angol flottával, de azután mégis si­került kitérnie a túlerő elől. Október kilencedikén Bo­naparte kikötött Dél-Francia- országban, ahol lelkesen ünne­pelték. Egy szónok ezzel a szavakkal fogadta: — Előre tábornok! Győzze le és zavarja el az ellenséget hazánkból, és akkor, ha akar­ja, királyunk lehet... Napóleon nem tudott ellen­állni a hatalom kísértésének, kész terve még nem lehetett, mert a párizsi viszonyokat nem ismerte, a szilárd elhatá­rozás ellenben már kialakult benne, a nemzet élére áll. Október tizenhatodikén a fő­városba érkezett, ahol viszony­lag hamar világosan fölismer­te, hogy a gyenge direktórium­ban nincs egyetlen olyan erős egyéniség, aki megakadályoz­hatná, ha államcsínyt hajt végre. Következetesen készí­tette elő akcióját, ragyogó stratégiája legalább annyira biztosította győzelmét a politi­kában is, mint korábban a hadszíntéren. Megnyerte Tal­leyrand külügyminiszter és Fouché rendőrminiszter támo­gatását. Néhány bankár na­gyobb összeget juttatott neki, mert azt remélték, hogy a tá­bornok eltávolítja a direktóri­zett állásait és az utánpótlási vonalakat. A VNA hírügynökség dél­vietnami jelentésekre hivat­kozva közölte, hogy az Egye­sült Államok továbbra sem mond le a mérgező anyagok használatáról a vietnami had­viselésben. A legutóbbi táma­dások következtében több mint ezer ember vesztette éle­tét Tay Ninh tartomány hegy­vidékén, amelyet az ameri­kaiak repülőgépekről árasztnt tak el legkülönbözőbb mérge­ző anyagokkal. Az áldozatok közöt harminc gyermek is volt. Csütörtökön a nemzeti tár­A Pravda csütörtöki számá­ban „Peking kalandor irány­vonala” című nagyobb terje­delmű cikkében felhívja a figyelmet a Mao-csoport ka­landor politikájának veszélyes­ségére. Mint a cikk rámutat: „a kínai vezetők a határprovoká­ciók megrendezésével, ame­lyek politikai vonaluk szerves részét képezik, igen messzeme­nő nagyhatalmi terveket sze­retnének megvalósítani. A ha­tárprovokációk nyilvánvaló célja, hogy lendületet adjanak a Szovjetunióval szembeni el­lenséges érzületek szításának, és még bonyolultabbá tegyék a szovjet—kínai kapcsolatokat.” A Pravda ezután arról ír, hogy a maoisták mindent el­követnek a szocialista orszá­gok bomlasztására, és minde­nekelőtt arra, hogy aláássák a Szovjetunió és a szocialista országok barátságát. Ez külö­nösen kitűnt abban a maga­tartásban, ahogyan a kínai vezetők a csehszlovákiai ese­ményekhez viszonyultak. „A maoisták bebizonyítot­ták, hogy közömbösek a szo­umot, és így Franciaországban a jobboldali irányzatok kere­kednek felül. Bonaparte meg­felelő katonai erő összevonásá­ról is gondoskodott, és novem­ber kilencedikén megkezdi az államcsíny végrehajtását. Elő­re megbeszélt titkos terv sze­rint reggel magas rangú tisz­tek jelentek meg a háza előtt. A tábornok közölte velük: — Itt az ideje, hogy meg­mentsük a köztársaságot! Ezután összeült a Vének Tanácsa, az ülésen Cornet föl­szólalt, és kijelentette, hogy egy „veszélyes összeesküvés, fenyeget”. Majd javasolta, hogy a várható fegyveres megmozdulás elfojtásával Bo­naparte tábornokot bízzák meg... Az előre összeállított terv alapján Cornet azt is ajánlotta, hogy a Vének Ta­nácsa és az ötszázak Tanácsa a következő üléseit ne Pá­rizsban, hanem a szomszédos Saint-Cloud-ban tartsa. Mindkét javaslatát elfogad­ták, ekkor Napóleon a tanács­kozás színhelyére vonultatta katonáit. Segédtisztjei kísére­tében belépett az ülésterembe, és rövid beszédet tartott: — Képviselő polgártársak! A köztársaság a pusztulás út­ján volt. Önök ezt fölismer­ték és az önök intézkedései megmentették a köztársaságot. Jaj azoknak, akik zavart kí­vánnak kelteni! Minden úgy haladt, ahogy Bonaparte és közvetlen hívei elképzelték. Feloszlott a di­rektórium, a végrehajtó hata­lom legfontosabb szerve is. Az államcsíny legkritikusabb szakasza most következett. gyaló központi épületében megnyílt a vietnami helyzet békés rendezésének lehetősé­geivel foglalkozó párizsi ér­tekezlet 32. ülése. Xuan Thuy, a VDK kül­döttségének vezetője az ülés előtt újságírók kérdéseire vá­laszolva kijelentette, hogy a dél-vietnami kormányban tör. tént változás növeli az érte­kezlet problémáit. A VDK de­legátusa Khiem tábornok mi­niszterelnökké történt kineve­zésére utalt. Az ülésen elsőként Cabot Lodge amerikai delegátus szó­lalt fel. (MTI) cializmus sorsa iránt. Peking szemmel láthatóan a szocia­listaellenes erők győzelmére számított Csehszlovákiában, és nyíltan a védelmükre kelt” — írja a Pravda. Hozzáfűzi: „az utóbbi időben Maoék azonos álláspontra helyezkedtek a washingtoni héjákkal és a bonni revansistákkal, arra bújtogatják a szocializmussal szemben ellenséges erőket Csehszlovákiában, hogy kelje­nek harcra a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság párt- és állami vezetése ellen, a szo­cialista nemzetközösség ellen.” Veszedelmes, meggondolat­lan és kalandorkodó álláspont­ra helyezkedik a jelenlegi pe­kingi vezetőség a háború és a béke kérdéseiben. Ebben a vonatkozásban# is találkozik a leginkább agresszív imperia­lista körökkel — jegyzi meg a lap. „Maóék az egész kínai éle­tet militarizálják. Fokozottan folyik a háborús előkészület, szítják a háborús pszichózist. A kínai vezetők arra szólítják a lakosságot, hogy készüljön fel az éhezésre és a háborúra.” Másnap Saint-Cloud-ban meg­tartott ülésén a Vének Taná­csa és az ötszázak Tanácsa eleinte szembeszegült az egyeduralomra törő tábornok­kal. Izgalmas jelenetek, szen­vedélyes viták alakultak ki. Amikor nem tudtak megálla­podni, Bonaparte személyesen jelent meg a teremben. — Le a zsarnokkal! Vesszen a diktátor — ilyen, és ehhez hasonló szitkozódó kiáltások hangzottak el. Négy hű katonája kísérte a tábornokot, akik a testükkel fedezték népszerű parancsno­kukat. Mindez hiába. Napóle­ont a felháborodott képviselők lökdösték és a hátát ökölcsa­pás is érte. Nagy nehezen el­hagyta az ülés színhelyét. A jelenet megviselte a táborno­kot, de amikor magához tért, parancsot adott embereinek, hogy a képviselőket erőszak­kal távolítsák el a teremből. Ijesztésnek szánt dobpergés közben jelentek meg a kato­nák és mindenkit kizavartak. Aki ellenállt, azt kidobták. Akik Napóleon mellett vol­tak, azok visszatérhettek és ők a szuronyok árnyékában megszavazták a konzulátusról szóló törvényt. Ez megtörtént, majd ki­mondták azt is, hogy az öt­százak Tanácsa megszűnik. Este ugyanilyen körülmények között a Vének Tanácsa ült össze és ez a testület ugyan­csak elfogadta azt a javasla­tot, amely szerint három kon­zul veszi át a hatalmat, ök hárman: Sieyes, Roger Ducos és Bonaparte. Az államcsíny sikerült. Az egyeduralom megszerzése most már egysze­rű. A triumvirátus jellegéből fakadóan, közülük mindig a legtehetségesebb szerzi meg az uralmat. így történt ez hajda­nában Rómában is, eleinte Pompeius, Crassus és Caesar osztozott a hatalmon. Végül a legvakmerőbb és a legtehetsé­gesebb ült babérkoszorúval a birodalom aranytrónjára. Cae­sar nemcsak Róma, hanem a világ ura lett. Napóleon is erre pályázik. Egy hónap múlva elkészült az új alkotmány. Az állam élére az első konzul került, aki teljhatalmat kapott, a má­sik kettőnek tanácsadó szerep jutott. A vezető szerepet ter­mészetesen Napóleon szerezte meg. Néhány szigorú intézkedést hozott, így például ragaszko­dott hozzá, hogy az addig megjelenő 73 napilap közül 60 szűnjék meg, azután újabb ki­lenc újságot ítélt halálra. Külpolitikáját kezdetben a látszólagos békülékenység jel­lemezte. Az angol királyhoz személyes hangú levelet küld: — Hát örökké tartson ez a háború, amely immár nyolc esztendeje pusztít négy égtá­jon? Hogyan áldozhatja fel Európa két legfelvilágosultabb népe, egy hiú nagyság eszmé­jéért kereskedelmét, belső jó­létét is? Anglia ridegen elutasítja Na­póleon levelét. Így a jelek ar­ra mutattak, hogy a két or­szág között még nagyobb mé­retű háború alakul ki, mint korábban. Franciaország külpolitikai helyzete kedvezőtlen volt. Na­póleon, mint első konzul, min­denekelőtt arra törekedett, hogy visszaszerezze az osztrá­koktól Itália északi részeit. 1890 májusában újabb had­járatot indított, csaknem azon a vidéken, amelyen korábban is átvonultatta katonáit. Ezút­tal átkelt az Alpokban, a Szent Bernát hágón, ezzel mintegy követve nagy példaképét, Hannibált, az ókor nagy had­vezérét. " (Folytatjuk) a felkelésben a szlovákokon és a cseheken kívül több ezer szovjet ember, valamint több mint húsz más nép képviselői vettek részt. „Ily módon a csa­ták tüzében megerősödtek in­ternacionalista kapcsolataink a szovjet néppel, és más népek­kel”. A továbbiakban a CSKP KB első titkára arról ír, hogy „az utóbbi másfél évben szocia­listaellenes erők és sok poli­tikusunk kétségbevonta mind­azokat az alapvető értékeket, amelyek az antifasiszta harc során teremtődtek és amelye­ken államunk szabadsága, an­nak nemzetközi biztosítéka és szocialista társadalmunk ala­pult.” Husák emlékeztet arra, hogy ezen kérdések körül so­káig folyt a harc és rámutat, hogy a CSKP KB áprilisi plé­numa óta „pártunk vezetősé­ge megtesz minden erőfeszítést a párt és a társadalom mar­xista—leninista politikájának helyreállításáért, a Szovjetuni­óval és a többi szocialista or­szággal fennálló testvéri kap­csolataink megszilárdításáért. Pák Csöng Hi dél-koreai bábelnök az AP amerikai hírügynökség szöuli tudósító­jának adott nyilatkozatában az amerikai csapatok dél-koreai tartózkodásának „feltétlen szükségessége” mellett foglalt állást. pák Csöng Hi, aki már ko­rábban is rendkívül érzéke­nyen reagált minden olyan javaslatra, amely a Dél-Kore- ában állomásozó amerikai csa­patok létszámának csökkenté­sét célozta, ezúttal is kifejtet­Az izraeli hadsereg szóvivője szerint szerdán éjszaka egy izraeli kommandó amely, nek létszámáról nem közöltek részleteket — behatolt egyip­tomi területre és a Nílus völ­gyében nehéz aknavetőkkel támadást intézett egy körzeti katonai létesítmény ellen. A szóvivő szerint az akciót Kai­ró és Asszuán között félúton Asziut város közelében Man. kabad-hegységben hajtották végre. A szóvivő szerint Iz­rael ezzel a tűzszünet „egyip­tomi részéről folytatódó meg. sértéséért” vágott vissza, amelynek következtében Iz­rael két hét alatt tizenegy ka­HALASl György, az MTI tu­dósítója jelenti: Csütörtökön délután meg­kezdődtek a szlovák nemzeti felkelés 25. évfordulójának ju­bileumi ünnepségei. A besz­tercebányai színházban a Szlovák Kommunista Párt, a Szlovák Nemzeti Tanács és Szlovákia kormányának együt­tes ünnepi ülésén megjelen­tek: Ludvik Svoboda, Oldrich Cerník miniszterelnök, vala­mint a csehszlovák és szlovák párt- és kormányszervek szá­mos vezetője. Jelen voltak a szocialista országok küldöttsé­gei is. Az ünnepi beszédet Stefan Az ENSZ mohamedán tag­országai szerdán este a vi­lágszervezet székházában tartott zárt ülésükön úgy döntöttek, kérni fogják a Biztonsági Tanács összehívó, sát az Al-Aksza mecset fel­gyújtása nyomán támadt helyzet megvitatására. A Biztonsági Tanács elnö­kének küldendő levelet csü­Ezen a téren sikereket értünk el, és államunk politikai kon­szolidációját a haladás kezde­te jellemzi.” Ezzel összefüg­gésben Husák rámutat, hogy a konszolidációs folyamat szál­ka volt a nyugati imperialista erők és az országon belüli re­akciós szocialistaellenes erők szemében. Ezért az elmúlt na­pokban kísérletet tettek arra, hogy nyílt ellenforradalmi fel­keléssel szétzúzzák a csehszlo­vák államot, újabb válságot idézzenek elő. „Pártunk és népünk határozottan meghiú­sította ezeket az ellenforradal­mi fellépéseket, szétverte a rombolás és káosz kiváltására irányuló kísérleteket és táma­dásba ment át”. Befejezésül Gustáv Husák hangsúlyozza, hogy „a szocia­listaellenes ' és ellenforradal­mi erők veresége az országban lehetőséget teremt a politikai feszültség és a válságjelensé­gek gyorsabb leküzdésére, le­hetővé teszi, hogy a halaszt­hatatlan gazdasági problémák megoldására összpontosítsuk erőinket”. (MTI) Sádovsky, a Szlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára tartotta. Az ünnepi gyűlésen felszólaltak a baráti országok küldöttségének vezetői is. Mazurov, a szov­jet küldöttség vezetője beszé­dében melegen üdvözölte a Lenin-rend új kitüntetettjeit: Gustáv Husákot és Laco No- vomeskyt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a magyar kormány, és a magyar nép üdvözletét Gás­pár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának helyettes elnö­ke tolmácsolta. (MTI) lői írják alá. A Biztonsági Tanács ülését feltehetőleg a jövő hét elején tartják és a mecsettűzön kívül ismét megvitatják Jeruzsálem óvá. rosának Izrael részéről tör­tént illegális megszállását és a jeruzsálemi szent helyek szabad megközelítésének problémáját. (MTI) 2 NÖGRAD — 1969. augusztus 29., péntek Izraeli kommandó támadása Megkezdődtek a szlovák nemzeti felkelés jubileumi ünnepségei A Biztonsági Tanács elé terjesztik a mecset tüzet törtökön szövegezik meg és 25 ENSZ-tagország képvise­te. hogy szerinte egy ilyen in­tézkedés „súlyosan veszélyez­tetné nemcsak Dél-Korea, ha­nem az egész térség biztonsá­gát”. A dél-koreai politikus a közelmúltban találkozott Ni­xon amerikai elnökkel, és a tárgyalásaikról kiadott közle­mény szerint a két fél egyet­értett az amerikai és dél-ko­reai csapategységek „ütőké­pességének fenntartásának szükségességében”. tonát vesztett a Szuezi-csator. na térségében.* Kairóban egy katonai szóvi­vő csütörtökön reggel az iz­raelitől eltérő verziót adott a támadásról. Eszerint az éjsza­kai órákban Asziut térségében egy izraeli repülőgép táma­dást hajtott végre. Az egyip­tomi hadsereg és polgári vé­delem erői tűzzel fogadták a betolakodó repülőgépet, amely igy vaktában szórta le bom­báit egy katonai kiképzőtábor közelében. A légitámadás nem okozott károkat sem em­beréletben, sem a katonai lé­tesítményekben. Végül a lég­védelem a gépet menekülésre kényszerítette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom