Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

A jeruzsálemi tűz Molnár Károlyi Korzikától Szent Ilonáig IV. A nagy csel Hz arab külügyminiszterek rendkívüli tanácskozása Az arab országok külügymi­nisztereinek rendkívüli érte­kezletén. amelynek első ülése röviddel éjfél után ért véget, Nasszer elnök felhívta Fejszál királyt, Szaúd-Arábia uralko­dóját, tegyen kezdeményező lépéseket egy iszlám csúcsér­tekezlet összehívása érdeké­ben. Ezen a fórumon vitatnák meg a jeruzsálemi Al-Aksza mecset felgyújtásának ügyét. Ez a javaslat az egyiptomi politika módosulását jelenti, hiszen az EAK a múltban tartózkodott egy ilyen csúcs- értekezlet gondolatától, hogy elkerülje a tárgyalásokat olyan Nyugat-barát mohame­dán országokkal, mint Török­ország vagy Irán. Abdel Moneim el-Rifai jor­Véres összecsapás, 12 halott, 100 sebesült Tüntettek az újfasiszták? Hétfőn Rómában hétezer új­fasiszta fiatal tüntetett a csehszlovákiai antiszocialista erők mellett. A tüntetők va­lóságos utcai csatát vívtak a rendőrséggel — 17 rendőr meg­sebesült. Az újfasiszták üve­gekkel és kövekkel dobálták meg a Piazza Esedra környé­kén a rendőrséget. Húsz em­bert őrizetbe vettek, hármai letartóztattak. A vandál tün­tetők számos helyen kirakato­kat is betörtek. (MTI) Brandt bizakodik Willy Brandt pénteken szo­ciáldemokrata pártelnöki mi­nőségben sajtóértekezletet tartott. Ismertette pártjának választási felhívását, amelyet hétfőn szövegezett meg az el­nökség. Ez a felhívás hangoz­tatja, hogy az SPD képes ki­alakítani a modern Németor­szágot, mert megvan hozzá a világos politikai koncepciója, energiája és megvannak a megfelelő emberei is. A mohamedán vallás máso­dik legnagyobb temploma, a jeruzsálemi Al-Aksza mecset — melynél csak a mekkai na­gyobb, és rangosabb — a múlt hét közepén kigyulladt. A tűz a déli szárnyon keletkezett. Az öreg faépület úgy égett, mint a szalma. Lángoló tetődarabok hullottak a földre, s pótolha­tatlanul értékes berendezési tárgyak váltak a tűz martalé­kává Hasonló jellegű tűz minde­nütt/ a világon fájdalmat és sajnálkozást kelt. Jeruzsálem­ben viszont súlyos politikai fe­szültséget okozott. A négyezer esztendős metropolisz télé há­rom nagy világvallás — a mo­hamedán, a keresztény és a zsidó tekint kegyelettel. Jeru­zsálem neve annyit jelent — a béke városa. Fennállása óta, 4000 év alatt mégis tizenhét- szer rombolták le falait, így csak nevében a béke — a valóságban a háborúk városa. A középkorban a kereszté­nyek és a mohamedánok har­coltak Jeruzsálem vallási re­likviáiért. A harc napjainkban is csak részben politikai. A nemzeti önérzeten ejtett seb. amit a hatnapos háborúban az arab területek elvesztése oko­zott, még mélyebbé vált azál­tal, hogy a mohamedán egy­ház Mekka után az iszlám legfontosabb kegyhelyének te­kinti Jeruzsálemet. Mivel Izrael valamennyi po­litikai csoportosulása, beleért­ve a szélsőségeseket és mérsé­kelteket, két ENSZ-határozat ellenére, ragaszkodik Jeruzsá­lem arab szektorának megtar­tásához, a „béke városa” az izraeli hajthatatlanság szim­bólumává nőtt. Másrészt pedig az arab nemzet — bár politi­kai kompromisszumok iránti készségét már több ízben kife­jezésre juttatta — nem haj­landó Jeruzsálem arab szek­torának sorsáról tárgyalások­ba bocsátkozni. így vált Jeru­zsálem a rendkívül hosszúra nyúlt közel-keleti válság egyik legveszélyesebb gyújtópontjá­vá. Az Al-Aksza mecset égése tehát — a szó szoros értelmé­be véve is — veszélyes játék volt a tűzzel, az arab népek érzelmeivel-. Sokszorosára nö­veli az arabok elkeseredését, hogy Jeruzsálemet fájdalmas kényszerűséggel kénytelenek Egyiptomban úgy éret- lem magam, mintha meg­szabadultam volna a civil!- *áOiö bilin cseltől. Mindent megálmodtam, új vallást alapítottam, láttam nia-gam egy elefánt hátán útban Ázsia fel^, turbán volt a fe­jemért és cgy úi Koránt tartottam a kezemben, amelyet magam állítottam össze. (Napóleon) Bonaparte szerint Francia- országot a legnagyobb veszély Anglia részéről fenyegette. Ezért foglalkozott azzal a gondolattal, hogy hadseregé­vel partra száll a szigetország­ban. A legnagyobb titokban megszemlélte a Normandlá- ban állomásozó csapatokat és a rendelkezésére álló hajó­kat Később az angolok tudó. mására jutott a tábornok útja. Ekkor ezt már Bonaparte nem bánta, sőt örült neki. Ezek a híresztelések spanyolfalként takarták el igazi célját, a ke­leti expedíció tervét. Elgon­dolását, hogy a Földközi-ten­gerre és Egyiptomba vezeti katonáit, a francia polgárság­nak azok a rétegei, amelyek felismerték, hogy milyen elő­nyöket jelent gyarmatok szer. zése Afrikában és Ázsiában, örömmel fogadták, ezért szí­vesen támogatták. A nagy­szabású hadjárat elsőrendű célja Egyiptom meghódítása volt, e mellett Napóleon el akarta foglalni Málta és Kré­ta szigetét is, így a Földközi- 1 enger „francia tengerré” vált volna. A következő lépések markánsan érzékeltetik Bona­parte jellemét, aki ebben az időben sokat tanulmányozta példaképei: Nagy Sándor és az ellenség kezében tudni. Természetesen rendőri vizsgá­lat döntheti csak el, mi tör­tént, hogy történt, ki kezde­ményezte és miért. Még abban az esetben is, ha puszta rö­vidzárlat volt — mint először állították az izraeli hatóságok, vagy ha bebizonyosodik, hogy valóban egyetlen merénylő ak­ciója volt csupán, ahogy az ausztráliai William Rohen le­tartóztatása után közölték, következményei kiszámíthatat­lanok, és lavinaszerűen fenye­getők. Különösen, ha számba- vesszük, hogy a politikai ren­dezés lehetősége Izrael hajt- hatatlansága miatt egyre in­kább devalválódik az arab vi­lágban. Nasszer pedig Egyip­tom katonai és gazdasági re­konstrukciója miatt éppen a közelmúltban jelentette be. hogy az arab fél felkészült a hosszú és áldozatokkal teli felszabadító küzdelemre. Bármi is történt tehát a kegyhellyel, bárki is, bármi­lyen szándék szerint dobott égő csóvát a mecset falaira, olyan helyzetet idézett elő, amely — s ebben egyetértenek a politikai megfigyelők —, a júniusi háború óta a legsú­lyosabb válság lehetőségét idézte fel Izrael és arab szomszédai között. A vallá­sában, történelmében és ha­gyományaiban megsértett arab nép érzelmei jutnak kifejezés­re a megszállt Jeruzsálem la­kosságának napok óta tartó tüntetéssorozatában. A Palesz­tinái felszabadítási szervek ugyanakkor „az Izrael által okozott mecsettűz megtorlásá­ra” tett javaslatot. Fejszál szaúd-arábiai király „szent há­ború” meghirdetését tartja szükségesnek. S még a „mér­sékeltek” közé számító jordán politikusok is azért sürgetik az arab csúcstalálkozó összehívá­sát, hogy diplomáciai lépések helyett a katonai akciók útjá­ra lépjenek. Hétfő délután el­kezdődött Kairóban valameny- nyi arab ország külügyminisz­tereinek értekezlete, s azok az arab külügyminiszterek, akik jelenleg az Al-Aksza mecset leégése miatt kialakult új helyzetet vizsgálják, politikai döntéseiket nyilvánvalóan nem függetleníthetik e fejlemények­től, mégha így veszélyes kö­zelségbe kerül is Közel-Kele­ten a „negyedik menet”. Caesar háborúit. Van is ha­sonlóság a nagy elődök és a nemcsak zseniális, hanem ta. nulékony utód között. Nagy Sándor világbirodalmat akart létrehozni, amely a görög kul­túra szellemi pillérein nyugo. dott volna. Bonaparte képze­lőereje hasonló jellegű, több kontinensre kiterjedő hata­lom körvonalait rajzolta meg. ő Nagy Károly, a frankok ki­rályának birodalmát akarta föléleszteni, a francia kultúra szellemében. Világraszóló tervei a direk­tórium tagjait is meghökken­tették, főleg amikor a bizal­mas tanácskozásokon arról beszélt, hogyha elfoglalja Egyiptomot, akkor onnan, mint erre alkalmas bázisról, megtámadhatja Indiát, az an­golok féltett gyarmatát. El­gondolásait a direktórium tá­mogatta, márcsak azért is, mert tagjai örültek, hogy a népszerű tábornok elhagyja Párizst. így távol lesz és — legalább egyelőre — nem lesz módja a politikai hatalom megszerzésére. 1798. március ötödikén kinevezik a francia keleti hadsereg főparancsno­kává. Dinamikusan szervezi meg az óriási méretű hadjárat technikai előfeltételeit. Több kikötőben, így a többi között Toulonban gyülekeztek a ha­jók. hogy megnehezítsék az angol kémek dolgát. London, ban ekkor ugyanis még min­dig azt hitték, hogy a sziget- országot fenyegeti közvetlen veszedelem, mert a franciák szándékosan , terjesztettek ilyen elterelő híreszteléseket. Nelson admirális ezt el is hit­te és hadihajóival Gibraltár­nál várakozott Bonaparte flot­tájára. Pedig az angol hadve­zetőség már a parancsnoki hajó szimbolikus nevéből is következtethetett volna, hogy milyen irányba indulnak a franciák. Május tizenkilence. dikén Napóleon az „ORIENT” fedélzetére lépett és a pa­rancsnoki hajó, óriási kara­vánnal együtt kifutott a nyílt tengerre. A flotta keleti irány­ba haladt. Brueys tengernagy Irányítá­sával 21 nagy hadihajó, 78 ki­sebb tengeri jármű és 300 csapatszállító hajó a fedélze­tén 36 000 katonával, a ked­vező szélben viszonylag gyor­san eléri első titkos célját, Málta szigetét. Ezalatt Nel­son megközelíti Toulont, majd Nápolyba vezeti flottáját. Csak itt értesül döbbenten ar­ról, hogy Bonaparte túljárt az eszén és már elfoglalta Máltát, ahol hárommillió aranytallért, ezerkétszáz ágyút és negyvenezer puskát zsák­mányolt. Ötszáz duzzadó vitorla jel­zi a diadalmas francia flotta útját. Az irány most a mesés gazdagnak tartott Kelet. Na­póleon Kréta közelében halad, amikor hírt kap arról, hogy az angolok üldözik. Törté­nelmi jelentőségű verseny alakul ki. Ha a két ellenséges hajóhad a nyílt tengeren ta­lálkozik, akkor Bonaparte nagyratörő hódítói tervei azon­nal meghiúsultak volna, mert Nelson „úszó várainak” tűz- ereje felülmúlta a franciákét. Itt újra csak egy váratlan, de annál vakmerőbb húzás segít­dániai külügyminiszter külön arab és külön iszlám csúcsér­tekezlet megtartására tett ja­vaslatot. Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter a konferen­cián felszólalva kijelentette, hogy az Egyesült Államok kö­zel-keleti politikája fokozottan arabellenessé válik. Tanúsít­ják a közel-keleti rendezésre vonatkozó legutóbbi amerikai javaslatok. Riad hangsúlyozta, hogy a békés rendezés ma már' reménytelennek látszik és egyetlen alternatívája az arab országok összefogása az izraeli kihívásokkal szem­ben. Az arab külügyminiszterek hetett. Napóleon világosan látta, ha nem sikerül újra be­csapnia Nelsont, elveszett. Az angol admirális, anél­kül, hogy erről tudomása lett volna, a nyílt tengeren elke­rülte és megelőzte nagy el­lenfelét. Elsőnek érkezett ha­jóval Alexandria vizeire. Nem­sokkal később Bonaparte flot­tája is odaért a híres egyip­tomi kikötő közelébe. Érte­sülvén Nelson fenyegető je­lenlétéről. parancsot adott, hogy flottája távolodjék el 25 órányira Alexandrától. Az angol tengernagynak így sejtelme’ sem volt arról, hogy az üldözött ellenfél a közelében tartózkodik. Bona­parte csele tehát sikerült. Nelson feltételezte, hogy a franciák Szíria irányába vi­torláznak. Vagyis megint té­vedett, ugyanígy mint Gib­raltárnál. Nelson parancsot ad hajóinak, hogy szedjék föl a horgonyt. Teljes sebességgel megindulnak Szíria felé. Na­póleon, alighogy az angolok eltávoznak, visszatér Alexand­riába. Brueys tengernagy ellenez­te a partraszállást, mert sej­tette, az angolok hamarosan visszatérnek. Napóleon azon­ban akkor ezt mondta: — Három napot ad nekem most a szerencse, ha ezt nem használom ki, elvesztem. Katonái zavartalanul Egyip­tom földjére tehetik lábukat és ezzel megkezdődik az egyiptomi sikersorozat. Júli­us 2.: Alexandria elfoglalása, július 10.: a Nílus partjának elérése, július 12.: az első üt­közet Romaniehnél. Napóleon első számú ellen­ségének Angliát tekintette, de Egyiptom földjén mégis — ugyanúgy, mint korábban Itáliában, — szemtől- szembe más államokkal kellett har­colnia. Ahol partra szállt, a terület formálisan török tar­tomány volt, de lényegében a mamelukok tartották kezük­be a hatalmat ök eredetileg kedden a délelőtti órákban folytatták tanácskozásukat. * Az 1967. évi Közel-keleti há­ború óta első ízben érte ra­kétatámadás Jeruzsálemet. (Izraeli megszállás alatt áll.) A három rakétalövedék, ame­lyet feltehetőleg arab gerillák lőttek ki. a Jeruzsálem új vá­rosát és az óvárost elválasztó egykori határtól néhány száz méternyire a ganei Jehuda Szálló közelében hullott le és nem okozott különösebb ká­rokat. Izraeli hivatalos személyisé­gek szerint, azonnal megin­dult a nyomozás a gerillák kézrekerítésére. A viszonylag kis robbanóerejű rakétákat könnyen felszerelhető mozgó állványokról lőtték ki. (MTI) a szultán testőrségében szol­gáltak, vakmerő lovaskato­nák voltak és uralkodtak az arab lakosság szegény arab rétegein. Murad bej, a mameluk csa­patok vezére Chebreisnél vo­nultatta föl a seregeit. Festő ecsetjére való kép. Lovaikon aranyozott és ezüstözött szer­számok, kezükben csillogó puskák és csodálatos kardok, a karabélyok agya és a pen­gék markolata, valóságos öt­vösművészeti remekművek. Szemben velük a négyszög­ben felsorakozott francia ka­tonaság. A lovasok előrelen­dülnek, hogy lehengereljék az ellenség hadierejét. Napóleon tapasztalt tisztjei higgadtan megvárták, amíg a mamelu­kok az ágyúk lőtávolába ér­nek és akkor adtak tűzparan. csőt. Murad bej kénytelen volt visszavonulni és Bona­parte nagy álma megvalósul­ni látszott, a távolban meg. jelentek Kairó karcsú mina­retjei és az égbenyúló pira­misok. A mamelukok mindenkép­pen meg akarják védeni a várost. Három részre tagolva állították fel a hadaikat. A Nílus bal partján 60 000 em­bert vontak össze, egy má­sik ponton 20 000 katonát he­lyeztek el, míg a legjobban 10 000 lovasukban bíztak, akik a sereg centrumában várták a rohamra alkalmas pillana­tot. Napóleon tudott a katonái nyelvén beszélni. Amikor észrevette az ellenséges ha­dak mozgolódását, csapatai élére vágtatott és rövid, de annál gyújtóbb hatású be­szédet tart: — Katonák! Itt a csata pillanata... Gondoljátok meg. hogy ezeknek az emlékeknek a csúcsairól négy ezredév tekint le rátok... És fénylő kardjával a pi­ramisokra mutat. (Folytatjuk). íjból a Biztonsági Tanács előtt a Libanon elleni légitámadás Kedd estére (magyar idő szerint 21 órára) összehívták a Biztonsági Tanács ülését. hogy megvitassák a Libanon ellen augusztus Il-én végre­hajtott légitámadást. E témá­val kapcsolatban legutóbb au­gusztus 18-án tartottak ülést és az azóta eltelt több mint egy hét alatt kulisszák mögött folytak megbeszélések a ta­nács valamennyi tagja által elfogadható határozattervezet megszövegezéséről. A UPI úgy tudja, hogy a Biztonsági Tanács nyugati tagjai javasolják: ne csak Iz­raelt ítéljék él ezért a terror­bombázásért, hanem az arab kommandók rajtaütésszerű akcióit is, amelyekre hivat­kozva Izrael végrehajtotta a légitámadást. Az amerikai hír- ügynökség szerint a keddi ülés alkalmas fórum lesz majd az arab országok számára, hogy felvessék az Al-Aksza mecset felgyújtásának kérdését is. bár ez nem szerepel hivatalosan a napirenden. Izraelnek vi­szont ugyanakkor az a szán­déka, hogy szóba hozza az újabb iraki kivégzéseket, ame­lyeket — tekintettel arra, hogy a kémkedés vádjával ki­végzettek között zsidók is voltak — újabb Izrael-ellenes és zsidóellenes kampányként állítanák be Izraelben, (MTI) Bo ii * i ii bo ni l>a robban! Becsben Kedden délelőtt benzin­bombát dobtak Bécsben a kanadai követség bejáratára. A robbanást követő tűz átter­jedt az épület többi részére is; a város központjában, a Duna-csatorna partján álló ötemeletes irodaház, amely egy biztosító társaság tulaj­dona, otthont nyújt a svéd követség irodáinak is. Első jelentések szerint két személy életét vesztette, 15 sebesültet füstmérgezéssel, illetve égési sebekkel kórház­ba szállítottak. Meg nem erő­sített hírek szerint a kórház­ban még egy személy bele­halt sérüléseibe, így a halá­los áldozatok száma háromra emelkedett. Thonas Maldyh, a kanadai követség kereskedelmi taná­csosa, aki egy létrán lemász­va menekült ki irodájából, elmondotta, hogy a bombát dobó személyt ugyan nem látta, csak a robbanást és az azt követő segélykiáltásokat hallotta. (MTI) A frank leértékelés után A szabadságáról visszaérke­zett Georges Pompidou köz­társaság! elnök és Chaban- Delmas miniszterelnök nagy ütemben kezdte meg tanács­kozásait a frankleértékelést kísérő kormányintézkedések előkészítésére. Az intézkedése­ket a minisztertanács hárotin egymást követő ülése vitatja meg és jóváhagyására a nem­zetgyűlés szeptembert rendkí­vüli ülésszakán kerül sor. Az első ezzel foglalkozó kor­mányülést e héten csütörtökön tartják meg. A rendkívüli nemzetgyűlési ülésszak össze­hívásának időpontját is való­színűleg csütörtökön határoz­nák meg. Kigyulladt és lezuhant Néhány perccel felszállása után lezuhant és kigyulladt Kenneth Kaunda zambiai el­nök különrepülőgépe a lusa- kai repülőtéren. Az elnök a szerencsétlenség időpontjában nem volt a repülőgép fedélze­tén. A hatóságok teljes hírzár­latot rendeltek el, a vizsgálat megindult, „szabotázs gyanúja forog fenn” — közölték. A repülőgépen tartózkodók közül négy személy — a jelen­tések szerint mindannyian an­golok — életét vesztette, egy további áldozatot súlyos sérü­lésekkel kórházban ápolnak. (MTI) 2 NÓGIAO — 1969. augusztus 27., szerda Hétfőn este és a keddre virradó éjszaka két véres csa­ta színtere volt Vietnamban a Da Nang támaszponttól délre fekvő terület. Az amerikai je­lentés szerint a tengerészgya­logosok veszteséglistáján 12 halott és közel 100 sebesült szerepel. Az amerikaiak a szabadságharcosok vesztesé­gét 74 főre becsülik. A harc abban a körzetben folyt, amely már a múlt hé­ten is elkeseredett összecsa­pások színteréül szolgált, mintegy 50 kilométernyire Da Nangtól. A múlt hét végén a így fogadták Több száz tüntető fogadta hétfőn Hildesheimben Kiesin­ger kancellárt, aki a CDU gyűlésére érkezett az észak- német városkába. A kancellái a városházára igyekezett, hogy aláírja a vendégkönyvet, ami­kor náci múltját emlegető fia­talok csoportjába Ütközött. A tüntetők tiltakoztak az ellen, harcok elcsendesedtek és az amerikaiak abban bíztak, hogy a partizánegységek visz. szavonultak. A hétfői esemé­nyek ennek ellenkezőjét bizo­nyították. A saigoni amerikai nagykö­vetség szóvivője közölte, hogy Bunker nagykövet a jövő hé­ten jelentéstételre Washing­tonba utazik, majd szabadság­ra megy először azóta, hogy két és fél évvel ezelőtt elfog­lalta állomáshelyét. Útban ha­zafelé az amerkai nagykövet a francia fővárost is érinti. (MTI) a kancellárt hogy a kancellári székben Kie­singer személyében olyan po­litikus ül, aki Hitler külügy­minisztériumában fontos fela­datkört látott el. A rendőrsé? 11 tüntetőt letartóztatott azok közül, akik Kiesinger-ellenes feliratot vittek, és záptojással és paradicsommal támadtak Kiesingerre. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom