Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
B'j»Iíj»*<»l falura 400 új modell A nándori milliomosok Az ötlet még valamikor delték már Budapestről a bú- gyekből, meg a MÉSZÖV februárban született, de va- torokat, hozzák a páncél- gyorssegélyéből jött össze a lóság csak most lett belőle, szekrényt. Ha minden jól pénz. /> ' or. amikor Magyarnán- megy, egy hónap múlva már — Éppen csak arra elég, dóiban megalakul1 a Cserhát- pénzt fizet ott Varga Erzsé- hogy megindulhassunk — v idéke Körzeti Takarékszö- bet, a takarékszövetkezet 19 mondta Holes Imre. vetkezet. esztendős, csinos pénztárosa. Addig azonban megteszi iro- > . - j • dának Erzsikéék hálószobá- napol, ="3 lórim ja, páncélszekrényül pedig vezérigazgató úr! a „belepő é j j eliszekrény ke az egyik szolgál. Ez azonban egyáltalán nem A termelő- és fogyasztási — Úgysincs még pénzünk zavarja a jó kedélyű falubeszövetkezet tagjai az állami — nevetett a hasonlaton Var- beket. A presszónál két fi- gazdaság munkásai, a falu ga Erzsiké. Nemrégiben „ta- atalemberbe ütköztünk, vezetői, dolgozói nyugdíjasai nulmányúton” járt. Érsek- — Jó napot vezérigazgató bábáskodtak a „bank” szü- vadkertre vitték, hogy az úr. — így üdvözölték széle- letésénél. Nagy Mihályné, ottani, jól működő takarék- sen mosolyogva a fiatal Gárdos László és Kremni- szövetkezetben sajátítsa el a ügyvezetőt, csán Gáborné maguk sem szükséges tudnivalókat. Sokat — Mi lesz itt, ha tényleg tudják megmondani hány- látott, tapasztalt, ezeket most milliomosok leszünk — de- szor szaladták be a falut már szeretné hasznosítani. rült Holes Imre. a szervezés idején. Két-három év múlva azon- Később Varga Mihállyal — Van olyan tagunk, aki- ban minden kétséget kizáró- beszélgettünk. hez kétszer-háromszor is men- an, ő lesz a „legdrágább” V- — Volt itt már hitelszövettünk — mondta Nagy Mi- atalasszony Magyarnáncor- kezet, még a felszabadulás hályné. ban. A türelmi időre két ok- előtt, — emlékezett. — Ma— A gondolattal, hogy ta- ból is szükség van. Egyrészt gam is tagja voltam az igaz- karékszövetkezetet alakít- azért, mert Erzsiké még ha- gató tanácsnak. Negyven pen- sunk, hamar megbarátkoz- jadon, most az ősszei lesz az gő volt egy üzletrész.. Akták az emberek — magya- esküvője. Másrészt 2—3 év koriban földet vásároltam és rázta Kremnicsán Gáborné. szükséges ahhoz, hogy a tíz üzletrészt kértem kölcsön. — Nézzen csak körül a falu- nándoriak valóban milliomo- A földem volt a biztosíték, ban. Az egyik ember házat sak legyenek, a takarékszö- Ha nem fizettem volna, ráépít, a másik bútort vásárol, vetkezet többmillió forint be- megy a 15 hold. a harmadik mosógépet, te- téttel rendelkezzen. Akkor _ Most tagja a takarékl evíziót. Ha a takarékszövet- aztán minden megkötés nél- szövetkezetnek’ ' kezet kölcsönt ad, nem kell kül fizethetnek, hónapokig gyűjtögetni a — Hogyne, — bólogatott nénzt Ezt hamar megértet- T Most milyen kölcsönnel Varga Mihály. Jó hírű te mindenki %™ * segltlk a tagokat? gazda volt mindig. Most a — Miért kellett mégis két Holes Imre válaszolt a kér- termelőszövetkezetben dolgo szer-hóromszor elmenni egy- désre; ^ik- “ Beléptem, mert éregy családhoz? — Nincs elég pénzünk, demes. Egyszerűen, gyorsan — A pénz miatt — szólt hát bizonyos megszorításokat jutok pénzhez, ha éppen közbe Gárdos Lászlóné. — El- alkalmazunk. Három-, öt-, il- szükségem van ra. sősorban a tagokat segítjük letVe hatezer forintos áruvá- Attól sem kell tartania, kölcsönnel. Száz forint volt sárlási és személyi kölcsönö- hogy a törlesztésre rámegy a „belépő”, a tagok részje- két nyújtunk a tagoknak. a földje. „Őrködik” a közösgye. Voltak, akik aggódtak, — A későbbi tervek? ség alapszabálya, hogy ne nem lesz takarékszövetkezet, — Később természetesen történjen törvénysértés, ne s odavész a pénz. .. változik a helyzet. Akkor legyen semmiféle félreértés. Azért egy hónap alatt már nagyobb kölcsönöket is Adámik Pálné az árnyékösszegyűjtöttek több mint adhatunk... Építkezéshez, ta- ban üldögélt, a vasúti őrház 300 tagot Magyarnándorbói tarozáshoz, háztáji gazdasá- udvarán, amikor rátaláltunk! és a környező községekből, gok fejlesztésére. . . Férje nyugdíjas, a szőlőben Mert a takarékszövetkezet Most mindenekelőtt meg dolgozott. működési területe Hugyag- kell kezdeniük a munkát _ Beléptünk, hogyne léptól Bércéiig’, Herencsényig Betétet gyűtenek, beszélget- tünk voina be.’ Nem magunk terjed. A „bank” elnöke nek az emberekkel, hogy he- miatt inkább a gyerekek Varga József az állami gaz- lyezzék a takarékszövetkezet- kedvéért Mi már idősek vadaság üzemegységvezetője be a pénzüket. Ugyanazokat gyunk ' nem vágyakozunk lett. Az igazgatóság tagja a kamatokat fizetik a beté- nagy ’ dolgokra — beszélte Sándor József, a jó hírű gaz- tért, mint az OTP. A betét csendesen. — Mondták, nem daság igazgatója, s bevá- negyven százaléka lesz a kell Balassagyarmatra ’ menlasztották a tagok a leglelke- kölcsöntőke. Magyarnándor- ni ha mégis kellene a pénz sebb szervezőt, Kremnicsán ból meg a környező közsé- ' visgzafelé tartottunk, Gabornet is. gekbol nem kell Balassagyar- és Homatra utazni, ha kölcsönt 6 . .. kér az ember. Pontosan. F,°rSa? .. ^ helyben fizet a aetre hívják a takarekszovetkezet. S minél __«„„.i,a, ,mi. t öbb a lesz a kikölcsönözhető őszHövvítíle-e baBasscigy«®rmcafi Beszélgetés a Budapesti Fi ltom kötöttárugyár igazgatófával Budapesten, a Szuglo ufccá- ségeink. Latnunk kell, hogy a — Mennyi összesen .ii év! ban magasodik a három emeletes modern épület: a Finom, kötöttárugyár. Neonfényei körgépi technológiával, illetve terve a négy gyárnak? ötszázmillió forint. Ennek 35 százaléka export: a mennyiben van szükség és az export terén milyenek lehető- ___ __ _________ _____ _ n appal is kiszűrődnek az ut- a sikkötőgéppel készült cikke- Szovjetunióba és az északi tő— cára és a portásfülke előtt ál- két továbbra is keresik-e. Ba- ÜÁ. -----i-t— l andóan ott a tábla: Munkás- iassagyarmaton a körgépi technológiával készült keimé felvétel. A központi irodák nem két dolgozzák fel. Kényes pont *s exportál? kés államokba szállítunk. — A balassagyarmati gyár — Nogyan keveset. Inkább messze a gyártól, csendes rr?e^L,a munkaerőhiány. Míg mellékutcában húzódnak. Itt régebben szazak jelentkeztek hazai piacot latja el. találom az igazgatót Bárány felvételre a városból, most A Finomkötöttárugyár fő- lstvánt is ' ' már jóformán ipari tanulót is _ ' , , „ . távoli községekből- Gondolom, elsősorban C5ak felvenni. balassagyarmati gyárunkról akar hallani. Telepünket — Milyen méretű beruhá ieg import anyagokkal dolgo- tudunk zik. Sokszor nem érkezik meg időben a szállítmány, akkor akadozik a termelés. A 44 órás munkahét bevezetése is nagy feladatokat ró a munkásokra, vezetőkre egyaránt. , , , , . , ,, — Ezenkívül állandóan kornyolcvan munkást foglalkoz- nyolcvanmillió forintba kerül, szerűsíteni kell kötő- és kiké- tato tanácsi vállalatból négy A varosj tanács ehhez nyolc- szítőgépparkunkat. Évente a fv ala« nagyüzemet fejlesz- forinttal járul hozzá, szinttartással 8—10 millió fo1965-ben létesítettük és első- zásrói lenne szó? sorban a belföldi szükséglet _ Kétszeresére emelnénk „ kielegitesere rendeztük be. A létszámot és az üzem bővítése tértünk, melyben hatszáz ember dolgozik. Ez az országban Az említett akadályok ellené- rintot fordítunk beruházásra, re a fejlesztéssel számolunk, Balassagyarmat most például a negyedik önálló gyárunk a de iehet, hogy az építkezés konfekciógépeket kapott. zuglói, a rákospalotai és a debreceni egység után. A nóg- rádiak szorgalmazták és segí- tették elő a balassagyarmati gyár létesítését, a munkaerő- sagyarmati felesleg elhelyezése miatt... félév? megkezdése egy-két évet késni — És most? — Milyen újdonságokkal állnak majd a vásárlók rendelkezésére? — Vállalatunk negyedévenként 400 új modellt gyárt Finomkötöttárugyár Ezek közül már sok a teljesen új termék is. Az üzletekben — — Hogyan sikerült a balas- gyárnak az első — A balassagyarmati részlege 4,6 — A további fejlesztésnek százalékkal kevesebbet tér- mivel egyelőre kis szériákban akadályai vannak. Elsősorban melt, mint tavaly. Ez részben készülnek, csak ritkán kapha- ötéves a1 munkaerőhiánynak, az im- tók. Jövő évben azonban már portfonalak késésének, részaz, hogy a negyedik terv hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodásait, a ben az első negyedévben a tervegyeztetéseket a Szovjet- kikészítő üzemben történt kaucióval csak a jövő év őszére zánrobbanásnak tudható be. fejezik be és addig mi sem negyedévben A harmadik kezdhetünk beruházásokba, megpróbáljuk a kiesést be- rében. míg nem tudjuk, áruinkra hozni. mindenki hozzájuthat az új szintetikus szálakból készült ruháinkhoz, fürdőruháinkhoz, pullóvereinkhez. Modelljeink közkedveltek a vásárlók köTamás Ervin les Imre mesélték, rövid ide, mindössze egy hónap kellett szuveiK.ez.ei. o mno takarékszövetkezetet Az vol- pénzbetét, annál több induláshoz szükséges engedély, a betétA „legdrágább ' asszony Holes Imre a takarékszö . „ vetkezet ügyvezetője mutat- szeS- Az igények mar most gyűjt^s> a kölcsönözés is ta a készülő irodát. Ott van nagyok. ilyen egyszerűen, gyorsan a presszó mellett. Festeni kell Egyenlőre azonban 57 ezer menne Magyarnándorban. még, bevezetni a villanyt, forint áll a takarékszövetkebekötni a telefont. Megren- zet rendelkezésére. A részje- Vincze Istvánná Van pótolnivaló a FŰTÖ8ER nagybátonyi telepén is Az ÉVM Fűtőberendezések Gyára féléves tervét csak alig íöbfo mint 90 százalékra tudta teljesíteni. Az elmaradásban részük van a nagybátonyi telep dolgozóinak is. hiszen tőlük fél év alatt összesen 19 millió 400 ezer forint termelési értéket vártak, de ennél kétmillióval kevesebbet értek el. A nagybátonyi telep év elején még 146 embert foglalkoztatott, ma pedig már 232 fős létszámmal rendelkezik. Ahogy mondják, irreálisán magasak voltak az év eleji tervszámok, emiatt az első négy hónapban már hárommillió forint volt az elmaradás, ami azt jelenti, hogy a félév végére egymilliót törlesztettek. Nagybátonyban továbbra is gyártják a négyfajta ventillátort, különböző méretekben. Üj termékük most a TV A tetőventillátor, amibői eddig 54 darabot Készítettek el. A korábban gyártott hidroforokból ma már kevesebb a megrendelés. hiszen nagyon sokat legyártottak. Ezenkívül nyomásnélküli tartályok, sóoldó és vízlágyító berendezések, úgynevezett töltő- és felszívótartályok készülnek ezen a telepen, Legfontosabb termékük lett ma már a hőcserélő, amiből olyan nagyságrendben gyártanak, hogy az éves termelésük felét ez adja. Gyártását késve, májusban kezdték el. A nagybátonyi telep fejlődésére jellemző, hogy márciusban még csak 3,3 millió, júniusban már 4 és fél millió, júliusban pedig öt és fél millió forint termelési értéket ért cl. ARRA számítottam, hogy a fiatalok gátakat nem ismerő szókimondásával elárasztanak majd sajátos gondjaikkal és problémáikkal. Félkaréjban ültünk a Pásztói Szerszáméi Készülékgyár tanműhelyében, ki széken, ki a munka- padokon, így indult a beszélgetés. A kalauz szerepére Mikuska Miklós az üzemi KTSZ-bizottság titkára vállalkozott, elmondta az ösz- szegyűlt ipari tanulóknak, honnan jöttem, mire vagyok esztergályos ipari tanuló. t-V.í —. — —: A íűl --- y V— I pari tanulók között Vágyak és lehetőségek — A szakma szépsége — Milyen legyen a szakoktató? — A legjobb befektetés kíváncsi. csak „menet közben” szeretik önállóbban dolgozni — fejez- meg. te ki egy mondatban ezt a — Villanyszerelő akartam türelmetlenséget Szőllősi Im- lenni — mondta Tari Gábor re harmadéves vízvezeték-szerelő ipari tanuló. A szakmája szépségét is neki sikerült a legszemléletesebben megltin-k szemben — vetette fel Veres Laci, aki szintén esztergályosnak készül, ősztől érzed magad ? Megérdemelnéd a Kiváló tanuló jelvényt? Álszerénység nélkül igennel, vagy nemmel válaszoltak. Észre lehetett venni, hogy a közösségben elfoglalt helyüket és értéküket nemcsak egyéni érzéseikre, hanem társaik véleményére alapozzák. Akikkel elbeszélgettem a félszáznál több ipari tanuló közül, a két kislány, Kanizsai Marika és Dudás Gizella, Tóth A jelentkezésemet az ÜvegNehézkesen indult meg az gyárba adtam be. de nem vettek íeL Az egyik szomszé- fogalmazni: — Jó érzés, ha a dunk azt javasolta, hogy je- kemény munka után, a csap- lentkezzem itt Pásztón ipari ból előbuggyan a víz... tanulónak a Szerszám- és Ké- Két erősen gyakorlatias ízű másodikos lesz, s egyben ki- Sándor, Együd József, Tari váló tanuló. A halk szavú, Ferenc, Volek Zoltán, Bazsó értelmes tekintetű fiú a leg- Sándor, Alapi László, meg a szorgalmasabbak közé tartó- többiek, akiket már megszó- zik, s amikor ezt a témát Laltattam, a gyárhoz való ra- felszínre hoztuk, egy kicsit gaszkodásukról tettek bizony- úgy tűnt, a többiek nevében ságot, ami a kedvező üzemi is beszélt. — Ha véletlenül légkört, a KISZ-t, a vállaszülékgyárnál. Így kerültem megállapítás, csaknem szóról eltörik egy kés, nem kellene levezetést, az oktatókat és a ide. csak éppen nem villany- szóra azonos megfogalma- a sárga földig lehordani szakembergárdát dicséri, szerelőnek, hanem esztergá- zásban több ipari tanuló szá_ bennünket — tette hozzá, KÉTSÉGTELENÜL, a mun GAJDICS Mihály szakoktamindenki tó mondta el- h°g->' minden eszmecsere. A karéj szélén két lány ült, az egyikük esztergályos, a másikuk köszörűs ipari tanuló. Ősszel a második évet kezdik a gyárban. Először őket kérdeztem meg, hogyan lettek ipari tanulók, miért éppen ezt a szakmát választották, hogyan érzik magukat a gyárban? Tőmondatokban válaszoltak. Csak amikor már több társuknak feltettem ugyanezeket a kérdéseket, akkor kezdtek kicsit belemelegedni a beszélgetésbe. Az első említésre méltó benyomásom az volt, hogy a fiatalok pályaválasztása gyakorta véletlen- más területen, más munka- őket. A képzés eredményes- szerettetni, át kell adni a fia- ,. - , ni_. -. ,szerű, érdeklődésük irányát helyen keresi meg az érvé- sége azon is múlik, milyen falóknak, s csak úgy érhető tamatiwii- ^ C J többnyire nem a vágyaik, ha- nyesülés útját. Inkább azt ta- kapcsolat alakul ki a szaknem a rendelkezésre álló le- pasztaltam, valami jó szándé- oktató és a tanuló, illetve a rasztalás mester és a „tanonc” között, rád. lyosnak. Azóta nagyon meg- .iából elhangzót. — A munka szerettem ezt a szakmát... nem nehéz — mondták. — ka hevében nem )A j„lpr,tdq erőfeszítéseNEM VOLT nehéz szavai- Jól lehet keresni a szakmá- tudja megválogatni a szavait. t k boev „ szakem- bol kihámozni, hogy jól érzik ban - tették hozzá. A szak- A műhely nem az akadémi- be*ké és ;zámára a iehetö magukat a gyárban. Kicsit ma elsajatitasanak nehezse- kus nyelvhelyesseg es finom- legketjvező];)b feltételeket, te- úgy tűnt, szinte rangnak te- geiről csak egy vonatkozás- ság’ iskolája, a 'gyárban nem .. . „= ál_ kintik, hogy ide jöhettek ban esett szó. Az az általános nyeivőröket, hanem szakmun- dozattól sem riadnak vissza, tanulónak. Egy sem akadt gyakorlat, hogy az ipari ta- kasokat kepeznek. Arra azon- m„ekülönböztetett 2ondosko- közöttük. aki olyan gondola- nulók az első tanévet a tan. ban vigyázni kell, hogy az ‘ ® , fiovelemmel veszik tokát forgatna a fejében, műhelyben töltik, a második egyetlen nevelési eszköz ne a „tánnútlást” mert hogy hátat fordít választott évben pedig már régi szak- korholó szó legyen, a szak- . ..h p , ’hefel, szakmájának, s valamilyen munkások mellé osztják be mát tulajdonképpen meg kell J ^ ami^később többszöröhetőségek szabják meg. Nem kú türelmetlenség feszül el, ha a dicséret és az elma- egyensúlyban makeresztül kamatozik. Kiss Sándor A pejkó monológja „KivénhecLt vén ló vagyok — sajnos. Itt vettek nemrég a Karancs utcának nevezett bulváron. Azelőtt is kézről kézre jártam, amíg ide kerültem Salgótarjánba, ebbe a fényes metropolisba. Igaz, a rozzant istállók után egy ócska fészer a helyem, s ezeket a gyönyörű modern házakat csak kívülről figyelem. Naphosszat ver a gazdám, s én vonom az igát szüntelen. Csak az est hoz enyhülést, amikor meggyötört testemről leveszik a hámot. Szabadon járhatok-kelhetek egy szép domboldalon, ahol selymes a fű, s igen illatosak a virágok. Furcsa, hogy társaim nincsenek, de sok itt a gyerek. Valami játszótérféle is van itt. Jámboran legelgetek, mégis elzavartak egyszer, de a gazdám visszavitt. A gyerekek meg félnek tőlem, pedig senkit sem bántok. Persze az igaz, hogy nem volt gyerekszobám, azaz lószobám, s így nem lehetek szobatiszta. Valamelyik nap sokan jöttek felém, azt gondoltam, befellegzett a dús legelőnek. De tévedtem, ki is törődne egy magamfajta vén lóval? Sokszor az éjszakát is itt töltöm, este bámulom a sok világos ablakot. Az én fészerem sötét. Itt jobb, mint a hegyen. Egyik reggel azonban baj történt. A virágokat kóstolgattam, amikor egy kalapos ember szidta a gazdámat. Azt kiabálta, hogy az ilyet fel kellene jelenteni. Ez a terület nem legelöl Az ember elment, a gazdám maradt, én tovább legelészek. Ügy látszik mások mit sem törődnek velünk. Nem hiszem, hogy a hivatalos embereket is érdekelje egy ilyen kis ügy...” A pejkónak igaza lehet, mert két hete legelészget zavartalanul a vén ló a nagy gonddal és költséggel készített parkban. A tenyérnyi kis játszótérnek csúfolt területró' pedig már elmenekültek a: /pró gyerekek, mert rettegnek az állattól. így azután a ló kisajátította a parkot, ahol kedvére legeli, töri a virágokat is — mert a tavasszal majd újra telepítik a kertészek. Elbírja a városépítés ezt is? P. \. ritka az a sajátos hogy a választott helyzet, ezekben a fiatalokban. — Azt szeretnénk, ha min. Néhány uknak föltettem a szakmát — Szeretnénk egy kicsit dig türelmesek volnának ve. kérdést: Jó ipari tanulónak NŐGRÁD ** 1969. augusztus 1., péntek
