Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

Prága utcáin feleslegesen folyt a vér A Hűdé Právo kommentárja Annak ellenére, hogy né­hány száz huligánt nem lehet az egész ifjúsággal és különö­sen az egész nemzettel azono­sítani, mégis komolyan el kell gondolkodni az utóbbi rend­zavarások súlyos következ­ményeiről. Prága utcáin feles­legesen folyt a vér. Értelmet­lenül sebesültek meg polgárok és a közrend védelmezői. A rendbontók feleslegesen okoz­tak nem kis károkat a szemé­lyi és társadalmi tulajdonban — állapítja meg a Rudé Prá­vo kommentárja. Nyilvánvaló, hogy ki terro­rizálja fizikailag a lakosokat és ki szervezi az erkölcsi ter­rort. Világosan felismerhetők a szocialistaellenes opportu­nista erők tervei, miután ku­darcot vallott az az elképzelé­sük, hogy urai legyenek az országnak, most aktív diverzi- ós tevékenységbe kezdtek. A kommentár végül a rend­zavarók. a politikai válságok előidézőinek figyelmébe ajánl­ja Gustáv Husák szavait, „harcot kényszerítenek ránk, harcot szerveznek. Ezt a har­cot úgy folytatjuk, hogy tel­jes vereséget mérünk ezen po­litikai erőkre, s így véget ves­sünk a permanens válságok­nak”. (MTI) A mecsettűs történelmi bűntett Feszült légkör — Az Izraeli kormány ütése Az arabok nem engedik az egyoldalú kivizsgálást Az izraeli hatóságok csü­törtökön este kijárási tilalmat vezettek be Jeruzsálem arab negyedében. A kijárási tilal­mat pénteken reggel feloldot­ták, hogy — mint a hivatalos közlemény mondja — a moha­medánok részt vehessenek a mecsetekben a hagyományos pénteki imákon. Egyébként a városban nyugalom uralkodik, noha a légkör feszült, s az iz­raeli hadsereg és a rendőrség rendkívüli óvintézkedésekei foganatosított, mivel arra szá­mítanak, hogy a pénteki imák után a város arab lakossága tüntetni fog. Az arab országok hivatalos képviselői újabb nyilatkoza­tokban juttatták kifejezésre véleményüket, amely szerint az A1 Akhsza mecset leégése izraeli mesterkedés eredmé­nye. Hasszán el Zajjat, az EAK hivatalos szóvivője, Izrael „történelmi bűntettének” ne­vezte a mecsettüzet. A bűntett — jelentette ki — faji gyűlöle­tet tükröz, s ez nem csupán az arabok elleni ellenségességben nyilvánul meg, hanem érinti mipden más mohamedánt is. A történtek a gondolkodó em­bereket arra késztetik, hogy számot vessenek azzal a ve­széllyel, amelyet a cionista mozgalom képvisel. Ez a moz­galom reakciós, fajüldöző és a választott nép elvén alapul. A cionizmus iránt nincs helye a türelemnek — hangoztatta Zajjat. Az izraeli kormány csütörtö­kön este rendkívüli ülést tar­tott a mecsettűz fejleményei­nek megvitatására. A kormány üléséről kiadott közlemény visszautasítja az arab orszá­gok megállapításait. A kor­mány utasítására az izraeli Legfelső Bíróság különbizott­ságot nevezett ki a mecsettűz eredetének megállapítására. Kelet-Jeruzsálem arab vezetői azonban bejelentették, hogy nem fogják megengedni a tűz­vész egyoldalú izraeli kivizs­gálását. S nemzetközi vizsgá­lóbizottság kiküldését kérik. Színes kópék a Hóidról — A Szonda—7 szovjet űr­állomás révén a Holdról és a Földről készült színes fénykép- felvételek az első kísérletet je­lentik, de máris lényegesen elősegítik a bolygók vizsgála­tának fotografikus módszeréi oly módon, hogy automata űr­állomások ilyen fényképfelvé­teleket tartalmazó filmszalago­kat juttatnak el a Földre — jelentette ki Nagyezsda Lav- fova, a légi fényképezés ismert Szovjet szakértője a TASZSZ tudósítójának. Elmondotta, hogy a színes fényképfelvétel filmszalagjáról több információt szerezhetünk, mint a fekete-fehérről. Meg­állapították, hogy az emberi szem 12 000—14 000 színárnya­latot képes megkülönböztetni, szürke tónus esetén viszont nem többet 200-nál. Lavrova hangsúlyozta, hogj a Szonda—5, Szonda—6 és a Szonda—7 szovjet automata űrállomások elvileg új lehe­tőségeket nyitottak meg, ami­kor elhozták a Földre a Hold­ról és a Földről készült fény- képfelvételeket. Különöser nagy értékűek a színes fény­képfelvételek. (MTI) Jubiláns ülés Bukarestben Pénteken a román nagy nemzetgyűlés, a párt és a kormány vezetőinek jelenlété­ben jubiláris illést tartott az ország fasiszta iga alól való felszabadulásénak negyedszá­zados évfordulója alkalmából. Az ülésen beszédet mondott Nicolae Ceausescu. a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke Elemezte a 25 esztendeje lezajlott ese­ményeket, amikor a párt ve­zetésével összefogtak a forra­dalmi, hazafias és nemzeti de­mokratikus erők és erős anti­fasiszta áramlat szerveződött. Vázolta azokat a körülménye­ket, amelyek a diadalmas szovjet hadsereg előrenyomu­lása következtében előállott helyzetben lehetővé tették a fegyveres felkelést. Szólott a szovjet hadsereg oldalán har­coló román hadsereg szerepé­ről. az ország teljes felszaba­dításában, részvételéről Ma­gyarország és Csehszlovákia felszabadításába a német fa­sizmus szétzúzásában, foglal­kozott a felszabadulás után előállott helyzettel, a két és fél évtized történetével, a megoldandó feladatokkal és az elért eredményekkel. (MTI) • • Összpontosított ok mit űz Péntekre virradó éjjel a dél-vietnami felszabadító had­sereg tüzérsége az ország húsz különböző pontján lőtte az el­lenség katonai berendezéseit. Ezekből a támadásokból a saigoni amerikai parancsnok­ság szóvivője kiemelte azokat, amelyeket a hazafiak az ame­rikaiak Da Nang-i támasz­pontja ellen, valamint Dúc Pho, Quang Ngai tartomány egyik kerületi székhelye el­len intéztek. Dúc Phoban és a vele szomszédos amerikai táborban a szabadságharcosok aknái 80 halálos, illetve sebe­sült áldozatot követeltek. A szárazföldi harcok az északi tartományok területére összpontosultak. Molnár Károlyi Korzikától Szent Ilonáig I. Forrong a „vendetták földje" »,Ha az elmúlt étetemre visszii-fcr. niek, sok minden­nel nem vagyok megelé­gedve. Álláspontom meg­változott, de ismét mégis úgy cselekednék, mint leg­először.” (Napóleon) Tarle, a híres történetíró megállapítása szerint Napó­leon életében 60 ütközetben vett részt, többet volt a csata­téren, mint Nagy Sándor, Hannibál, Caesar és Szuvorov együttvéve. Igaz, hogy a kor­zikai ügyvéd fia már kezdő katonaiskolás korában az ókor nagy hadvezéreit tekintette példaképének. Amíg a kis Na­póleon társai játszottak, ő a könyvtárban görög és római leírásokat olvasott az ókor nagy hadvezéreiről. Tehetségét sejteti diákköri bizonyítványa is, amelyet Brienne katonaiskolájában ka­pott: „Bonaparte Napóleon úr. aki született 1769. augusztus 15-én és négy láb, tíz hüvely, tíz vonalnyi magas: elvégezte a négy osztályt. Testalkata: jó. Egészsége: jeles. Jelleme engedelmes, be­csületes, hálás. A matemati­kában: kiváló. Érti a történel­met, földrajzot. Jeles tenge­rész katona lesz. Megérdemli, hogy a felsőbb katonai iskolá­ba felvetessék”. Amikor ezt a bizonyítványt á fiatal Napóleon hazavitte, anyja előtt a földre tette és ráállt, mint valami szobor­talpazatra. Kivételes tehetségét hamar fölismerték, bár akkor még senki sem gondolta, hogy ké­sőbb még az ókori példaképe­it is felülmúló hadvezér válik belőle. 1785 augusztusában, tizen­hat esztendős korában sikerrel teszi le a tüzértiszti vizsgát. Kinevezik hadnagynak. Az el­ső állomáshelye: Velence. A szolgálat azonban nem köti le minden idejét, a lakása köze­lében felfedez egy antikváriu­mot, ahonnan rengeteg köny­vet szerez. Főleg a hadtörté­nelem, a matematika és a földrajz érdekelte. Anyagi helyzete meglehetősen rossz, mert apja közben meghal és ezért tiszti fizetésének egy ré­szét rendszeresen hazaküldi anyjának, Korzika szigetére. Egy esztendő múlva szabad­ságot kap és Ajaccióba utazik, hogy meglátogassa szűkös kö­rülmények között élő család­ját. . Napóleont sokat foglalkoz­tatta Korzika helyzete, fantá­ziáját felgyújtotta a sziget la­kóinak elszánt küzdelme a szabadságért. Amikor azonban hazatért, minden idejét lefog­lalta, hogy családja megrom­lott anyagi helyzetét megja­vítsa. Amíg távol volt, három test­vére született (összesen tizen­két testvére volt, közülük ek­kor hét élt). Anyja elemi gon­dokkal küzd. Napóleon úgy segít, ahogy tud. Dolgozik a család kertjében, földet mű­vel, fákat ültet. Szeretné meghosszabbítani szabadságát, parancsnokai ezt a kívánságát először teljesí­tik. Némileg javul a Bonapar­te család helyzete, ez arra ösztönzi a fiatal tisztet, hogy továbbra is otthon maradjon. Ehhez azonban nem kapja meg felettesei engedélyét. 1788 júniusában hajóra száll és visszatér Franciaországba. Ez­redét Auxonne-ba vezénylik, ahol spártai egyszerűséggel él, keveset eszik, sokat olvas, társaságba nem járt. Megtör­ténik, hogy az ebédje vagy vacsorája mindössze egy sze­let kenyér. Auxonne-ben egy borbély­mesternél lakott, de akkori­ban környezete nem ismerte föl benne a „jövő emberét”. Egy jellemző epizód érzékelte­ti mindezt. Első konzul korá­ban, évekkel később újra járt korábbi állomáshelyén. Csa­patai élén, lóháton vonult át a városon. Megállt a borbély­műhely előtt és megkérdezte a mester feleségét: — Emlékszik-e még egy fiatal tisztre, aki 1788-ban itt lakott? — Hogyne emlékeznék — válaszolta a szép asszony. — Nem volt kellemes lakó. Min­dig bezárkózott és ha néha átment a műhelyen, nem állt szóba senkivel. Még velem sem. — O, ha én akkor a házi­gazdám és a felesége kedve szerint töltöm el az időmet — válaszolt Napóleon — akkor most nem állnék egy sereg élén. Talán élete végéig a vidéki helyőrségek névtelen tisztje marad, ha Franciaországban 1789-ben nem tör ki a forra­dalom. Máig is vitatott, hogy Napóleon milyen mértékben ismerte föl a nagy történelmi esemény jelentőségét. Egy azonban nem kétséges. Érez­te, hogy elérkezett számára a cselekvés ideje. Népszerűségét arra használ­ja fel, hogy a korzikaiakat biztatja: küldjenek követeket Párizsba az alkotmányozó nemzetgyűléshez és kérjék, a sziget legyen Franciaország teljes jogú része. Javaslatát el­fogadják. Napóleon így foglal- mazza meg az új helyzetet: — Nem szakadunk el, Fran­ciaország a keblére ölelt ben­nünket. Immár azonosak az érdekeink. Most már semmi sem választ el többé bennün­ket. . . Közben a fiatal tiszt sza­badsága lejár. Tudja, hogyha nincs az alakulatánál az új­évi szemlén, akkor eltávolít­ják a hadseregből. Napóleon úgy gondolja, és nem is téved, a kezébe kell kaparintania Korzika katonai parancsnokságát és a francia forradalom szellemében kell átszerveznie a sziget közigaz­gatását, akkor fölöttesei meg­bocsátják neki a késést. önkéntes csapatokat szervez és be akar hatolni Ajacció erődjeibe. Sejti, hogy tervét könnyebben végrehajtja, ha a szigeten általános zűrzavar keletkezik. Ezért bezáratja a kapucinus barátok zárdáját. A lakosság egy része szembe száll ezzel az intézkedéssel. Az emberek kitódulnak az utcára, áttekinthetetlen a káosz. Csak egy ember ismeri ki magát: Napóleon. Katonái bejutnak az erődökbe, merész tervét te­hát megvalósította. 1792 júniusában visszatér Párizsba. Ezredénél azonban nem akarják méltányolni a hosszú távoliét alatti „hősies­séget”. Vizsgálatot indítanak a fiatal tiszt ellen. Napóleon sorsa ekkor teljesen bizonyta­lanná válik. Már arra készül, hogy Törökországba utazik és ott próbál szerencsét, amikor értesítik: „.. .Korzikán a nemzetgyű­lés forradalmi szellemében járt el. Fegyelemsértés nem forog fenn. Visszaadjuk tiszti rangját és a negyedik tüzér- ezrendhez ij^zényeljük. Had­ügyminisztérium”. Van olyan történetíró, aki egyszerűen nem talál magya­rázatot a nyugtalan Napóleon újabb lépésére. Ismét vissza­tér szülőföldjére, Korzikára. Éppen akkor érkezik meg, amikor forrong a „vendetták földje”. Napóleon megítélése szerint a sziget nem elég nagy és erős, hogy független legyen. ^ (Folytatjuk) 2 NOGRAD - 1969. augusztus 23., szombat Csifcsr cs IWlaros partján 1962 decemberének egyik reggelén szokatlan lárma ver­te fel a Maros partját. Maros- vásárhely mellett munkások és mérnökök lepték el a gaboná­tól nemrég megtisztított földe­ket. Rövid ünnepséget tartot­tak, ezzel jelezték a hatalmas építkezés megkezdését. Néhány nappal később már özönlöttek az építők, a szerelők, emberek és gépek, hazaiak és külföldi­ek. Megindult a munka, s a földből szinte hetek alatt tör­tek a magasba az épületek, tornyok, csőhálózatok. Üj színt kapott a határ, új ipari egy­séget Marosvásárhely, munka­lehetőséget lakosai és műtrá­gyát a szocialista mezőgazda­ság. Az építők és, a tervezők al­kotó munkája nyomán 1966 júniusában kezdte meg a ter­melést a Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát, Románia hatéves nemzetgazdasági ter­vének fontos objektuma. Ammóniák és oxigén Még nem dolgoztak teljes kapacitással a bonyolult be­rendezések, a kombinát szom­szédságában máris újabb munkába kezdtek. Ezzel, vagy­is a második ammóniák gyár üzembe helyezésével meghá­romszorozódott a gyár terme­lése, mintegy igazolva a ro­mán vegyipar fejlődésének nagy ütemét, Most évente 190 ezer tonna ammóniákot, 450 ezer tonna műtrágyát, és több mint 6 millió köbméter ipari oxigént állít elő. Csak a Ma­rosvásárhelyen gyártott mű­trágya felhasználásával mint­egy 1,5 millió tonna búza, vagy 2 millió to. kukorica többlet- termelés érhető el. Marosvá­sárhelyen állítják elő Romá­nia vegyiműanyag termelésé­nek 15 százalékát, és a nitro­génműtrágya több mint 20 szá­zalékát ... Mit hoz a jövő? Marosvá­sárhely közismerten szép vá­ros. Főterét nem felejti el, aki egyszer ott járt. Régi épülete­it becsben tartják, házai kifo­gástalanul tiszták, az új vá­rosrészben nagy arányú lakás- építkezés folyik. A város kül­ső képe kétségtelenül moder­nizálódott. Mindez azonban, végsősoron mégsem tesz kor­szerűvé egy mai várost. Az ipar fejlettsége az, aminek alapján általában megítélik egy város fejlődésének pers­pektíváját. E tekintetben Ma­rosvásárhely Románia legszebb és legjobban fejlődő városai közé tartozik. A vegyikombi­nát közelében újabban gazdag metángáz lelőhelyeket tártak fel, s 1972-ig új gyárakat he­lyeznek üzembe. Aa új téve­dt mén vek lehetővé teszik, hogy jelentős mértékben emel­jék a metángáz értékesítési fo­kát. és hozzákezdenek más vegyitermékek gyártásához is. A már felépült vagy most épülő gyárak korszerűségére jellemző, hogy az ogy főre e3Ő évi termelés túlhaladja majd az j>(M ezer lejt, a mostani 235 ezer lejjel szemben. 1975-ben Marosvásárhely a megye ipa­ri termelésének közel 50 szá­zalékát adja. s ennek döntő részét a vegyipari kombinát­ban állítják elő. Huszonévesek kombinál in A már elmondottakon túl olyan jellemzővel is rendelke­zik a marosvásárhelyi vegyi­kombinát, amelyet a világon kevés gyár mondhat el magá­ról. A huszonévesek munka- közössége ez — a gyárban dolgozók átlagos életkora még a 27 évet sem éri el. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, országos a híre a ve­gyikombinátnak, de nem az átlagéletkor miatt, hanem a teljesítményekért. Erdély egyik legkiválóbb üzeme ez, amely általában elsők között alkal­mazza az országban a terme­lés és a szervezés legújabb módszereit. Rövidesen új fize­tési rendszert vezetnek be a gyárban, tudományos alapra helyezik a munkanormákat. Napirenden tartják az üzem- szervezés és az információs rendszer javításának lehetősé­gét. A gyártási veszteségek csökkentésére kidolgozott ta­nulmány alkalmazásával éven­te 5 millió lej többlettermelést érnek el. Az eredmények ellenére, mégis azt lehet mondani, hogy ez még csak a kezdet. Aa új módszerek és a korszerű berendezések még nem tették lehetővé, hogy a gyár teljes adottságát igénybe vegyék, ka­pacitását, teljes mértékben ki­használják. Ezt a mesterséget is, mint bármelyiket el kell sajátítani. Annál inkább, mert a külföldről vásárolt berende­zések egy részén lényeges mó­dosításokat hajtottak végre a gyár konstruktőrei. Méghozzá olyan sikerrel, hogy a beren­dezések külföldi gyártói a módosítás szabadalmát is megvásárolták a Maros part­ján épült vegyikombináttól. (K—s) Á Középkor visszatért Eszak-lrországba Eszak-lrország — hivatalos ne- vén Ulster — jelenkori történeté­nek legsúlyosabb napjait éli. Az immár vallásháború jellegét öl­tött összecsapások mögött első­sorban osztály- és nemzetiségi el­lentétek húzódnak meg. Az ellenségeskedések gyökerei az ír sziget meghódításának ko­ráig, a XII. századig nyúlnak vissza. Az angol hódítók az ős­lakosságot az évszázadok folya­mán erősen megritkították és he­lyükre a brit-szigetről angol és skót telepeseket költöztettek be. Az ír származású lakosság zömé­ben megtartotta katolikus vallá­sát, míg a bevándorlók protes­tánsok voltak. Az 1912-es ír fel­kelést, majd az ír sziget 1S20— 1922-ben történt kettéosztását kö­vetően a katolikusok Eszak-lror­szág és a független, zömében ka­tolikus ír Köztársaság egyesíté­sén fáradoztak, míg a protestán­sokat kielégítette a londoni kor­mánytól kapott autonómia. Ez lehetővé tette ugyanis, hogy rög­zítsék az eddig kialakult feudál- kapitalista társadalmi rendet és megtartsák a diszkriminációs po­litikából fakadó uralmukat. A /aAos<ságé>ó/ ....— /foto/zJctss Q ^ Protestes ■ondónderrv \ LONDONDERRY Belfast TYRONE iRMAGI F: 'FERMANAGH Eszak-lrország területe: 13 600 km2 lakossága : 1 484 770 fő Az összlakosság 34 %-a katolikus, 30 %-a refor­mátus, 26 %-a anglikán, io %-a egyéb protestáns egyházhoz tar­tozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom