Nógrád. 1969. augusztus (25. évfolyam. 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLIETEKI AZ MSZMP NOGR'ÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M F GYEI T AN A CS LAPJA XXV. ÉVF.. 176. SZÁM ÁRA: 1 FORINT AUGUSZTUS 3., VASÁRNAP Híd a szakadék fölött (3. oldal) ík ' • * Rajtra kész az SBTC (6. oldal) Arany a benzintartályban (12. oldal) Tüntetés Nyugat-Berlinben srvorsablmn nőit Rendelvények, nagygyűlések alkotmányunk 20, évfordulóján Nyugat-Berlin szívében ezen a héten már másodszor került sor tömegtüntetésre, tiltakozá­sul a katonai szolgálatot meg­tagadó nyugatnémet fiatalok kiadatása ellen. Pénteken este a becslések szerint mintegy 800—1000 tüntető vonult végig Nyugat- Berlin egyik fő útvonalán, a Kurjürstendammon, vörös zászlókat hordozva és Ameri- ka-ellenes ielszavakat kiáltva A tömeg a BAA angol légi­társaság irodája felé vonult, amikor ezer rendőr gumibo­tokkal rájuk rohant és meg­próbálta a tüntetők legheve­sebb csoportjait kiszakítani. Nyugati hírügynökségek ér­tesülései szerint a szövetséges — brit, francia és amerikai — hatóságok felszólították a nyu­gat-berlini hatóságokat, hogy szüntessék be a további ki­adatásokat mindaddig, amíg ezek jogi vonatkozásait nem tisztázzák. (MTI) Az ismerőssé vált festőállvány és gazdája Szirákon. (Riportunk a 4. oldalon) A tennelékenfiégnél BJaiRiepi Icessüliiiiés a lakosság* pénzbevétele A Központi Statisztikai Hivatal IMógrád megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1969 1, félévi eredményéről Ipar Megyénk szocialista ipará­nak nettó termelése 1969 I. félévében csupán 0,1 száza­lékkal maradt az egy évvel korábbi szint alatt. A lema­radás egyik tényezője az volt, hogy ez év I. félévében az előző évi 152 munkanappal szemben csak 150 munkanap volt, és ez a termelési szintet már eleve 1,3 százalékkal csökkentette. Ezt kiszűrve az egy munkanapra jutó terme­lés megyei szinten 1,2—, szénbányászat nélkül pedig 7,2 százalékkal meghaladta az 1968 I. félévi eredményt. (Országosan a termelés 1,1 százalékkal —, az egy mun­kanapra jutó termelés pedig 2.4 százalékkal nőtt egy év alatt.) Az ipari termelés ilyen alakulásának további ténye­zője az volt, hogy egyes je­lentős szerepet játszó válla­latok és ipartelepek terme­lése lényegesen alacsonyabb volt. mint az előző év azonos időszakában. így pl. a Nógrá­di Szénbányák egy munka­napra jutó termelése — a bányászat visszafejlesztése következtében — 7,1 száza­lékkal. a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemeké 4,6 —, a Pest­vidéki Kőbányáké 9,2 —, a Romhányi Cserépkályhagyáré 7.4 —, a „Lampart” ZIM Gyáregységé pedig 22,3 szá­zalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A lema­radások döntően a nehézipa­ri üzemeknél történtek, ahol az egyes munkanapra jutó nettó termelés végeredmény­ben 0,9 százalékkal volt ala­csonyabb az 1968 I. félévi eredménynél. A termeléscsökkenés kü­lönösen a n. negyedévben je­lentős, mivel ebben az idő­szakban a nettó termelés a vállalatok mintegy felénél az J. negyedéves szint alatt maradt, és összességében a megye szocialista iparának termelése csak 94,9 százalé­ka volt az I. negyedévinek. A féléves termelés bázis- időszakhoz viszonyított csök­kenése, illetve az egy mun­kanapra jutó termelés stag­nálása megyénk szocialista i Darában — nagymérvű mun­kaerő-vándorlás és- váltás mel­lett — a foglalkoztatottak 2,5. illetve a munkáslétszám 1,6 százalékos növekedése mellett következett be. (Szénbányászat nélkül a lét­számnövekedés 8,2, illetve 2,6 százalékos volt.) A vizsgált időszakban a dol­gozólétszám állományi lét­számhoz viszonyított aránya 84,4-rő) 83,1 százalékra, — a munkanap átlagos hossza pe­dig 6,70-ről 6,41 órára csök­kent, tehát mindkét termelé­kenységet befolyásoló ténye­ző romlott. így összességében egy-egy munkás 1969 I. fél­évében (túlórákkal együtt) a bázisidőszaki 1019 órával szemben csak 961 órát telje­sített. Az előbbiekben említett té­nyezők együttes hatására me­gyénk szocialista iparában az egy ledolgozott munkaórára jutó nettó termelés 1968 I. félévéhez viszonyítva az év I. félévében szénbányászattal együtt 4,8, anélkül 5,9 száza­lékkal nőtt, az egy munkásra egy munkanapra jutó terme­lés. ugyanakkor az előző év I. félévi szinten stagnált, az egy foglalkoztatottra jutó nettó termelés pedig szénbá­nyászattal együtt 2,5, anélkül pedig 2,2 százalékkal volt alacsonyabb mint egy évvel korábban. A lemaradás közel azonos az . országos adatokkal. (Országosan az egy foglal­koztatottra jutó termelés indexe 97,4 százalék). A féléven belül kedvező jel az, hogy 1969 II. negyed­évében — szénbányászat nél­kül — az így munkaórára jutó termelés 8,8, az egy munkásra, illetve egy foglal­koztatottra jutó termelés pe­dig 8,0 illetve 8,1 százalékkal magasabb volt mint az I. negyedévben, a három terme­lékenységi mutató tehát közel azonos emelkedő tendenciát mutat. A megyei szociálisa iparon belül a megyei székhelyű ál­lami jnarvállalatok 1969 I. félév folyamán 1,8 milliárd forint összes bevételt értek el, az 1968. évi összes bevé­tel 48,4 százalékát. A ráfor­dítás aránya ugyanakkor az 1968. évi 93,3 százalékról 92,6 százalékra javult, és fgy a nyereség 3,1 százalékkal meg­haladta az 1968. évi nyereség időarányos részét. A kisipari termelőszövetkezetek ered­ményét is figyelembe véve az 1969 I. félévi vállalati és szö­vetkezeti eredmény megköze­lítette a 140 millió forintot és 26 millió forinttal (22,9 szá­zalékkal) magasabb volt mint az elmúlt év I. félévében. Építőipar A megye két állami építő­ipari vállalata a 350 millió forintos éves előirányzatuk­ból az I. félév folyamán 164 millió forint értékű saját építési-szerelési munkát vég­zett el. A vállalatok szerző­déssel való ellátottsága jó, a kapacitáslekötés mintegy 94 százalékos. Igényelutasítás a félév folyamán egyik válla­latnál sem fordult elő, sőt a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — a me­gye életében először — kül­földön is vállalt munkát, Csehszlovákiában három gyü­mölcstárolót épít. Az éves tervük teljesítése biztosí­tottnak látszik, bár jelenleg a lakásépítési tervük teljesí­tésében lemaradás mutatko­zik. mivel a vállalatok az I. félév folyamán elsősorban befejezetlen állományukat iparkodtak csökkenteni és a folyamatban levő építkezése­ket üzembe helyezésre kész állapotba hozni. A vállalatok munkaerő- porblémája még ma sem meg­oldott. Az Állami Építőipari Vállalatnál a munkáslétszám az előző év azonos időszaká­hoz viszonyítva ugyan mint­egy 18 százalékkal nőtt, a ta­nácsi vállalatnál azonban csökkent, és mindkét válla­latnál lényegesen megnőtt a fluktuáció. Az állami építőipar két vál­lalata az I. félév folyamán éves eredménytervüknek már 78,5 százalékát teljesítették, és összességében 26 millió fo­rint nyereséget realizáltak. 43,9 százalékkal többet mint a bázisidőszakban. Beruházás Részben a megyei, részben a megyében dolgozó más me­gyei székhelyű építőipari és szerelővállalatok munkájá­nak eredményeként az I. fél­év folyamán több ipari léte­sítményt is üzembe helyezték, így többek között elkészült az Öblösüveggyár tanhuta csar­noka (közel 10 ezer légm3 te­rülettel, 10,7 millió forint ér­tékben.) Üzembe helyezték a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek mintegy 1400 folyóméte- res gázveztékét, a Mátravidé- ki Hőerőmű portalanító be­(Folytatás a 3. oldalon) Alkotmányunk törvénybe iktatása 20. évfordulójának megünneplésére készül Nóg­rád megye. . Ennek érdeké­ben tegnap délelőtt a Haza­fias Népfront megyei bizott­sága részletes megbeszélés­re hívta össze a tömegszer­vezetek képviselőit. Az érte­kezleten részt vettek a me­gyei pártbizottság, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya, a MSZÖV, az MTS. MHSZ, KISZ, valamint a nőtanács képviselői. Az értekezleten megtörtént az alkotmányünnepi program részletes kidolgozása és egyeztetése. Ezek szerint me- gyeszerte ünnepségekre ke­rül sor. Kiemelkedő ese­ménynek számít Pásztón és Szécsénvben a falunap meg­rendezése. A tervek szerint Balassagyarmaton ünnepi gyűlést tartanak, melynek szónoka Vonsik Gyula, a KB Tudományos és Kulturá­lis Osztályának helyettes ve­zetője lesz. A megye községeiben mun­kás—paraszt találkozókra ke­rül sor, amelyek már hagyo­mányosnak számítanak al­kotmányunk ünnepén. Az augusztus húszadika előtti utolsó munkanapon a nagy­üzemekben röpgyűléseket tar­tanak, melyen a dolgozók megemlékeznek a jubileumi évfordulóról. A rendezvényeket színvo­nalas sportműsorok egészí­tik ki, labdarúgó-, röplabda-, kosárlabda-mérkőzések szó­rakoztatják a közönségei. Ezenkívül terveznek lövés2 és kerékpáros bemutatókat is. A sportműsorok mellett az érdeklődők nagyszabású kulturális programban is gyönyörködhetnek, sok he­lyen népi tánccsoportok szó­rakoztatják a közönséget. A megjelent vendégek el­látását a MÉSZÖV biztosít­ja: sátrakat állítanak fel, ahol bőségesen lehet majd ételeket és italokat kapni. Fejér megyébe látogatott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége A Szovjetunió Legfelsőbb tanácsának hazánkban tar­tózkodó küldöttsége — élén Pjotr Mironovics Maserovval, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének tagjá­val, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával — szombaton' Fe­jér megyébe látogatott. A yendégek társaságában volt Vass Istvánná, az országgyű­lés alelnöke. Pap János, az országgyűlés honvédelmi ál­landó bizottságának elnöke, valamint F. J. Tyitov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te. A szovjet vendégek első­ként a Székesfehérvári Köny- • nyűfémmű vet tekintették meg. Az üzemlátogatást meg­előzően Tóth Gyula a Fejér megyei Tanács vb elnökhe­lyettese tájékoztatta a ven­dégeket a megye életéről, iparának és mezőgazdaságá­nak eredményeiről, majd dr. Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezér- igazgatója ismertette az alu­míniumfeldolgozó szovjet kapcsolatait. Az .üzemlátogatás után a megye és a város vezetői ebé­det adtak a küldöttség tisz­teletére. A Legfelsőbb Ta­nács delegációja délután a polgrádi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet életével is­merkedett. (MTI) Átadták a kőszegi határátkelő állomást Szombaton Kőszegen átadták rendeltetésének az ország egyik legszebb, legkorszerűbb határátkelő állomását. Az ez alkalomból rendezett ünnepsé­gen megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, dr. Kurt Enderl, az Osztrák Köztársaság magyar­országi nagykövete, dr. Simó Jenő, Magyarország bécsi nagykövete, a megye és Kő­szeg város párt-, állami, taná­csi és tömegszervezeti vezetői, valamint a szomszédos Burgen­land tartományi kormányá­nak tagjai. Az átadásnál Kis­házi Ödön mondott beszédet. Tisztavató az alkotmány ünnepén Augusztus 20-án a Parla­ment előtti Kossuth Lajos té­ren rendezik meg a katonai főiskolák összevont tisztavató ünnepségét. A nagyszabású ünnepi esemény délelőtt 10 órakor kezdődik. Ezúttal elő­ször együtt avatják tisztté a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki' Fő­iskola, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium hallgatóit. Az ünnepség az alkotmány napja látványos eseményének ígérkezik. Az avatás első moz­zanataként a főiskolások zárt rendben vonulnak majd be a Kossuth Lajos térre, s az elöl­járókat katonai tiszteletadás­sal fogadják. Ezt követően fel­olvassák a tisztavatás alkal­mából kiadott díszparancsot, amelynek elhangzása után ke­rül sor a magyar fegyveres erők új tisztjeinek fogadalom- tételére és az ünnepi beszédre. Az aktus befejezéseként az újonnan avatott tisztek dísz- 1 menetben vonulnak el az al­kotmány énnepének tiszteletér re felvont állami zászló előtt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom