Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

A terényi őszibarackosban Az asszonyok osztályozzák a gyümölcsöt Traktorral művelik a fák közötti területet (Fotó: Koppány György) Műgyűjtő Oj színfolttal gazdagodik decemberben a magyar sajtó. A Képcsarnok Vállalat kiadá­sában megjelenik a szocialis­ta műkereskedelem reprezen­tatív folyóirata, a Műgyűjtő. A Műgyűjtő kiadásának gondo­lata sem újkeletű Hazánkban már az első világháború előtt a Szent György Szépmíves céh kiadta, nagyjából hasonló rendeltetésű lapját, a Gyűjtői A két világháború között Mű­barát címmel újabb, hasonló folyóirat jelent meg. Az új fo­lyóirat kiadását műkereskedel­mi és kultúrpolitikai szempon­tok egyaránt szükségessé te­szik és megjelenése a szocia-' lista műkereskedelem husza­dik évében különösen időszerű. A negyedévenként 64 oldalas terjedelemben, reprezentatív kivitelben megjelenő Műgyűj­tő folyamatos tájékoztatást ad az igényes vásárlóközönség, a gyűjtő és műbarátok részé­re a Képcsarnok Vállalat ki­állításairól, kortárs művészek­ről, a vállalat által forgalom­ba hozott művészi alkotások­ról. A Műgyűjtő minden szá­mához öt diapozitívet is mel­lékelnek, ezzel is elősegítve a képzőművészeti kultúra még jobb elterjedését. Caruso, mint kép zomuvesz A munkásmozgalom harcosai — megyénk szülöttei Egy tüzes dallammal kezdődött... V * . , megadóztat az élet. S amire úgy for­dul. hogy élvezhetnék a szépet, jót, akkorra már szívüket-lelküket átitatta a ke­serűség. éietük nagyobbik felére csak úgy emlékezhetnek, mint a szomorúság és küzdés- éveire. Schujer János megjárta'már a2 első világ­háborút, s a frontról szabadulva nem is sej­tette. hogy az ő harca még csak ezután kö­vetkezik. Ügy gondolta, hogy ha szűkösen, szegényesen is, de csendesen, békésen él majd. Nem így történj. Sokak fülének gyűlöletes volt A bányában helyezkedett el, s ott mély barátságot kötött egy idős bányásszal, Kros- nicki Ferenccel. Egy nehéz, kínzó nap után barátja egyedül baktatott hazafelé a sötét ut­cákon, s egyszerre csak csendesen dúdolni kezdett. A halk dúdolás egyre hangosabb énekbe csapott át, kihúzta mégfáradt derekát, s éneke ütemére lépkedett. Az Internacioná- lé tüzes hangjai betöltötték a nyugvóra- tért utcát. Előtermett néhány csendőr. elfogták, elhurcolták és kegyetlenül megverték Kros- nicki Ferencet. Schujer János másnap reggel szerzett tudo­mást az esetről Nehezen, időnként feljavulva mozgó barátját felállította egy karbidns do­bozra. s így szólt a köréjük gyűlt bányászok­hoz: — Nézzétek meg mind, ezt tették Krosnic- ki Ferenccel! Nem lopott, nem ölt. nem cse­lekedett semmi rosszat, csak énekelt. Olyan dallamot, amely ma sokak fülének gyűlölete­sen hangzik. És ezért a dallamért megverték, megkínózték. Nem tudta tovább folytatni, a bányászok felzúdultak. A rögtönzött gyűlés eredménye merész elhatározás lett: addig egyikük sem dolgozik, amíg a Somlyó-telepi csendőröket el nem parancsolják innen. A csendőrök még aznap utasítást kaptak, azonnal vonuljanak el Somlyóról. A bányászok ezúttal könnyen győztek, de Schujer János neve feketelistára került. A Tanácsköztársaság napjaiban ő is felöl­tötte a vöröskatonák egyenruháját, ám harc­ra már nem került sor. A munkáshatalom összeomlott. Itt volt az alkalom, hogy az újra hatalomra jutottak elővegyék a feketelistá­kat. s bosszújukat a rajta szereplőkön töltsék ki. Schujer Jánost is elhurcolták, bátor kiál­lását riem felejtették el. Négy hónapig rabos­kodott a miskolci börtönben. 4 neheze csak ezután A neheze csak ezután következett. A bör­tönviselt ember nem kapott munkát, pedig otthon mér öt éhes száj kérte az ételt. Nem ifi ■ Különös könyvritkaság bir­tokéba juttatta a véletlen a közelmúltban egy budai bér­villa zenekedvelő lakóját. Ar­ra lett figyelmes, hogy a ház­ban levő gyerekek kifestő­könyveknek használnak egy nagyobb album forma köny­vet, melynek fedőlapját En­rico Caruso neve díszíti. Kí­váncsiságból elkérte a gyere­kektől a kötetet. Kottákat ke­resett benne, de nagy megle­petésére karikatúrákat talált, amelyeket Caruso rajzolt és egy New York-i könyvkiadó adott ki, A gyűjtemény a mester 369 karikatúráját tar­talmazza. Kevéssé ismert tény. hogy Caruso képzőművészet­tel is foglalkozott,, pedig ezek a rajzok arra vallanak, hogy e képessége sem volt minden­napi. A világjáró művész minden híres embert lerajzolt, akivel tündöklő pályafutása során megismerkedett. volt ritkaság, hogy az öt gyereknek és a két szülőnek fél kiló kenyér jutott naponta. Pe­dig lakas sem volt. arra is kellett volna pénz. Végül 14 éves fiukat kifutónak sikerült el­szerződni, az ő keresetéből éltek mind­annyian. Hozzáláttak vályogot vetni, maltert keverni, s nagy kínnal, keservvel felépítették egyszobás házukat. A földes szobában éltek aztán heten, de legalább rendes tető volt a fejük felett. Kitört a második világháború. katonának vitték Schujer Jánost és három fiát is. A négy felnőtt közül ketten tértek vissza. Schu­jer néni annyi év után is megkönnyezi két szép fiát: — Ferenc fiam alig műit 20 éves, amikor megkapta a katonai behívót. Így búcsúzott, tőlünk: „Akkor lesz jó édes szüleimnek, ha én hazajövök!” Nem láttam őt soha többé. Ukrajna fölött lőtték le a gépét, ott is temet- ■ ték el. A síremléket Öt éve avatták, akkor mi is ott voltunk, fényképet is hoztunk róla. Ennyi maradt a fiamból. Istvánt Romániába hurcolták, mert nem titkolta. hogy szívéből gyűlöli a németeket. Fogolytáborba vitték, nem jött többé. Ügy hírlett. abban a tábor­ban éhen pusztultak a szerencsétlen embe­rek vagy ha nem éhhalál, akkor járványok vége lek velük. Tstván fiam a legkeményebb fizetséget adta elveiért, az életével adózott. Jó gyerek volt mind a kettő, megbecsült, dolgos ember lehetett volna belőlük,.. Ma már hihetetlen A hősi halált halt Ferenc fiúról utcát ne­veztek el Salgótarjánban,- erre büszkék a Schujer szülők. Róluk sem feledkeztek meg. A régi házikó helyett új, modern lakást kap­tak. Költözhettek volna már korábban is. dé szívük csak odahúzott a kicsi földes szobá­hoz, amit két kezük munkájával, verítékük­kel építettek fel. Gondozták a szép kertet, de nem futja már az erőből. Schujer bácsi 76, felesége 72 éves, s bár gondolatuk még für­gén jár, lábuk már nehezen birkózik meg az utca emelkedőjével, A hét ember napi fél kiló kenyere most már hihetetlennek tűnik. A gyerekek már nemigen emlékeznek rá, az unokák meg úgy hallgatják, mint valami lidérces mesét. Schujerék kis dédunokája, akinek még csak ezután nyílik az értelme, talán nem is hall majd róla O chujer néni csendesen ingatja szür- ^ke-kontyos fejét, úgy mondja — Ne is tapasztalják meg soha a mi életünkén, elég, ha mi megszenvedtünk érte. Az alap a mi munkánk volt. folytassák ők, amit elkezdtünk. Az lenne a jó, ha senkinek sem lenne vémszedő az élet, csak boldogság, szép munka, ahogyan az emberhez illik, Szendi Márts Egy étet a muzsika bűvöletében A kertkapu csöngőszóra nyí- ge nyílt arra, hogy az 1955- kezett látogatóba Kubából Ük. Frissen, életerősen jön ki ben megnyílt salgótarjáni ze- ahol lánya él. A kis Ivánból Královszky János, akin meg neiskolában mint óradíjas ta- ömlenek a spanyol szavak. sem látszik, hogy betöltötte a nár működjék. A tanári dip- bárcsak értenénk, s ő igy hatvanat. Küzdelmes életűt lomát Miskolcon szerezte meg édesanyjával társalog, aki áll mögötte, amelyet végigkí- többedmagával együtt, s 1958- nem győzi csendre inteni, sért a muzsika szeretete. A ban a zeneiskolához került. A Megpróbálunk hétköznapi szeptemberben kezdődő űj vágyak, amelyek addig csak dolgokról beszélgetni, de nem tanévben már otthon tölti ide- álmok voltak, reális jelenné megy. Akiben így beleivódott jét családja és lemezei köré- váltak Ügy érezte akkor is, a zene szeretete, ennyire ben, néha felkeresik majd ta- hogy ezt kellett volna egész révé vált. az nehezen nítványai, akikkel zenéről be- életében csinálnia: tanítani a szavát szélget, beszámolnak eredmé- munkásszülők gyermekeit, nyeikről, s Královszky tanár megteremteni számukra a to- net nagyjai: úr tanácsokat ad nekik. vábblépés lehetőségeit. Azt, Vivaldi Hosszú út telt el addig, míg amit ő csak nehéz küzdelmek Královszky János elérte igazi árán ért el. így lett az egykori el tudok ábrándozni, hogy célját, a zenetanárságot.' Csa- szállítási előadóból mindenki milyen érdekes a művészet ládi örökség volt náluk a zene által tisztelt zenétanár. szeretete, ezt folytatja lánya A zeneiskolában eltöltött ti- gatja a lemezjátszót. — A ze- is, aki Kubában tanítja a zon- zennégy év többet jelentett ne pihentető. szórakoztató gyakorlásra, hogy a kiszabott feladatot megfelelő szinten hozza az órára. De hiábavaló a rátermettség, ha a gyerek otthon nem kapja meg az ins­pirációt. S nincs annál na­gyobb öröm, ha egy tanítvány a vasszorgalom mellett szép ■redményeket ér el. Élményt N-ap a gyerek, járatos lesz a kottavonalak között és saját érzésvilágát 'is hozzáadja. ve- adja másra. A kedvencek Mintha nem is egy nyugdíj­ba vonuló pedagógus szavait, hallgatnám. Belemerül a Be­kerülnek szóba, a zenetörté- netanítás szenvedélyes magya- Bach. Händel. razgatásába, elválaszthatatlan tőle. Pedig nemcsak hegedűn — A modern muzsikában is Rézfúvósokat is taní­tott. — A sors vitt, rá. Kenyér­mondja és szemével megsimo- kérdés volt akkoriban, hogy az ember több nangszeren tálsszon. Trombitás ritkábban. goramuzsika örömeire a főis- számara. mint az előtte eltol- számomra. Ha egyedül vagyok o^adt, mint hegedűs. Még tolásokat. tött idő. Álma, vágya volt. itthon, felteszem a lemezjét- |imPnnit is kezeltem. — Krá­szóra Goldmark hegedűverse- L°.YS, Y, Jánosnak saját erejé­nyét. s mintha repülnék a ze- kellett haladnia, megta- megtalálható: kedv, tehetség ne szárnyain. Csak így lehet n. nj a többi hangszer kezélé­és szenvedély. Ezt kívánta ta- muzsikát hallgatni, mindentől senek a_ titkát. Egyszerű a elvonatkoztatva. hogv aztán maSyarazat: élni akart. Hogyan tovább? A kitöröl­1 hogy hivatásos muzsikus le- gyen, amihez nála minden , __. ,, nítványaitól is. Akiben felfe v ezette be a he^edülés Tortd* defe a tehetsé§ legkisebb a7 ember ismét belecsöppen Ä piai hXt*lJorí; '«p. Ä£m,1r ,,n * “1M v,U8ba acélgyári zenekarban fejlesz- d segítséget meekaDott tő' tette tovább tudását. Tizenki- fe A föÄ> Tiszámon e' lene éves korában jött rá a * * k“°“ ■ tanítványaival. Ezt az aktív tevékenységet bizonyítják laszt azok a növendékei, akik a Králnvszkv moskolci. győri, szegedi, pé- ^la,0VS2K>' esi. budapesti zenei szakkö Zenede hegedű tanszakát. Az elhelyezkedés akkoriban a muzsikusok számára Is ne­hézséget jelentett, s Královsz. János félezer kv János visszatett sialcrntar uuuaPVsu zenei szaKKO fenba UméVt :z 3AcéSágr fe: -piskótákban gyarapítják to lentette számára a második vább a tőle szerzett tudásu­kat. otthont. A visszahozott tudás jutalmaként irodai állást ka­pott, hogy kímélje a kezét, s ő tovább játszott a híres gyári zenekarban, amelynek később koncertmestere is lett. Az iga- Csendesen beszélgetünk a zi változást a felszabadulás világos szobában. Állandóan a hozta meg számára, tovább zenéről esik szó. Néha besza- képezhette magát, s lehetősé- lad unokája, aki nemrég ér­hetetlen szenvedély másként A mai gitáros — „zörgő” fe'entkezlk majd _ .szeptember zenét is meghallgatja, bár ®‘seíetőL Az idő belémarta, nem tudja magáévá tenni. De '10gy .‘«fenség nélkül az err.- megalkotni. előadni, már az ber tönkremegy. Mozogni kell is lépcsőfokot jelent — fol.y- mondja halkan, tatja az előbb megkezdett vé- . Ugy !frvezi- hogy továbbra is játszik majd a zenekarban, a most megalakuló városi . .... , szimfonikusoknál. tey akar f1 íftLlnfonií \ai,hehozzájárulni városunk kultu- ^elmeibe, üenak kő- rális fejlődéséhez.' zóttük tehetségesek, kevésbe Búcsúzunk. Az udvaron vi­rágok serege. Kora tavasztól néztem a késő őszig beragyogja életét a gyerekben. a manuális természet újjászületése. Ki­készseget. Kifejleszteni a ’áoek a kapun, s az úton so- szorgalmaí — a pedagógusnak káig zeng bennem Goldmark ez a. legfontosabb feladata, hegedűversenye Rászoktatni a növendéket a Molnár Zsolt szorgalmasak is. — A tehetséget NÓGRÁD - 1969. augusztus 24., vasárnap 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom